A folyón át a fák közé

Ernest Hemingway: A folyón át a fák közé




                                      

„A képet nézd elfogulatlanul, a könyvet olvasd nyílt szívvel, mint a tied, az életedet meg éljed, ez az egész.”




Ez egy késői Hemingway történet, 1950-ben jelent meg eredetileg, két évvel előzte meg Az öreg halász és a tenger kisregényét. Richard Cantwell, az amerikai ezredes visszalátogat Velencébe, hogy találkozzon régi barátaival és fiatal szerelmével, részt vegyen egy kacsavadászaton. Miközben szerelmével Renata grófnővel szoros és nyilvánvalóan romantikus kapcsolatot ápol, ami enyhíti az ezredes összes fájdalmát. A regény egy kisebb mű, a Hemingway védjegyeként jellemezhető minimalista stílusban megalkotott történet az életről.

   "Lányom – mondta az ezredes. – Mikor tanulod meg végre, hogy én azért ugratlak, mert szeretlek?"


A történet rendkívül egyszerű, nem sok történés van. A leírások, jellemzések kifejezetten tetszettek.Különleges hangulatú művet írt, egyszerűen, érthetően. A fiatal lány és az idős katona közötti szoros kapcsolatában számomra a nő az ezredes elveszett fiatalságát jelentette. Az ezredes a regényben visszatekint a háború iszonyatára és hiábavalóságára, ami kitöltötte életét. Ez nagy kontrasztként szolgál utolsó velencei szerelme rendkívüli gyengédségéhez. Rádöbben, hogy képtelenség visszaszerezni az elveszett fiatalságot, és elfelejteni a háború lelki sebeit. Közvetlenül a második világháború után az Egyesült Államok hadseregének idősödő hivatásos katonája, Richard Cantwell szívbetegségben haldoklik, és úgy gondolja, hogy a halála közeledtével az utolsó napját vadászattal, és a fiatal Renatával szeretné tölteni. A könyv részletezi Cantwell utolsó napjait, gondolatait, a történet nagyobb része egy belső monológ körül forog, amelyet az ezredes saját múltjáról beszél. A belső elmélkedés az élet mulandósága végtelen szomorúsággal jelenik meg a kisregényben. 

     

Feleleveníti az első világháború alatti olaszországi szolgálatát, kudarcos házasságait és azokról a szörnyű élményekről mesél, amelyeket ezred- és hadosztályparancsnok-helyettesként elszenvedett a második világháború európai hadjáratában. A veszteségek az élet részei, de sosem múló trauma, akár egy szerelem árnyékában is. Az ezredes három nőt veszített el élete során. Velence, csatornái és palotái a hátteret adják ennek a fájdalmasan őszinte emlékidézésének. Maga a kacsavadászat a történet utolsó harmadának eseményeit teszik ki.
Hemingway legnagyobb erőssége az volt, hogy hatalmas, mélyreható életigazságokat, egy életleckét tudott egyetlen nagyjából költői történetbe foglalni. A kötet a XXI. Század Kiadó Hemingway életműsorozatának része. 



Kedvezménnyel ITT lehet a tiéd a kiadótól! 












Eredeti megjelenés éve: 1950
XXI. Század, Budapest, 2022
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635682706 · Fordította: Göncz Árpád