Napfénykór

 

Linda Boström Knausgård: Napfénykór




                                               

"Azt mondták, a kezelés kíméletes, olyan, mintha újraindítanák a számítógépet."




Linda Boström Knausgård súlyos betegségéről már olvashattunk férje könyveiben. Ott többször megjelent, igaz csak érintőlegesen a kezelések sora, az asszony és a család küzdelmei, az egész házasságuk. Az az út, ami végül a váláshoz vezetett.

Most a 2013 ​és 2017 közötti négy év Linda saját élményei alapján elevenedik meg előttünk. Elképesztő, sajnálatos és szomorú, hogy a svéd társadalomban ez mind "normálisnak" tekinthető. Linda gyerekkora óta egyre súlyosbodó depressziójának „gyógymódjaként” elektrokonvulzív terápiát alkalmaztak rajta. Azaz árammal sokkolták az agyát, (naponta többször is) aminek következtében kezdte elveszíteni emlékeit is. Szó esik itt az elektrosokk terápiáról, az intézményi életről, az ápolókkal való kapcsolatokról, az őrület és a családi kötelezettségek „kiegyensúlyozásáról”, egy kiváltságos fiatalkori visszaemlékezésről, a korai írásbeli élményekről, de a csúcspontja az a pillanat, amikor jó sírásra vágyik, és azt sugallja, hogy ő és Karl Ove váljanak el.

Őszinte, csapongó és elképesztő a történet a "gyárról", a kezelésekről, hatásairól. Linda hitelesen írja meg a bipoláris depresszió tüneteit, következményeit. Nem könnyű olvasmány, a lélek mélyére visz, ahol álomképek, ábrándok és a valóság keveredik. Linda erős nő, küzdő tipus, de van, ami kifog rajta is. Néhol még a humora is megcsillan, amolyan végső mentőővként.

 
"Próbáltam szépíteni a depressziómat, és melankóliának neveztem."

  
      

A családi idill viszonylagos, a gyerekek léte is rövid időre ad felmentést. Ez mindennapos küzdelmet jelent nem csak Lindának, de az egész családnak. Kimerítő és fárasztó napi harc ez mindenkinek. Linda nem vádaskodik, megértő és elfogadó az egyre sikeresebbé váló író férjével. A végső döntés a válás mellett sajnos tökéletesen érthető. A mentális betegséggel vívott harc mindenkit leterhel. Egy másik valóságba nyerhetünk aprócska betekintést.

 
A történet sok haragot, szomorúságot tartalmaz, ezek a domináló érzelmek. Linda érzései tiszták, őszinték, néhol azt véltem érezni, a férje olvasóinak is szól. Az ő szemszögéből azt kaptam, amire nagyjából számítottam. Érezhető, hogy Linda nem bosszúból írta a könyvet (a férjet a könyvben végig "te"-ként emlegeti). Linda haragjának elsődleges fókusza a svéd pszichiátriai rendszer és az elektrokonvulzív terápia széles körben elterjedt alkalmazása ellen szól. Karl Ove és házasságuk, családjuk iránti érzéseit inkább a szomorúság, a veszteség, a frusztráció uralja. Elmondja a saját oldalát a házasság, válás történetéről, de ez sok tekintetben egyezik Karl Ove saját leírásával. Linda önábrázolása leginkább Karl Ove fikciójában szereplő leírásához illeszkedik, mégis képes számot adni betegségéről, belső vívódásáról, amit Karl Ove érthetően, de nem tudott.

A gyors váltásokkal vagy inkább ugrásokkal az időben és a témában átmenet nélkül, persze ott van a kölcsönhatása a KOK írásaival. De van valami abban a vidéki svédországi környezetben, a tenger melletti házukban és kertjükben, ami ismerős és jó meglátogatni, függetlenül attól, hogy most ki ír róla. Összességében azt mondanám, hogy érdemes elolvasni a KOK rajongóinak, vagy azoknak, akiket különösen érdekel Linda személyisége, sorsa. Olvasási élményként szokatlan ez az őszinte, mély kitárulkozás. Minden tiszteletem ezé a két emberé, akik ezt végigélték. Megpróbálták, akarták a lehetetlent.







ITT kedvezménnyel rendelhető a könyv!



     

Linda Boström Knausgård (1972. október 15.-) svéd író és költő. Első művével, A Helios-katasztrófa című kisregénnyel elnyerte a svéd író- és költőnő, Mare Kandre emlékére alapított díjat. Magyarul elsőként az Isten hozott Amerikában című műve jelent meg, amelyet hazájában a legrangosabb irodalmi díjra, az August-díjra jelöltek, majd később számos nyelvre lefordítottak. A szerző saját tapasztalatain alapuló Napfénykór egyszerre lesújtó látlelet egy jóléti államban abszurd módon fenntartott és alkalmazott kezelésről, és újfent megmutatja, a szerző miért az egyik legkivételesebb író a kortárs skandináv irodalomban.









Jaffa, Budapest, 2025
208 oldal · ISBN: 9789636870553 · Fordította: Papolczy Péter

Az ​anyós

 

Moa Herngren: Az ​anyós




                                             

"Fura dolog a család."







Ahogyan előző regényével A válással, ezzel is komoly érzelmeket kavar, sok problémát szít fel az olvasóban a svéd írónő. Egyszerre voltam dühös, szomorú, ingerült és ledöbbent, meg minden, ami a kettő között van. Nagyon megérintett a történet, életszagú, valósan fájdalmas, igazi érzelmi hullámvasút ez a történet is.

     

Az anyós egy remek történet, amely rendkívül lekötött. Többször elképedve nevettem, mérges voltam a kialakult helyzetek miatt. Moa Herngren bravúrral meséli el ezt a történetet, és a karakterek ábrázolása is hiteles. Ajánlott mindenkinek, aki érdeklődik a párkapcsolatok dinamikája iránt. Hihetetlenül jól megírt, ismét több szemszögből látjuk az eseményeket. Kiváló vitaindító, elgondolkodtató és sokkoló. Herngrennek végig sikerül fenntartania az olvasóban egyfajta kíváncsiságot. Egészen biztos, hogy a szezon egyik sikerkönyve lesz. 

Kétségtelen, hogy az anyós főhőse mindent elkövet, meglép - pusztán szeretetből- hogy utálják, sok legyen. Mégis eljön a pillanat, amikor megértettem tetteinek mozgatórugóit. Åsa komoly szimbiózisban élt fiával, egyedülálló anyaként nevelte fel. Főleg ezt a történetet olvashatjuk mélységében, az ő szemszögéből követhetjük életüket. Amikor a további szereplők érzelmei, gondolatai is kirajzolódnak, akkor áll össze az egész sztori. Meglepő, de biztató befejezéssel. 

Annak ellenére, hogy ez egy kitalált történet és egy meglehetősen extrém az ábrázolt helyzet, érdemes elgondolkodni rajta. Szerintem sokszor nehezebb helyesen cselekedni és kiegyensúlyozottnak maradni, elfogadni a másikat olyannak, amilyen. Jó téma a történet, izgalmas a  felépítésére, számtalan kérdést vet fel. Akármilyen is a természete, el kellene fogadni, az unoka érdekében. Egyszerűen bűn kizárni a gyerek életéből a nagyit, hiszen eggyel többen lennének, aki szereti és törődik a gyerekkel. Ennyire büntetni egy nagymamát, nem lenne szabad. A vége ugyan reményt keltő, de az elveszett, kimaradt éveket nem lehet pótolni. 

Arról nem is beszélve, hogy a menye, aki szintén anya ugye, éppen azokat a hibákat követi el, mint anyósa. Új belépőként zsarnokian uralkodik férjén, pedig neki illene alkalmazkodnia a család ritmusához. A kibeszéletlen problémák csak halmozódnak, ami további gondokat okoz. Feltárulnak az okok, az elhallgatott titkok. Mély, egyre jobban elfajuló családi dráma bontakozik ki előttünk, amit mi okozunk magunknak. Az elfogadást, megértést gyakorolni kellene mindenkinek. A két nő között csendes háború bontakozik ki, ahol a többiek csak eszközök és áldozatok. 

Sokkoló valóság tárul fel az olvasó előtt. Izgalmas és fontos történet, látlelet mai világunkról az emberi kapcsolataink kiüresedéséről. Moa elképesztő ügyesen szövi a szálakat, erős érzelmeket mozgat, mesterien mutatja be a kapcsolatokban megbúvó tabukat és azokat az elfojtott érzéseket. Ez is olyan téma, amiről nem igazán tudunk, merünk beszélni. Szemünk előtt bontakozik ki az egyre jobban megromlott csalási légkör. Nem is értem, miért nem állt senki a nő mellé, ilyet tenni bűn. Oké, van, amit nem kellene kimondjon, még a fiának sem... 

Valószínűleg sokan tudnak azonosulni az anyóssal és menyével is, ettől válik igazán valóssá a regény. A szerzőnő izgalmasan ábrázolja a kapcsolatok mindkét oldalát. Érdeklődve várom a sorozat lezásását. Októberben érkezik Az örökség, már előjegyezhető ITT. 


Az anyós IDE kattintva vásárolható meg kedvezménnyel! 





   

Moa Herngren (1969) a kapcsolati drámák mestere. Forgatókönyvíróként többek közt A Patchwork család című Netflix-sorozat társszerzője, újságíróként az Elle magazin svéd kiadásának egykori főszerkesztője, a magyar olvasó pedig A nehézsúly szépe szerzőjeként ismerheti. Nagysikerű, számtalan nyelvre lefordított regénye, A válás egy készülő trilógia első darabja. Szerzőfotó: Anna-Lena Ahlström

Eredeti megjlenés éve: 2020









Helikon, Budapest, 2025
370 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636205546 · Fordította: Pap Vera-Ágnes · Megjelenés időpontja: 2025. március 31.

Reacher 3. évad Kétélű fegyver

 

Reacher: Kétélű fegyver
3. évad (könyv és film)



           

                                       

Lee Child kiváló sorozathőst teremtett Jack Reacher karakterével. A volt katonai rendőr, az igazság bajnoka a bajba jutottak védelmezője, mint valami mentőangyal tűnik fel, minden kalandját olvastam, ami jelenleg éppen a 29. résznél jár.

Elfogult rajongója vagyok a sorozatnak, bár látom a hibáit is, különösen az újabb részek esetében. Talán nem véletlen, hogy a filmes feldolgozások a sorozat elejéről merítenek.
Még a 2012-ben és 2016-ban forgatott mozifilmeket is láttam , de Tom Cruise alakítása nem győzőtt meg. Bátorságnak véltem, hogy a mozifilmek után 8 részes sorozatban tér vissza kedvenc akcióhősöm. Sietek leszögezni, hogy egy jó sorozatról van szó, mely nagyon izgalmas, szórakoztató tud lenni. Én nem csalódtam, pedig félve ültem a képernyő elé. 

      

Könyvhű adaptációt kapunk, mindhárom sorozat esetében. Remek sztorival és jól megkomponált akciókkal szögezi  a képernyő elé a nézőt. A főszereplőt ezúttal Alan Ritchson alakítja, remekül! Szerintem egy sorozat esetében különösen fontos, hogy a főhőst alakító Alan Ritchson szimpatikus figura. Tökéletesen hozza azt, amit a szerző, Lee Child megálmodott Reacher karakterének. Csavaros észjárása, fizikuma, szikár humora ad egy pozitív kisugárzást a figurának. Minden szereplő szerintem jól hozza azt, amit a műfaj megkövetel. Akcióból nincs hiány, pazar fényképezés, jól megkoreografált akciók, szellemes párbeszédek erősítik a komplex krimiszálat. Nagy mélységet nem kell keresni, ettől is könnyen fogyasztható ez a kemény akciókrimi. Ez elmondható mindhárom évadra, hiszen a siker elképesztő volt. Elsőnek a sorozat nyitó krimije került filmre. Az Elvarázsolt dollárok indított, majd jött a Baj nem jár egyedül feldolgozása.

                                                                                                   

Február 20-án indult a 3. évad, ami a Kétélű fegyver filmes feldolgozása. Ez a sorozat hetedik része, még 2003-ban írta Child. Már a kezdés is egy pazar akcióval indul... A feszültség a továbbiakban sem hagy alább, sőt fokozódik.

Az ártatlannak tűnő szőnyegbiznisz sötét titkokat rejt, súlyos a háttér. Jól működik a Jack Reacher-érzés. Rendkívül sodró, pörgős és sötét krimi a fegyverkereskedők világába viszi az olvasót. Egy régi ügy áll a háttérben, de feltűnnek remek mellékszereplők. Duffy ügynök, aki rátermett, határozott nő, segíti Reachert, a bűnösök részéről Angel Doll vagy éppen a hegyomlásnyi méretű ellenfél, Paulie. A macska-egér játék a végsőkig izgalmas és meglepetésekkel teli. Tudjuk ki a rossz fiú, de elkapni nem egyszerű. Tetszett, ahogyan Reacher beépül a rosszfiúk közé és összerakja a mozaikdarabokat. Jól megírt, teljesen korrekt krimi, amit a filmsorozat tökéletesen ad vissza. 

   

A három évad huszonnégy filmje valóban jól hozza a könyvek atmoszféráját, tökéletesen adja vissza Lee Child megálmodott univerzumát. Izgalmas és szórakoztató lett az új Reacher feldolgozás, hozza azt, amit egy jó Reacher kalandtól joggal elvárunk. Meglepő lehet, de a harmadik évad is megtartotta a várt minőséget. Minden a helyén van, a színészek is rendben. A történet kerek, lezárt, de akad még Reacher-regény, várom a folytatást. Mindenkinek ajánlom.

ITT beszerezhető a krimi kedvezménnyel, akár Ekönyvben is!



                     

Lee Child, eredeti nevén Jim Grant Coventryben született 1954. október 29-én. Angol író, de New York államban él feleségével. Első regénye 1997-ben jelent meg az Elvarázsolt dollárok (Killing Floor) ami megnyerte az Anthony Award Legjobb első regény díját. Lee Child minden regénye egy egykori amerikai katonai rendész, Jack Reacher kalandjait követi nyomon az Egyesült Államokban.

Díjai: Anthony Award, Barry Award, Dilys Award, Macavity Award, WH Smith Thumping Good Read Award

A szerző honlapja: http://www.leechild.com/

General Press, Budapest, 2025
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786151040027 · Fordította: Gieler Gyöngyi

A herceg és a lányka

 

Mörk Leonóra: A herceg és a lányka



                                                 

Származásunk, fogantatásunk története mindannyiunkat foglalkoztat, különösen ha valamelyik szülő hiányzik életünkből. Mörk Leonóra regényének főhőse Nóri, aki előtt édesapja kiléte és sorsa ismeretlen. Amikor ehhez segítséget kap születésnapjára egy régi floppy lemez formájában, és sikerül a tartalomhoz férnie, elindul a kalandok sora. A lemezen egy kézirat olvasható, ami a múltba viszi vissza az olvasót. Regény a regényben veszi kezdetét, ami különös izgalmat ad a történethez. Ez a nyomozás az olvasóban is felkelti az érdeklődést, vajon hogyan érnek össze a történet szálai. Ki és mi lesz vajon segitségére a lánynak a keresésben, a regény szereplői vagy annak szerzője talán?
Három nő sorsa fonódik össze, amit a zene köt össze. Frieda és a herceg közötti szerelem a múltba vezet, Erika története és lánya Nóri sorsa napjainkban játszódik. Az eddig olvasottakhoz hasonlóan, több idősíkon mozog az események sora.


Olvasás közben azon vesszük észre magunkat, hogy belefeledkezünk ebbe a réges régi történetbe, a hajdani szerelmesek életébe, érzéseibe. Elmerülhetünk a nemes herceg és a lányka történetében, édes bús világába, a kapcsolat kibontakozásába, a lányka, Frieda érzelmein és gondolatain keresztül. Frieda céltudatos, erős egyéniség, ami akkoriban ritka volt. Az 1800-as évek hangulata tökéletes hátteret ad ehhez a szerelemhez. Itt is fontos kötőelem a zene, Beethoven muzsikája.
Érdemes lehet muzsikahallgatás közben olvasni, hiszen ebben a regényben mindent áthat a zene. A fiatalokat is a zongora és Beethoven műveinek közös szeretete hozza össze, ez a zenei világ rengeteget ad a történethez is. Kultúrtörténeti és zenei háttér adja a történések alapjait.
Sokat tanulhatunk a zenei betétekről, darabokról, az alkotás folyamatáról. Kettejük sorsa is találgatásra ad okot, azt hiszem Nóri is elgondolkodott olvasás közben, hogy milyen meghatározó a kapcsolat köztük, és az ő élete között.


Mindeközben Erika, Nóri édesanyja története is szépen kirajzolódik előttünk, sejthető, hogy nála rejlik a titok nyitja. Országhatárokon átível a kaland, ahogy fény derül Nóri származására, ami további sorsára is erősen kihat. Talán nem is ez a legfontosabb az egészben, hanem a mindent átható zene és annak szeretete, a hangszerek és dallamok andalító muzsikája.
Hétköznapi emberek számára talán furcsa lehet a komolyzene iránti ilyen mértékű szenvedély, azonban teljesen érthetővé válik ahogy haladunk a könyvben. Talán a szerelmeik is éppen ezért voltak olyan magas hőfokon égőek, a komolyzene számtalan érzelmet szított a lekükben. Mindehhez sok más fontos téma is előtérbe kerül.

Hol és hogyan érnek össze a szálak, végig lehet találgatni, reménykedni. Csodás helyszíneken járunk, Berlin vagy éppen Dél Afrika, India adja a hátteret, színesiti a palettát a múlt történéseihez.
Nóri egyre közelebb jut a megfejtéshez, ahogyan mi is, sorsuk lassan, de biztosan megnyugtatóan rendeződik. Magával ragadott az összefonódó női sorsok története és a zene. Kivételes élményt kapunk, lelkiekben gazdagodva, emelkedett hangulatban tettem le a könyvet, hiszen szép szerelmekről, hullámzó érzelmekről olvashattam. Cselekményszövését és felépítését tekintve informativ élményt kaptam, a zenetörténet fontos mementóival találkoztam, Beethoven életére és munkásságára kifejezetten kiváncsi lettem. Tökéletes kikapcsolódást, szórakozást nyújtott.
Most új kiadásban, gyönyörű borítóval jelent meg ez a 2020-as regény.




Kedvezménnyel ITT szerezhető be a regény!


    

            

MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. Jelenleg a Jaffa Kiadó kommunikációs munkatársa. Rendszeresen fordít német és angol nyelvből.
Regényei: A Hellinger-Madonna, a Holdfény szonáta, a Lány igazgyöngyökkel, a Ködkirálynő, és A porcelánlány, A papagájos ablak, Törött tulipánok , Asszonyom, édes úrnőm, Szentjánosfű.








Jaffa, Budapest, 2025
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636870492

Fekete ​madarak

 

Gunnar Gunnarsson: Fekete ​madarak



                                                         

Izgalmas és érdekes dolog egy régi író újrafelfedezése. Gunnarsson újbóli felbukkanása az irodalomban igazi csemegét kínál az északi szépirodalom kedvelőinek. Hirtelen két műve is elérhetővé vált idehaza. Gunnarsson négyszer volt a Nobel-díj jelöltje, csodálatosan ír, hihetetlenül egyedi és megkapó a stílusa, akár csak a mai alkotók közül Jón Kalman Stefánssonnak. Pedig ez a regénye bő 90 éve íródott, (1928-ban keletkezett) mégis friss és lendületes, elképesztő emberi mélységet tár fel a történet érzelmi háttere.


Irodalmi szépsége elvitathatatlan, ma is aktuális és gondolkodásra serkent. A történet mozgatórugója természetesen a szerelem... a szív érzéseiről, a szenvedélyről, a pletykák veszélyeiről és a kicsinyes féltékenységről mesél. Szinte ott éreztem magam Izlandon, a hó uralta világ jégbe fagyott titkai között, a szélfútta magas hegyek árnyékában, a gleccserek mélyén felizzó szerelem árnyékában.

     

Gunnar Gunnarsson egy kiemelkedő regényt épített fel a valós tényekből, a szenvedély, a féltékenység mentén kialakuló gyilkosságról. Itt nem kell "klasszikus" krimire számítanunk, a történet mégis magával ragad összetett szereplőivel, precíz nyelvezetével és egyedi atmoszférájával. Tetszett az elbeszélői mód, a szereplők árnyalt bemutatása, az emberi lélek mélységeibe tett utazás. Gunnarsson az izlandi sagák mélységével és egyszerűségével tárja elénk a nyomozás részleteit, világítja meg az emberi tettek hátterét. 

Két pár sorsa áll a középpontban. 1802-ben Izlandon történt bűncselekmény valós eseten alapul. A narrátor egy fiatal és tapasztalatlan lelkész, aki kénytelen szembesülni a pletykákkal, majd a két gyilkosság mélyére tekint. A történet a lelkész félelmén és együttérzésén keresztül mélyül el, a tanyasi tarthatatlan helyzet mint háttér lassan bontakozik ki, derül ki a tárgyalás tanúinak vallomásaiból. Különös erejű könyv ez, hiszen Gunnarsson átitatja a bűn durva körülményeit az ottani kemény élet érzésével és az ember megpróbáltatásaival, Isten jelenlétével. A hit, a félelmek és lelkiismeret kavarog a szereplők tetteiben. Nagyszerű és elgondolkodtató elmélkedéseket kapunk a bűnről és a bűntudatról. Az egyéb tragédiák mellett Isten keresése, és az erkölcs csap össze. Mi és hogyan is történt valójában Bjarni farmján sokáig misztikus titok az olvasó előtt is. Gunnarsson nem riad vissza attól, hogy mélységében boncolgassa ezt a kettős gyilkosságot.

A végkifejlet, a megoldás is kétséges. Már történt két értelmetlen halál, amit most, az igazság nevében még kettő tetéz...valóban a "bűn és bűnhődés" története ez Izlandról. Noir a javából. Izgalmas, látványos tájleírások, mély érzelmek és az igazság keresése bontakozik ki előttünk. Gunnarsson prózája költői és gördülékeny, irodalmi csemege a javából. Remélem lesz még alkalom további regényeit is megismerni.



A kiadó további könyvei és a Fekete madarak ITT beszerezhető!


                 

Gunnar Gunnarsson (1889–1975) a huszadik század első felének legnépszerűbb izlandi írója, többször jelölték Nobel-díjra. Regényei a harmincas években nagy népszerűségnek örvendtek Magyarországon is. Bár fiatalon a kor viszonyainak és lehetőségeinek megfelelően Dániába települt, és dán nyelven vált íróvá, mindig is izlandi írónak tekintette magát. Élete vége felé több regényét maga fordította le anyanyelvére. Műveinek különösen erős vonulata az izlandi természet ábrázolása, és ez a mai napig inspirációs forrás számos izlandi művész, író számára.


Eredeti megjelenés éve: 1929


Ø, Budapest, 2024
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156572097 · Fordította: Veress Dávid

Gyerekjáték

 

Angela Marsons: Gyerekjáték
(Kim Stone 11.)




                                                  

Angela Marsons azon neves szerzők közé tartozik, akik megbízható minőségben tudnak történeteikkel elvarázsolni. David Baldacci, Lee Child vagy Jeffrey Archer mellett magabiztosan építette fel saját krimiuniverzumát, aminek főhőse Kim Stone felügyelő. A nő terhelt múltja, eredeti személyisége üdítő szín a nyomozói palettán. Angela újdonságát mindig kiemelt figyelemmel várom, Kim már szinte családtag lett a 2015-ös Elfojtott sikoly krimi óta.

      

Az idei krimi igazán megrázó és elgondolkodtató, Angela Marsons rendkívül kreatív a történetével. Egy valóban fordulatos és hátborzongató kezdéssel indít Angela, ami még nála is meglepő. Ez a nyitás azonnal megragadott, és végig kitartott. Ez a történet a bűntudatról és a megbánásról szól – hogyan formál minket, és hogyan befolyásolja életünk későbbi részét a gyerekkor. Mennyire pusztító hatással lehetnek életünkre a gyerekkori traumák. A borító is sötét és baljós, ahogy előrevetíti a régmúlt árnyait. 




A sorozat egyik kulcsfontosságú sikere a szerzőnek az a képessége, hogy sokféle összetett, néha beteg lelkű, de mindig színes, eredeti karaktert tud megalkotni.

Rég találkoztam ennyire furcsa karakterrel, mint az első áldozat testvére. Veronikával való első találkozásunknál az ember azt az érzést kapja, hogy van valami nagyon bonyolult a nővérével, Belindával való kapcsolatában, de hogy ez volt-e az oka Belinda meggyilkolásának, azt még sűrű homály fedi sokáig. Kifejezetten ellenszenves, kiállhatatlan a nő. Veronika különösen ellenséges a rendőrökkel, szűkszavú a húgával és a múltjukkal kapcsolatban. Az eset, amellyel a csapat ebben a részben foglalkozik, a csodagyerekek és családjaik világába viszi az olvasót, ugyanis az áldozat egykor csodagyerek volt. Ez mennyire áldás és átok egyszerre a családnak az gyorsan kiderül. 


Lesznek még áldozatok, hiszen egy sorozatgyilkos szabadlábon van. Kimnek és csapatának gyorsan kell haladnia, mielőtt a gyilkos ismét lecsap. Amíg gyilkosunk elszabadulva garázdálkodik, addig Angela egy párhuzamos történetet sző bele a krimijébe. Szerepet kap a rendőrségen belüli munkaidő, túlórák kérdése. Feltűnik egy új csapattag, aki jellemével meglepő atmoszférát teremt. Kim ősellensége, Penn nyomozó egy korábbi betöréses gyilkossági esetben nyomoz. A tárgyalótermi pillanatok szikrát adnak a történethez, és megismerhetjük Penn egy másik oldalát. Mint mindig, Marsons fejezetei rövidek és rendkívül feszesek. Miközben Kim és csapata lassan felfedi Belinda titkait, belekerülnek a kiemelkedő tehetséges gyerekek világába. Kimnek a gyilkos lekivilágát, észjárását kell követnie a leleplezéshez. 

Angela Marson könyvei nem csak sorozatgyilkos thrillerek, hanem a rendőrségi eljárás hátterét is bemutatják, miközben sötét, lelki pszichológiai thrillerek is. Tökéletes hátteret kapunk a gyilkos motivációit tekintve, hogy mi készteti szörnyű tettei elkövetésére. Ezért, bár minden könyv önálló regényként is olvasható, Angela Marsons könyveinek sorrendben történő elolvasása ajánlott a karakter fejlődésének és a sötét bűnök megoldásához vezető út végig követéséhez.


Jó lenne a sorozatot "felpörgeti", hiszen ez a krimi még 2019-ben jelent meg, azóta Angela már 10 újabbat írt. Jó lenne még, ha egy fordító lenne a sorozat gazdája, (az eddigi 11 részt hatan fordították...) ez a mostani különösen szárazra, lélektelenre sikerült. 


A krimi ITT vásárolható kedvezménnyel, akár Ekönyvben is! 


        

Angela Marsons 1968-ban született, Angliában él. Első kötete, 2015-ben jelent meg idehaza, az Elfojtott sikoly, amellyel rögtön a brit Amazon sikerlistájának élére került, regénye azóta több százezer példányban kelt el. Az Elfojtott sikolyból megismert Kim Stone felügyelő esetei további kötetekben folytatódnak.




General Press, Budapest, 2025
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529682 · Fordította: Jánky Eszter

Ablakok ​az ébrenlétben

 

Kovács Krisztián: Ablakok ​az ébrenlétben




                                     

A regény cselekménye négy fiú barátságának összetartó erejét mutatja be. A vidéki kisváros hangulata, a rendszerváltozás utáni évek forgataga színes és látványos képekkel kel életre. Kovács Krisztián több témát is ábrázol regényében.

A fiúk felnövéstörténete az önmaguk útjának keresése, megtalálása 1991-től indul és 2017-ig tart a folyamat. Néhol igazi road-movie, ámokfutás az életen át, az ifjonti elszánt világmegváltó lendülettel. Egy olyan történetébe nyerünk betekintést, ahol a karakterek és az események egy nosztalgikus utazásra visznek. Jó volt visszarévedni ebbe a nem túl távoli múltba, megidézni az akkori élet forgatagát. Apa-fiú kapcsolatok mélyére áshatunk, a társadalmi problémák sem maradnak ki. Kovács Krisztián jó mesélő, lendületes, jól felépített története él, lüktet, lélegzik. A generációk közötti eltérések most is jelentős szerepet kapnak, ez a történet egyik mozgatórugója. A családi titkok, az elhallgatás, a rossz döntések, a múlt sebei most is szerephez jutnak.

A négy fiú Ervin (ő lesz a narrátorunk), Bota, Kafka, Manci története szorosan fonódik össze, miközben az érzések kavarognak a fiúk lelkében és az olvasóban is. A helykeresés, az önazonosság és a lehetőségek különböző módon jelennek meg természetesen a fiúk életében. Az emlékezés nosztalgiája finoman hatja át a regényt. Ervin és Botond barátsága még az óvodába vezethető vissza. A családi háttér is izgalmas, hiszen Bota apja gazdag vállalkozó, míg Ervin apja hittan-tanár. A valóban mély, életre szóló férfibarátság bővül Kafka és Manci színre lépésével. Tetszett a sok film, zenei betét beleszövése a történetbe, ahogy az irodalmi utalások is fontos szerepet kapnak. Viszont az elveszett értelmiségiek útkeresését nélkülözi szerencsére a történet.

Bota karizmatikus jelleme korán kibontakozik, ami később az irodalom felé tereli a fiút, sikeres íróvá válik. Mégis menekül, keresi önmagát, nem igazán találja az életben a helyét. Miközben minden szereplő életét megismerjük, főleg Bota sorsa adja a hátteret az eseményekhez. Akadnak szívszorító pillanatok is, de a szórakoztató része is megvan a regénynek. A koncertek, képregények, a VHS-korszak és a videójátékok forradalma a nosztalgiának kedvez. Kovács Krisztián végig remek atmoszférát teremtett, figurái élethűek, hitelesek. Végig jól adagolja a cselekményt, kellően olvasmányos. Sokrétű, összetett, elmélkedésre ösztönző regény. Mennyire fontos, meghatározó és igazi ajándék a barátság az életünkben. 

A négy fiú az olvasó előtt válik férfivá. Megküzdenek ezzel, de ez mindig így van az életben. Nem mondom, hogy a befejezés hozza a boldog véget, de azt gondolom, ez a tökéletes lezárása ennek az életmesének. Nem történhetett ez másképpp. Jó ez így, elgondolkodtat és a barátság erejét igazolja. Olvasóként úgy éreztem, valami személyes emlék, élmény is ad a regénynek alapot. Krusovszky mester keze nyoma is érezhető a regényen, de szerencsére nem tolakodóan. Nagyívű cselekménye, hangulata, tipikus kisvárosi figurái emlékeztettek erre.  Jó dramaturgiája, a szerző mesélő kedve érezhetően viszi a történetet. Jó volt megismerni, olvasni ezt a könyvet, én szerettem olvasni. Akinek tetszett az első két regény, annak szerintem ez is fog. Érdeklődve várom a folytatást, hiszen Krisztián már bizonyított.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!



     

Kovács Krisztián: 1987-ben született Zalaegerszegen. Főiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte. 2018-ban alapította meg az Ectopolis Magazin online kulturális portált, amelynek 2022-ig főszerkesztője volt.
Jelenleg az Agave Könyves kommunális igazgatója. A Hiányzó történetek volt az első regénye, ami 2021-ben jelent meg.
Gyömrőn él feleségével és kislányával.







Európa, Budapest, 2024
426 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635049547