TRT-szerzői: Oltár, kard, legenda A TRT azaz a Történelmiregény-írók Társasága karácsonyra megjelent novellaválogatása a kötet. A 14 novellát jegyző szerzők közt találjuk Kapa Mátyás, Marcellus Mihály, T. R. Salty, Várkonyi Tibor, Pete László Miklós, Trux Béla, Csikász Lajos, Andy Baron, Urbánszki László, Rozsnyai János, Izolde Johannsen, Tapodi Brigitta, Cselenyák Imre, Novák Andor nevét. A könyvhöz az előszót Fábián Janka jegyzi.
Sokan várták a történelmet, kalandokat, misztikumot kedvelő olvasók közt a talán már hagyományosnak mondható válogatás megjelenését. Ez a könyv már a második ilyen karácsonyra kiadott antológia. Időrendi sorrendben haladva 14 novella segítségével a gladiátorviadaloktól, az ókori életpillanatokon át, a középkort is érintve eljutunk a közelmúltunk drámájáig, a holokauszt borzalmáig. Színes és tartalmas válogatás okoz szórakoztató és humoros pillanatokat is, nem csak Andy Baron írásának köszönhetően. Nézzük sorrendben:
Kapa Mátyás Fátum novellája nyitja, alapozza meg a hangulatot. Az ókor világába, egy érdekes gladiátor-viadalra invitál, humorral. A szerencse gyors változásáról, mulandóságáról mesél. A két, jobb napokat is megélt patrícius viadala tanulságos kis történet. Semmi nem tart örökké.
Marcellus Mihály számomra új oldaláról mutatkozott be az Oltár titka írásában. A régi Pannónia történeteit megíró szerző romantikus novellával jelentkezett. Természetesen inkább humoros és nem rózsaszín ez a történet sem. A leleményre és a szerelem mindenek feletti hatalmáról olvashatunk. A másik meglepetés a valóságtartalma. Ugyanis a történetben fontos szerepet játszó síremlék a valóságban is létezik. Nem is kell túl messzire menni érte, hogy megnézzük. Százhalombattán a Matrica Múzeumban megtekintheti aki arra jár.
T.R. Salty már már kisregénynek is beillő, a kötet leghosszabb novellája zárja az ókor világát. A fába döfött kard meséje napjainkban indul és izgalmas csata után derül ki, miért is került a kard az akkor még fiatal fába.
Eleonóra nem csak gyönyörű nő, de erős, határozott, és okos volt már fiatalon is. Igen magas kort ért meg, ami akkoriban ritkaság volt, hiszen 82 évet élt e világon. A novellában még ifjú, fiatal feleségként, igazi királynőként jelenik meg, hoz okos döntést a nyámnyila férje, VII. Lajos helyett.
Számomra a kötet egyik legerősebb írása Trux Béla nevéhez köthető. Alapos, sok érdekes információt is hordoz, míg a két fiatal szerelméről mesél. Aminek érezhetően nem lehet jó vége, hiszen a vallási nézetkülönbségekből táplálkozó előítélet már akkor is a magyarok sajátossága volt. Tamata a kun leány és Mika a magyar fiú szerelmének szépsége és drámaisága a tatárjárás korszakát jeleníti meg. Nagyon tetszett lírai érzékenysége és erős drámai hatása. Az egyik legszebb mondatot is itt olvastam a szerzői jegyzetben: "Kötöny király története közvetve kapcsolódik a 2016-ban megjelenő új regényem, az Eretnek első kötetének cselekményéhez." Nos, én nagyon várom a találkozást az Eretnek-kel!
Csikász Lajos az Anjouk krónikása. A futár írása is a kedvenceim közé tartozik a válogatásban. Szókimondó, magyarosan leleményes és humoros. Remek karakterek jelennek meg a történetben, olvastam volna tovább is. Andy Baron Toldi áthallásos humoros írása üde szín, a "sötét középkor" novellái között. Az udvari bolond alakja jellegzetes figurája volt a kastélyoknak, palotáknak. Szókimondóan szabad szájú, mégis oda kell figyelni, nem biztos, hogy bolondságokat beszél!
A kötetet Andy rajzai, grafikái díszítik.
Ahogyan Trux Béla, úgy Urbánszki László is erős líraisággal átitatott életképet hozott a magyar puszta vadromantikájáról. A puszták vadjait, a szürkemarha csordákat terelő pásztorokról ad képet. Veszélyes élet volt az bizonyos. A végén leírt kocsmai jelenet a botostánc pedig lüktető, és lendületes befejezése a novellának. Nagyon szép és megkapó történet ez a novella is hangulatos képeivel. Nekem a szerző első novellaválogatását az Odakint, a pusztában sorait idézte meg. Remek írás ez is.
A kötet két női szerzőjének írásai már a második világháborút idézik meg. Izolde Johannsen egy lehetséges barátságról írt. Az ellenfelek elismerik egymás tudását, emberi oldalát. Azonban az adott körülmények közt csak ellenségek maradhatnak, nem lehetnek barátokká. Tapodi Brigitta számomra ismeretlen szerzőként új szín. Az ő novellája is erős, hatásos. Jól illik a sorba, sőt én ott lezártam volna a kötetet. A lezárt vagonok cím mindent elárul a szép, ugyanakkor szívszorító történetből. A háború utáni, 1946-os sváb kitelepítésekről ad szomorú képet. Véleményem szerint ez lett volna kötet lezárására a legjobb befejezés...
Ezzel elárultam a, hogy a két záró novella nem igazán nyerte el tetszésem. Nekem Cselenyák Imre írása túlságosan mai, modern, szóhasználata sokszor zavaró, durva, még ha a kocsmai világot jól és hitelesen is hozza. Novák Andor A Hallhatatlanságcsináló írása a rommá lett Berlinbe visz. Drámai, de megdöbbentő, komor zárás.
Összességében egy színes, izgalmas válogatást olvashatnak a kíváncsi olvasók. Ajánlom minden történelmünk iránt érdeklődő, azt szerető olvasó embernek. Válogasson mindenki kedvére ebből a tanulságos történetgyűjteményből. Jó szórakozást kívánok.
Tartalomjegyzék:
Fábián Janka: Előszó
Kapa Mátyás: Fatum
Marcellus Mihály: Az oltár titka
T. R. Salty: A fába döfött kard
Várkonyi Tibor: A Mosaburgi Névtelen kisebb legendája
Pete László Miklós: A nőstényoroszlán
Trux Béla: Tamata
Csikász Lajos: A futár
Andy Baron: Bolond vagyok, bármit mondhatok!
Urbánszki László: A puszták vadjai
Rozsnyai János: A csárdában
Izolde Johannsen: Háborús idők
Tapodi Brigitta: Lezárt vagonok
Cselenyák Imre: Gondűző történelem
Novák Andor: A Halhatatlanságcsináló
Hystoricum, Budapest, 2015
Ezen jót kacagtam, köszi: "Az udvari bolond alakja jellegzetes figurája volt a kastélyoknak, palotáknak. Szókimondóan szabad szájú, mégis oda kell figyelni, nem biztos, hogy bolondságokat beszél! A kötetet az ő rajzai, grafikái díszítik."
VálaszTörlésVagyis, az udvari bolond grafikái sok száz éven át fennmaradtak! :D :D
És persze, köszönöm a novi kellemes méltatását! :)