válogatott versek
A könyv Faludy György saját válogatása alapján szerkesztett kötet. 1992-ben jelent meg, azóta sem. Aki ismeri a költő életútját az tudja, hogy 1947 és 1988 közt Magyarországon nem jelent meg verses kötete. Ez a könyv jó kétszáz versét tartalmazza. Tényleg a legjobbakat, afféle eszenciája ez a költői pályának. Jól nyomon követhetőek a világban való utazgatások, emigrációban töltött évek is. Nézzük az életútját.
Faludy György (született Leimdörfer György Bernát József) (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, író.
Első versei a harmincas évek elején jelentek meg a Dénes Béla által szerkesztett Független Szemlében és a Magyar Hírlap című napilapban. 1937-ben adta közre Villon-fordításait, átköltéseit, ezek zajos vitát okoztak, ám a lelkes olvasók pillanatok alatt kultuszkönyvet csináltak belőle.
1938-ban a nácizmus elől Párizsba utazott, ahonnan Marokkóba, majd 1941-ben az Egyesült Államokba költözött. 1943 és 1945 között három éven át szolgált az amerikai hadseregben, ezért a csendes-óceáni hadszíntérre is eljutott. 1945 végén leszerelt, 1946-ban hazatért Magyarországra.
A Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. 1950. június 14-én koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. 1953-ban a tábor felszámolását követően szabadult, ezután műfordításaiból élt. 1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsa újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetségben és a megújult Népszavánál tevékenykedett, a szovjet invázió után nyugatra menekült. Párizsban, majd Londonban élt. 1963-ban felesége meghalt. 1964-ben Firenzében, 1965-ben Málta szigetén élt, végül 1967-ben a kanadai Torontóban telepedett le. 1976-ban kanadai állampolgárságot kapott, két évvel később a Torontói Egyetem tiszteletbeli doktori címet adományozott neki.
1968-ban a New York-i Columbia, 1971-ben a New Jerseyben lévő Montclair Egyetem, majd a philadelphiai egyetem tanáraként is dolgozott.
1988-ban hazalátogatott, 1989 márciusában végleg hazatért Budapestre.
1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
2006. szeptember elsején hunyt el.
Legjelentősebb művei: Őszi harmat után, Emlékkönyv a rőt Bizáncról, Pokolbéli víg napjaim., Rotterdami Erasmus, Levelek az utókorhoz, Börtönversek. 1949–1952., Dobos az éjszakában,
Jegyzetek a kor margójára, Vitorlán Kekovába. A Pokol tornácán bemutatóját már nem érhette meg.
A kötet tartalmazza a Máltán keletkezett erotikus versek jó részét is. Kevesen tudják, hogy ezek egy férfihoz íródtak. Eric Johnson hosszú évekig volt a titkára, társa Faludynak, aki sosem titkolta biszexualitását. A 28 éves Eric Johnson két év kutatás után, 1966-ban, Máltán talált rá az akkor 56 éves Faludy Györgyre. A fiatal balett-táncos New Yorkban olvasta el a magyar emigráns költő Pokolbéli víg napjaim című önéletírását. Addigra már a háta mögött tudott egy katonai szolgálatot Koreában és egy sikeres táncosi karriert Párizsban. A férfiakhoz vonzódott, ezért is tetszett neki a magyar költő könyve, melyben feleségei és női szeretői mellett kendőzetlenül beszélt a marokkói arab fiatalemberhez, Amárhoz fűződő szerelméről is. A könyv alapján azt is érezte, hogy világlátásuk, művészeti ízlésük is hasonló. Elolvasta Faludy angolul elérhető verseit, és elhatározta, hogy mindenképpen találkozik a szerzővel, ezért Budapestre utazott. Nem tudhatta, hogy a költő recski raboskodása után évtizedekkel sem térhetett vissza hazájába. Hivatalos kiadványban még a nevét sem volt szabad leírni...
Németországba, ahol a BBC segítségével rábukkant a költő nyomára. Faludy éppen második feleségét, Szegő Zsuzsát gyászolta Málta szigetén. 1966-ban kapta meg az amerikai fiatalember levelét, aki azt írta, hogy szeretne közelebbről megismerkedni Faludyval, és hogy a legnagyobb álma teljesülne, ha a költő küszöbén alhatna. A költő megígérte, hogy ha legközelebb Németországban jár, felkeresi lelkes olvasóját. Erre azonban nem volt szükség: Eric nem bírta tovább a várakozást, és maga indult el Máltára.
Szinte azonnal szerelem lobbant a sármos, középkorú költő, és a fiatal, rendkívül szép külsejű táncos között. Szerelmük emlékét őrzi Faludy 1966-os máltai szonettcsokra.
„Ha nézlek, háttér nélkül látlak, / ha hallgatsz, senki mást nem hallok. / szépséged elfed minden tárgyat, / szépséged elnyel minden hangot.”
Eric 36 évig maradt Faludy mellett. A költő hivatalosan titkáraként mutatta be mindenkinek, de ismerőseik előtt nyilvánvaló volt kapcsolatuk. Eric rendben tartotta az özvegysége után kallódni látszó Faludy életét. „A sótartóban mindig volt só, a kenyeres dobozban friss kenyér, a fürdőszobában szappan, a szekrényben frissen vasalt ing. Ott vártak rám, de soha nem láttam, hogyan kerültek oda.” Faludy mellett Eric is költő lett.
1988-ban Faludy és Eric közös könyvet is írtak, Feljegyzések az esőerdőből címmel. Egy évvel később az emigráns költő visszatért Magyarországra, ahol egy kanadai cikk szerint „az emberek imádták Faludyt és eltűrték Johnsont”. Eric azt tervezte, hogy idős társa mellett marad, amíg lehetséges. „Vigyázok rá élete végéig”, mondta egyszer „ez az én életem.” „Eric egy nagyon különös, különleges lény” – nyilatkozta Faludy, „Nélküle aligha hiszem, hogy 90 évig éltem volna.”
Történetük mégsem úgy fejeződött be, ahogy arra számítani lehetett. Faludy beleszeretett egy nála 65 évvel fiatalabb lányba, Fanniba. Amikor nyilvánvaló lett, hogy a viszony komoly, sőt, esküvő is lesz belőle, Eric úgy döntött félreáll. Faludyék kérték, hogy maradjon mellettük, de ő elköszönt tőlük és Európától is. Indiába, majd Nepálba utazott. Rövid ideig dolgozott a dalai láma mellett is, amerikai ismerőseinek pedig arról írt, hogy elégedett az életével. Akkor már áttétes rákja volt. 66 éves korában lett öngyilkos Katmanduban, Himalájára néző szállodai szobájában. Előtte megmaradt pénzét és vagyontárgyait a szegények között osztotta szét. Személyazonosságát csak hosszú idő után sikerült azonosítani. Faludy György két évvel élte túl egykori szerelmét.
Igazi érték, tartalmas kötet minden vers és Faludy rajongó számára.
1935 és 1989 között született verek legjavát adja közre a kötet. A Michelangalo utolsó imája, József Attila temetése, A húszéves magiszter, A haláltánc ballada, Karinthy Frigyes temetése, Elmondom, úgysem értik talán csak a legközismertebbek. Van két olyan vers is, ami 1936-ban íródott és a könyv kiadásának évében (1992) először jelent meg magyar nyelven. Ott a helye mindenki polcán.
Olvassátok, forgassátok és éljétek át a csodát Gyurka bácsi soraival.
5/5
Magyar Világ, 1992
320 oldal · ISBN: 9637815430
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése