Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. Élete során novelláival hívta fel a figyelmet magára, egészen 1850-ig. Akkor, 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagy hatású regénye, A skarlát betű. Igazi tragikus-klasszikus lett a regény, több filmes feldolgozást is megért már.
A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell.
Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.
Nem a mai kor olvasóinak íródott, kissé nehézkes cselekményvezetése, szereplőinek fájdalmas szenvedései a sulykolt erkölcsi kérdések feszegetése tényleg tragikussá teszi a regényt. Mintha a szereplők örömüket lelnék a szenvedésben, ebben látnák a megváltást. Hester Prynne a konvenciókra fittyet hányó gyönyörű asszony és Dinsdale tiszteletes tiltott és titkos szerelme az indiánháborúk korának puritán Új-Angliájában azért olvasnivalónak mégis kötelezően ajánlott. Hester dacos büszkeséggel viseli, az erkölcscsőszök világa ellen való örök lázadás szimbólumává nemesedett "A" betűt. Tartást, méltóságot, erőt mutatva a mai kor emberének is. A lelki gyötrődés, bántalmazást remekül ábrázolja, már-már átélhetően az író. Az emberi rosszindulatról, gonoszságról nem is szólva! Az mindig elképeszt, elborzaszt. Most is.
A regény szerzője által írt előszó különösen tartogat érdekességet:
". Az elmélkedésre való hajlandóság megnyugtatta talán a nőt, mint ahogy a férfit megnyugtatja, de szomorúvá teszi. Talán mert megoldhatatlan feladatot lát maga előtt. Először fel kellene borítani a társadalom egész rendjét, és aztán újjáépíteni. Másodszor: a férfinem lényegét vagy legalábbis öröklött szokásait, amelyek már szinte természetévé lettek, kellene gyökeresen megváltoztatni. Csak akkor foglalhatná el az asszony magához méltó, tűrhető helyét a világban. És végül, ha mind e nehézségeket sikerül legyőzni az alapvető újításokkal, még mindig semmire se mehet a nő, amíg önmagát még gyökeresebben át nem formálja. Kérdés, nem pusztul-e el akkor éppen az az éterikus valami, ami az asszony igazi lénye. Súlyos problémák ezek, és gondolkodással sohase birkózhatik meg velük senki. ...” N.H.
A filmes feldolgozásokat csak olvasás utánra ajánlom. Legismertebb talán a Demi Moore, Gary Oldman és Robert Duvall nevével fémjelzett, 1995-ös Roland Joffé által rendezett film.
Eredeti mű: Nathaniel Hawthorne: The Scarlet Letter
Eredeti megjelenés éve: 1850
Nathaniel Hawthorne: (Salem, 1804. július 4. – Plymouth 1864. május 19.) amerikai regény- és novellaíró, az amerikai irodalom kulcsfigurája a XIX. században.
Érdekesség, hogy egyik őse, John Hathorne (1641-1717) az 1692-es salemi boszorkányperek egyik bírája volt. Apja a tengerészkapitány, korán elhalt. Hawthorne anyjával és két nővérével nevelkedett.
Novellái először 1837-ben jelentek meg, majd 1846-ban, de a sikert 1850-ben megjelent első regénye, A skarlát betű hozta meg. Ismert regénye még A hétormú ház (1851). Utolsó éveiben tehetségébe és műveinek értékébe vetett hite megrendült, és alkotóereje lassan elapadt. 59 évesen hunyt el.
Európa, Budapest, 1965
210 oldal · keménytáblás · Fordította: Bálint György
Helikon, Budapest, 2016
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632277202 · Fordította: Feldmár Terézia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése