Holt ​lelkek

 

Line Holm - Stine Bolther - Jussi Adler-Olsen: Holt ​lelkek
(Q-ügyosztály 11.)




                                                  

Visszatért a Q-ügyosztály! Jussi két társszerzővel összefogva ismét egy rendkívül erős történetet alkotott. Skandinávia egyik legismertebb sikerszerzőjének első olyan regénye, amelyben Adler-Olsen társszerzőkkel osztozik az írói munkán nagy várakozást okozott a rajongók körében. Sajnálatosan súlyos betegsége közismert, érezhetően mindhárman beleadták legjobb tudásukat, a sorozat friss lendületet vett. A történet szerintem kiválóan sikerült.


                         

Jussi Adler-Olsen a skandináv krimiirodalom egyik legnagyobb alakja. A koppenhágai rendőrség különleges ügyekkel foglalkozó Q-ügyosztályának nyomozójáról, Carl Mørckről szóló regényei az elmúlt évek egyik legsikeresebb thrillersorozatának számítanak. Műveiből világszerte több millió példány kelt el, számos díjat nyertek, és többször is megfilmesítették őket. Több mint 40 országban jelentek meg.

Nem mesélnék túl sokat a több szálon futó, hátborzongatóan éjsötét háttérről. A gyerekkori összetört álmokról, bosszúról és árulásról szól. Intenzív, lebilincselő krimi, ahol Assad fergeteges tevés poénjai mellett a sötét, ironikus humor is fontos szerepet kap. A cselekmény jól felépített és pörgős, ügyesen kapcsol össze egy évekkel ezelőtti hangfelvételt egy napjainkban történt gyilkossággal. Az, hogy Carl Mørck némileg ismét visszatért a csapatba, örömmel vettem. Mindig a legjobbkor bukkan fel, irányítja az események menetét. Érdekes volt olvasni írói sikereiről, de a zsarumúlt nem engedi el, a felszínre tör. Assad, Rose és az új szereplő, Helena Henry mellé sok érdekes karaktert kapunk még. A régi bűn hosszú árnyéka vetül a szereplőkre. Az új nyomozónő, Helen és Rose kapcsolata is izgalmasan alakul, hiszen Rose végig egy különös, egészségügyi problémával küzd, ami persze a végére megoldódik és várhatóan érdekes kihatással lesz a következő sztorira. Helena Henry kiemelkedően titokzatos, rátermett nyomozó, jó karakter, igazi egyéniség. Remekül színesíti a sztorit, hoz új színt a krimibe, pedig érezhetően súlyos titka van.


Nagy erénye az írói tudásnak, a közös munkának, hogy a befejezés előtt nagyjából 100 -120 oldallal már tudható, erősen sejthető a történet háttere. Azonban ahogy egyre mélyebbre jutunk a múlt fájó titkaiban úgy nő a dráma. Az apró fordulatok, meglepő döntések miatt végig FESZÜLT, IZGALMAS a krimi. A szomorú és sötét, gonosz hangulat végig ott lebeg a krimiben. 

Az elkeseredettség ugyan érthető a tettes részéről, de sajnos a bosszú nem old meg semmit, az elveszett lehetőségek nem térnek vissza. Egy beteg elme bosszúhadjárata drámába illő véget ér, aminek néhány ártatlan ember is áldozatul esik. Az utóbbi időszak egyik legjobbja, kiemelkedő alkotása szerintem ez a krimi, nagyon tetszett a visszatérés. Minden kezdeti fenntartásom és félelmem ellenére ez egy jól sikerült alkotás. A feszültséget oldó, szellemes tevés hasonlatokon néhol hangosan felröhögtem. A kemény bűnügy remekül megfért a zseniális társadalmi szatírával. Sok ötletes megoldás van a krimiben, tud újat hozni. 

                           

Nagy rajongója vagyok a skandináv krimiknek, Jussi Adler-Olsen pedig vitathatatlanul az egyik legjobb szerző a műfajban. Ez a kötet és természetesen az egész sorozat, egyértelműen a műfaj legjobbjai közé tartozik. Stine Bolther és Line Holm remekül tudott kapcsolódni Jussi világához. 

Az Animus borítói mindig találóak, ütősek, most is. Sulyok Viktória fordítása ismét profi, kiemelkedő. 

Ha szereted a rejtélyeket, különösen a skandináv noirt, akkor jó szívvel ajánlom ezt a könyvet, ami egészen biztosan az év legjobbja. Máris olvasnám a folytatást!




Kedvezménnyel ITT rendelhető a krimi!












Animus, Budapest, 2026
424 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786151320068 · Fordította: Sulyok Viktória

Szellemkép

Siri Hustvedt: Szellemkép





                                                    

Miután a kiváló író, Paul Auster 2024. április 30-án elhunyt, felesége Siri Hustvedt számára az írás jelenti az egyetlen kapaszkodót az élethez. 43 év házasság után, tudva a szomorú valóságot, hogy Paul nem tud meggyógyulni, erre a helyzetre nincs orvosság. Mindenki másképp éli át a gyász fázisait, Siri próbálta ezt egy kötetben közreadni, ami egy személyes, nagyon intim vallomás kettejük kapcsolatáról, a betegségről, az életükről.

Az együtt megélt évek során kialakított bensőséges kapcsolatuk kapuit nyitja ki az olvasó előtt, amivel lehetővé teszi, hogy a mélységes szeretet szemüvegén keresztül ismerjük meg őket. A megváltoztathatatlan miatti düh, a tehetetlenség, a hiány végig ott van a lapokon. Megismerjük a folyamatot, amin a betegség során átment a család, hogyan reagálta le, viselte el az egészet Paul. Elképzelni is nehéz az utolsó együtt töltött karácsonyt, amikor sejtették, nem lesz több ilyen alkalom, vagy várni az imádott unoka megszületését. Elfogadni, beletörődni mindig nehéz. Kevés együtt töltött idő adatott meg a kisunoka Miles és Papi számára. Pault inspirálta, utolsó erejével leveleket írt a gyermekhez. Megindító és gyönyörű írások ezek, nem utolsósorban keletkezésük körülményeit tekintve, valamint azt tudva, hogy a szerző többet is tervezett írni, ám az idő és a halál közbeszólt. Sajnos csupán hét levél készült el, ami a kötetben olvasható. Ez volt Auster írói munkásságának utolsó eredménye. Ezzel némileg ő maga is jelen van, ahogy ígérte Sirinek, mint egy szellem vigyáz rá.  

      

Siri közelebb hoz minket Paulhoz, visszatekint hosszú kapcsolatukra: a fiatalságukra, megismerkedésükre, valamint a népszerű regények háttere is felvillan. Érzékeny, fájón őszinte elmélkedés a szeretett személy elvesztéséről. 

A gyász és a szeretet fonódik össze ebben a gyönyörű könyvben. A barátokhoz írt, Rákországból szóló leveleket kifejezetten fájó volt olvasni.

Az elmúlt néhány hétben három könyv is a kezembe került, ami a gyászmunkáról, az elengedésről szól. Ez a könyv volt a három közül a legjobban fogyasztható, érzelmileg hatásos. Megérintett Siri fájdalma, őszinte vallomása. Az ember a halála után is tovább él és létezik, amíg van valaki, aki emlékszik rá, és beszél róla. A szellemek sosem kísértenek minket; mi magunk idézzük meg őket. Nem a túlvilághoz, hanem ehhez a világhoz jelentenek kapcsolódási pontot. Az ilyen veszteség fájdalma van jelen ebben a könyvben.

Tökéletes háttér egy Paul Auster életrajzhoz. Különösen érdekes mindezeket úgy olvasni, hogy egy népszerű, közismert ember halála adja az alapot. Paul Auster gondolatai, érzelmei világszerte tovább élnek a regényei által az olvasókban, ebben biztos vagyok. Lassan Siri is újra magára talál, hiszen bármennyire is fáj, de az élet megy tovább. Ebben a kisunoka, Miles is nagy segítségére van. Az élet körforgása ez. Pék Zoltán érzékeny fordítását nem csak rajongóknak ajánlom.

Kedvezménnyel ITT rendelhető a kötet.




Európa, Budapest, 2026
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786151063545 · Fordította: Pék Zoltán

Theo ajándékai

 

Allen Levi: Theo ajándékai




                                                         

Igazán különös, nem mindennapi könyv Allen Levi első regénye. Az idillien kedves, elmélyülős történetben nincsenek nagy fordulatok, súlyos titkok, mégis megfogja az olvasót. Élveztem ezt a belassulós, édesbús embermesét, ahol a csoda kel életre. 

Az apró csodákra pedig szükségünk van. Elgondolkodtató, megkapóan őszinte és egyszerű, ahol a hétköznapi emberek teremtik meg ezt a csodát. Az odafigyelésre, törődésre, a másik ember értékeinek felismerésére sokat adhat az önbizalmunknak, önértékelésünknek. A történetnek megvan az az ereje, hogy jobb emberekké formáljon minket, mert inspiráló és elgondolkodtató. 

             

A regény Amerika-szerte kiugróan nagy példányszámban (közel 4 millió) talált gazdára, már 43 nyelvre lefordították. Folyamatban van a megfilmesítési megállapodás a Warner Brothersszel, amelyben Tom Hanks is érintett, neki szánják a főszerepet. A további siker borítékolható. A regény, amelynek már a letisztult, egyszerű, de kifejező borítója figyelmet érdemel.

Egy tavaszi napon egy titokzatos, különös öregúr érkezik Golden városába. Theo, akinek még a teljes nevét sem tudjuk, kérdez, megfigyel, sem mint önmagáról mesélne. Azt sem tudjuk honnan és miért érkezett a kisvárosba, miért akar itt eltölteni egy évet. Sokára derül ki portugál származása, életének néhány mozzanata. Az elején tényleg furának találtam a világlátását, megélt tapasztalatait, olyan volt mint egy álruhás Télapó.

Az alaptörténet egyszerű, mégis hatásos. Theo a helyi kávéházban felfigyel a falakat díszítő grafikákra, ami egy helyi művész alkotásai a városka számtalan lakójáról. Theo egyre több portrét vásárol meg és ajándékozza oda a modelleknek. Ám ezen találkozásoknál nem is maga a rajz az ajándék, hanem a figyelem, a törődés a másik ember felé. Levi szereplői a magányról, gyászról, veszteségekről, betegségről, az élet küzdelmeiről mesélnek.

A keresztényi hit is teret kap a történetben. A 86 éves Teo törődése, figyelme a lakók felé eleinte szokatlan, furcsa reakciókat kap. Nem lesz cukormázas, túlidealizált tanmese. Végig megnyugtató a sztorit olvasni. Nagyon érzelmes, de nem giccses, békés történet van a lapokon. Jó volt olvasni,megismerni ezeknek az embereknek az életét, sorsának alakulását. Mindenkinek megvan a maga története, ami figyelmet érdemel. Gazdagabb lettem egy élménnyel, sokszor szorult is el a torkom. Volt, hogy megmosolyogtatott, de a vége elszomorított. Theo ajándékai megváltoztatják ezeknek az embereknek az életét, másképp néznek önmagukra a körülöttük lévő világra. Ahhoz, hogy valami jobb legyen, változzon néha elég egy pici odafigyelés, törődés a másik felé. Egy mosoly néha valóban elkelne ebben a rohanásban. A regény lelassít, elgondolkodtat, hogy kevés valódi figyelem is mennyire sok örömet tud okozni. Theo egy kétség kívül szimpatikus csodabogár, aki az emberek lelkét kezeli. Az ilyen történetek döbbentenek rá az élet lényegére.

Persze a teljes kép csak a végére áll össze. Az események felgyorsulnak, az idill szomorú véget ér. A kiszámíthatatlan események a napi valóságot adják vissza. Van ennek a könyvnek elég sok mondanivalója.Vicces, néhol megható, mégis kicsit szomorú könyv ez. Az év egyik legjobbja, figyelmet érdemlő történet. Szabó Olimpia értő, érzékeny fordítása sokat ad az olvasónak. 




Kedvezménnyel ITT rendelhető, akár Ekönyvben is!




             

Allen Levi ügyvéd, bíró, énekesdalszerző és író. Georgia állam középső részén, egy kisváros közelében él, ahol családi birtokukat gondozza. A Theo ajándékai az első regénye.



Magnólia, Budapest, 2026
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635985685 · Fordította: Szabó Olimpia

Vadgesztenye

 

Patrick Ryan: Vadgesztenye





                                                 

Vannak könyvek, amik szinte a semmiből bukkannak fel, és letarolják az ember lelkét. Ilyen volt ez a regény is, az első könyves Patrick Ryan alkotása. Hatalmas sikere volt a külföldi olvasók körében tavaly, amerikai családregény, nagyjából ennyit tudtam róla. Érdekelt, és nem bántam meg, hiszen az év egyik kiemelkedő olvasmánya lett. Nem lepődnék meg, ha hamarosan filmre is kerülne.

Lenyűgöző irodalmi alkotás ez a többgenerációs családi saga. A Vadgesztenye két házaspár és családtagjaik életének fél évszázadát öleli fel. Döntések, azok következményei, az élet egyéb kihívásait tárja elénk a szerző.

A 20. század első évtizedeiben játszódó, ragyogó és érzékeny stílusban megírt regény az ohiói Bonhomie kitalált kisvárosában játszódik. Az egyik pár férfi tagja Cal Jenkins, egy traumatizált első világháborús veterán jámbor fia. Cal 1920 tavaszán született, és enyhe testi fogyatékkal jött a világra. Egyik lába néhány centivel rövidebb, ami kihat sorsának alakulására. Ezzel indul a regény, ami igazán 1945 májusában indul be Németország kapitulációjával. Majd egészen az 1980-as évekig jutunk.

Margaret és Félix, a másik pár életútja is eltér a nagy átlagtól. Nem részletezném, de elképesztően hat a születésünk, neveltetésünk háttere a későbbi életünkre. A két házaspár Margaret és Félix, Becky és Cal, története alkotja a regény gerincét. Akarva akaratlanul összefonódó életüket követi nyomon a regény, háttérben az amerikai történelem változásai, hatásai adnak meghatározó hátteret. Mondhatnám, semmi különös, csak maga az élet. Háború, gyász, szexualitás és család. Klasszikus családregényt olvashatunk, mely ezernyi gondolkodnivalót ad, hova vezetnek döntéseink, hogyan birkózunk meg a helyzetekkel amikbe keveredünk. Mit kezdünk az „örökölt sorssal”, van-e valójában beleszólásunk az életünk alakulásába? Kis társadalmi görbe tükörként is működik a sztori.

Részletes, és érdekes jellemrajzokat kapunk. Ez a regény a karakterekre épül, szereplői kivétel nélkül árnyaltak és gondosan kidolgozottak. Összetett, kiemelkedő krakterekkel benépesített történet, ahol mindegyik közel került hozzám. Ryan kiválóan érzékelteti, hogy szereplői egyszerűen azt teszik, amit az adott pillanatban helyesnek vélnek.

A finoman közbeékelt belső monológjaik, gondolataik és tetteik alapján mindenki sorsa érthető, könnyen lehet azonosulni velük. Furcsa is, amikor a saját megélt életed darabjai jönnek szembe egy amerikai nagyregényben. Mindezt érzékeny, hol lírai, hol lüktető életképekben olvashatjuk. A könyv tökéletesen megragadja a kisvárosi élet minden velejáróját: a háború családra gyakorolt ​​hatását az otthon maradottak életében is, és a mélyen gyökerező poszttraumás stressz (PTSD) ábrázolását, Félix esetében. Ezek a belső lelki utazások teszik érzékeny, valóban emberivé az egész történetet. Az idilli kisvárosi lét mindennapjai, hogy elrejtsük valódi énünket, gondolatainkat, a megfelelési kényszer, hiszen ott semmi sem maradhat titokban. Ám mégis, van egy titok. Egy olyan titok, amelyet túl sokáig őrizgettek.  

                    

Ryan regényének egyik nagy erénye, hogy képes fenntartani nem csak az olvasó figyelmét, de az együttérzését olyan jó emberek iránt, akik rossz döntéseket hoznak. Néha a jó emberek is hibáznak, tesznek rossz dolgokat. A regény lényege éppen az, hogyan reagálnak ezekre a szerencsétlen döntésekre a szereplők. Senkinek nem volt könnyű időszak, küzdeni, szeretni, boldogulni. Az első és a második világháború, valamint végül a vietnami háború adja a történelmi hátteret, de a Nasa-program, a holdraszállás is megjelenik.

Sorsok keresztezik egymást, emberek sodródnak egymás mellé, majd tűnnek el, miközben valami láthatatlan szál összeköti őket. Nagyívű történetet olvashatunk, ahol őszinte szerelmek, mély barátságok, szülők, gyermekek élete bontakozik ki előttünk. Belelátunk a szereplők gondolataiba, érzelmi döntéseik indoklásába, melyekkel akár egyet értük, akár nem, de senkit nem hagy hidegen. Hiszen ők is csak emberek, esendőek, akik túlélni szeretnék a történelem viharait. A cím is értelmet kap, egy kedves magyarázat formájában.

Eddigi olvasmányaimból eszembe jutott Franzen Javítások könyve, a skót Douglas Stuart Shuggie Bain regénye vagy a tavasszal olvasott Nelio Biedermann Lázár című sikerkönyve, de említhetném atmoszféréjában az Édentől keletre regényt is. 

Ritkán írok ilyet, de akár 600 oldalt is elbírt volna ez a történet. A regény gördülékeny, izgalmas szövegvilága nyelvileg is lenyűgöző, jó volt olvasni. Mindenképp az év legjobbjai között a helye.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény, akár Ekönyvben is!



     

Patrick Ryan a Vadgesztenye című regény szerzője, melyet az Amazon az év könyvének választott 2025-ben. Rövidebb írásai többek között a The Best American Short Stories című válogatásban és a Tales of Two Cities antológiában jelentek meg. Korábban a Granta társszerkesztője volt, jelenleg pedig a One Story című irodalmi folyóirat főszerkesztője. New Yorkban él.






Magnólia, Budapest, 2026
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635985395 · Fordította: Török Krisztina

Fóbia ​– második könyv

 

Szöllősi Mátyás: Fóbia ​– második könyv




                                                     

A második könyvet ott folytatja Szöllősi Mátyás, ahol az első véget ért. Szép és fájdalmas, egészen sajátos hangulatú könyv. Komplex témák kerülnek elénk ismét, összetett kérdésekről olvashatunk.

Szöllősi pontos és részletes karakterábrázolással gördíti tovább az eseményeket. Középpontban a nagymama temetése, az azt követő alkohol és cigarettafüstfelhőből elővillanó tor képeivel, a családi kapcsolatok elemzése, régi titkok felfedezésével, hatásaival a jelenre. Mindezt a koronavírus járvány idején adják a történet gerincét. Egyedi hangulatú, kissé nyomasztó történet. Nem tagadom, megviselt az olvasás. A családi kapcsolatok sűrű feszültsége, a temetés, a múlt súlyos titkai, a nagyi halála sok, nem túl régi sebet tépkedett bennem, térdig gázoltunk a fájdalomban. A gyász mindenkit megvisel, lehúz, lehet vajon normálisan tovább élni a hiánnyal? Ráadásul az előzőleg olvasott könyvem is egy családi veszteségről, gyászfeldolgozásról szólt... Rosszkor olvastam, nem tudtam mit is fogok kapni.

A családregény krimielemei itt is felbukkannak, ami izgalmat hoz, elmélkedésre ad okot. A történet talányos, gondolkodásra készteti az olvasót. Mi is történt, hogyan hatott a család tagjaira, mit tartogat a jövőre nézve a múlt. Egy nem mindennapi család történetei sorjáznak, ami egyszerre mutatja a mai magyar valóságot is. Szeretni, vagy elviselni a másikat nehéz dolog. A szeretet is tanulható. Odafigyelni, törődni a család tagjaival néha komoly feladat. Emlékezni pedig kell. Nem lehet mindig minden problémát a szőnyeg alá söpörni. Jó stílusban megírt családregény, ahol a lélektan dominál. Olvasmányos fejezetei mégis megviseltek.

A félelem és szorongás jól tapintható a szereplők életében, néhol bevillan a valóság és a lázálom kérdése is.
A régi titokokat most kutatni, fejtegetni én nem láttam értelmét, sőt, szerintem nem is tartozik az utódokra, mi miért történt a múltban. Ami mindent más megvilágításba helyez... A Fóbia - második könyv tagadhatatlanul sok érzelmet megmozgat az olvasóban, erős atmoszférával bír. Talán néhol túl aprólékos a szöveg, jobban tetszett volna a feszesebb történetvezetés. Egyrészről nagyon érdekelt a történet, vártam a folytatást. Mégis, az évtizedeken át hordozott, elhallgatott titkok napfényre kerülése bosszantó volt, nem láttam értelmét a múltban való vájkálásnak. Persze az otthon, a gyerekkor és a múlt fontos, meghatározó mindenkinek, ezt nem vitatom. Csak nem feltétlen tartozik másra, azért titok. Nem kell mindent tudni. Talán rosszkor olvastam, sok, tömény volt a gyász és veszteségek sora, így nem került hozzám elég közel, de az is lehet, hogy én magam nem engedtem.

Aki az első részt olvasta, mindenképp olvassa végig, ne hagyja ki a befejezést.




Kedvezménnyel ITT rendelhető!










           

Szöllősi Mátyás (1984, Budapest) magyar író, költő, fotóriporter.

Egyetemi tanulmányait 2004–2010 között végezte a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen.  2004 óta publikál különböző folyóiratokban. Első prózai munkája a Váltóáram című elbeszéléskötet, mellyel elnyerte a 2017-es Margó-díjat. Prózáját angol, német, horvát, szerb és szlovák nyelvre fordították.

Önálló verseskötetei: Aktív kórterem (Parnasszus, 2010), Állapotok – negyvenöt töredék (Kalligram, 2011), Szabad (2022). Íróként mindhárom műnemben alkot. Fotóriporterként is dolgozik. Örkény István-ösztöndíjas és a Budapest Katalógus szerkesztője.
Regényei: Simon Péter, Illegál, Fóbia.



Helikon, Budapest, 2026
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636207694

Halál ​a Vurstliban

 

Zajácz D. Zoltán: Halál ​a Vurstliban




                                                  

A magyar krimi az utóbbi néhány évben csúcsra jár. Ebben élen jár a Generál Press Kiadó, aki sok hazai szerzőt karolt fel. Mindenki több-kevesebb sikerrel próbálkozik, ám kiemelkedő, robbanás-szerű sikert egyedül Zajácz D. Zoltán tud felmutatni. A hetvenes - nyolcvanas években játszódó, retró hangulattal meghintett balatoni sorozata stabilan tartja magát, az olvasók egyszerűen imádják és várják, követelik az újabb részeket. A felfokozott sikert mutatja, hogy 2021 óta hat kötete jelent meg az eredetileg trilógiának indult sorozatnak. Közben akadt egy kitérő, amikor 2024-ben skandináv krimit kaptak a rajongók. Ez némileg megosztóra sikerült, de a siker garantált volt. 

Az időutazás tovább folytatódik, talán pihenésképpen visszaugrunk az időben jó ötven évet. Eredeti, igazán jó ötlet, az 1910-es évek Budapestjén járunk, a Városligetben, a Vurstliba viszi el olvasóit Zajácz D. Zoltán.

"Az utolsó előtti előtti békeév viszonylag nyugodtan telt" a megidézett hangulata pazar. A Városligetben recsegve szól a fonográf, pörög a körhinta, apró ajándékokra vadászhatunk a céllövöldében. Álmodozó cselédlányok, gálánsnak tűnő ficsúrok világa ez, ahol az álmok, vágyak kerülnek előtérbe, egy jósnő segítségével. Miközben az élet pezseg, a város fejlődik, a sötétben gonosz figurák tűnnek fel. Az egész háttér, hangulat egy remek szerzői előszóval alapozza meg a történelmi hátteret. 

                 

Zajácz D. Zoltán 2021-ben a semmiből tört be a szórakoztató irodalomba, lett a magyar krimi egyik meghatározó alakja. Szabatos stílusa továbbra is magával ragadó. Nem túlírt, lényegre törő, magáért beszél az egyedi történetvezetés, ami még szórakoztató is tud maradni. Ez lehet az egyik titka sikerének. A békebeli, idilli hangulat, egy egészen más világot tár elénk, amihez más irodalmi stílus illik. Mivel minden könyvét olvastam, halkan, és talán merészen kijelenthetem: ez a legjobb, legprofibb szövege a szerzőnek. Élmény volt olvasni, meglepett vele, pedig akadtak eleinte kétségeim. Tetszett, hogy felbukkan Ady Endre vagy Kosztolányi is egy pillanatra a sztoriban. A város élete, fejlődése is fontos elem, jó volt olvasni, tekeregni ebben a mára eltűnt múltban. Sokat ad a hangulathoz.

Két szálon nyomozunk. Az igaz, hogy maga a krimi szál nem olyan jelentős, ha valaki erre vágyódik nem egy véres és sötét krimit kap, az izgalom, feszültség visszafogott, nem egy adrenalin bomba a krimi, pedig akadnak áldozatok bőven. Valaki a cselédlányokat kezdi sorra gyilkolni. Az első gyilkosság körül alakul ki igazi bonyodalom, ez áll a történések középpontjában. Székely Gyula detektív nem igazán áll a helyzet magaslatán, bár igyekszik. Később a politika is beleszól az ügymenetbe, lehetetlen elvonatkoztatni a mai áthallásoktól. Tökéletes korrajzot kapunk. Uzsorások, vasúti panama, szerelmes vágyak, pénzbejhatók a fejlődő város életének sötét háttere.

Szerencsére akad egy fiatal, rátermett újságíró, Fábry Pál, Az Est munkatársa, aki mellé egy gyönyörű színésznő is csatlakozik amatőr nyomozónak. Egy nő feltétlen kell, ha szép és tehetséges színésznő az még izgalmasabb. Ajtay Bella adottságai megkapóak. Jó párost alkotva, finom eleganciával nyomozni kezdenek. Amit persze siker kísér. Addig azonban eljutunk Nagyváradra is, ahol minden elkezdődött, vagy beleshetünk lapzárta előtt Az Est szerkesztőségébe a kávéházak világába. Akad egy másik fontos női szereplő is, mert ugye, "keresd a nőt!", aki végül a megfejtést adja. Itt már a rendőrség is jeleskedik, a végső leszámolás már valóban krimibe illő akciót ad.

Kedvelem a Balaton világát, a retró krimijeit Zoltánnak, de ez most nálam mindent vitt. Egyszerűen nagyszerű, tökéletes kikapcsolódást adott. Kifejezetten jó volt olvasni igényes, irodalmi nyelvezetét. Szívesen olvasnék még erről az amtőr nyomozópárosról, a békeévek hangulatával átszőtt kosztümös krimit. Remény az van, hiszen a folytatás lehetősége ott lebeg a befejezésben.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a krimi, akár Ekönyvben is!


                            

Zajácz D. Zoltán: 1966-­ban született Kisvárdán.

A szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalom-dráma tagozatán érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát. Huszonöt évig dolgozott a médiában, a kilencvenes évek második felében az akkor legnézettebb magyar televíziós műsor, a Friderikusz Show szerkesztője volt. Jelenleg középiskolai tanár.








General Press, Budapest, 2026
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786151042526

A ​vulkán árnyékában

 

Steinunn Sigurðardóttir: A ​vulkán árnyékában





                                         

Szenvedélyes és lebilincselő történet az ellentétek harcáról, a felemésztő szerelemről és a kínzó szívfájdalomról. Erőteljes és sokrétű szépirodalmi mű, az izlandi irodalom újabb gyöngyszeme, amely 2023-ban elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat.

A kisregény a gyász és a veszteség témáját járja körül, emellett olyan szerelmi kapcsolatokról is szól, amelyek végül sosem valósultak meg. Líneik Hjálmsdóttir, vagy ahogy sokan ismerik: LínLín dacolva az élet viharos hullámaival, keserű és fájó veszteségek, súlyos csapások ellenére is talpon maradt. Magával ragadó belső lélektani utazás részesei lehetünk.

Élete kritikus pillanathoz érkezett: a természet elemi erővel tombol vidéki menedékhelye közvetlen közelében – azon a helyen, amelyet szülei építettek fel és gondoztak, ami érthetően meghatározóan fontos a nőnek. Acélos elszántsággal száll szembe a mindent elsöprő fenyegetéssel, s ezzel egyidejűleg a múlttal is: az emlékekkel, a szerelemmel, a titkokkal és a mély fájdalommal, amely lánya elvesztéséből ered. Nagyon erős írás. Steinunn Sigurðardóttir remekül ért ahhoz, hogy mindvégig fenntartsa a feszültséget.

Kisregény, rövid, de nyomasztó történet, akár egy kőszikla, ránehezedik az emberre, moccani sem tud, átérzi a fájdalmat, a tehetetlenséget. A tragédia meghatározza a jelenét, a múltat nem lehet újra írni. Átformálja az embert magát ez a veszteség. LínLín ráadásul apja halála után tér vissza a gyerekkora színhelyére. Kényszerű szembe nézés ez, ahol a múlt még tartogat titkokat. Veress Kata érző fordításában gomolyog elénk a múlt története, egy anya élete, aki elvesztette gyermekét. Sajnos a gyászt nem lehet megúszni, minden stációját végig kell járni. Lehúz a mélybe, hősnőnk megjárja a pokol összes kínját, hogy tudjon tovább élni.  

                

Mindez a táj megkapó szépségéből bontakozik ki, álom és valóság ködfátyolából, a vulkán morgásának kíséretében, ami kitörni készül. Ember és természet erős összhangban van egymással. 

A rövid fejezetek olvasmányosak, a párhuzam és összefonódás a természeti képekkel látványos és eredeti. Izland legsajátosabb természeti arcát filmszerűen látványos képekben jeleníti meg a szerző. A természet elemi erővel tombol. A szépirodalmi igényesség, a hasonlatok és metaforák emelik a szöveg minőségét. LínLín belső küzdelme, csapongó érzelmei gyönyörűen összehangolódnak a kitörni készülő vulkán fenyegető morajlásával.

Rengeteg érzelem lapul ebben a kisregényben, ami az olvasó lelkéig hatol. Önmarcangoló ez a múltbeli kutakodás, a titkokra néha nincs válasz. Nem menekülhetünk el az életünk elől, bár a tragédia árnyékából egy másik, nehezebb élet vár ránk, ami mindenre kihatással van a későbbiekben. Az embert nem könnyű megtörni. Bűn és bűntudat, az elfogadás hullámzik végig a történeten. Zaklatott, töredezett történetből kerekedik ki a szomorú valóság. Szarkasztikus mondataiból kivillan egy sajátos humor, amitől életszerű és valós lesz az élet valósága. Nemrég fejeztem be a könyvet és még mindig a hatása alatt vagyok. A vége kiszámíthatatlan, meglepett. Nagyon kedvelem a Typotex Kiadó Világirodalmi kiadványait. Olvassátok, ismerjétek meg a csodás izlandi tájat, az ott élők gondolkodását. Ez az első magyarul mejelent kötete a szerzőnek.


Az íróval találkozhattok az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál első napján, október 15-én, 19:30-kor, Orosz Anna Nina beszélget vele.


Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!


        

Steinunn Sigurðardóttir (1950) Izland egyik legismertebb és legtöbbet fordított szerzője, aki nagyban hozzájárult a kortárs izlandi irodalom nemzetközi elismertségéhez. Dublinban pszichológia és filozófia szakon szerzett diplomát, majd újságíróként dolgozott. Tucatnyi regényt, verseskötetet, színdarabot és rádiójátékot publikált, írásait számos díjjal ismerték el. Művei a kapcsolatok pszichológiai mélységeit és az izlandi természetet állítják középpontba. A vulkán árnyékában az első magyarul megjelenő regénye, amely 2023-ban elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat.

Photo © Eyþór Árnason







Typotex, Budapest, 2026
188 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634933724 · Fordította: Veress Kata