Frank McCourt: Angyal a lépcsőn
Önéletrajz 19 éves koromig
A regény a gyermeki szemszög visszaemlékezésén alapul. Szomorú és gyötrelmes valóságot elmesélő nagyívű történet. Egyszerre gyönyörű és megindító könyv, erősen drámai történet, ami zsigerig hatol az olvasó lelkében.
Kétségtelen, hogy akad humoros elem is, de az egyik legnyomasztóbb könyv, amit valaha olvastam. Ennek ellenére lenyűgöző, szívszorító, és kíméletlenül őszinte a narráció, amelyet a mélyszegénység és az alkoholizmus alapozott meg. A gyönyörűen megírt, fájdalmasan őszinte beszámoló Frank McCourt gyermekkoráról szól az írországi Limerickben. Maga McCourt New Yorkban született, de az 1930-as években történt gazdasági válság mindenkit és mindenhol sújtott, különösen a bevándorló íreket. Szüleivel és testvérével Frank családja visszatért Írországba.
Ez a teljesen magával ragadó memoár egy fiú történetét követi nyomon, aki a nagy gazdasági világválság és a háborús évek alatt vált felnőtté egy olyan országban, amelyet a katolikus egyház, a hagyományok, a féktelen szegénység és munkanélküliség, valamint az írek látszólag mindenütt jelenlévő átka, az alkohol nehezített. Sok helyen emlékeztetett a történet Shuggie Bain és Az ifjú Mungo regényekre, ami nem véletlen. A szerző ott is ír származású, bár a két történet között legalább 50 év van.
A fiatal Frank McCourt alig öt hónappal szülei házassága után születik Amerikában. (Természetesen később a fiú rákérdez majd erre). Apja a család keresetét kocsmákban szórja el, és hamarosan a család (a rendszeresen érkező új gyerekekkel) visszaköltözik Írországba. Frank és családja nyomornegyedről nyomornegyedre vándorol, Minden gyermek halála után az anya, Angela depressziós lesz, és a család egy másik házba költözik. Minden költözés egyre rosszabb körülmények közé kényszeríti őket.
Miközben apja céltalanul sodródik egyik munkahelyről a másikra, kocsmáról kocsmára, éjfélkor hazaérve, fiait felkeltve az ágyból, hogy megígértesse velük, ha kell, majd meghalnak Írországért. Frank és öccse számára mindenhol nyomorúság van: az iskolában, otthon, Limerick sivár körülményei között és a vadidegen ájtatos lakosság körében. A gyerekek és az anya folyamatosan éhesek, egyszerűen nem tudnak jól lakni, annyira nincs pénzük. Limerick nyomornegyedeiben az élet elviselhetetlen. Betegségek, gyermekhalál, kiszolgáltatottság, elviselhetetlen elegye. Hihetetlen, és talán ma már elképzelhetetlen ez a mélyszegénység, a tehetetlen kiszolgáltatottság.
A regény nemcsak azért hihetetlenül szívszorító, mert igaz, hanem azért is, mert rávilágít a milliók által elszenvedett, döbbenetesen pusztító körülményekre. A mű az alkoholizmus csípős vádirata is egyben. Felidézi az elbeszélő családjának mindennapjait, apja ivászatának hatását, az állandó éhezést, kiszolgáltatottságot, a segélyért való megalázkodást. McCourt 66 évesen vetette papírra történetét, aminek legfőbb erőssége abban rejlik, hogy a könyvet fiatalabb énje szemszögéből meséli el, felnőttként nem kommentálja szülei viselkedését, tetteit. Fájdalmasan szép, bölcs, elgondolkodtatóan tanulságos élet bontakozik ki előttünk. A könyv hatása maradandó. Frank alig várta, hogy felnőtt legyen, családfenntartóként táviratkihordó lett, majd 19 évesen elhagyta Írországot és New Yorkba ment a jobb élet reményében.
"Természetesen nyomorúságos gyerekkorom volt- a boldog gyerekkor egy hajítófát sem ér. A szokványos nyomorúságnál persze rosszabb a nyomorúságos ír gyerekkor, de még ennél is sokkal rosszabb a nyomorúságos ír katolikus gyerekkor”
A könyv 1996-ban jelent meg, és 1997-ben Pulitzer-díjat nyert életrajz vagy önéletrajz kategóriában. A folytatás De! címmel, 1999-ben jelent meg, majd ezt követte 2005-ben A tanárember regény.
Kedvezménnyel ITT rendelhető!
A gyermekkoráról szóló Angyal a lépcsőn című első kötetet három év múlva követte a De!, az Amerikába való beilleszkedés regénye, amely szintén nagy visszhangot váltott ki világszerte. A tanárember című önéletrajzi művében McCourt finom eleganciával és fergeteges humorral eleveníti fel azokat az eseményeket, amelyek a tanítás közben őt és a tanítványait érték, s amelyek mindannyiuk számára életre szólóak maradtak. McCourt tanári módszerei finomak, irigylésre és követésre méltók, legyen az iskola és az osztály bárhol a világon. Merthogy a középiskolai tanár McCourt szerint egyszerre őrmester, rabbi, váll (amelyre a diák ráborulhat, hogy kisírja magát), fegyelmező erő, énekes, másodrangú tudós, irodai adminisztrátor, bíró, bohóc, tanácsadó, divatdiktátor, karmester, sztepptáncos, kollaboráns, tökfej, pszichológus, sőt az utolsó csepp a pohárban. 2009 júliusában, Manhattanben hunyt el.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Angyal a lépcsőn (1999), De! (2001), A tanárember (2007)
Eredeti megjelenés éve: 1996
Magvető, Budapest, 2025
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631445220 · Fordította: Barabás András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése