A szeptemberi Klasszikusok rovatba egy hazai, mai magyar író második regényét választottam. Dragomán György második regénye A fehér király 2005-ben jelent meg először, azóta már hét kiadást ért meg, több mint harminc nyelvre lefordították és hamarosan bemutatásra kerül a regényből készült mozifilm.
Családregénybe sűrített visszaemlékezés. Nagyon tetszett a gyermeki E1 nézőpont és a téma feldolgozása, ami szomorú, brutálisan durva, naturálisan jelenik meg. Egy család történetén keresztül ábrázolja a kommunista diktatúrát Erdélyben. A szocializmus mindennapjainak kordokumentuma
a regény. A már felnőtté lett fiú emlékei kamaszodó éveiről, játékokról, első szerelemről, csínytevésekről, ami a gyereknek fontos gondolatok, történetek, a felnőttek világának megértése.
A nyitó kép már már idilli: a fiú tulipánokat szed a városka fő terén édesanyjának, mert születésnapja van. Tulipán. Régi magyar motívum, szabadság jelképeként is felfogható, kifejező.
Mellette a fő motívum az elhurcolt apa hiánya, ami a kamasz fiú és édesanyja mindennapjait árnyékként kíséri. Az apa hiánya lengi át az egész történetet, mind a gyermek, mind pedig a magára hagyott feleség oldaláról. Vajon, haza jön-e még, látják-e valaha élve? A Duna-csatorna építésére hurcolták el. A várakozás feszültsége, a bizonytalanság érzete és a kitartás ereje ott van a lapokon. Az elhurcolt apa árnyékában élni, kamaszodni nem könnyű Dzsátának, akinek csupán ezt a gúnynevét ismerjük meg. Megérteni, megélni, túlélni a felnőttek világát. A gyerekkor és a felnőttkor között egyensúlyozva, hiszen most már neki kell édesanyjára figyelnie, vigyáznia, hiszen ő maradt otthon a férfi. A történet hosszú körmondatai különös hangsúlyt adnak a kamaszodó srác gondolatainak, érzéseinek. Nem ritka a 10-15 sornyit kitevő egyetlen mondat, egy bekezdés. Jelentősége van ennek is. Amolyan "egyszuszra" elmesél, kérdéseire azonnal válaszokat akaró fiú lelke, gondolatai jól átélhetőek.
Nagyon tetszettek a mellékszereplők megjelenítései, különösen az apa szülei, a nagyszülők ábrázolása. Ők nincsenek jóban a menyükkel, de a fiú érdekében a látszatra ügyelve tartják a kapcsolatot.A konkrét időpontot a csernobili katasztrófa segít beazonosítani (1986. április).
Ez az ábrázolt helyzet idehaza talán az ötvenes -hatvanas évekre volt jellemző: jegyrendszer, áramszünetek, munkatábor, besúgás. A román kommunizmus végnapjaiban az emberek is vadállatokká válnak. Rendkívül jó a korszak jellemrajza.
A gyerekekkel és felnőttekkel szemben megjelenő brutalitás (gyerekek, tanárok, edzők, hatósági emberek) nehezen feldolgozható eseményeit a szerző nagyon jól kezeli, remek stílusban adja közre. Az olvasó lelkét megtépázza, elgondolkoztatja ez a hatalmas és erős durvaság. A regény inkább novellafüzér, amit a különálló epizódok eseményei kapcsolnak össze. "Felkavaró és értékes" - írta róla a The Washington Post. Kegyetlen valóság ez, mennyire borzalmas tud lenni a diktatúra, az elnyomás. Szomorú, durván költői valóságában láttatja az eseményeket. A kisemberek sorsa a történelem viharaiban. Apró porszemek vagyunk a gépezetben. Tartalmas, elgondolkodtató olvasmány. Olyan könyv, amit olvasni kell.
Igazán remek, már már groteszkbe fulladó befejezéssel élmény lesz az olvasás.
A fehér király megjelent angolul, szlovákul, hollandul, németül, finnül, norvégul, dánul horvátul, szerbül és cseh nyelven is.
1995-ben feleségül vette Szabó T. Anna költőnőt, akivel szombathelyi évei alatt ismerkedett meg.
Két fiuk született; Gábor (2002), Pál (2005)
Eddigi munkái:
A pusztítás könyve (regény, Balassi Kiadó, 2002), (második kiadásban Magvető Kiadó, 2015)
A fehér király (regény, Magvető Kiadó, 2005)
Máglya (regény, Magvető Kiadó, 2014)
Oroszlánkórus (novelláskötet, Magvető Kiadó, 2015)
az író honlapja:
http://www.dragomangyorgy.com
forrás: wikipédia
Eredeti megjelenés éve: 2005
Magvető, Budapest, 2016
254 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631432312
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése