Obscuritas

David Lagercrantz: Obscuritas
(Rekke & Vargas 1. )





                                           

Ez a negyedik könyv, amit volt szerencsém David Lagercrantztól olvasni. David Lagercrantz az a közismert svéd író, akit valószínűleg mindenki arról ismer, hogy Stieg Larsson sajnálatosan korai és tragikus halála után a Millennium sorozatot tovább vitte. A Stieg halála után megjelent, világsikert aratott három részhez írt még hármat... mentségére mondva, kiadói felkérésre tette.


Ezek után kimondottan nagyon vártam a saját önálló skandináv krimijét. A sorozatindító első rész az Obscuritas címmel került a boltokba. A két főhős a nem kicsit különleges, démonaival küzdő Hans Rekke pszichológus professzor és a törekvő fiatal nyomozónő Micaela Vargas. A különc, zaklatott, de tehetséges hipermegfigyelő professzort és a fiatal rendőrnő egyesítik erőiket, hogy megoldjanak egy rejtélyes bűncselekményt. Hans Rekke gazdag, szuperintelligens dilettáns, aki drogfüggő és hangszeren (zongorán) játszik, amúgy a komolyzene nagy szerepet kap a  történetben. Eleinte érdekes volt a professzor alakja, aki amolyan Sherlock Holmes-féle módszerrel fejtett meg eseteket, elképesztő megfigyelőképességről téve tanúságot. Izgalmas okfejtéseken keresztül vonta le következtetéseit, melyek szinte minden esetben helytállónak bizonyultak. Reméltem, hogy ez a szál végigkíséri a történetet, hiszen amolyan félelemmel vegyes csodálkozással figyeljük az ilyen extrém képességű embereket. Nos, az ilyen zsenialitással gyakran párosulnak labilis lelkiállapotok, különféle depressziós problémák, esetünkben bipoláris viselkedés. Pont egy öngyilkossági kísérlet segít összehozni a professzort és nyomozónőnket, akik között kialakuló különös kapcsolat felcsigázza az olvasó érdeklődését, és sejteti, hogy az ő kezükben van a megoldás kulcsa. Vargasnak egy kicsivel több ereje van, mint egy hagyományos Watson doktornak. Önmaga kitartó nyomozó, akit fiatal nőként nem értékelnek a rendőrségnél. Ehhez zaklatott múltja és potenciálisan bűnöző családja is társul.
Sajnos a könyv nagy része a két főszereplőre koncentrált, közel felét Vargas és Rekke életének bemutatásával tölti David. Furcsa, de túl sok figyelmet fordít a karakterek magánéletére és kevésbé a nyomozásra, a gyilkosságra. Az egymást átfedő történet így másodlagos jelentőségű volt, ami szerintem nagy hiba. Ugyan mindez érdekes, de nem ad okot arra, hogy az olvasó törődjön az áldozattal és magával a bűncselekménnyel. Nekem kicsit kiegyensúlyozatlannak tűnt a történet felépítése.

A krimi 2003 nyarán kezdődik, mindössze két évvel a drámai "szeptember tizenegy” után. A világban dúl a terror elleni háború, és az USA éppen most támadta meg Irakot; hamarosan jönnek a leleplezések a CIA titkos börtöneiről és az ott alkalmazott brutális kihallgatási módszerekről. Az egész nemzetközi thrillerré kerekedik ki, sok összetevővel és számtalan karakterrel. Ahogy a rejtély lassan kibontakozik, nagyhatalmi összeesküvések, politikai ármánykodás során bejárjuk a világot. Kabul, Afganisztán, Moszkva és az USA börtöne, katonai titok adják a hátteret. Ez az egyetlen dolog, ami egyáltalán életben tartja a vállalkozást, az a cselekmény központi elgondolása, amely a tálibok akcióihoz és a 9/11-re adott amerikai válaszhoz kapcsolódik. Sajnos ez elég rétegkrimi lett, a női olvasók nem hiszem, hogy szeretni fogják. Anélkül, hogy elárulnám, azt mondom, hogy a rejtélyes elem nem vonzott engem sem annyira, a központi téma nem ragadott magával. A vallási szélsőségek háttere, az amerikai terrorista reakció és a feltehetően semleges országok szerepe, pár érdekes karakter és egy gyilkossági nyomozás ígéretes felállásnak tűnt egy bűncselekményhez. A cselekmény erősen összetett, sötét és szövevényes. Ahogy a címre magyarázatot kapunk, éppen olyan a regény is. A szereplők is kételyek között, sötétben bolyongva keresik az igazságot. A könyv nem a klasszikus paneleket használja, ami különlegessé teszi.

Amikor visszatértünk az eredeti krimiszálhoz, már a rejtélynek a megoldására összpontosítottunk, elcsodálkoztam, ahogyan Micaela és Rekke együtt dolgoztak. Ez a karakterpár egyértelmű ellentétek, akik ennek ellenére egymásra találnak, és sikeresen tudnak együtt dolgozni.

A meggyilkolt futballbíró, aki Svédországba menekült Afganisztánból, egy meccs után elégedetlen szülők erőszakosan támadják, különösen Giuseppe Costa. Amikor a bírót később holtan találják egy közeli erdőben, Costa is a fő gyanúsított. Maga Micaela Vargas helyi rendőr Husbyból származik, és szerencsére helyismeretének köszönhetően a gyilkossági nyomozás élére állhat. Mindenki teljesen meg van győződve Costa bűnösségéről, és nem keres más magyarázatot; Vargas szkeptikus, de senki nem hallgat rá. Akkor még nem sejtik, hogy a szervezett bűnözés és a politika összefonódása áll a háttérben. A történetmesélés elegáns, a különböző narratív és idősíkok közötti váltás jól követhető. A befejezés felpörög és ügyesen vezeti át a várható második részre a szereplőket.








                       

A pályáját bűnügyi újságíróként kezdő David Lagercrantz (1962) már elismert írónak számított hazájában, Svédországban, amikor felkérték a tragikusan fiatalon elhunyt Stieg Larsson világhírű Millennium-sorozatának folytatására. Lagercrantz sikerrel vette a lehetetlennek tűnő akadályt, az általa írt három részt világszerte nagy lelkesedéssel fogadták az eredeti trilógia rajongói. Obscuritas című könyve a Rekke & Vargas-sorozat első kötete.



Alexandra, Pécs, 2022
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635823192 · Fordította: Haris Ildikó

Fotó: Kajsa Göransson