A ​nő, aki eladta Van Goghot

 

Caroline Cauchi: A ​nő, aki eladta Van Goghot




                                      

Minden művészetek iránt érdeklődő, egyben olvasni szerető ember szívében különleges helyet foglal el Dallos Sándor A nap szerelmese és az Aranyecset című regények, amelyek szeretett festőnk Munkácsy Mihály életét dolgozzák fel. Felemelő élmény volt ilyen módon elképzelni és megélni a festőzseni napjait, érzéseit, felemelkedését, belelátni ebbe a különös világba.

Ennek a maradandó olvasási élménynek köszönhetően lettem egyből kíváncsi erre a könyvre, hiszen Vincent Van Gogh nem kisebb géniusz, közismert és népszerű, akinek életét számos rejtély, meg nem értettség övezte. Mostoha sors jutott neki rövid élete alatt, pedig hihetetlenül gazdag életművet hagyott az utókorra. A nagy művészekre jellemzően olthatatlan szenvedéllyel dolgozott, önmagát és környezetét nem kímélve, ráadásul munkássága csupán 10 évre tehető, ez idő alatt több mint kétezer művel gazdagította a világot, köztük közel ezer olajfestmény, rajzok, karcok. Említésre méltó levelezése is közkincs, melyet imádott öccsével, sógornőjével, barátaival folytatott, ezek által kicsit jobban megismerhetjük gondolatait, lelki vívódásait.

A nő, aki eladta Van Goghot egy ikonikus nőalak, egy női műkincskereskedő sorsán keresztül láttatja velünk Van Gogh életét és küzdelmét. Johanna Bonger, később Johanna Van Gogh-Bonger, ő az a bátor, műkedvelő nő, akinek köszönhetjük, hogy Vincent Van Gogh művészete és alakja nem veszett a feledés homályába. Erről mindenképp olvasni kell! Caroline Cauchi minden fejezetet (a naplóbejegyzések kivételével) egy Van Gogh-mű címével látott el, amit igazán találó, ötletes megoldásnak tartok.



Rögtön az első oldalakon Párizs forgatagában találjuk magunkat, a Világkiállítást megelőző izgalmas időszakban, az Eiffel torony építésének kezdetén, pezsgő társasági és művészeti élet közepén. Párizs mindig hálás téma, akár Hemingway Vándorünnepére gondolva is. Ebbe a nyüzsgésbe csöppen Johanna, aki ez időben nem szívesen látott vendég a szülői házban Hollandiában, némi szerelmi botlás után, szülei a bátyjához száműzik Párizsba. Ez a nyár megváltoztatja a nő életét, ennél jobb nem is történhetett volna a fiatal lánnyal, aki szintén festői álmokat dédelget, bár próbálkozásai jobbára megmaradnak a műterem falai közt. Jo művészet iránti szeretete szerves részét képezi ennek a történetnek. Feltörekvő női művészként egy olyan világban, amely még mindig nem fogadja el a nőket a művészvilágban, Jo eltökélt szándéka a változás elérése. Bátyjának, Andriesnek számos kapcsolata van a párizsi művészeti világban, férfiakkal és nőkkel egyaránt, és örömmel mutatja be és villogtatja a nővérét. Hamarosan megismerkedik Theo van Gogh-gal, és bemutatják neki a problémás testvérét, Vincentet. A két testvér őszinte, mély összetartozása szemléletes képekkel kel életre az olvasó előtt.

Jo felfedezi önmagában a művek megértésének képességét, minden erejével támogatja a tehetséget, melyet őszintén csodál mindenkiben. Fiatal szépségét számos férfi csodálja, némi bonyodalom után szívét és kezét Theo Van Gogh nyeri el. Innen már nem is lehet tudni kiről szól a regény, ki az igazi főhős: Johanna, Vincent vagy Theo? Ez már nem is számít, ők hárman egy test és lélek, sorsuk szorosan fonódik össze. Johanna és férje, minden erejükkel Vincentet támogatják, aki egy vidéki szanatóriumban igyekszik az elméjét elborító őrülettel megvívni. Vincente megszállottan fest, és rajzol, ír, miközben Theo Párizsból finanszírozza, és aggódik érte. A történet bemutatja Vincent józan eszének fokozatos romlását, és azt, hogy ez hogyan hatott a körülötte lévőkre.

Vincente őrülete egyre súlyosabb formában jelenik meg, ez közismert mindenki számára. Olvashatunk a híres fül-levágásos incidensről is, de a háttér is felsejlik. Gyakran érkeznek aggasztó hírek a fővárosba. A házaspár közben Párizsban éli életét, gyermekük is születik akit Vincentről neveznek el. A regény rendkívül színes művészeti életet mutat be, neves galériákban forgolódhatunk, híres művészek otthonában vagyunk vendégek. Manet, Rodin műterme és Párizs a regény díszletének szerves része.

Valódi jellemfejlődésnek is tanúi lehettünk, hiszen Jo Párizsba érkezésekor még befolyásolható, naív fiatal lány volt, azonban az évek során erős, magabiztos feleség és anya lett belőle. Kiállt az igazáért, és egy olyan korszakban ért el sikereket, amelyben a nőknek semmiféle tehetséget és eredményt nem ismertek el.

Vincent sajnálatos halála után nem sokkal követte őt testvére is, Johanna magára maradt a hatalmas feladattal, hogy Van Goghot a hallhatatlanok sorába emelje. Sikerét bizonyítja, hogy talán nincs olyan ember a földön aki ne hallott volna róla, és ne Van Gogh jutna először eszébe, ha híres festőt kell említeni. A történelem legdrágábban eladott festményével is ő dicsekedhet. Igazán méltatlanul bánt vele a sors, hogy életében nem voltak kelendőek az alkotásai. Hálásak lehetünk ennek a kiemelkedően állhatatos nőnek, aki nélkül a művészettörténet nem lenne ugyanaz.

Ez a regény méltó emléket állít mindnyájuknak, ajánlom mindenkinek, aki egy szenvedélyes, megrendítő történetet szeretne olvasni egy nagyszerű asszonyról, a család és a szeretet összetartó erejéről, a művészet örök életéről. Valóban egyedi élményt nyújtott ez az inspiráló történet, nehezen engedtem el ezt a közeget, ismét elővettem Irving Stone Van Gogh életrajzát, hogy összevessem a most olvasottakkal. Mindkét mű nagyszerű, gondolatébresztő, tudást, lelket gazdagító olvasmányok. Torma Péter remek fordítása is közelebb hozza hozzánk Párizs színes művészvilágát, a mélyreható levelezést tökéletes tolmácsolásban olvashatjuk. Közelebb kerülhet hozzánk a nagy festőzseni, megértve sanyarú sorsát, lelkének hullámzó világát, annak hatásait, miközben festményeiben gyönyörködhetünk. 



A kiadótól ITT rendelhető a regény kedvezménnyel. 











Animus, Budapest, 2025
456 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636146665 · Fordította: Torma Péter