Cormac McCarthy: Véres délkörök
avagy vörös alkony a nyugati égen
McCarthy ötödik könyve, az emberi természetről és az erőszakról mesél, kivételesen egyedi, lélegzetelállító formában. A történetet sok szóval lehetne jellemezni, de finoman szólva is brutális. Lelkes McCarthy olvasóként mondom, az eddigi olvasásaimból (10 könyve) ez volt a legdurvább regénye. Talán még soha nem olvastam olyan könyvet, ami egyszerre visszataszító és vonzó lett volna. Azt gondolom, bátran nevezhetjük egy időtlen klasszikusnak az írói életműben.
McCarthy csodálatosan ír, gyönyörűek a tájleírások, az idilli képek lírai szépséggel jelennek meg, lenyűgöztek. A regény egyik nagy értéke ebben rejlik. McCarthy zseniálisan bánik a szavakkal, a leírásai elképesztően szemléletesek, látványosak. A véres jelenetek is. Bravúrosan egyensúlyozik a kettő között a szöveg. McCarthy prózája mint mindig, most is erőteljes, nyers, vad, ahol az erőszakot mindennapos eseményként kezeli. Az író által bemutatott világ az erőszakra épül. Talán a néhol céltalan, értelmetlen öldöklés zavart leginkább, amikor a cselekmény igazából másodlagos. A regény minden képzeletet felümúlva egy sokkal félelmetesebb, gonosz és erőszakos világba repít, ahol az összes szereplő erőteljes, brutálisan gonosz karakter. Holden bíró, John Job Glanton, Toadvine és a "kölyök" mind fantasztikusak, ők népesítik be ezt a könyörtelen történetet. Míg „a gyerek” és az antiwestern antihőse, a Bíró az, aki a legemlékezetesebb karakterként emelkedik ki. Nagydarab, kopasz, fehér férfi, gyakran meztelen és mindig nyugodt. Ez a regény az 1850-es években játszódik, amikor „a gyerek” Tennessee-ből utazik, és csatlakozik a Glanton bandához, egy gyilkosokból álló csoporthoz. Őket a mexikói kormány bérelte fel, hogy harcoljanak a támadó őslakos amerikaiak ellen, és minden őslakos amerikait megöltek, akit csak tudtak, mivel a skalpokért fizettek nekik. Mindenkit. Nőket, gyerekeket, fegyvertelen férfiakat. Nincs kegyelem senkinek.
Ami McCarthy leírásait különösen nyugtalanítóvá teszi, az a gyilkosságok ábrázolásában használt nyugalom és távolságtartás. Borzongató, hogy az indiánokat, mexikóiakat és telepeseket ért borzalmak mind tényeken alapultak. Az amerikai dél világa szikár, sivár, kegyetlen, sajátos a két kultúra találkozásából kibomló Texas-Mexikó határvidék-menti élet szokatlanul valós, eredetit mutat. McCarthy kemény képeket fest, sajátos világot teremtett. A központozás szinte teljes hiánya már megszokott. McCarthy egyedi írásmódja egyszerűen zseniális, magával ragadó. Az idei év egyik legmaradandóbb könyvélménye számomra, amely a lelkem legmélyére hatolt. Bart István a legjobb hazai tolmácsolója az amerikai írólegendának.
Mégis némileg vegyes érzéseim vannak a regénnyel kapcsolatban, hiszen megfogott a történet lírai része, vitt a nyersesége és kegyetlensége. Az atmoszféra lenyűgöző. A párbeszédek rövidek és élesek, a főszereplők könyörtelenek. Valójában egyszerre megdöbbent és lenyűgözött az egész. A regény az ember embertelenségének puszta szimbóluma. A háború értelmetlenségéről, borzalmairól nem kell senkit meggyőzni. Kivételesen brutális, mégis fájó történet. McCarthy valóban a sötétség mestere, nem csak a rajongóinak kihagyhatatlan. Egyedülálló élményt ad. Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon. Joggal.
Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!
Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933. július 20. (Providence, Rhode Island, USA) – 2023. június 13. (Santa Fe, Új-Mexikó, USA)
1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült.
Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).
Eredeti megjelenés éve 1985
Jelenkor, Budapest, 2023
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767716 · Fordította: Bart István
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767716 · Fordította: Bart István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése