Nem ​vénnek való vidék

 

Cormac McCarthy: Nem ​vénnek való vidék





                                  

Az egyik kedvenc íróm Cormac McCarthy. Rég olvastam már tőle, hiányzott az általa teremtett atmoszféra, írói világa. Az idei nyár egyik olvasási terve a Határvidék-trilógia, előtte azonban ráhangolódásnak egy másik régi adósságom törlesztem. A Nem vénnek való vidék meghatározó filmélményem volt, amikor 2008-ban bemutatták a filmet. Most ideje lett elolvasni a regényt is, amit
egészen rendkívüli műnek gondolok. Cormac McCarthy kivételesen jó író, ez a regénye pedig kimagaslóan jó. Sűrű, sötét világával a Nem vénnek való vidék nyomasztó, reményvesztett hőseivel kimért, távolságot tartó ábrázolással, letisztult képekkel, szinte filmszerűen pereg a történet. Talán nem is véletlen, hogy szinte rögtön filmre is került a megjelenése után. Következő évben, megérdemelten négy Oscar-díjat kapott (legjobb film, legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb mellékszereplő: Javier Bardem) aki egyszerűen vérfagyasztóan jó ebben a szerepben. A könyvhöz hasonlóan a film eseménysorozata 1980-ban zajlik. Talán az egyik legtökéletesebb könyv-film adaptáció, amit láttam.


      

A történetről röviden: az egykori veterán, Llewelyn Moss vadászni indul a texasi pusztaságba. Vadászat közben meglepő dologra bukkan: egy kábítószeres leszámolás tetthelyét fedezi fel, ahol kilőtt kerekű autók, néhány holttest, fegyverek, egy nagy adag heroin, no meg egy táska pénz hever elárvultan. Természetesen a pénzzel teli táskát magával viszi, ami beindítja a lavinát. Hiába, a pénz mindig gondot okoz...  Végeláthatatlanul vad és véres hajsza veszi kezdetét, érthetően többen is vissza szeretnék szerezni tőle a táskát. Köztük a hidegvérű profi bérgyilkos, Anton Chigurh. Az áldozatok száma megállíthatatlanul szaporodik, kegyetlen világ tárul fel előttünk. Bell seriff , aki igyekszik ennek gátat vetni, pedig csak mereng, hogy hová jutott, mivé lett a világ. McCarthy elképesztően jó karaktereket teremtett. Az érzéseiken, belső gondolataikon keresztül mélyebb rétegei tárulnak fel a történetnek. Szikár, lényegre törő próza, semmi felesleges kitérő, vagy mellékszál. McCarthy világa életszerű, minimalistának mondható. Izgalmas könyv, elejétől a végéig.

Anton Chigurh figurája maga a földre szállt, velejéig Gonosz, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről. Ez egyszerre félelmetes és izgalmas. Ebben a modernkori westernben nincsenek hősök, nincs boldog vég, nincs feloldozás. A világ kegyetlen, a pénz irányít, a halál pedig ott leskelődik mindig. Kallódó hősök és antihősök, népesítik be ezt a kegyetlen világot. 

           

Tetszett a könyv, ahogyan a film is, olvasás közben ment a fejemben a film, pedig jó régen láttam. A vessző- és ponthiány sem zavart, ezen gyorsan túlléptem. A minimalista leírások, a jól kiszámítottan szikár cselekmény vitt magával. A film ismeretében is sokszor megdöbbentem olvasás közben. A stílus az amerikai próza hagyományait folytatja. Többrétegű történet, ahol a véres gyilkolászás csak keret, a filozófiai mondanivaló a sheriff és Anton gondolataiban rejlik. 

A történet nem hétköznapi, nem lányregény, a háttérben a helytállás, a háború képei is megjelennek, miközben gyönyörű leírásokat, tökéletes jellemzéseket olvashattam. Bart István fordítása igazán profi. 

Igazi amerikai vadnyugat, hősök nélkül. Az ábrázolt világ nyomasztó: kokainkereskedők, egy őrült és meglepően elvhű bérgyilkos, mellé a sheriff kilátástalanul szélmalomharcot vívó küzdelme. Ő még a régi vadnyugatot képviseli és egyszerűen nem érti, hogy változott meg ennyire gyorsan a világ. McCarthy ismét lenyűgözött szuggesztív stílusával. Szorosan a Suttree, Odakint a sötétség mellé került, amik a kedvenceim a szerzőtől. Jöhet a Határvidék-trilógia!

   

     

A filmhez Cormac McCarthy regénye jó alapot biztosított a Coen fivéreknek. A film erőssége a remek fényképezés mellett a feszültségteremtés vagy a karakterábrázolás. Kiemelkedik a Javier Bardem által megformált bérgyilkos, Anton alakja. Érdemes megismerkedni ezzel a történettel. Teljesen megérdemelten kapta meg a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Anton Chigurh még Hannibal Lecternél is hideglelősebb gonosz.

Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!







                    

Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933. július 20. (Providence, Rhode Island, USA) – 2023. június 13. (Santa Fe, Új-Mexikó, USA)

1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült.

Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).

A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon.

Képek a filmből, a három főszereplő. 








Eredeti megjelenés éve: 2005
Jelenkor, Budapest, 2025
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635182701 · Fordította: Bart István