Dorthe Nors: Tükör, index, kuplungavagy egy negyvenes nő vezetni tanul
Dorthe Nors nemzetközileg is elismert dán szerző, Man Booker-díjra jelölt könyve egy kis gyöngyszem a női létről. Szingliség és az elmagányosodás témában mesél, miközben remekül ábrázolja Sonja belső vívódásait és küzdelmeit az autóvezetés elsajátításával. Ami valljuk be, nem olyan egyszerű folyamat a negyvenes nőnek.
A humorosnak tűnő alap, hogy egy nagyvárosi negyvenes szingli nő vezetni tanul, kiváló helyzetkomikumokat teremt. Sonja igazi műszaki antitalentum. Fél a nagyvárosi forgalomban, nem látja a holtteret és egészségügyi okokból váratlan szédülések is kínozzák. A váltó kezelése pedig valódi kihívást jelent a nőnek. Amikor egy nap, rádöbben, hogy mennyire nem megy neki a sebességváltás, az oktatójával is akadnak személyes gondjai, tettekre szánja el magát. Természetesen mindkét oktatója férfi, ami egyéb problémákhoz is vezet.
A skandinávokra jellemző, hűvös távolságtartással és minimalista eszközökkel, alig kétszáz oldalon követhetjük Sonja küzdelmeit nem csak a kuplunggal, de a saját életével is. Az önálló útkeresés során Sonja ráébred: valami olyat kerget, ami már régen nincs. A tükörben önmaga életét is látja leperegni.
Hiányzik, vágyakozik vissza a gyermekkorába, Jüttlandra, amikor még boldognak érezhette magát.
A szeretetteljes családi légkör, és egy gondoskodó partner, egy TÁRS hiánya nélkül Sonja nem csak Koppenhágában, de saját életében is csak bolyong. Elveszve érzi magát a nagyvárosban, Koppenhága dzsungelében. Az elidegenedés, beszürkült élete fájó számára, küzd vele. Időszerűen aktuális problémák és nem csak Dániában. A jüttlandi tájszólására is kínosan figyel, ám a lelke mélyén igenis hiányzik neki a régi élete. Kapaszkodik a múltjába. Az idő azonban nem áll meg, és a családi kapcsolatok is változnak, ahogyan a természet is. Testvérével megromlott kapcsolatát igyekszik megérteni, leveleket ír neki, ám azokat soha nem küldi el. A regény a magányról, szeretetvágyról,
a boldogság kereséséről szól. Kell némi élettapasztalat hozzá, hiszen egy tini, fiatal nő kevéssé érzi MÉG át ezeket a problémákat.
Az önironikus humor és a melankólia közti jó arányérzékkel egyensúlyozó történetben a masszőrnő Ellen hoz még színt. A lelki gondok testi bajokat, elváltozásokat is eredményeznek. Sonja háta is fáj, kezelésre szorul. Ellen lazítja, oldja ezeket a feszültségeket, miközben kicsit a lelkét is kezeli, ráébreszti Sonját: boldogtalansága az oka minden gondjának. A jogosítvány megszerzése már csak keretet ad a letisztult stílusú történethez. Megismerhetjük a széthulló családok, elmúló barátságok problémája mellett a párkapcsolatok kialakításának nehézségeit is. Nem könnyű megfelelő társat találni. Sonja különc módon zárkózott, ami nehezíti a párválasztást. Elveszett a saját életében, keresi a kiutat és a megoldást. Nem csak a sebességváltás nehéz, a saját életében is elveszett, magányos nőnek. Mennyire ismerjük önmagunkat, képességeinket, mennyire tudunk saját életünk filmjében főszereplők lenni? Kevéssé találtam humorosnak, ne egy Bridget Jones-féle történetre gondoljon
az olvasó. A hétköznapok drámáit kíméletlenül őszintén tárja fel az írónő. Sonja is valamiféle megváltásra vágyik.
Dorthe Nors egy különösen szép kis történetben mesél az egyedülálló nő életéről, álmairól és vágyairól, fájdalmairól A stílus tragikomikus, sok humoros epizóddal, de az olvasó a mögöttes tartalom súlyossága és szomorúsága miatt nem tud igazán szívből nevetni ezeken. Sonja személyiségét erős hatással formálja a barátnőjével való találkozás, amivel a történet zárul. Dorthe Nors életmeséje olvasmányos nyelvezetű, jól követhető, kidolgozott, ami miatt jó volt olvasni.
Idehaza tavaly megjelent Karateütés című novelláskötetével már nem ismeretlen a hazai olvasók előtt. Ezt a művét 2014-ben az Egyesült Államokban is kiadták, ami meghozta számára a világsikert.
Eredeti mű: Dorthe Nors: Spejl, skulder, blink
Eredeti megjelenés éve: 2016
Park, Budapest, 2017
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633553237 · Fordította: Kertész Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése