2013. szeptember 24., kedd

Isten hozott

Grecsó Krisztián: Isten hozott
 


   

"Mert az idő meg a múlt, önnek nem kell mondanom, férfidolog. Vessző van rajta, nem vágás."




A mai magyar irodalmat mindig is szerettem és érdeklődve vettem kézbe Grecsó Krisztián könyvét is. Első találkozásom vele a Mellettem elférsz című nagy sikerű könyve volt, azaz: visszafelé ismerkedtem az eddigi írásaival.

Az Isten hozott főhőse egy alföldi városka ifjú könyvtárosa, aki egy reggelen telefonhívást kap gyermek-kamaszkora helyszínéről. Haza KELL utaznia, mert előkerült az a bizonyos "Klein napló"...



Sáraság egy különleges hely: A falu, amin kívül minden csak vidék, nem tartozik semmihez és senkihez. Külön élete van, az itt lakókat mindig valami soha nem múló szomjúság kínozza...A kamaszévek alatt egyletet is alapító
Gallér Gergely gimnazista, a fantasztikus Klein Ede Egylet vezetője, megszállottan kutatja a
közös múlt csodáit, a falu védőszentjeinek örökségét. Sok különleges esetről ír az a bizonyos
Klein-napló. A falu élete, titkai nem kerülhetnek onnan ki. Az az övék.

A Mellettem elférsz családias, emlékeket felidéző mesélős történet másik oldala, amolyan "kistestvére" ez a könyv. Nekem talán egy hajszálnyit még kedvesebb is, jobban megfogott.
Sok sok emléket idézett fel bennem, a saját múltam, családom történeteit.
Grecsó képeket fest a könyvében. Emlékképeket. És ez nagyon fontos dolog! A múltunk és jelenünkről, mit hozunk magunkkal és mi az, amit mi adunk tovább. Kamaszok útkeresése,
emlékei a gyerekkorról már felnőttként. Anekdotázó humora eredetien stílusos, hangulatot teremt.

"Én is szeretem az apámat, mondta Beregi, hiába, hogy igazából másnak az apja. Pestre gondolok, egy idegen férfira, kockás flanelingben képzelem el, szakállas és kopaszodik. Ennek az elképzelt apának hiányzom."

"Cigarettázva csoszogtunk a szállás felé, mint két kiöregedett, kasztrált angyal."

"Volt azért néhány csepp öröm is: a tanév vége felé rákaptunk Becével a szeszre. Vérvörös homoki borokat vásároltunk, kékfrankost vagy küvét, amiben olyan okosan keverték össze a mindenféle száraz nedűket, hogy eleinte úgy éreztem, minden korty után józanabb vagyok. Könnyű és gyümölcsös volt a veres lé, mintha nem is szőlőből lenne, hanem a mező eltévedt angyalai sajtolták volna málnából, áfonyából és csipkebogyóból."

Nagyon szépen ír, egyszerű emberekről, csodákról, az életről. Barátságról, mély kapcsolatokról. Kamasz-szerelmekről, a kis közösség életéről. Mondatai már-már költőiek, lehengerlően szépek, egyszerűek, szerethetőek a sorai. Bennem sok mindent felkavart, és helyre tett.

"Apából nem apává lenni irdatlan sorsverés. Nem apából ismét apává lenni, viszont már nem öröm, csak elégtétel."

A szex talán túl natúr volt benne, bár volt helye a történetben, de enélkül is megállná a helyét. Kétségtelen: feldobja, és érdekessé színezi az eseményeket. .Gyönyörű a borítója is, illik a könyvhöz. Remek hangulata van, idilli, békebeli nyugalmat árasztanak a sorok. Kedvenc lett.
Isten hozott Grecsó Krisztián a Magyar Irodalomban! 


Grecsó Krisztián (1976).

Szegvárból lett Csongrád, Csongrádból lett Békéscsaba, Békéscsabából lett Budapest. Magyar szakból Bárka, Bárkából Nők Lapja, Nők Lapjából Élet és Irodalom. Pletykaanyuból Isten hozott, Isten hozottból, Tánciskola, Tánciskolából Mellettem elférsz. Grecsó Krisztiánból Rájátszó.


Eredeti megjelenés éve: 2005


 5/5

Magvető, Budapest, 2008
320 oldal · ISBN: 9789631424492

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése