2025. június 20., péntek

Délibáb

 



Camilla Läckberg - Henrik Fexeus: Délibáb
(Mina és Vincent 3.)



                                             







A Mina és Vincent trilógia harmadik és egyben záró története, melyet Camilla Läckberg és Henrik Fexeus mentalista közösen írt. Camilla a skandináv krimi királynője, népszerűsége évek óta töretlen. Henrik Fexeus Svédországban számos pszichológiai és önsegítő könyv szerzőjeként ismert.


Kétségtelen, hogy a trilógia legjobb eleme maga a két főszereplő: Mina, egy rendőrnő, aki súlyos, a tisztasághoz és a baktériumokhoz kapcsolódó kényszerbetegségben szenved. Férfi hősünk, Vincent, a híres és közismert mentalista, aki szintén egy mániás kényszerbetegségben szenved, miközben egy súlyos gyermekkori traumát is magával hordoz. A trilógia főszereplői, akárcsak Camilla és Henrik sok tekintetben hasonlítanak: Vincent és Mina két olyan karakter, akikről senki sem gondolná, hogy bármiben is partnerek lennének, tekintve, mennyire különböznek egymástól. Furcsák és nagyon kiszámíthatatlanok. Csakúgy, mint a helyzetek, amelyekbe ezúttal is kerülnek… egyáltalán nem a szokott skandináv krimit kapjuk ezúttal sem. A nyomozócsoport tagjairól jó volt olvasni, az egyéni történetszálak jól színezik a krimit.



    
Camilla Läckberg és Henrik Fexeus igazán szövevényes, sötét történettel zárják trilógiájukat, ahol a pszichológiai feszültség ugyanolyan fojtogató és nyomasztó, mint a történetben szereplő földalatti környezet. A föld mélyén, a sötétben kanyargó metróalagutakban élők világa elképesztő és eredeti hátteret ad a kriminek. A nyomozás igazi versenyfutás az idővel.



Idilli képpel indul a krimi. December van, és Svédország igazságügyi minisztere (Mina volt férje) veszélyben van; egy névtelen és sokkoló üzenetből megtudja halálának pontos dátumát. A fenyegetés megváltoztatja életét, tizennégy napos visszaszámlálás veszi kezdetét. Mindeközben a metróalagútban titokzatos emberi maradványokra, csontokra bukkannak. Mina ismét Vincent Walder mentalista segítségét kéri, aki a jó öreg rendőrségi munkát ötvözi a mentalista testbeszédével és pszichológiai szakértelmével.


Läckberg és Fexeus apránként építik fel a történetet Az összetett ügy szerteágazó, a mellékszálak is érdekesek, izgalmasan kapcsolódnak össze. Mina és a mentalista életének sorsdöntő elemei is fontossá válnak az ügy hátterében. Az újabb csontok után egyre fojtogatóbb légkörben nyomozhazunk. Egyszerre egy kirakós darabkáit öntik elénk, amiből lassanként bontakozik ki a háttér. Amikor azonban maga az igazságügyminiszter is életveszélybe kerül, a dolgok teljesen más dimenzióba kerülnek. A cselekmény fordulatos és gondosan kidolgozott, erős a bűnügyi szál. A nyomozás során egyre több olyan információkra bukkannak, amely a politika felé viszi a krimit.

Ki manipulálja a terrorrá váló ügy szálait, hogy a hatalom legmagasabb köreibe kerüljön? Kik az eltűnt emberek, hogyan érintettek a fenyegetésben? Ki lehet a titokzatos Herceg? Mina és Vincent ismét megpróbálják együtt megoldani az ügyet, hogy megakadályozzák a további gyilkosságokat. Közben Vincent számára úgy tűnik, mintha a világ egyre közelebb kerülne hozzá, miközben Mina úgy tűnik, lánya segítségével lépésről lépésre túlteszi magát a problémáin.


               
Amíg minden "felrobban" tényleg a legvégén derül ki teljesen a magyarázat. Addig az olvasó is délibábot kergethet... Feszült, nyomasztó versenyfutás ez, csak bírja az olvasó! A történet érzésem szerint a végére kicsit túl lett bonyolítva. A homokórák pergése, az idő fogyása, az élet végessége ad izgalmakat a napjaink valósága mellé. A zavarodott emberi elme, a hatalomvágy politikával fűszerezve veszélyes elegye. 

Szó szerint csak az utolsó oldalon lesz tiszta a kép, kapunk egy remek lezárást. Csak sorban érdemes olvasni a trilógiát! Öröm volt ismét Dobosi Beáta remek fordítását olvasni, jól adja vissza az atmoszférát.





Kedvezménnyel ITT rendelhető a krimi!










Animus, Budapest, 2025
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636146993 · Fordította: Dobosi Beáta

2025. június 18., szerda

Moszkva, ​Balaton

 



Zajácz D. Zoltán: Moszkva, ​Balaton




                                                 









A Balaton ismét remek helyszín a retro krimisorozattal berobbant Zajácz D. Zoltán új történetéhez. Ötödik krimi ez a sorozatban, ami új lendülettel visz vissza minden olvasót 1987-be. A helyszín csak félig a Balaton, ahogy azt a cím is sugallja, a cselekmény egyik fele Moszkvában játszódik, ott indul a krimi és kanyarodik el Tihanyba, Csopakra.

A moszkvai kereskedelmi képviselet magyar munkatársának eltűnése nagy hullámokat ver, az áldozat élete és családi háttere miatt. Ugyanakkor a Budapesten turnézó Bolsoj egyik balerinájának eltűnése is izgalmas és váratlan meglepetés. A két ügynek elsőre úgy tűnik nincs közük egymáshoz, ám egy ponton mégiscsak összekapcsolódnak. Nem is akárhogyan! A háttér alapos, jól kidolgozott, a retro-érzés jól működik. Tudom, mindig az utolsó a legjobb, de tényleg így is van. Szeretem ezt a sorozatot, hiszen már az első rész is megvett kilóra.

A rövid fejezetek miatt gyorsan olvasható, emellett végig érdekfeszítő a történet. Erőteljes krimi, egy percig nem unatkoztam, szinte egy szuszra elolvastam. Minden szó, mondat a helyén van, jól működik a sztori. Tetszett a felvillanó politikai háttér, a változás szele már érezhető, több valós esemény is felbukkan a krimiben. Gorbacsov is színre lép, de sok egyéb információra is bukkanhatunk olvasás közben. Igazi jó kis krimi, ahol nem folyik patakokban a vér, nem rágom tövig a körmöm izgalmamban, de cserében végig magabiztosan halad a cselekmény a maga útján, a meglepő végkifejletig. Jól felépített, összetett sztori volt, ahol az emberi kapcsolatok szövevényes hálója mozgatja a szálakat. 
Nosztalgikus, Zajácz D. ismét remekül teremt hangulatot, filmszerűen pörög, nem véres és nem sokkoló. Ez talán a másik fő erénye ennek a sorozatnak. Remek kis nyári olvasmány élményt nyújt a rajongóknak. Nekik kihagyhatatlanul kötelező, az új olvasóknak viszont javasolnám a megjelenési sorrendben történő merülést a Balatonban.


A fő karakterek jól működtek, a mellékszereplők is hihetően illeszkedtek a sztoriba. Jó volt Adorján Mátéval és Lendvay Laurával újra együtt nyomozni. Tetszett Irina és Bogdán "románca", ami így tökéletes lezárást kapott. Érdekes a végső Epilógus. Talán végleges vége lett ezzel a történettel a sorozatnak? Biztos vagyok benne, hogy a nyár egyik kiemelkedő sikere lesz ez a magyar krimi.



Kedvezménnyel ITT rendelhető a krimi, akár Ekönyvben is!



     
Zajácz D. Zoltán: 1966-­ban született Kisvárdán.

A szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalom-dráma tagozatán érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát. Huszonöt évig dolgozott a médiában, a kilencvenes évek második felében az akkor legnézettebb magyar televíziós műsor, a Friderikusz Show szerkesztője volt. Jelenleg középiskolai tanár.

A Véres Balaton sorozat kötetei: Véres Balaton, Haragos Balaton, Dermesztő Balaton, Moszkva, Balaton.
A Gyilkos Balaton a sorozat előzményeibe enged bepillantást.








General Press, Budapest, 2025
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786151040164

2025. június 16., hétfő

Egy csepp tengervíz biológiai összetétele olyan, mint a véremé

 



Kim Simonsen:

Egy csepp tengervíz biológiai összetétele olyan, mint a véremé






                                    









A legsikeresebb feröeri kortárs költő Kim Simonsen neve hazánkban eddig ismeretlen volt. Az északi irodalmat idehaza népszerűsítő és lelkesen terjesztő Ø Kiadó most elhozta nekünk ezt a csodás kivitelű, igényes verseskötetet. Már a megkapó cím is sejteti, különleges kötettel van dolgunk. A borítóról Ernst Hackel hatásos, tartalomhoz illő koronamedúza-ábrázolása köszön az olvasóra.

          
Megismerhetjük Simonsen legbelsőbb gondolatait, érzéseit, amit ez esetben a gyász mozgat. A szeretett édesapja elvesztése, a gyászfeldolgozás versekkel jól működik. A személyes veszteség mélyen érinti, amihez roppant kifejező a tenger világa. Édesapja hajós volt, szinte egész életét a tengeren töltötte. A lelki hullámzás és a tenger habjai egybemossák az emlékeket, örömteli pillanatokat. Ez a természeti körforgás, végtelen hullámzása az egyén és tenger kapcsolata remek párosítást ad, szemléletes képekkel kel életre előttünk. Ez a ritmus mélyrehatóan rezonál az olvasó lelkével. A legfájóbb, hogy igen, megy tovább minden, de már nélküle. Erről szólnak az első rész versei: Az első reggel a Földön cím alatt.

Nekem a versek inkább az életről, annak folytonosságáról szólnak, sem mint csak a halálról. Kétségtelen, hogy az elengedés, az elmúlás is az élet része, mint a parthoz visszatérő, sziklákhoz verődő hullámok ismétlődése szimbolikus. A melankólikus szomorúság az elengedés része, de emlékezni a mosolyokra, boldog pillanatokra kell. A versek lírai stílusa lenyűgözően gazdag képi világgal párosul. Mélyen emberi, lírai, őszinte érzelmek hullámzanak a sorokban. A természetközeliség jól tetten érhető, fontos jellemzője ezeknek a verseknek, ahogyan az ott élő emberek mindennapjait is meghatározza. Erről már sokan és sokat elmélkedtek, írók, költők és filozófusok gondolatait ültethetjük át saját kis életünkre. Megtalálni lelkünkben a belső harmóniát, elfogadni azt, hogy az élet véges. Simonsen lírai gondolatait négy részben olvashatjuk. Akaratlanul is számvetésre, némi visszatekintésre is késztetnek a versek. Vigaszt ad, előre lök és ebből lesz a remény, hogy nem élt hiába, nyomot hagyott maga után az ember.


"Minden víz a tengerből jön.
Minden víz a tengerbe tér vissza."

     
Mindenkit ugyanúgy megérint és lelkének titkos zugait is átjárja a szerelem és az elmúlás. A halál érintése foglalkoztat és kikerülhetetlenül ott lebeg felettünk. Ott van a mindennapokban, az élet fájó része. Verseket értékelni talán nem is kell, a hangulat, az érzések amit kiváltanak az olvasóban épp elég is. Elmerenghetünk, kapaszkodót kapunk a folytatáshoz a lezáró Emberek szakaszból.



Az Egy csepp tengervíz biológiai összetétele olyan, mint a véremé kötetet 2024-ben jelöltek az Északi Tanács Irodalmi Díjára.













Ø Kiadó, 60 oldal, puhatáblás · ISBN: 9786156572110 · Fordító.: Veress Kata

2025. június 15., vasárnap

A ​nő, aki eladta Van Goghot

 



Caroline Cauchi: A ​nő, aki eladta Van Goghot




                                      







Minden művészetek iránt érdeklődő, egyben olvasni szerető ember szívében különleges helyet foglal el Dallos Sándor A nap szerelmese és az Aranyecset című regények, amelyek szeretett festőnk Munkácsy Mihály életét dolgozzák fel. Felemelő élmény volt ilyen módon elképzelni és megélni a festőzseni napjait, érzéseit, felemelkedését, belelátni ebbe a különös világba.

Ennek a maradandó olvasási élménynek köszönhetően lettem egyből kíváncsi erre a könyvre, hiszen Vincent Van Gogh nem kisebb géniusz, közismert és népszerű, akinek életét számos rejtély, meg nem értettség övezte. Mostoha sors jutott neki rövid élete alatt, pedig hihetetlenül gazdag életművet hagyott az utókorra. A nagy művészekre jellemzően olthatatlan szenvedéllyel dolgozott, önmagát és környezetét nem kímélve, ráadásul munkássága csupán 10 évre tehető, ez idő alatt több mint kétezer művel gazdagította a világot, köztük közel ezer olajfestmény, rajzok, karcok. Említésre méltó levelezése is közkincs, melyet imádott öccsével, sógornőjével, barátaival folytatott, ezek által kicsit jobban megismerhetjük gondolatait, lelki vívódásait.

A nő, aki eladta Van Goghot egy ikonikus nőalak, egy női műkincskereskedő sorsán keresztül láttatja velünk Van Gogh életét és küzdelmét. Johanna Bonger, később Johanna Van Gogh-Bonger, ő az a bátor, műkedvelő nő, akinek köszönhetjük, hogy Vincent Van Gogh művészete és alakja nem veszett a feledés homályába. Erről mindenképp olvasni kell! Caroline Cauchi minden fejezetet (a naplóbejegyzések kivételével) egy Van Gogh-mű címével látott el, amit igazán találó, ötletes megoldásnak tartok.



Rögtön az első oldalakon Párizs forgatagában találjuk magunkat, a Világkiállítást megelőző izgalmas időszakban, az Eiffel torony építésének kezdetén, pezsgő társasági és művészeti élet közepén. Párizs mindig hálás téma, akár Hemingway Vándorünnepére gondolva is. Ebbe a nyüzsgésbe csöppen Johanna, aki ez időben nem szívesen látott vendég a szülői házban Hollandiában, némi szerelmi botlás után, szülei a bátyjához száműzik Párizsba. Ez a nyár megváltoztatja a nő életét, ennél jobb nem is történhetett volna a fiatal lánnyal, aki szintén festői álmokat dédelget, bár próbálkozásai jobbára megmaradnak a műterem falai közt. Jo művészet iránti szeretete szerves részét képezi ennek a történetnek. Feltörekvő női művészként egy olyan világban, amely még mindig nem fogadja el a nőket a művészvilágban, Jo eltökélt szándéka a változás elérése. Bátyjának, Andriesnek számos kapcsolata van a párizsi művészeti világban, férfiakkal és nőkkel egyaránt, és örömmel mutatja be és villogtatja a nővérét. Hamarosan megismerkedik Theo van Gogh-gal, és bemutatják neki a problémás testvérét, Vincentet. A két testvér őszinte, mély összetartozása szemléletes képekkel kel életre az olvasó előtt.

Jo felfedezi önmagában a művek megértésének képességét, minden erejével támogatja a tehetséget, melyet őszintén csodál mindenkiben. Fiatal szépségét számos férfi csodálja, némi bonyodalom után szívét és kezét Theo Van Gogh nyeri el. Innen már nem is lehet tudni kiről szól a regény, ki az igazi főhős: Johanna, Vincent vagy Theo? Ez már nem is számít, ők hárman egy test és lélek, sorsuk szorosan fonódik össze. Johanna és férje, minden erejükkel Vincentet támogatják, aki egy vidéki szanatóriumban igyekszik az elméjét elborító őrülettel megvívni. Vincente megszállottan fest, és rajzol, ír, miközben Theo Párizsból finanszírozza, és aggódik érte. A történet bemutatja Vincent józan eszének fokozatos romlását, és azt, hogy ez hogyan hatott a körülötte lévőkre.

Vincente őrülete egyre súlyosabb formában jelenik meg, ez közismert mindenki számára. Olvashatunk a híres fül-levágásos incidensről is, de a háttér is felsejlik. Gyakran érkeznek aggasztó hírek a fővárosba. A házaspár közben Párizsban éli életét, gyermekük is születik akit Vincentről neveznek el. A regény rendkívül színes művészeti életet mutat be, neves galériákban forgolódhatunk, híres művészek otthonában vagyunk vendégek. Manet, Rodin műterme és Párizs a regény díszletének szerves része.

Valódi jellemfejlődésnek is tanúi lehettünk, hiszen Jo Párizsba érkezésekor még befolyásolható, naív fiatal lány volt, azonban az évek során erős, magabiztos feleség és anya lett belőle. Kiállt az igazáért, és egy olyan korszakban ért el sikereket, amelyben a nőknek semmiféle tehetséget és eredményt nem ismertek el.

Vincent sajnálatos halála után nem sokkal követte őt testvére is, Johanna magára maradt a hatalmas feladattal, hogy Van Goghot a hallhatatlanok sorába emelje. Sikerét bizonyítja, hogy talán nincs olyan ember a földön aki ne hallott volna róla, és ne Van Gogh jutna először eszébe, ha híres festőt kell említeni. A történelem legdrágábban eladott festményével is ő dicsekedhet. Igazán méltatlanul bánt vele a sors, hogy életében nem voltak kelendőek az alkotásai. Hálásak lehetünk ennek a kiemelkedően állhatatos nőnek, aki nélkül a művészettörténet nem lenne ugyanaz.

Ez a regény méltó emléket állít mindnyájuknak, ajánlom mindenkinek, aki egy szenvedélyes, megrendítő történetet szeretne olvasni egy nagyszerű asszonyról, a család és a szeretet összetartó erejéről, a művészet örök életéről. Valóban egyedi élményt nyújtott ez az inspiráló történet, nehezen engedtem el ezt a közeget, ismét elővettem Irving Stone Van Gogh életrajzát, hogy összevessem a most olvasottakkal. Mindkét mű nagyszerű, gondolatébresztő, tudást, lelket gazdagító olvasmányok. Torma Péter remek fordítása is közelebb hozza hozzánk Párizs színes művészvilágát, a mélyreható levelezést tökéletes tolmácsolásban olvashatjuk. Közelebb kerülhet hozzánk a nagy festőzseni, megértve sanyarú sorsát, lelkének hullámzó világát, annak hatásait, miközben festményeiben gyönyörködhetünk. 



A kiadótól ITT rendelhető a regény kedvezménnyel. 











Animus, Budapest, 2025
456 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636146665 · Fordította: Torma Péter

2025. június 12., csütörtök

Lelkek ​őrzője

 



N. Nagy Zoltán: Lelkek ​őrzője




                                      










A magyar krimi újabban szárnyal, egyre többen írnak krimit. A műfaj keretei tágíthatóak, belefér sokféle történet. Igazán jó minőséget azonban kevesen tudnak adni az olvasónak. N. Nagy Zoltán kiemelkedik a sorban, már néhány éve a Keselyű történetével felhívta magára a figyelmet. Merész, brutál sötét és alapos háttérrel rendelkező történetei többrétegűek, összetett és alapos, szövevényes krimit kapunk, ami lényegében egy pillanatra sem ül le. Nagyon vártam ezt az új megjelenést, azonnal olvasni is kezdtem.

Nehéz spoiler nélkül írni erről. Ami a fülszövegből is kiderül egy katolikus pap gyilkosát keressük, a szálak pedig messze vezetnek. A napfogyatkozás idejére, 1999. augusztusáig megyünk vissza, a régi bűn hosszú árnyékot vet. A szem a lélek tükre, a tettes pedig a lelkek őrzője. Ennek magyarázata igazán pofás, merész. A bosszú mozgatja a szálakat, de hogy mi is történt akkor régen lassanként derül ki, szépen épül fel az összetett sztori. 


N. Nagy új regénye is lenyűgöző, meggyőzően realisztikus valóságra épül. A Lelkek őrzője egy feszültséggel teli történet, amely nemcsak a szerzőtől már megszokott fordulatos meglepetésekkel szolgál, hanem a krimik legszebb hagyományait idézi. Érdekes, csavaros történet kerekedett ki, ahol a szerző mesterien szövi a szálakat, mindenki gyanús lesz, mindenkinek fájó, bosszúért kiáltó titkai vannak. A krimi sötét, mélyen gyökerezik a múltban, tele fájdalommal és nehéz döntésekkel. Itt valóban mindenki küzd a saját démonaival. Tetszett a mai környezet, a történet alapos, kidolgozott háttere, ahol a rendőri munka fontos szerepet kap. Érezhetően tudja, miről ír, remek karaktereket kapunk. A nyugdíjazás előtt álló nyomozó az ügyésznő volt kiemelkedő nekem, de a gyilkos személye, háttere is meglepő, sokkoló volt a végére. Kellően csavaros, izgulós történet, amit nehéz letenni. A családi háttér most is jellemző, a gyónási titok is fontos szerepet kap. Agyalós, fájón aktuális, ízig-vérig magyar krimi. A letisztult, kifejező borító telitalálat. 

Az egész krimi a múltra épül, remek társadalomrajzot is kapunk, sokrétű, ahol mindenkinek vannak titkai. Ezek a titkok pedig felszínre törnek és a igazságért kiáltanak. Mesterien felépített borzongás, mely többször tévútra vezet, hogy aztán annál nagyobbat üssön. Letisztult, igényesen megírt szövegvilága jól olvasható, hatásos. Minden tekintetben messze kiemelkedik az átlagból. Zseniálisan van megírva az elejétől a végéig. A történetben nincs felesleges kitérő, vagy időhúzás, minden szó, mondat a helyén van. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szereti a műfajt. Köszönöm az élményt! 



A kiadótól ITT rendelhető kedvezménnyel a krimi! 



   

N. Nagy Zoltán eredeti végzettsége szerint közgazdász, de már fiatalkora óta kutatja a magyar kriminalisztika rejtélyes ügyeit. A bűnügyi történetek mellett nagy rajongója a sakknak és az amerikai focinak. A korábban nyomozóként is dolgozó szerző írásaiban a rendőrség és a hatóságok munkájának valósághű ábrázolására törekszik. Jelenleg egy Pest megyei településen él családjával.
Ez a negyedik megjelent krimije.






GABO, Budapest, 2025
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635669325 · Megjelenés időpontja: 2025. június 12.

2025. június 11., szerda

A ​lámpagyújtogató

 



Bagó Tünde: A ​lámpagyújtogató

Történelem és szerelem a Bodeni-tónál







                         






Bagó Tünde 2023-ban megjelent regénye után újabb kötettel jelentkezett. Az alapkoncepció maradt, több szálon futó fikciós történet, ami a második világháború végnapjaiba enged bepillantást, bőven meghintve romantikával. Már Ellával az elző regény főhősnőjével sem sikerült megbarátkoznom, de a kíváncsiságom belevitt az olvasásba.

Alapvetően a történet koncepciója tetszett, viszont, ahogy egyre inkább belemerültem a könyvbe, annál inkább éreztem azt, hogy a kezdeti elvárásaim igen messze vannak a megvalósítástól. Szépirodalmi magasságokba tör, de a mesélős írói stílus tartalmi mélységet nem hoz. Történelmi kalandregénynek kevés, szerelmes-romantikusnak sok, nincs egyensúlyban a két vonal, amit még várostörténeti kitekintéssel is megspékelt a szerző. Ami igazán tetszett, az a város sok évszázados múltja, Konstanz története, épületei, a Bodeni-tó környezete kedvet ad egy utazásra. Szívesen felfedezném, megismerném a helyszint. Érezhetően otthon van a szerző, biztos talajon jár ezekkel az adalékokkal. A két szál között egy képzeletbeli turista 1999-es naplófeljegyzéseit és rajzait is olvashatjuk, ami színezi az eseményeket. Itt a város jellegzetessége, lakói és maga a az ottani élet kerül előtérbe. Ezek az ügyesen beleszőtt epizódok informatívak és érdekességeket adnak a regényhez. 


                 
Barátságról, ​családról, félelemről és a túlélésről, a reményről és szerelemről mesél a két szálon futó történet. 1945 tavaszán indul a cselekmény, a második világháború végnapjait ismerjük meg. A jó kezdés után azonban napjainkra ugrunk, (1996) ami egy romantikus-szerelmes sztorira váltva mozgatja a szereplőket. Az egykori kamaszok felnőttek, már nyugdíjasok. Azonban életük fontos része volt az a tavasz. Ennek hatása még mindig ott van a lelkükben. Nem véletlen, hiszen a jelen a múltból épült. Anna pedig érzelmei hálójába gabalyodva keresi az igazit.

Ami a sztorit illeti: a kicsit sem fordulatos cselekménye erősen kiszámítható, rózsaszínbe hajló "háliwudi" a kissé túlbonyolított befejezés. Hihetetlennek tartom, hogy sok évig, évtizedekig, senki nem jött rá, mi is történt a lámpagyújtogatóval...

Kezdetben egy kamaszoknak szóló, kalandos, ifjúsági regénynek indul, majd éles váltással egy sznob, giccses szerelmi sztoriba fordul. A romantika túlteng, ez messze nem történelmi regény így, véletlenül sem ott van a hangsúly. Sajnos nem sikerült egyensúlyt teremteni a két vonal között. Rémes volt olvasni Anna sorozatos lelki nyűglődéseit. Melyik pasit is akarjam, menjek Amerikába vagy maradjak? A nőt a "szerelmével üldöző" Günther még szinte szimpatikus is a regényben.... kár, hogy kiderül, korábban a férfi a lány mostohaapja volt, ebből lett szerelem...? Az Ella háborújából visszatérő Mark az amerikai pilóta itt is semleges karakter (továbbra is ő az ügyeletes szépfiú, Anna leendő szerelme), ahogy szinte mindenki. Talán Ulrich volt, aki kiemelkedik még akár a kamaszok vagy később a felnőtt szereplők közül. Az ő nagyapja volt az egykori lámpagyújtogató, aki nyom nélkül eltűnt 1945 tavaszán. Persze borítékolhatóan kiderül mi is történt sok évvel korábban, megkapjuk a választ. Ez ad némi izgalmat a meséhez, ha nagy meglepetést nem is okoz a megfejtés. 
És még egy észrevétel, ami engem mindig zavar: ha egy szereplő megnevezett autómárkával repeszt, ismert és neves márkájú cipőt, ruhát, parfümöt használ, olyankor mindig elszáll az agyam… onnan nem tudom komolyan venni a könyvet. Avagy a nevezett márka volt a könyv szponzora? Semmi jelentősége a történet szempontjából, max telnek a lapok.... szerintem nagyon sznob, hatásvadász ötlet ezeket beleírni.

Magam sem tudom miért, de sokszor körülményesen lassúnak, vontatottnak éreztem a történetet, hiányzott az igazi feszültség, a lendület. Nem élt a kitalált történet, érezhetően "összerakott" volt, lélek nélkül. Kicsit elvesztünk a latrinák világában a harmadik ládát keresve. Nem túl fajsúlyos, inkább szórakoztató, könnyed romantikus történet ez történelmi keretben. Az igényes, pazar kivitel sokat sejtető, jól illik a regényhez. Fiatal, még keveset olvasott felnőtteknek lehet befutó, vagy nagymamák kedvence lehet a romantika miatt. A siker szinte biztos, nem kétlem, hiszen az érdekes tartalom, a szép kivitel ezt erősíti.




A kiadótól ITT rendelhető a regény!









XXI. Század, Budapest, 2025
288 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635686063

2025. június 9., hétfő

A tehetséges Mr. Ripley

 



Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley





                                                








Patricia Highsmith 1955-ben megjelent regénye a krimikedvelők körében kihagyhatatlan, fontos és okos, jól felépített darab. Igen gazdag, pazar jellemrajzot kapunk a főszereplő Tom Ripley-ről, aki az írónő későbbi regényeiben is feltűnik. Az öt regény "Ripliádként" is ismert. A tehetséges Mr. Ripley több filmes feldolgozást megért már. Legutóbb a Netflix műsorán tűnt fel minisorozat formájában.




Imádtam 1999-ben a könyv alapján készült Matt Damon/Jude Law filmet, de eddig még sosem olvastam a könyvet. Most a Kossuth Kiadó új kiadása elcsábított, Pék Zoltán fordító ezúttal is remekelt. A friss szöveg tökéletesen adja vissza a történet fojtott atmoszféráját, Tom lelkivilágának hullámzó érzelmeit. A krimi első személyben íródott beszámoló egy pszichopatáról, Tom Ripleyről, annak jellemfejlődéséről. A történet középpontjában Tom Ripley áll, egy fiatal, elbűvölő és rámenős szociopata, aki teljesen meg van győződve arról, hogy többre jogosult, mint amennyit a világ adott neki. 

     
Ínycsiklandóan gonosz, egy arrogáns, de magabiztos csaló, akinek valahogy minden sikerül, a hitelezők és a zsaruk elől menekül, élete elég zűrös, zaklatott. Néhány utalásból felvillan a gyerekkora, ami megalapozta a későbbi tudathasadásos állapotát. A történet elején Tomot egy gazdag hajómágnás, Herbert Greenleaf arra kéri, utazzon el Olaszországba – minden költséget fizetve –, hogy meggyőzze fiát, Dickie-t, hogy térjen vissza Amerikába. A dolgok persze nem a tervek szerint alakulnak. Okos, csavaros, ravaszul kitalált a cselekmény. A történet egyszerre feszült, nyomasztó és szomorú, de közben mégis keveredik bele valami idilli báj. Amikor Tom megérkezik a tengerparti Mongibello városába, azonnal beférkőzik Dickie életébe. 

Dickie egy playboy külföldi, az a fajta, aki őszintén hiszi, hogy a pénz nem számít, mert neki rengeteg van belőle. Nem meglepő módon Tom hihetetlenül elbűvölőnek találja Dickie laza életét: lustálkodós délutánok a tengerparton, részegeskedések Rómában, vagy ahogyan lazán csak él, élvezi az életét Dickie. Tom gyorsan szoros kapcsolatot alakít ki Dickie-vel, barátnőjével Marge Sherwood-dal, aki csendben szerelmes a fiúba. Azonban Ripley és Dickie egyre több időt tölt együtt, Marge úgy érzi, őt mellőzik.

Nehéz ennél többet mondani a cselekményről anélkül, hogy elárulnánk az egészet. Végtére is ez egy feszes, szikár és hatásos thriller, alig több, mint háromszáz oldalon. A lélektanra épül a történet, ez adja az erejét. Tempója könnyedén magával ragadó, tökéletes a kor atmoszférája. Highsmithnek csodálatos érzéke van a feszültséggel való bánásmódra, gondosan fokozza a hangulatot, így – olvasóként – nagyon nehéz elszakadni tőle. Érdemes a filmeket is megnézni, kivételesen remek alakításokat kapunk, tökéletesen jó feldolgozások születtek. Bár nagyszerűnek tartom a Jud Law- Matt Damon -féle filmet, a Netflixé kivételesen jobb, eredetibb, hogy fekete-fehér a sorozat. No, és a Tomot alakító ír származású Andrew Scott egyszerűen zseniális! Mintha direkt neki írták volna ezt a szerepet. 

    
A tehetséges Mr. Ripley tele van sötétséggel és finoman árnyalt erőszakkal. Tom Ripley megnyerő, de veszedelmes szélhámos, karaktere igazán komplex, kivételes a krimiirodalomban. Ripley valójában Dickie életének megszállottja lett. Nem csak leutánozza Dickie aláírását, és elveszi az életét, de totálisan átlényegül Dickivé. Hanghordozása, gesztusai, ruhái segítségével eléri a tökéletes hatást. A mellékszereplők is szuper jó, jellegzetes figurák, különösen Dickie Greenleaf, Marge Sherwood és Freddy Miles jellemzése precíz. Mindeközben a helyszínek teljesen élethűek, ahogy utazgatni kezd. Voltak időszakok, amikor ez egy útibeszámolónak tűnt az ötvenes évek Európájáról, amikor a nyaralás már-már művészet volt. Lassú és feszült, izgalmas történet, ahol akarva-akaratlan az antihős Tomnak drukkolunk.

Tom Ripley egyszerűen lenyűgöző, részletgazdag alkotás. Bár Highsmith harmadik személyben ír, Tom az egyetlen, akihez belső hozzáférést kapunk. Érzelmei, lelki vívódásai, legbelső gondolatai döbbenetesek, erősek.

A történet egésze rajta keresztül fut, és a mese az ő összetett személyiségén alapul. Kedveltem Tomot, végig ő tartja a kezében a lapokat. Egy merészen játszó hazudozó, aki elég ügyes ahhoz, hogy becsapja magát is. Ripley egy macska-egér játékba kerül az olasz rendőrséggel, de sikerül mindig mindent megúsznia. Természetesen nem lehet Tomról beszélni anélkül, hogy megemlítenénk a szexualitását, karakterének egy olyan aspektusát, amely azzal fenyeget, hogy elnyomja őt. Amikor Tom fiatal volt, egy bántalmazóan erőszakos nagynénje nevelte, aki puhánynak nevezte. A regényben azt sugallják, hogy Tom meleg, bár ő ezt tagadja. Ez nem kis dolog, mivel a regény olyan időszakban íródott – és játszódik –, amikor a homoszexualitást megbélyegezték és büntették. Highsmith – aki maga is leszbikus volt – soha nem ad közvetlen választ. Természetesen vannak arra utaló jelek, hogy Tom vonzódik a férfiakhoz. Pontosabban, A tehetséges Mr. Ripley című regény mozgatórugója Tom vágya, hogy Dickie Greenleaf legyen. Minden tekintetben. A megoldás értelemszerűen neki kedvez, de a feje felett végig ott lebeg a lebukás veszélye.

Ez egy jó krimi, amolyan "alap darab" , amit mindenkinek csak ajánlani tudok, aki egy kicsit is érdeklődik a műfaj iránt.


A kiadótól ITT rendelhető a krimi! 




                 

Patricia Highsmith (született Mary Patricia Plangman; 1921. január 19. – 1995. február 4.) amerikai regényíró és novellaíró, akit széles körben ismertek pszichológiai thrillerjei, köztük Tom Ripley főszereplésével készült öt regényből álló sorozata. Két idegen a vonaton krimijét Hitchcock vitte filmre.
1963-ban hátrahagyta az Államokat, és Európába költözött, Svájcban halt meg tüdőrákban 1995-ben, 74 éves korában. 



Kossuth, Budapest, 2025
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636365240 · Fordította: Pék Zoltán

2025. június 6., péntek

Leprások balettje

 

Leonard Cohen: Leprások balettje





                                       









Leonard Cohen dalai napjainkban is közkedveltek, népszerűek. Mielőtt azonban Cohen első lemeze 33 évesen megjelent volna írói ambíciókat is dédelgetett a művész. Eredetileg 1963-ban jelent meg az önéletrajzi elemeket tartalmazó Kedvenc játék regénye. Már akkoriban is elmondta, van még a fiókban egy másik kötete is. Ez jelent meg most, halála után néhány évvel.

A különféle korai írásai a címadó kisregény és 16 novella (1956-61 között íródtak), amelyekben tökéletesen átérezhető az érzékenység, amely annyira gazdagította a világot zenéjén keresztül. 


      
A kisregény és az antológia egyértelműen mutatja, hogy ez egy olyan író szárnypróbálgatása (Cohen ekkor még 22 éves), aki hozzáértően alkalmazza az írói stílusok széles skáláját, a kissé pszichopata főhős megjelenítésén, a hátborzongató gyereklátószögön át a vallásosságig. 
A Leprások balettje című történetben a szavakkal való játék lehetősége, valamint a metaforák és költői eszközök használatának képessége villan fel, és keveredik a fanyar humorral. 

Ez egy sötét humorú és sokkoló történet a családi kötelékek és a társadalmi tabuk világába vezet. Cohen narrátora egy idő után elveszíti saját gátlásait, és erőszakban és tabukat szegő vendégével szinte versenyre kelve tobzódnak a szexuális szabadságban. Mindezt az 50-es évek közepén... talán nem véletlen nem is akarta kiadni, vagy kiadót sem talált a fiatalember. Nem az átlag, elképzelt kedves nagyapát kapjuk. Durván közönséges, erőszakos, ami lehet az időskori demencia előjele is, de akad bőven más egyéb probléma is. A végső fordulat váratlan és meglepő.

A gyűjtemény novelláinak mindegyike Cohen belső mikrokozmoszába viszi el az olvasót. A szeretet, a szexuális szabadság és az egyén szabadságvágya keveredik a vallási vonulattal. A novellák humora keserédes, frivol, polgárpukkasztóan erőteljes. A nyelv lírai és gyönyörű, jól kidolgozott. Amíg olvasod mulattat és a lírai elbeszélésmód visz magával. Meghökkentő és polgárpukkasztó. Mindazonáltal mindegyikben van valami határozottan szokatlan, azt éreztem az összes történet direkt provokáló, szókimondása és a történetek erőteljes szexuális felhangja néhol meglepő- megdöbbentő. Mindenképpen érdekes adalék a már ismert életműhöz. Különleges élmény ez a könyv, nem csak rajongóknak. Pék Zoltán remekelt ezúttal is a fordítással. Természetes, laza szöveg, humorral átszőve.  


  A kiadótól ITT rendelhető kedvezménnyel! 









XXI. Század, Budapest, 2025
puhatáblás · ISBN: 9789635684274 · Fordította: Pék Zoltán

2025. június 3., kedd

Őrülten ​és halálosan

 



Kirsten Thorup: Őrülten ​és halálosan






                        







A Typotex újdonsága drámai erővel mutatja be a háború poklát, annak hatásait.

A dán Kirsten Thorup első magyarul megjelent regénye a szerelem és a háború őrületébe viszi az olvasót. Ezek a pólusok találkoznak a regényben, amely Németországból, 1942 őszéről tudósít. A fiatal Harriet, frissen megözvegyült kisgyermekes háborús özvegy, vonattal egyedül indul Münchenbe. A regény ezzel a vonatúttal veszi kezdetét. Férje önkéntes vadászpilótaként zuhant le a náci Németországban.

Harriet férje tiszttársánál, egy magas rangú náci katonánál és annak dán feleségénél lesz elszállásolva. De a győztes német hadigépezet Sztálingrádnál elakadt, és a háborús háttér a maga pusztítóan szörnyű valóságában kezd kibontakozni. Harriet az erőszak és a borzalom világával találkozik. Elérkezett az őrület és az újraértékelés, a veszteség, a gyász ideje. Miközben férje emlékét ápolja, próbálja megérteni miért is történt mindez velük. A női sorsok, az anyaság erőteljes képekkel kel életre ebben a borzalomban. Dán férjével, Gerharddal Harriet jó életet épített fel. Gyönyörű pár voltak, és a német követségen elfogyasztott vacsorákon csillogás vette körül őket. Légierő-kapitányként Gerhard úgy döntött, hogy csatlakozik a Luftwafféhez, és a nácik oldalára állt Oroszország ellen. A tragédia után Harriet két kisfiúval marad egyedül, nagy bánatával és sok megválaszolatlan kérdéssel.

Egy nagyon erős, megható és fájó történet. Mindenképpen érdemes elolvasni. Érett és kiegyensúlyozott karakterleírásokat kapunk. Végső soron mindenki áldozat, mind a hatalom és kiszolgálói, mind pedig az elnyomottak. Mindenki áldozat egy olyan rendszerben, amit a maga módján igyekszik túlélni mindenki, menekülve a mindennapok valóságától. A szerző elegánsan képes megvilágítani azt, hogy az olvasó együttérzést érez mindkét fél irányába. Egy olyan olvasási élmény, amely sokáig megmarad az emlékezetünkben és lelkünkben. A második világháború másfajta ábrázolása lenyűgöző, tömör olvasmány formájában. Nincsenek fejezetek, tömény rétegei egybefüggő prózát adnak.

Jól megírt és tényeken alapuló, betekintést nyújt abba, hogyan fejlődött, erősödött a hatalom a náci Németországban. Ezzel a páratlan ábrázolással belülről követhetjük nyomon a főszereplő, Harriet élményeit. Harriet gyűlöli a háborút, és csak az emberiség értelmetlen szenvedésének tekinti. Szkeptikus, míg a kor szelleme azt követeli, hogy higgyünk a győzelemben, minden más a gyengeség jele. Felkavaró, megrendítő olvasmány, de a borzalmakat ismerve szükség van erre. Felráz, elgondolkodtat. Ennek az őrületnek nem szabad megismétlődnie.

Fontos, tartalmas könyv, amit érdemes elolvasni, nem utolsósorban most, amikor egyértelmű párhuzamot lehet vonni Oroszország Ukrajna elleni inváziójával. Fantasztikus olvasási élmény és lebilincselően valós történelem, ami a második világháborút kissé szokatlan perspektívából láttatja. A narráció is meglepő és szokatlan, mégis a szöveg lendületes, nem engedi, berántja az olvasót.

Kirsten Thorup, a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotójának regénye, amely egy trilógia első kötete, örvényszerűen áradó prózájával ellenállhatatlanul ragadja magával az olvasót.
 

ITT rendelhető a kötet kedvezménnyel a kiadótól!



      

Kirsten Thorup (1942) a kortárs dán irodalom egyik legmeghatározóbb regényírója. Sokoldalú alkotó, pályáját költőként kezdte, írt színdarabokat, forgatókönyvet, rádiójátékot. Művei a hetvenes évek óta egyaránt népszerűek az olvasók és a kritikusok körében. 2017-ben az Északi Tanács Irodalmi Díjával tüntették ki. Regényei többnyire a kívülállókat, a társadalmi vagy etnikai egyenlőtlenségek miatt perifériára szorultakat állítják középpontba, hangsúlyosan női nézőpontból.




Typotex, Budapest, 2025
396 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634933274 · Fordította: Soós Anita

2025. június 1., vasárnap

Kötelékek hálójában

 

Bordás Róbert: Kötelékek hálójában





                                             




A tavalyi évben, az Aranyozott hazugságok című regénnyel indult útjára ez a történelmi háttérrel rendelkező, mozgalmas családi története. A felvidékről Amerikába kivándorolt Bodnár család mindennapjait ismerjük meg, helykeresésüket, beilleszkedésüket követhetjük nyomon az aranykort idéző 1900-as években.

Számtalan buktató, nélkülözés és betegség, nem várt esemény szólt bele az életükbe. Hosszú és keserves évek után Bodnár Görgy és családja végre nyugalomra lelt, életük biztos mederbe került. Azonban a múlt árnyai hosszúra nyúlnak. Ismét nem várt módon szól bele életükbe, teszi izgalmassá.

Az első kötet után szerettem volna tudni, hogy alakul a szereplők sorsa, miként sikerül boldogulniuk az újvilágban. Hiszen nem könnyű bevándorlóként egy másik kontinensen új életet kezdeni. Ezeket a próbálkozásokat nehézségek, nélkülözés, megalázás és tragédiák tarkítják. Bordás Róbert könyvéből szemléletesen megismerhetjük ezeket a sorsokat. Döbbenetes kálváriákat járnak be ezek az emberek, példamutató a kitartásuk, ragaszkodásuk egymáshoz, a magukkal hozott értékek megőrzése fontos szempont.

Kíváncsian folytattam a történetet, hiszen annyi minden maradt függőben, vártam merre kanyarog a szereplők élete, mire számíthatunk. Andy, a bányaomlásban eltűnt, bátor szívű kisfiú sorsa aggasztott a legjobban. Az ő történetével kezdődik a regény, már az első oldalak után visszarepülünk a múltba, a szereplők újra életre keltek. A nyitó indiános szál még biztosan visszatér, talán a harmadik részre kap hangsúlyt. Most kissé furcsán illeszkedett az eseményekbe, nekem picit ez kilógott a történetből. Persze, sejthető ki is lehet az erdőben talált fiú. Ezután mindenkire gyorsan ráismertem, most Lizzy körül forognak az események, az ő élete adja a regény magvát. A lány sorsán keresztül képet kapunk a nők akkori helyzetéről, nagy dolognak számított, hogy tanulhattak, mehettek egyetemre. Lizzy a legjobb New York-i leányiskolába nyer felvételt. A lány okos, több nyelven beszél, nyitott a világ felfedezésére, tanító szeretne lenni. New York növekedése, a nagyvárosi élet, a felsőbb körök elit báljai, szokásai színezik a regényt. Ahogy haladunk előre időben több generáción át bomlik ki előttünk a család múltja és jelene. Itt szól közbe a nagyvárosi forgatag, a lány szerelmes lesz... A Kötelékek hálójában tulajdonképpen egy Veszedelmes viszonyok története.

Nem csak a szülőknek nehéz az új élet, a leszármazottak is küzdenek az előítéletekkel, a beilleszkedéssel. Lizzy egy nagyon gazdag fiúval keveredik kapcsolatba. Megismerjük Lizzy érzéseit, gondolatait, az ő napjait követhetjük, általa lehetünk szem és fültanúja számos izgalmas eseménynek. Ez a románc adja a bonyodalmakat, és így egy tehetős család életét is bemutatja a szerző. Újra felbukkan az első kötet legkevésbé szerethető szereplője Florence, akit most sem zártam a szívembe. Neki köszönhetjük azt a fájó csavart ami izgalmassá tette az utolsó oldalakat. A szülők, Betka és George történetére is kihat lányuk szerelme. Érdekes és meglepő fordulatot produkál az élet. A női megérzések, a bölcs döntések sora adja a választ az élet nagy és súlyos kérdésére. Ezzel kiemelve Betka karakterét. A szereplők élnek, a történet lendületes. A szálak melyek elindultak az első részben, szépen lassan összeérnek, minden értelmet nyer. Az első rész számtalan kalandot adott, ez a rész inkább romantikus, érzelmeket megmozgató történet, sok erős női karakterrel. 

Térben és időben is messzire jutottak ezek az emberek, attól a szerencsétlen naptól kezdve, abban a kocsmában, ahol egy ember gyilkosság áldozata lett. Talán nincsenek véletlenek, valamikor az életben mindenre magyarázatot kapunk. Amellett, hogy a szereplőkért izgulhatunk, az aktuális kor egyes epizódjait is korhűen mutatja be az író. Tetszett a technika fejlődése, az autóipar terjeszkedésének megjelenése az eseményekben.

A szerző szereplői életébe sem írt semmit ok nélkül, a sors, vagy a karma visszanyúl a múltba és számon kér. Számtalan emberi érzelmet hordoz a regény, együttérzést vált ki az olvasás. Büszke vagyok ezekre a családokra, sokszor felülemelkednek önmagukon, tanúi lehettünk lelki vívódásaiknak a nehéz döntések előtt. Nagyszerű élmény volt az olvasás, Bordás Róbert ismét szép ívű történetmeséléssel ajándékozott meg. Mindenkinek ajánlom aki szeretne elmerülni és megismerni a család sorsát, és kiszakadna a hétköznapokból. Várom a trilógia lezárását, merre és hogyan alakul Bodnárék sorsa.




               
Bordás Róbert, magyar születésű író, 1993 óta külföldön él. Leosztott lapok (angol eredetiben: The Hand We Are Dealt) című, édesanyja memoárja alapján íródott regényével mutatkozott be a magyar közönségnek 2023-ban. Nemrégiben visszavonult az üzleti élettől, ami végre lehetővé tette, hogy teljes mértékben az írásnak szentelje magát, és megvalósítsa ifjúkori álmait. Történelem, nyelvek, más kultúrák és azok összefonódása, önmeghatározás és genealógia érdeklik. Ha éppen nem ír, akkor Kindle-jén olvas, új nyelvet tanul, utazik, élvezi a természetet, vagy felbecsülhetetlen tanácsokat ad családjának. Második regénye (Gilded Lies – Aranyozott hazugságok) 2024 májusában jelent meg mind angol, mind magyar nyelven. A regény egy történelmi trilógia első része, amely 19. századi amerikai magyar kivándorlók kalandos sorsát mutatja be. A trilógia második kötetének (Tangled Ties – Kötelékek hálójában) megjelenése 2025 májusára várható.






HiStories Books / Magánkiadás, Brno, 2025
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9788090919754 · Fordította: Robert Bordas




2025. május 30., péntek

Az ​alma nem esik messze

 



Liane Moriarty: Az ​alma nem esik messze






                                   









Érdekes és szórakoztató mai történet egy család múltjáról, elfojtott érzésekről, kapcsolatokról. Kicsit úgy éreztem magam olvasás közben, mintha "kukkolnék", ahogy belemélyedtünk a népszerű és közismert Delaney család történetébe, akik Ausztráliában teniszcsaládként ismertek. Tetszett, hogy Ausztrália ad helyszínt a regénynek, ilyet elég ritkán olvashatunk.


A népszerűség, a csillogó felszín sok régi sérelmet, megnemértést is takar. A tökéletes családnak is akadnak hibái, foltok az életükben. Sok szereplőt kell nyomon követni a mozgalmas, eseménydús, de furcsa történetben. Joy és Stan évtizedekig vezettek egy sikeres és népszerű tenisziskolát. 50 év házasság után itt az ideje a pihenésnek, jöhetnek a boldog nyugdíjas évek. Azonban a 69 éves Joy Delaney, a szeretett feleség és négygyermekes anya váratlanul és különös körülmények között nyom nélkül eltűnik. Felnőtt gyermekei jogosan döbbennek meg, de vonakodnak bejelenteni az eltűnését. Mert tudják, hogy a fő gyanúsított az apjuk lesz, és nem igazán biztosak az ártatlanságában. Amikor a rendőrség kérdéseket tesz fel, gyorsan világossá válik, hogy a családban mindenkinek vannak elmesélnivaló történetei és elrejtenivaló titkai. Négy különböző személyiségű, de kapcsolatot fenntartani képtelen gyermekük Amy, Logan, Troy és Brooke megosztják egymással gondolataikat és nézeteiket az otthoni felnövésről, és arról, hogy apjukat milyennek is látják. Természetesen a gyerekek is két pártra szakadnak a vélt, vagy valós elkövetés okait tekintve.


Alapos, részletesen kidolgozott karaktereket kapunk. A négy gyerek felnőtt élete és persze a gyerekkor az időben való ugrálásokból, emlékekből rajzolódik ki. A testvérek jelleme is változatos képet mutat. Minden felnőtt gyermeknek komoly problémái vannak, amelyek a gyerekkorra vezethetőek vissza. Ezek óriási hatással vannak arra, ahogyan felnőtt életüket élik. Csípős humorral megírt családi kép rajzolódik ki előttünk. Az apa figurája is izgalmas személyiséget takar, egyértelműen a tehetség megszállottja volt, amivel gyermekeit kiszorítja a normalitás birodalmából.

A hat szereplő körül számtalan mellékszereplő is megjelenik, ezekből kiemelkedik a tiokzatos Savannah alakja. Kissé hihetetlen története üde szín a regényben, furcsa fordulatot hoz a végére. Egyik este megszólal a csengő Stan és Joy házában. A verandán egy fiatal lány áll, mezítláb a téli hidegben, vérző arccal. Megkéri, hogy jöhessen be egy percre, mondván, hogy bántalmazó barátja elől menekül. A pár beengedi, és mielőtt észbe kaptak volna, megetették, megfürdették, és szállást ajánlottak neki éjszakára. Savannah ott ragad a családnál, lassan beilleszkedik a háztartásba, főz, takarít, és segít bevásárolni. A gyerekek mind megijednek. Ki ez a lány? Mit akar a szülőktől? Nyomozásba fognak a lány után, aki eltűnik. Savannah szinte főszereplővé válik, ahogyan sejthető, nem véletlen csengetett be a Delaney családhoz...Joy és Savannah sorsa meglepő fordulattal zárul.

Összességében jó olvasmány volt, vitt magával a történet. Tény, hogy bőséges a háttér, túlírt néhol. A megoldás után még mindig van 70 -80 oldal... így kissé ellentmondásos érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban. Voltak benne részek, amik megérintettek, bár végig élveztem ezt a "kukkolást", ahogy a család élete megelevenedett előttem. Mikor nekikezdtem a kötetnek, nem igazán hittem volna, hogy ilyen gyorsan végezni fogok vele, hiszen két nap alatt elolvastam. A történet lendületes, bár kanyargós, eseményekben, rejtélyekben gazdag, szórakoztató. Liane Moriarty nagy sikerű regényéből Annette Bening és Sam Neill főszereplésével készült filmsorozat.

Jók a szereplők, élt a szöveg, a történések ügyesen fonódnak egybe. A cím is találó, és felbukkan az almás morzsás süti, nem ok nélkül. A történet nemcsak azt meséli el, mi történt Joy eltűnésekor, de az azt megelőző évekre is visszatekint. Tökéletesen visszarepített bennünket az írónő a zsúfolt családi múltba. Az eltűnt feleség utáni nyomozás szövevényes, és kalandokkal teli, jó kikapcsolódás lehet minden olvasónak.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény, akár Ekönyvben is!




   

Liane Moriarty az egyik legkedveltebb és legsikeresebb ausztrál író.
Könyvei világszerte több mint húszmillió példányban keltek el.
A New York Times ötszörös bestsellerszerzője, művei közül a sikerlistát vezető Hatalmas kis hazugságokból öt Grammy-díjjal jutalmazott minisorozat, Az alma nem esik messzéből pedig szintén nagy sikerű tévéfilmsorozat készült.
A férjem valamit titkol című regénye 2013-ban az Amazon legjobb könyve lett.
Az alma nem esik messze megjelenése évében Ausztrália legnagyobb példányszámban eladott regénye volt.









General Press, Budapest, 2025
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529804 · Fordította: Fügedi Tímea



2025. május 28., szerda

Közel

 



Dobray Sarolta: Közel



       







Olvasmányos novellák Dobray Sarolta írásai, amik a való életet ábrázolják. Becsapósan rövidek, néhol szikárak, de súlyosak ezek a pillanatképek. Megjelenik bennük a szürke hétköznapok világa, öröme, bánata, elgondolkodtató és merész gondolatok, emlékek áradnak elő olvasás közben az olvasóból is.

A novellák a Nők Lapjában már olvashatóak voltak, 2015 és 2025 között kerültek publikálásra. Most összegyűjtve kapjuk kézbe. Dobray Sarolta finom, nőies érzékenységgel ragadja meg azokat a pillanatokat, amelyeknek adott esetben nem is tulajdonítunk jelentőséget. Később értékelődnek fel ezek az emlékek, amikor előkúszik agyunk belső rejtekéből, olyan lenyomata ez életünknek, ami mindig velünk lesz/marad. Jó, ahogyan keveredik a múlt, összeér a jelennel. A gyerekkor, nyaralások emléke, a Balaton varázsa, vagy természetesen a szülők meghatározó jelenléte életünkben. Ők mindig velünk lesznek. Tetteinkben, gondolatainkban, egy-egy mozdulatunkban, a lelkünkben visszük őket tovább.

Valódi élettörténetek, igazi emberi sorsok bukkannak fel ezekben az életképekben. Ráirányítja a figyelmet a hétköznapok apró szépségére, amit néha észre sem veszünk, ahogy rohanva élünk. Persze a bajok, tragédiák, reményvesztett helyzetek is bemutatásra kerülnek. Élvezetes stílusban megírt, gondolkodásra késztető szövegvilága hol finoman ironikus, hol kíméletlenül őszinte, szatirikus, de mindig gondolatébresztő.

A legtöbb novellában akad bőven kordokumentum, mai társadalmi jelenségek, lenyomata a világnak, amiben élünk. Ebből a sorból a H. Z. akit nem ismerek, Három nő, 0,92 kilogramm vagy a Kabát novellákat emelném ki. Megható, döbbenetesen erős, amikor egyszerre üvöltene az ember és mégis valami keserédes mosolyra is képes.

A cím a közelséget, odafigyelést sugallja, a környezetünkre embertársainkra való empátiára biztat. Pici odafigyeléssel jobbá tehetjük/ tehetnénk a körülöttünk élők világát is. Tetszett az első Csók emléke, vagy a Balaton, Öröklét, Élni és a Repedések a falon egyszerű drámaisága, vagy a záró történet a Szilveszter.

Sokkolóan szomorú az elmúlást megidéző történetek sora. Amikor már nem tehetünk semmit, talán nem is vesszük észre, de lejött az utolsó nyár, az utolsó karácsony....és jön az első tavasz nélkülük. Az Utoljára, Apu, Anyu novellák erről emlékeznek meg. Nem lesz nehéz azonosulni az olvasónak ezekkel a fájó pillanatokkal... tudom, néhány éve hordozom én is a fájó sebet.

Az üzenet egyszerű: éljük meg a pillanatot, adjunk több esélyt az emlékeinknek, türelemmel figyeljünk egymásra.



  

      

Dobray Sarolta (1977. szeptember 11. –) író, újságíró. Dobray György filmrendező lánya. Gyermekként édesapja munkái nyomán eleinte a filmrendezés érdekelte, majd kamaszkorától egy évig modellként foglalkoztatták. Manöken volt Milánóban és Tajvanon, azonban a hazai közönség előtti ismeretséget azt hozta meg számára, amikor 2001-ben a Magyar Televízió bemondónője lett. Elvégezte a Bálint György Újságíróiskolát, és 2003-ban a Nők Lapjához került mint újságíró, több mint száz riportot publikált a lapban. Felsőfokú üzleti tanulmányait az International Business Schoolban végezte angol nyelven. Két gyermek édesanyja.












Open Books, Budapest, 2025
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635725403 Grafika: Faniszló Ádám

2025. május 26., hétfő

Valaki ​rád vadászik

 



Anna Jansson: Valaki ​rád vadászik

(Kristoffer Bark 2.)





  











Anna Jansson még új belépőnek számít idehaza a skandináv szerzők között, ez a második megjelent krimije. Főhőse Kristoffer Bark története és traumáinak oka az első könyvében kapott főszerepet. Aki még nem olvasta a Nélkülük című skandináv krimit, itt bőven kap visszautalásokat erre, nem fog problémát okozni az első rész hiánya. Bark egy egészen szimpatikus, szerethető figura, a démonai ellenére is. Vagy éppen azért. 


A kiindulópont jó, az alapsztori érdekesen indult, majd egészen másfelé kanyarodott ez a krimi. Anna lassan építi fel a történetet, sok szereplőt mozgat, a kapcsolati háló elég szerteágazó a szereplők közt. Amolyan békésen cammogó skandináv krimi ez, ami főleg a lélektanra épít. Nem mondanám feszültnek, vagy izgalmasnak, néhol inkább agyonbonyolított, túlírt a történet, sok kitérővel, számtalan felesleges ismétléssel. Kristoffer Bark egy "döglött aktát" kap, és hamarosan rájön, hogy a régi nyomozásban számtalan komoly hiba volt. A korábbi nyomozók nem álltak a helyzet magaslatán, elég hanyagul végezték a munkájukat. Nem is lett eredmény.

A krimi erénye a hangulata mellett, hogy érdekes emberi sorsok villannak fel, bepillantást kapunk a svéd jogrendszerbe, a rendőrség munkájába is. Képtelenebbnél képtelenebb megoldásokat akar a rendőrség nyomozás címszó alatt elhitetni az olvasóval, de szerencsére ez nem működik. Kár, hogy a krimi elment a gazdasági bűnügy felé. A történet többnyire két szálon fut. Főhősnőnk, Sara (betegszabadságon lévő rendőrnő), élete egyre zaklatottabbá válik, ahogy a rokonság kihull körülötte. Széteső, traumatizált életének darabjait próbálja egyben tartani, de nehezen megy. A nyomasztó, depresszív hangulat tökéletesen működik. 
A gyászterapeuta tanfolyam is elég fura kitérő, bár a végére a szálakat nagyszerűen varrja egybe a szerző, mindenre ad magyarázatot. A lassú folyású krimi egyszerre felpörög a közepétől, beindulnak az események. Az áldozatok száma egyre több lesz, a végén a gyilkos kiléte pedig meglepő, bár erősen sejthető volt. Egy történet a hatalomról és a manipulációról, a félelemről és az alkalmatlanságról. Rémisztő ábrázolása annak, hogyan hullik darabokra egy teljesen működőképes élet. Anna úgy ötvözi a misztikumot és a fantáziát a valósággal, hogy leköti az olvasó figyelmét.

Bár meglepően lassan haladtam vele, nem volt ez rossz krimi, de nem is hozott újat a műfajban. Tény, hogy vannak sokkal jobb skandik. A szokásos nyomasztó skandináv légkör adja magát, egy érdekes folytatás kerekedett ki. A cselekmény szerteágazó, helyenként izgalmas, a nyelvezet könnyen olvasható, csak az aprólékosan lassú cselekmény idegtépő volt nekem. A végső megoldás kissé vicces, meghökkentő lett, de nem spoilerezek. Érdemes azért időt szánni erre a krimire, a történet emberi oldala igen csak kidolgozott. Látok az írónőben potenciált, érdeklődve várom a Kristoffer Bark-sorozat újabb részét.


ITT rendelhető kedvezménnyel a krimi! 






























Animus, Budapest, 2025
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636146764 · Fordította: Erdődy Andrea

2025. május 24., szombat

Köszi, ​apu!

 



Virginie Grimaldi: Köszi, ​apu!




                                               










A történet szórakoztató, ugyanakkor érzelmes, Virginie Grimaldi ért a szavakhoz. Az ismerősnek érződő fordulatok, akár a mindennapjaink részévé is válhatnak; azonosulni tud az olvasó. Minden egyes oldalon könnyedén átélheted, ami történik a szereplőkkel a könyvben.

A humorral árnyalt történésekből kibontakozik egy felnőtt lány és édesapja sorsa. A pillanat varázsára, az élet rövidségére világít rá a regény. A szeretet, összetartozás ereje mozgatja a szereplőket, a tanulság, megbecsülni, értékelni az együtt töltött időt. A betegség sajnos elveszi az apát a családtól, elvesznek emlékei, a kegyetlen és fájó diagnózis árnyéka vetül a kapcsolatukra.

Juliane felnőtt nőként éli életét férjével és afáziás kisfiával. Szigorú életet él, minden előre meg van tervezve, hogy semmi sem érje váratlanul. Egészen addig, amíg egy tűzeset el nem pusztítja apja lakását, és neki kell gondoskodnia róla. A véletlen lakástűz besodorja életükbe édesapját, aki kissé átrendezi, felforgatja jól kiszámított, biztos alapokon lévő életüket. Apa és lánya megpróbálják újra felfedezni önmagukat és egymást, ami a regény végére sikerül. Sokszínű, szerethető szereplők népesítik be a történetet.

Ekkor még nem lehet tudni, csak egyes jelekből véli Juliane, hogy valami nem stimmel édesapjával. A mindig is különc életet élő Jean már a hetvenhez közeledik, örök lázadó, konvencióknak megfelelni nem akaró férfi sajátos életvitele elgondolkodtatja és felnyitja a lány szemét. Mi is fontos az életben, kinek kell avagy nem kell megfelelni, hogy boldog életünk legyen. Lehet korlátok között, korlátok nélkül élni boldogan? A férfi konfrontálódik a szomszédokkal, a Teleshop akcióit lesi, és örök tiniként bömbölteti a zenét. Ami élete örök meghatározója, fiatalságának eleme, később is hangsúlyos lesz.

         
Az apa, azonnal megtalálja a közös hangot unokájával, Charlie-val, Juliane pedig kezdi azt érezni, hirtelen két gyereke lett...Charlie örül nagyapja gyerekes bohóckodásainak, Juliane-t azonban felbosszantja az a gyakran hihetetlenül különc és figyelmetlen viselkedés.

Az örök bohém férfi és a kisfiú kapcsolata sok humoros pillanatot ad, a kisfiú betegségének javulásához is hozzájárul. A történetben felbukkan az amerikában élő húg, valamint a volt feleség is, így a gyerekkori emlékek is reflektorfénybe kerülnek. Az apa fontosságának különleges jelentősége van egy gyerek, különösen egy lány számára. Ez Juliane gyermekkori emlékein keresztül tárul fel. Egy szerető családról olvashatunk, ahol béke volt, egészen a nehéz időkön át, amikor szülők elváltak. Megjelennek a regényben a generációs különbségek, az idősekről alkotott sztereotipiák.



A diagnózis tudatában a két lány összefog, Juliane apuval elrepül Adéléhez. Hőseink az utazás során bejárják, végig mennek a híres 66-os úton, sok zenétől kísérve, ezzel megvalósítják apjuk dédelgetett álmát. Amíg lehet. Az élet rövid, ennek múlandóságára irányítja a figyelmet a regény. A váratlanul érkező betegség pedig a közösen töltött időre teszi a hangsúlyt. Becsüljük meg, értékeljük ami az életben adódik, töltsünk minél több időt szeretteinkel, és legyünk ott, éljük meg az adott pillanatot.

       
Elfogadni, a beteg emberrel élni nem könnyű, hiszen kihat a környezetre is, de az idő rövidsége miatt fontos ezt megoldani. A pillanat később értékelődik majd fel, amikor már a másik fél kilép az életünkből. Grimaldi regénye nem fogja megváltani a világot, néhol picit közhelyes, mégis felemelő, megható, de nem mélyed igazán bele az adott helyzetbe. 
Grimaldi olvasmányos stílusa egy könnyed, szórakoztató történetet ad, ami azért elgondolkodtatja az olvasót. Figyeljünk egymásra, legyünk türelmesek családtagjainkkal, használjuk ki a lehetőségeinket.




A kötet ITT rendelhető kedvezménnyel!












Animus, Budapest, 2025
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636146955 · Fordította: Fouilleul Joli

2025. május 22., csütörtök

A ​hetedik ajtó

 



Schäffer Erzsébet: A ​hetedik ajtó

(Történetek útközben)







                                                  








A Pulitzer-emlékdíjas újságíró, író, publicista, évtizedek óta a Nők Lapja munkatársa nagy népszerűségnek örvend. Könyveit is szeretik az olvasók, aminek talán egyetlen titka az életszeretet és az odafigyelés, emberiesség, ami jelen van novelláiban. 

Én magam is a Nők Lapjából ismertem meg, ami mindig ott volt a család nőtagjainak keze ügyében. Férfiasan bevallom, én magam is bele-bele olvastam mindig. Néhány éve ismét felfedeztem magamnak Schäffer Erzsébet írásait, könyveit, kicsit olyan, mintha családtag lenne nálunk. Ezek a történetek egyszerűen gyönyörűek, szívhez szólnak. Éppen olyanok, mint maga az élet: hol bájos, vicces, hol vidám vagy éppen szomorú. Megtanítanak élvezni a pillanatot, apróságnak is örülni, nyitottan állni a világhoz, odafigyelni önmagunkra és környezetünkben lévő embertársainkra. Mesék az élet valóságáról, egyszerű és nagyszerű emberi történetek, múló pillanatok. Megmosolyogtat, megríkat, elgondolkodtathatnak a rövid, de mégis tartalmas színes kis írások. 

         
A hetedik ajtó címmel megjelent könyvecske a Történetek útközben sorozat kilencedik kötete. Apró megfigyelések, emlékek, titkok és meghatóan szép írások gyűjteményét nyújtja át ezúttal is az írónő olvasóinak. Kifejezetten jó volt elmerülni ezekben a történetekben a zord, zaklatott hétköznapok viharai után. Azt gondolom a belső hitünket, az élet szeretetét erősíti az olvasóban minden történet. Négy csoportba kerültek ezek a kis szösszenetek, embermesék, ennek pedig egyik alcíme éppen a Szeretek élni! címet kapta. Talán nem véletlen, Az élet múlandósága, körforgása is megjelenik, több családi vonatkozású történet került a kötetbe. Megidéződik a múlt, a gyerekkor, a szülők és a szeretett férj, a családdá válás eseményei, majd az unokák biztosítják az élet körforgását. A könyv titkokról is mesél, ahogyan ígéri. Persze ezek apró, belső titkok, csak a szereplőknek meghatározóak. Nem kitárulkozás, afféle számvetés talán, mi is legyen ezekkel a titoknak vélt esetekkel. Mégis elkíséri életünket, velünk van a lelkünk mélyén, másra nem tartozik, nem is fontos talán. Biztos vagyok benne, hogy mindenki megtalálja a maga kedvenc történetét. 

Megható és lélekemelő olvasmány, igazán "agytisztító" felüdülés, hiszen az élethez kell jó adag humor is. Miközben óhatatlanul is számvetésre készteti az olvasót néhány történet. Az élet és a körülöttünk lévő világ találkozásáról mesél. Ezek a kiragadott életpillanatok, kis morzsák sokat adnak az olvasó, gondolkodó embernek. Feltűnik az íróbarát és számtalan különc, fura figura is színesíti ezeket az érzelemgazdag írásokat. Embermesék útközben, az élet valósága köszön ránk. Az olvasó lelkét valami belső derű járja át ezeket olvasva. Tiszta, szeretetből fakadóan őszinte életképek, amik segítenek nekünk tovább lépni, élni. 

Olvassátok Schäffer Erzsébet minden könyvét, ismerjétek meg ezt az új kötetet is. Érdemes!




Kedvezménnyel ITT rendelhető a kötet!



      
Schäffer Erzsébet (Ercsi, 1948 – ) magyar Pulitzer-emlékdíjas újságíró, író, publicista.

Életpályája: Ercsiben született, ott is töltötte gyermekkorának első éveit. Édesapja uradalmi számtartó, édesanyja temesvári polgárlány.
Saját bevallása szerint fiatalon többfélé dologba belekezdett: segédmunkáskodott, színházat csinált, bábozott, ugyanakkor már írni is elkezdett.
Az 1990-es évek elejétől a Nők Lapja munkatársa, azelőtt a Gyermekünk című lapnál dolgozott.
Mottója: „Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." (Simone Weil) 








Animus, Budapest, 2025
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636146832

2025. május 20., kedd

A ​féltestvér

 



Lars Saabye Christensen: A féltestvér


  
                           









Egy gigantikus családi eposz, amely Norvégiában játszódik 1945 és az 1990-es évek vége között. A fő témák az idő, a szeretet hiánya, a hovatartozás, a családi kapcsolatok és a hazugságok. Nagyrészt Norvégiában játszódik, mégis univerzális mű, szerelem, szenvedély, harag és fájdalom van a történetben.

Barnum Nilsen, a főszereplő és narrátor valójában forgatókönyvíró, több filmes utalás felbukkan, és egy filmforgatókönyv is helyet kapott a történésekben.

A könyv tehát egy nagyívű, több rétegből kibontakozó családtörténet, melynek középpontjában az öccs - Barnum - és féltestvére, Fred kapcsolata áll. Fred egy durva tragédia következtében született, ez a cselekmény indítása is: anyját, a fiatal Verát megerőszakolja egy német katona, pontosan a háború befejezésének napján, 1945. május 8-án. Ami egy örömteli és boldog nap volt egész Európában, beleértve Norvégiát is. A terhesség alatt Vera megnémul, egy szót sem szól, egészen addig, amíg egy taxiban meg nem szüli a gyermekét. Frednek nevezi el a gyermeket, ami norvégul békét jelent. 

       
Három nő él együtt, az emlékeinek élő, egykori dán némafilmek sztárja, lánya Boletta és az ő lánya, Vera. Színes családi minta bontakozik ki előttünk a három nő egymáshoz való viszonyát megismerve. Öt évvel később érkezik az életükbe Barnum, aki a későbbiekben forgatókönyvíró lesz. A regény egy berlini, italozással meghintett filmfesztiválról is tudósít az elején. Éles váltásokkal, alapossággal ballag a történet. A szeretetéhes Barnum gyermekkora adja talán a történet gerincét. A gyermeki szemszög jól működik, a felnőttek világa érdekes képekkel kel életre, ahogyan a két féltestvér viszonya is.

Úgy vélem, a monumentális regény jellegzetes elemei a mesés, időnként szürreális hangulat és a filmes mozzanatok, élénk és erőteljes képekkel tárulnak elénk. Nem árt tudni a történelmi hátteret, hogy amikor a németek megszállták Norvégiát, katonáiknak azt a parancsot adták, hogy minél több norvég nőt ejtsenek teherbe. Az „élet forrása” elnevezésű hivatalos német program azzal érvelt, hogy északi népként igazi árja vér csörgedezik bennük, ezért fontos a megtermékenyítés. De ez csak a horrorisztikus valóság első része volt. A következmények szomorú valósága az élet hétköznapiságát is felülírta. Amikor ezeket a nőket, anyákat szó szerint kiutálták, akik egyedül maradtak a nemi erőszakokból született gyerekeikkel, kiközösítették, sokuknak el kellett hagynia az országot. Azonnal eszembe jutott a svéd négyes, az ABBA énekesnője Annifried, aki egyedüli norvég volt a zenekarban és anno pár évesen hasonló okokból került Svédországba.


Az élet adta tragédiák, titkok és elhallgatások, ki nem mondott gondolatok, a boldogság vágya és a meghatározóan fontos események ellenére a könyv valójában érzelemgazdag, olvasmányos és magával ragadó történet, különösen a narráció miatt. Remek jellemábrázolásokat olvashatunk, igazi "nagyregény" és nem csak a terjedelme miatt. Jól felépített sztori, igazi szívszorító embermese, ahogyan egy család életét, sorsát követhetjük több generáción keresztül.

Bár a könyv a második világháború utolsó napjával kezdődik, és Norvégia talpraállását, fejlődését tárja elénk az 1980-as évekig, valójában egy nagyszerű történet a felnőtté válásról – vagy éppen a nem felnőtté válásról – annak minden nehézségével együtt. Néha a hallgatás többet mond, ha értőn figyelünk rá. A testvéri kapcsolat bensőségességéről, az ellentétekről és az anyaságról is mesél. A könyv alapos leírást ad a két féltestvér meghatározó kapcsolatáról és eltérő életútjukról. A gazdagon árnyalt regény négy generáció történetét öleli fel, és összeolvasztja a valóságot és a képzeletet. Patat Bence előtt ismét főhajtás a remek, értő és érző fordításért. A szöveg él, lüktet, sodor magával. A maradandó olvasmányélmény garantált. Lars Saabye Christensen személyében új kedvencre találtam. Köszönet a Cser Kiadónak, hogy elérhetővé tették ezt a könyvet.

A regény elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját, számos nyelvre lefordították, filmsorozat is készült belőle.


 Kiadói kedvezménnyel ITT rendelhető! 




     
Lars Saabye Christensen 1953. szeptember 21. (Oslo) –Oslóban született, dán állampolgár, de Norvégiában nőtt fel, és norvégul ír. Irodalmi debütálása az 1976-ban megjelent Historien om Gly című verseskötettel történt. Lars Saabye Christensen regényíró, irodalomkritikus, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító és dalszerző is. Több mint 40 regényt, köztük gyermekkönyveket is írt, és a Norvég Nyelvi és Irodalmi Akadémia tagja.



Cser, Budapest, 2025
624 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632787718 · Fordította: Patat Bence