2015. február 26., csütörtök

Milyen anya az ilyen?

Paula Daly: Milyen anya az ilyen?

                                                                
                                                  
















Ez nem átlagos krimi! Igazán életszerű, valós családi helyzeteket remekül ábrázoló, jól felépített történet. Valódi konfliktusokat, mindenkivel előforduló eseteket mutat be, hiszen mindenki megbotlik, rosszul dönt esetenként, vagy csak figyelmetlen. Aminek következményei bizony súlyosak is lehetnek.


Valami ilyen történik főhősnőnkkel,  Lisa Kallisto-val, akinek a fejére omlott hirtelen az egész élete.
Egy hideg decemberi napon, karácsony közeledtével a Tóvidéken élő Lisa, aki három gyermeket nevel férjével szeretetben, egy pillanatig nem figyel, és rémálommá válik körülötte minden. Eltűnik
a legjobb barátnője tizenhárom éves lánya, Lucinda. Akit rá bíztak, mindenki úgy tudta, náluk tölti
az éjszakát. Reggel jön a meglepetés, nem így történt...

A túlhajszolt Lisa természetesen önmagát okolja a történtekért. Beindul a keresés, ami napokig eredménytelen. Az olvasmányos és fordulatos események alig négy nap történéseit mesélik el.
A fagyos hideg táj, a karácsony közeledte még izgalmasabbá teszi a krimi hangulatát.

A két család életébe fokozatosan belátunk, megismerjük hátterüket, problémáikat. Érdekes és
hihető pillanatoknak lehetünk tanúi. Mi rejlik a látszólag idilli állapot mögött? Ahol annyira
minden látványosan rendben van, ott valami nagyon sötét és gonosz titok lappang...
Ez most is így lesz, de erről nem árulok el többet.

Meglepetésben és csavaros fordulatban nincs hiány. Az elsőkönyves írónő remekül szövi a szálakat. Jól eltalált, valós karaktereket ismerhetünk meg, amíg a lányokért izgulunk.
Mert egy újabb lányka is eltűnik! Kiderül a kisvárosban nem is Lucinda az első, aki eltűnik.
Mi lakik a lelkekben, mi zajlik a csukott ajtók mögött? Végig feszült és izgalmas események a legutolsó oldalakig tartogatnak meglepetést. Igazán nem várt csattanóval zárul a történet, erre nem számítottam.

A rendőrök persze teszik a dolgukat, nyomoznak, ahogy a városkában mindenki. Joanne, a rendőrnő
szimpatikus és jó karakter, bár a cseppet sem szokványos mellproblémája nem tudom miért került a
 krimibe. A véletlenek szerepe is jelentős. Lisa és férje életét is alaposan megismerjük, ahogyan a többi szereplőről is lehull a lepel. Ők összetartó, szerethető páros, kapcsolatuk stabil.
Alexa kiállhatatlansága, majd a húga, Kate eltitkolt lelki gondjai mind olyan, ami jellemzően előfordul. Képmutató, kifelé élők, akiknek a látszat fontosabb. A barátságos mosolyok mögött, amelyek mindent elfednek, mély sebek rejtőzhetnek. Sebek, amik nem tűnnek el, mert a felszín alatt vannak, sebek, amikről nem beszélünk még a legjobb barátainknak sem, de ott vannak.
A nő anya és feleség. Ő fogja össze, tartja össze a családot. Néha mindenáron...
Elgondolkodtató sorsok ezek. Anyai érzése, családi kapcsolatok a fókuszban.
A hétköznapi gondok mögött felsejlik egy szörnyű probléma: a pedofília.Sajnos egyre gyakoribb és
erre nehéz felkészülni. Mégis kell(ene) erről is beszélgetnünk kamaszodó gyermekeinkkel.


Tetszett a krimiszál mellett a tágabb környezet bemutatása. Akár Joanne nyomozó élete, vagy az
állat-menhelyet vezető Lisa napi dolgai is sok érdekességet adtak. Élvezetes és olvasmányos, mozgalmas történet.
A szereplők jól eltaláltak, az ábrázolt kapcsolatok, mind a baráti, szerelmi, vagy a  szülő-gyerek
közti kamaszgondok is nagyon hitelesek. Merjünk róla beszélni! Létező problémák állnak a háttérben. 
Sokat mondjuk, sokszor elhangzik: figyeljünk jobban gyermekeinkre, törődjünk, beszélgessünk velük. Figyeljünk egymásra jobban. Bármennyire fáradtak is vagyunk, érdemes, kell.
A címben feltett kérdésre a választ, mindenki olvasás után döntse el.





GABO, 2014
352 oldal · ISBN: 9789636897291 ·  
Fordította: Szabó Luca 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése