A tények:
Charles Lindbergh (1902-1974) amerikai pilóta, író, feltaláló, felfedező és társadalmi aktivista. Eredeti foglalkozása postaküldönc volt. 25 évesen elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, másodpilóta és navigátor segítsége nélkül. 1927. május 20-án szállt fel New Yorkban a Spirit of Saint Louis nevű, Ryan NYP típusú repülőgépével. 33 és fél óra alatt átrepülte az Atlanti-óceánt. 5810 kilométer megtétele után május 21-én szállt le a Párizsban a Le-Bourget repülőtéren. A hírnév és a dicsőség Amerika egyik leghíresebb emberévé tette.
Az ezredes és a legendás gépe
A boldog békeidőkben, már a háború után, még a másik előtt, mondhatni Lindbergh nem csak Amerika hőse lett, hanem az első celeb is. Kívánatos férj-jelölt, jó parti, remek címlap-téma.
Anne Morrow, az Egyesült Államok mexikói nagykövetének második leánya, némi önbizalomhiány okán elképed, mikor a férfi őt hívja repülni, nem a csinos nővérét. A titkos repülésből szerelem lesz. Kilépve az okos és elsőszülött nővér árnyékából, belép a hős kapitány árnyékába. Bár ezt akkor még nem érzi. Celebnek lenni, már akkor is nehéz volt. Bármerre mentek, utaztak kíváncsi fotósok hada kísérte lépteiket. Magánéletük "megszűnt", illetve a nyilvánosság kísérte minden léptüket.
Az egyes szám első személyben elmesélt regény egy kezdetben félénk, majd egyre öntudatosabb és boldogabb lány arcképét rajzolja elénk. Kissé valóban rózsaszínen indul minden, Anne élete azonban örökre megváltozik Szerencsés Lindy mellett. Ők ketten körberepülik a Földet, a gravitációval dacolva újabb és újabb rekordokat döntenek meg. Boldogok együtt.
Anne józan gondolkodású, meglehetősen szelíd, ám szigorú, szabadelvű családban nőtt fel a nővére árnyékában. Lindbergh ezredes, aki 25 évesen lett az Egyesült Államok legóhajtottabb férjjelöltje. Keményfejű, céltudatos – és egy sor dologban könyörtelenségig önző is. Tántorítatlanul nem tűr ellentmondást. Csak egy példa: gyermeknevelési elvei több, mint megrázóak.
A regény eseményeinek sorában a házaspár alig másfél éves gyermekének elrablása hoz fordulatot.
Hiába a hatalmas rendőri kivonulás, a váltságdíj, de végül a babát holtan találják meg.
Ebben a történetben a gyerek elrablása csak életük egyik nagyon fontos epizódja. Anne kesergése, önmagát való okolása és leküzdeni az önvádat nem könnyű. Talán nem is igazán ment egyiküknek sem, életük végéig elkísérte őket ez a dráma.
A mű ívét a feleség jellemfejlődése adja. Hogyan lesz a kissé félénk lányból egy céltudatos, erős asszony? Hogyan teszi a szerelmes asszonyt repülővé, sőt igen jó pilótává a férje?
Aki olyan mértékben támaszkodik rá, hogy az asszony maga sem veszi észre, miként válik másodpilótából, navigátorból a férjnek teljesen alárendelt, önállóságától lényegében megfosztott emberré.
Erre leginkább akkor döbben rá, mikor a férjét Németországba hívják meg az 1936-os olimpia megnyitójára, díszvendégnek. Lindbergh egyre nagyobb lelkesedéssel és rokonszenvvel fordul a mind inkább fasizálódó náci állam felé.
Amerika kormánya és népe erősödő ellenszenvvel tekint a németországi történésekre. A „Kristályéjszaka” Lindberghet is megingatja, ám antiszemitizmusa erősödik. Ehhez a változáshoz Anne-nak asszisztálnia kell, hiszen szereti a férjét. Lelki vívódásait remekül adja vissza a regény.
A kötet haláláig kíséri a Magányos Sas és Anne életét. Sok furcsa és megmagyarázhatatlan titokra derül még fény. Közben megismerjük azt is, hogy Anne hogyan lett egyre önállóbb, majd a kihűlt házasság vége felé hogyan talált igaz barátra, sőt titkos szeretőre. Mindezt a férjének és a sok gyereknek önként alárendelt évek után. Anne lassan rájön, hogy képes kilépni a férje árnyékából is.
Megérthetjük, miért is nem akart sok sok év házasság után a férje mellett nyugodni. Bár erősítették egymást és sok csodálatosan nagyszerű dolgot éltek meg együtt, de az elsőszülött gyermek elvesztése végig kísérte életüket. Tetteik mögött sokszor ennek fájdalma bújt meg. Később, még öt közös gyermekük született.
Az akkori életforma, társadalmi megfelelés a férfi-női szerepek és az együtt leélt évek adja a könyv igazi zamatát. Szerették és becsülték egymást, bár a házasságuk egyáltalán nem tündérmese volt. A neje nélkül Lindbergh sem lehetett volna azzá, amivé lett. Ezzel ő maga is tisztában volt.
Az aviátor felesége óriási siker a tengerentúlon, ahol mindmáig rajonganak a Lindbergh házaspárért. Házuk múzeum, életük lenyomatát tárlók tárgyai őrzik. A regényből készülő film forgatását tervezik. Anne Morrow Lindbergh a 20. század egyik elismert írónője volt, könyveinek nagy része mai napig nyomtatásban van, számos naplója, levelezése, esszéje jelent meg.
5/5
Pioneer Books, Budapest, 2013
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése