és egyéb történetek
Bíró Szabolcs válogatott novelláit tartalmazó kötet remek válogatás, jól nyomon követhető a szerző pályája. Kifejezetten érdemes a bevezetőnek szánt, "Több mint előszó" részét is elolvasni. Ebben megismerhetjük nemcsak a kisregény keletkezésének hátterét, de a pályakezdést, majd az eddig elért sikereket, hol is tart az Anjouk krónikása. Minden novella történetét is megvilágítja a szerző, igazán informatív, hasznos ez a bevezető. Az ötödik parancsolat Bíró Szabolcs korai munkája, az első, amelyet saját nevén jegyzett. Talán kevesen tudják, Szabolcs eleinte krimiíónak indult, de szerencsére jött a történelem.
Először a borító, ami megfogott. Remek hangulatteremtő, jól illik a történethez. A "sötét középkor" bizony ilyen volt. A belső grafikák is igényesek, kifejezőek.
A címadó novella tisztelgés Umberto Eco és Lőrincz L. László munkássága előtt. Eco hatása jól érződik a főszereplő kiválasztásában is. 1334 telén járunk. Paulus a vándorszerzetes pontosan olyan nyomozó, akár Baskerville-i Vilmos. A helyszín egy régi, omladozó, egykor szebb napokat látott kolostor, ahol gyilkosság történik. Jól felépített történet, ahol az emberi háttér, színes karakterek fűzik egybe a sztorit. Itt mindenki menekül, leginkább saját életének nyomasztó léte elől. A "miért" izgalmakat ad, a komor téli éjszaka árnyai között mindenféle alak felbukkan. Sötét, kanyargós folyosók, alig pislogó mécses, hideg és titok borul a kolostor lakóira. A kisregény jól megteremtett hangulata rabul ejti az olvasót.
Paulust nem hagyja nyugodni a rejtély, a megoldás és az elkövető személye meglepő lezárást hoz. Az emberi tényezőn van a hangsúly. Jó kezdés, ahol már érezhetőek az oroszlánkörmök…
Kiemelkedik számomra a Nyugat őre című írás, valamint a Nunquam retrorsus novella. Az elsőben megismerhetjük Bátor Attila ősét, aki elhívatott, harcra termett. Egy alig tízéves kisfiú komoly, nagy álma és a valóság találkozása elgondolkodtató novellát eredményezett. Nem is részletezem őket bővebben, ezek igazán zseniális képekkel, emberi jellemekkel sorsokat, a harcok kegyetlen hátterét mutaják be.
Döbbenetes az 1347, ami rövidségével ér el drámai hatást. Kifejezetten jó elem a békésebb, nyugodtabb korszak megjelenítésére az Anjou Károly karácsonya című írás. A Förgeteg novellában egy női főszereplő életébe kapunk bepillantást. Születés és halál, közte az életünk harca. Hatásos, erős írás ez is. Kifejezetten élvezettel merültem el ezen kötetben, szívesen olvastam volna még tovább. Játékosan mesés elemei mellé humor is vegyült a krónikákba. A jutalom a záró írás kifejezetten vicces lezásárt ad. Tetszett, jó kis kalandos válogatás ez. Jól leképezi Bíró Szabolcs eddigi pályafutását, tökéletes akár ismerkedni a szerző munkásságával, vagy még jobban elmerülhet az olvasó a középkor világában. Nem utolsó sorban tökéletes kikapcsolódást biztosít a szórakozás mellé.
ITT kapható hagyományos formában, e-könyvben, de akár hangos könyvként is megvásárolható!
Bíró Szabolcs 1988. július 29-én született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és rockénekesként is bontogatta szárnyait.
Regényíróként 2007-ben debütált, Francis W. Scott álnéven. 2010 óta kizárólag polgári nevén publikál, fő témájának a középkort és a magyar történelmet tekinti.
2014-ben többedmagával megalapította a Csallóközi Anjou Károly Bandérium névre keresztelt hagyományőrző közösséget, mely sokat segít az Anjouk világának érzékletesebb megteremtésében. Bíró Szabolcs szerető férj és büszke édesapa. 2016-ban, a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Visegrádon lovaggá ütötték.
Regényíróként 2007-ben debütált, Francis W. Scott álnéven. 2010 óta kizárólag polgári nevén publikál, fő témájának a középkort és a magyar történelmet tekinti.
2014-ben többedmagával megalapította a Csallóközi Anjou Károly Bandérium névre keresztelt hagyományőrző közösséget, mely sokat segít az Anjouk világának érzékletesebb megteremtésében. Bíró Szabolcs szerető férj és büszke édesapa. 2016-ban, a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Visegrádon lovaggá ütötték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése