A kuruc király

Csikász Lajos: A kuruc király 
A félhold alkonya 2.



                                                           










Számomra a tavalyi év volt az ismerkedés, felfedezés (rácsodálkozás) éve Csikász Lajos munkásságára. Új kedvenc szerzőt avattam, már minden eddig megjelent történelmi regényét olvastam. Az Anjouk liliomos világa után ősszel új korszak bemutatást kezdte el a Vörös-kék lobogók alatt, ami a Félhold alkonya regénysorozat első része. Ennek új, önállóan is élvezetes olvasmánya a frissen megjelent történet A kuruc király.




Írhatom nyugodtan, Lajos hozta a szokottan jó formáját és ismét egy remek, fordulatos történelmi regényt kap az olvasó, kitalált és valós történelmi személyekkel, ahol a cselekmény végig mozgalmas.
Annál is inkább az, hiszen a fő téma Fülek ostroma áll az események középpontjában. A törökök másfél évszázados uralma a végéhez közeledik. A felvidék legfontosabb vára Fülek áll ellent a szultán csapatainak és Thököly Imre kurucainak. Az Oszmán Birodalom, amely mellesleg a Habsburgok legnagyobb ellensége volt, Thököly segítségére hatalmas hadsereget küldött. Együttesen hatvanezres létszámmal támadták a hozzávetőleg négyezer fős Fülek várát. Lenyűgöző fölényben voltak, technikai haderőben is.


Thököly nem lett igazán szimpatikus alakja a regénynek. Köpönyegforgató, hataloméhes figurája, csupán eszköz volt a szultán kezében, ám ezt ő maga sem vette észre. A Zrínyi Ilonával alig megkötött esküvője után, nevelt fiát, az alig hat éves II. Rákóczi Ferikét is magával vitte a harcokba.

A császár hű követője, Koháry István volt a füleki vár kapitánya, amikor kezdetét vette az ostrom.
A török-kuruc csapatok már előzőleg is próbálták elfoglalni Fülek várát, akkor sikertelenül. Az 1682. augusztusi támadás megpecsételte a vár és a város sorsát. Koháry István karizmatikus alakja kiemelkedően jól megrajzolt, személyes sorsa, gondolatai és szellemisége erős karaktert ad a történetnek. Kitartó győzni akarása és elhívatottsága Dobó István alakját idézi.

A mai világunkra is értelmezhető, sajnálatosan jellemző, köpönyegforgató nagyurakról leírtak nagyon találóak, némi áthallással ma is érvényesek lehetnek. A lényeg nem változott. Ármánykodás, hatalomvágy, önös érdekek ütköznek. Sorsdöntő változások történetek nem csak a világpolitikában, de idehaza is. A Habsburgoknak igazán nem volt fontos az országunk sorsa. Az olvasó pontos képet kap a belső hatalmi játszmákról, részese lehet az ostromnak, a vár elestének. Lőpor, ágyúdörgés vérgőz jellemzi ezt a képet.


A szereplők gondolatai, tettei és érzései jól adják vissza azt a belső vívódást, amint átmentek az ostrom végéhez közeledve. Az első rész főhősei ezúttal némileg háttérben maradnak, nem körülöttük alakulnak a dolgok: Légrády Gáspár és nevelt lánya Orsolya távol marad a harcoktól. Meglepő volt a végén a két hadnagy barátságát is veszélybe sodró ellentét kibontása, ami a következőkben kaphat szerepet. Vannak olyan helyzetek, amik a barátságot is felülírhatják. Addig azonban sok esemény történik. Tanúi lehetünk a feltörekvő Thököly aljas cselszövésének a vár megszerzésére tett kísérletnek. Jó pénzért mindig akad egy áruló magyar, aki aztán természetesen a bakó kezén végzi. Itt alig kétezer tallér a Júdás-pénz.


Külön kiemelném pozitívumként, a különböző nézőpontokat bemutató helyzeteket, érdekes volt azok ütközéséről olvasni. Az író mind három oldal vezetőinek gondolataiba beavat. Koháry hazafias érzései, Thököly politikai hatalomra törése és a basa hátsó tervei mellett fontos szerep jut az elhúzódó ostromnak. A lelki hatása a katonákra, demoralizásó hatása remekül megrajzolt. Kiemelkedik egy negatív szereplő, Gyürky Pál gyávasága. Az ő tette sikeresen járult hozzá a vár végső elestéhez. Nagyszerű nem csak a fő, de a mellék karakterek ábrázolása is. Valósak, igaziak, emberiek. Érzőek, gondolkodnak, vágyakoznak, szeretnek és szenvednek. A vár végső ostroma és az összecsapások leírása nagyon tetszett, a legapróbb részletekig minden szerepelt bennük, látványos képi szemléletesre sikeredtek. Könnyen magam elé tudtam képzelni őket


A vérgőzös ostrom leírása a hazafias érzések a történelem és a mindennapok középkori eseményeivel jó arányban jelenik meg. Sajnálatosan a füleki vár történelmi szerepe itt véget ért, a törökök felrobbantották, nem épült újjá. Amikor a végén Ibrahim pasa levelet küldött a győzelem után Thökölynek, és kinevezte a birodalom királyának, így lett belőle kuruc király. A pillanat diadala volt ez, ami heroikus küzdelem árán vált valósággá. Mint tudjuk az események menetét, nem is tartott sokáig ez a kétes sikere.

A valós történet irodalmi igénnyel megírt, sokszor széles mosolyra is késztető, humoros fordulatokban bővelkedik. Remek tempójú, sodróan izgalmas regényt olvashattam. Imádtam a körmönfont, ízesen humoros, színes magyar nyelvezetet. Csikász Lajos úgy mesél, hogy leköti, megragadja és nem engedi az olvasót. Az adott kor szokásait, embereit, történéseit úgy rajzolja meg, hogy miközben alapos ismereteket is nyújt azokról. Teszi mindezt könnyed, olvasmányos stílusban.



                                                                           


Csikász Lajos:
1964. 03. 08. Kunszentmárton

Földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír.
1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat, ami az egyetlen jelentősebb hazai sci-fi elismerés. Időjárőr kisregényéért kapta meg. Szegeden él feleségével és két fiúgyermekével.
Az Anjou-lobogók alatt sorozat kötetei: Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok, Éjszín liliomok, Haragvó liliomok.



Gold Book, Debrecen, 2017
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264248 .
Borító: Csikász Katalin