2020. július 24., péntek

Megölni Telekit

Réti László: Megölni Telekit  




                                                                                   













Réti László ismét lenyűgözött. Mielőtt elfogultsággal vádolnátok, volt olyan regénye, ami kevésbé tetszett, viszont kétségtelen, hogy mindegyik magasan az átlag fölötti élményt adott. Olvasmányos, kellően izgalmas és fordulatos, hihető történeteihez a háttér ismerete mellett az írói képessége is nagyban hozzájárul. Ezek a könyvek nem csupán szórakoztatóak, de lendületesek és jól felépítettek, humortól sem mentesek. Bár ez itt most lényegesen kevesebb van a téma komolyságát tekintve.



Nagy várakozással vettem kézbe az új, történelmi jelzővel ellátott Réti-krimit. Elsőre különösen a féltégla mérete lepett meg, talán ez a legvaskosabb könyve a szerzőnek. Nem csalódtam. Teleki és Réti László mindent lesöpört, felülírta a napomat. Ahogyan a mára tervezett másik könyves posztot, itt is előnyt élvezett ez az újdonság.

Réti László bátran és jól választott témát. A sorsfordító események kezdete, a politikai háttér, az országban uralkodó hangulat és a Teleki halálát övező már-már misztikus rejtély kellően izgalmas alap.

Érdekes volt úgy olvasni, hogy a végkifejlet köztudott, ennek következményeit a mai napig érezzük. Ehhez még egy különös sorozatgyilkost is kreált, amitől a cselekmény izgalmi faktora jócskán megnőtt. Az egész történet végig mozgalmas, filmszerűen pörög. Tudását és tapasztalatait egy történelmi kalandregénybe csomagolta most olvasóinak.


A prológus elég furcsa, zaklatott és véres, döbbenetes történésről mesél. 1919-ben járunk, néztem is na, ez vajon hogy kapcsolódik Telekihez? Nem kellett tartanom a három külön szál remekül fonódik össze, Réti kiváló mesélő. Nagy ugrással 1941-ben, folytatódik a krimi Magyarországon. Ez azért fontos, mert a politikai háttér ismeretében bepillantást kapunk a birodalom életébe, a titkos ítéletvégrehajtó "munkájába" is. Egy profi bérgyilkos portréja bontakozik ki a lapokon. Azon már nem is csodálkoztam, hogy e kiváló képességű ember magyar származású. Teleki mellett az egyik főszereplő Max Ringe lesz, aki izgalmas macska-egér játékot űz a nyomozóval. Autósüldözések, gyilkosságok és a történelem keveredik, elevenedik meg a lapokon.

A grófi származású Debrődy Károly budapesti rendőrfelügyelő egy szerelemféltésből elkövetett, brutális gyilkos után nyomoz, amikor rábízzák Teleki védelmét. Réti karakterei elevenek, élnek a gesztusok, a történet egyik erőssége a hangulat. A másik, hogy nem történelemkönyvet akart írni, csupán remekül építkezik a valós tényekből szőtt fikciója. Akár így is történhetett volna, vagy történt is.

Magyarország második világháborús szerepét és az oda vezető utat is árnyalja, felvázolja a regény. A történelmi háttér adott, ahogy a szereplők egy része is valóságos. A kitalált figurák nagyszerűen illeszkednek ebbe az őrületbe. A mozgalmas kavalkád él, a múlt és a jelen eseményei nagyszerűen fonódnak egybe. Nagyjából a felénél kezdtem sejteni, mi áll a háttérben, de mégis meglepő lett a valóság. A sorozatgyilkosságok háttere is tökéletesen működik, ahogyan maga Teleki emberi portréja, lelki vívódása jól megrajzolt. A vállára nehezedő döntés súlya mellett, az adott szó és a becsület is még jellemző erre a korszakra. Teleki a kormányon belüli nézeteltérések és a magánéleti problémáiba fokozatosan belerokkant. Lelkileg is meg lehet ölni egy embert. A felsőbb vezetés tagjai ugyan próbálnak a nagyhatalmak játszmájában megoldást találni, mégis egyedül övé a döntés és a felelősség.

"A miniszterelnök hidegen bámulta a külügyminiszterét.– Mondja csak, kedves Bárdossy, tulajdonképpen melyik kormánynak a tagja ön? Mert oly vehemenciával védi a német igényeket…"


Telekit megölték vagy öngyilkos lett? Ez nagy kérdés a mai napig, biztos válasz nincs. Teleki halálának kutatása, a dokumentumok elemzése még folyik. Réti válasza eredeti, hihető és tetszetős mese kerekedik a lapokon. Az összeesküvéselmélet nincs messze a valóságtól, úgy érzem. A szerző az olvasóra bízza, alakítsa ki a saját legjobban tetsző válaszát. Igazán ami a bűneset után történt arra voltam kíváncsi. Hogyan reagált a kormány, milyen tálalásban jelentették be a nem mindennapi hírt.

Debrődy Károly felügyelő és a lelkileg összeomlott Teleki mellé a német bérgyilkos alakja is jól felépített. A szerelmi szál mellett számtalan színes apró adalék mozgatja a történetet. Bárdossy és Teleki ellentéte kiemelkedő, ahogy néhány kiszólás bizony akár napjaink politikájára is érvényes lehet. Úgy tűnik, lényegében csak a szereplők cserélődnek, a mentalitás sajnos nem változott. A magyar valóság bizony kiábrándító. Ezt hol ironikus, hol pedig cinikus mondataival erősíti a szerző. Volt olyan érzésem, mintha napjainkban játszódna némely jelenet, és nem csak az eredeti helyszínek miatt. A hatalom, a politika és a pénz mindent átsző. Ez elég elgondolkodtató és szomorú konklúzió. 




"– Magyarország az Magyarország – csóválta a fejét a detektív. – Olyan nincs, hogy mindenkire vonatkoznék a törvény."



Jó, hogy nem lett idillien rózsaszín a befejezés, jutott még oda egy aprócska csavar. Tökéletes lezárás, jó szórakozás volt, ahol Réti írói tehetségét ismét bizonyította. Réti László üde színfolt a hazai krimiírók palettáján. A cselekmény hihető, akciódús, minden görcs, erőlködés, hatásvadászati elemek nélkül tud kiválót alkotni. Említhetném a letisztult, egyszerű borítót vércseppek, pisztoly nélkül is kifejezően jellegzetes.  Olvassátok, érdemes!


ITT tudod megvásárolni kedvezménnyel a krimit!


Réti László: 1972. december 26-án született.
Rendőrtiszti főiskolát végzett, 20 évig volt rendőrtiszt, vezető beosztásban dolgozott Budapesten. Eleinte álnéven publikálta regényeit. Sikeres könyvei: Célpont Párizsban, Kaméleon trilógia, A parfümőr, A kandahári fogoly, Falak mögött, Budapest boulevard. Európa halála.



Művelt Nép, Budapest, 2020
590 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156022639

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése