Író-olvasó találkozó a városi könyvtárban.
Elnézést, ha kicsit hosszú leszek és előre elfogultságot jelentek be. Amikor felfigyeltem az írónő könyveire, első gondolatom az volt: egy újabb nagyon csajos, nagyon rózsaszín regényfolyam indult el. A sikere elképesztő volt és kíváncsivá tett. Adtam egy esélyt rögtön az Emma szerelmével.
A történet megfogott olvasmányos és érdekes eseményeivel, hangulatával. Innen nem volt megállás. férfi létemre végig olvastam a sorozatot, majd jöttek sorban a további kötetek. Angyalos ház. Adél és Alíz, (ez egyik kedvencem) majd A német lány és a legújabb A francia nő. Szeretem könyvei hangulatát, azt ahogyan ír és elvarázsol. Történeteiben jelen van és jól beépített a történelmi háttér is.
Örülök, hogy részese lehettem ennek a beszélgetés létrejöttének.
Jó egy éve érdeklődtem a könyvtárban, a meghívás lehetőségeiről. Az első reakció is kedvező volt: "Te ismered a Fábián Jankát? Jöhetne, mert sorba állnak a könyveiért, elő kell jegyezni őket."
Most a szervezésbe is belelátva, végre eljött hozzánk Janka. Mókásan, de így történt: a dunaszerdahelyi Historium esten Mikuláskor megtörtént a meghívás (tavasszal, valamikor, persze, örömmel) és a nyuszi most elhozta nekünk Jankát. Ezúton is köszönet a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány és Rozsnyai János író segítségét.
A kérdések közt az első rögtön a nem titkoltan "álnévre" vonatkozott.
Janka elmondta, hogy Ő nem angolosan jól hangzó nevet keresett, hanem a mesélős kedvű, szeretett nagymamája nevét használja a könyveihez, ami még hangulatában is illik a történetekhez. Ezzel is tisztelegve a nagymama emlékének. Sokat mesélt a nála töltött nyarakról, emlékekről.
Elmondta, hogy első maradandó olvasmányélményei közé Gárdonyi Géza remeke Az egri csillagok tartozik. Amit úgy és akkor olvasott, amikor még nem is tudta, hogy majd az kötelező olvasmány lesz. Az író további könyveit is szívesen olvasta. Nagyon tetszett, hogy a régi borítókról mesélt, végig olvasva a családi könyvtárat.
Mindenki érdeklődéssel hallgatta az írói szokásairól elmondottakat: nincs napi kötelező penzum, de minden nap foglalkozik a készülő regénnyel. Vagy utánakeres dolgoknak, visszaolvas, javít. Az önmagának kitűzött határidőket próbálja tartani. Említette, hogy éppen a Koszorúfonat címmel megjelenő új könyve előreláthatólag októberre az olvasók kezébe lehet. Nagyon várjuk, hiszen a történet Lotti dédunokáiról fog szólni. Elmesélte azt is, hogy eleinte családi kalákában tervezték egy kis kiadónál megjelenő könyvek borítóit. Majd az Ulpius Kiadó és az országos siker után a Lotti volt az első kötete, ami a nulláról indult. Az addig megjelentek már rég megíródtak, kész voltak. Itt visszanyúlt korban és időben is, sok kutatást is igényelt. Nagyon boldog, hogy az olvasók szeretik és olvassák, keresik a könyveit. Megemlítette a rajongói kemény magot is a facebook oldalról, ahol folyamatosan tartja a kapcsolatot olvasóival.
Igazi öröm, hogy mindkét tavalyi regénye bekerült a Libri Aranykönyves szavazásba.
Itt lehet még szavazni Adélékra és A francia nőre: április 27-ig. Köszönöm!
http://www.libri.hu/aranykonyv/2014/?cat=5
Elmondta, hogy vidéki lány és ezért is szeret ilyen találkozókra járni, kimozdulni Budapestről. Az ország tájaiban gyönyörködve, élményeket, embereket megismerve. Nem használ fel konkrét személyeket, karaktereit több emberből gyúrja össze. Első előolvasója az édesanyja, akinek mint mondta sem az irodalomhoz, sem a történelemhez nincs köze, hiszen könyvelő. Tanár létére boldog, ha valakinek újat és érdekeset tud adni, vagy az ábrázolt történelmi kor felkelti érdeklődését. Nem célja, hogy történelmi tankönyvet írjon, de a megtörtént eseményeket hűen építi be regényei szereplőiének életébe.
Arra a kérdésre, melyik korban is élne szívesen érdekes, de nekem nagyon is tetsző választ kaptunk:
Most, itt ebben a jelen korban. Véleménye szerint nem véletlen, hogy éppen most és ide születtünk. Itt és most van dolgunk, feladatunk. Persze, a képzeletbeli időgépbe nagyon is szívesen beülne, visszamenne szétnézni, bármelyik korba. Kedvenc városa Párizs.
Családi hagyományokról is mesélt, az ünnepvárásról és a készülődésről. Az együtt eltöltött idő fontosságáról.
Kiemelte, hogy mennyire öröm a TRT-ben egyedüli női íróként tagnak lenni. Rozsnyai János író, aki jelen volt és a többi kedves kolléga (Bán Mór, Benkő László , Marcellus Mihály) mellett ez elismerés. Mint említette, ő nem szigorúan történelmi író, ő inkább jó kis kalandos regényeket ír, ahol fontos az adott kor eseménye is. Nagyon szereti minden könyvét, mindegyik más más okból kedves. Elfogadja a kritikát is, ha az nem rosszindulatú és bántó. Azzal nem lehet mit kezdeni. Két író beszélget:Janka és Rozsnyai János.
A nagyszámú közönség érdeklődéssel hallgatta ezt a kellemes és igen érdekes nagypénteki beszélgetést.
Kedves Janka, köszönjük! Várunk vissza a Koszorúfonat megjelenése után.
és a blog gazdája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése