Abdulrazak Gurnah: A tengernél
Ez Gurnah hatodik regénye, ami eredetileg 2001 májusában jelent meg az angol könyvpiacon. Idehaza magyarul az Európa Kiadó életműsorozatában került az olvasókhoz. A regény szerepelt a Booker-díj hosszú listáján, és a Los Angeles Times Book Prize rövid listáján is.
Fájdalmas, de gyönyörű írás bontakozik ki az olvasó előtt. A regény narrátora részben egy Saleh Omar nevű férfi, aki 1996 esős novemberében hamis útlevéllel próbál bejutni az Egyesült Királyságba. Ő az egyik narrátorunk, aki bevándorlóként érkezik egy egészen másféle világba, mint Zanzibár. Az új élet reménye viszonylagos, hiszen a nagy kérdés végig ott lebeg: lehet egyáltalán 65 évesen új életet kezdeni egy idegen közegben? Ráadásul Salemnek nem ez a neve, és -tanácsra- úgy tesz, mintha nem értene angolul.
A könyv két magányos, Zanzibárból Angliába érkező bevándorló portréjaként indul. Omar mellé csatlakozik a tolmács szerepében a szintén Zanzibárról menekült, fiatal egyetemi oktató Latif Mahmud. A két férfi nézőpontjai, élményei-emlékei furcsa és váratlan kérdésekre keresik a válaszokat. Kiderül a közös múlt, ami meglepő módon van jelen a két férfi életében. Akad bőven szerelem, árulás, intrika, a szövevényes családi kapcsolatokban, ahol fontos szerepet kap egy tömjénnel teli mahagóniládika.
Ez az összefonódás elképesztő, újra értékelik addigi életüket. Ezekből az elfolytott csendekből, ki nem mondott érzésekből épül fel a regény. A stílusa merengős, filozofálós társas magány, ami új érzéseket hív életre.
Az egyikük egy elismert fiatal professzor, a másik pedig egy 65 éves menedékkérő. Ahogy a nézőpontok a regény egymást követő szakaszaiban a két férfi között váltakoznak, alaposan megismerjük őket. A szerző elmeséli a korábbi életüket, zanzibári törekvéseiket, családjuk sorsát eleveníti fel. Omar mély, őszinte élveboncolós feltárása jól illeszkedik Latif másféle nézőpontjához, ami érdekes és másféle megvilágításba helyezi az egész történetet. Háttérben felvillan a gyarmatosítás, az egyszerű emberek élete. Egy számunkra különös és érdekes világba vezeti olvasóit a szerző, ahol a két karakter esendően botladozik az életben.
Ebből az olvasmányos, mozgalmas háttérből kiderül az, hogy hogyan és miért emigráltak Angliába. Két különböző generációból származnak, érthetően mindegyikük másképp látja korábbi hazáját. Az idősebb férfi élete nagy részét ott élte le, a kötődése erősebb. Kénytelen volt Angliába menekülni, amikor minden más remény szertefoszlott, a fiatalabb pedig diákként távozott, de még mindig vágyik a hátrahagyott kapcsolataira. Latif révén még egy izgalmas NDK-s kitérőt is tehetünk.
Az író varázslatos mesélő. A szereplői érdekesek, a történeteik pedig lebilincselőek, ahogyan összekapcsolódnak. Gurnah történetszövése mesteri, egy sajátos világot teremt. Zanzibáron és Angliában játszódnak, és lenyűgöző betekintést nyújtanak a gyarmati idők alatti és utáni életbe, mindezt a gyarmati emberek szemszögéből. Az emberek általában mindenütt másképp gondolkodnak és másképp élik meg az életet. Mégis mindannyian egyek vagyunk, ahol az erkölcsi szokások, hagyományok, a másféle kulturális háttér adhatnak eltérő életszemléletet. Azonban az alapvető szükségletek, vágyak és problémák azonosak.
Miközben a két férfi óvatosan feszegeti, kutatja a múltat, az idős férfi olyan információkat tár fel, amelyeket a fiatalember soha nem tudhatott, a történet felgyorsul, míg a múlt és a jelen össze nem olvad. Mindketten rejtett igazságokat és új erősségeket fedeznek fel életük fonalában. Egy szenvedélyes, tiszta történet, ami új látásmódról tesz tanúbizonyságot. Meglepő, ahogyan felismerik az élet kemény igazságait, sokszor drámai fordulatait, mégis együttérzőek tudnak maradni.
Amikor a tanzániai Abdulrazak Gurnah 2021-ben elnyerte a Nobel-díjat, nem tagadom, meglepődtem. Jó alkalom és érdemes megismerni életművét, személyes és szenvedélyes történetét, hiszen már magyarul is olvashatóak. Akár ekönyvben is beszerezhető.
A kiadótól ITT rendelhető kedvezménnyel!
Abdulrazak Gurnah (Zanzibár, 1948. december 20. –) zanzibári író, irodalomtörténész. 1966-ban tizennyolc évesen menekült el szülőföldjéről, Zanzibárról, az arab lakosságot ért üldöztetés elől. 1968-ban az Egyesült Királyságban telepedett le, itt végezte tanulmányait és lett az irodalomtörténet professzora a Kenti Egyetemen. Irodalmi munkássága a gyarmatosítás és a menekülti lét témáját dolgozza fel, munkáit angol nyelven írja. Könyveit többször jelölték a Booker- és a Whitebread-díjakra. 2021-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
Európa, Budapest, 2025
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786151060360 · Fordította: Neset Adrienn
Az egyikük egy elismert fiatal professzor, a másik pedig egy 65 éves menedékkérő. Ahogy a nézőpontok a regény egymást követő szakaszaiban a két férfi között váltakoznak, alaposan megismerjük őket. A szerző elmeséli a korábbi életüket, zanzibári törekvéseiket, családjuk sorsát eleveníti fel. Omar mély, őszinte élveboncolós feltárása jól illeszkedik Latif másféle nézőpontjához, ami érdekes és másféle megvilágításba helyezi az egész történetet. Háttérben felvillan a gyarmatosítás, az egyszerű emberek élete. Egy számunkra különös és érdekes világba vezeti olvasóit a szerző, ahol a két karakter esendően botladozik az életben.
Ebből az olvasmányos, mozgalmas háttérből kiderül az, hogy hogyan és miért emigráltak Angliába. Két különböző generációból származnak, érthetően mindegyikük másképp látja korábbi hazáját. Az idősebb férfi élete nagy részét ott élte le, a kötődése erősebb. Kénytelen volt Angliába menekülni, amikor minden más remény szertefoszlott, a fiatalabb pedig diákként távozott, de még mindig vágyik a hátrahagyott kapcsolataira. Latif révén még egy izgalmas NDK-s kitérőt is tehetünk.
Az író varázslatos mesélő. A szereplői érdekesek, a történeteik pedig lebilincselőek, ahogyan összekapcsolódnak. Gurnah történetszövése mesteri, egy sajátos világot teremt. Zanzibáron és Angliában játszódnak, és lenyűgöző betekintést nyújtanak a gyarmati idők alatti és utáni életbe, mindezt a gyarmati emberek szemszögéből. Az emberek általában mindenütt másképp gondolkodnak és másképp élik meg az életet. Mégis mindannyian egyek vagyunk, ahol az erkölcsi szokások, hagyományok, a másféle kulturális háttér adhatnak eltérő életszemléletet. Azonban az alapvető szükségletek, vágyak és problémák azonosak.
Miközben a két férfi óvatosan feszegeti, kutatja a múltat, az idős férfi olyan információkat tár fel, amelyeket a fiatalember soha nem tudhatott, a történet felgyorsul, míg a múlt és a jelen össze nem olvad. Mindketten rejtett igazságokat és új erősségeket fedeznek fel életük fonalában. Egy szenvedélyes, tiszta történet, ami új látásmódról tesz tanúbizonyságot. Meglepő, ahogyan felismerik az élet kemény igazságait, sokszor drámai fordulatait, mégis együttérzőek tudnak maradni.
Amikor a tanzániai Abdulrazak Gurnah 2021-ben elnyerte a Nobel-díjat, nem tagadom, meglepődtem. Jó alkalom és érdemes megismerni életművét, személyes és szenvedélyes történetét, hiszen már magyarul is olvashatóak. Akár ekönyvben is beszerezhető.
A kiadótól ITT rendelhető kedvezménnyel!
Európa, Budapest, 2025
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786151060360 · Fordította: Neset Adrienn
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése