Jean-Claude Mourlevat: Cantabile
A szabadság szele
„Egy olyan történetet szerettem volna elmesélni, ahol a kultúra harcol a barbárság ellen.”
A borító és a fülszöveg alapján nem tudtam mire is számítsak igazán, de meglepett, elvarázsolt
a szöveg. A grafika és a szöveg letisztult, egyszerű, éppen illik rájuk a kevesebb több kifejezés.
A képen a két szélfútta, magányos alak a havas erdő felé menekülve tökéletesen visszaadja a történet hangulatát. Ami érdekes módon nem volt szomorú, vagy lehangoló, ellenkezőleg, végig elkísér minket olvasás közben egyfajta felemelő, reménykeltő érzés, amitől jó volt folytatni az olvasást.
Nem ígér többet a szerző, minthogy elmeséli, miként harcol a kultúra a barbárság ellen. Mint valami utolsó lehetőség, az észérvek mellé. Ebben nem is kellett csalódni, pont erről szólnak a történések. Mai világunkban is folyamatosan találkozhatunk az elnyomással, hamis ideológiákkal, koholt vádakkal, elkendőzött múltbéli bűnökkel, melyeknek ártatlanok estek áldozatául. Nem újdonság ez... Orwell szavaival élve „mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek”. Ne menjünk ilyen mélyre a politikába, hiszen ez a történet úgy regél, hogy izgulhatunk hőseinkért, akiket rögtön megszeretünk, számtalan nehéz helyzettel szembesülünk velük együtt, melyekből sok meg is oldódik, kisebb feloldozásokat adva nekünk, olvasóknak.
Egy elképzelt országban, misztikus világban találjuk magunkat, egy szigorú szabályokkal működő lánynevelő intézetben, ahol lélektelen, szomorú hétköznapokban élik a lányok az életüket. Itt megismerjük és egyből megszeretjük két lányka főhősünket, akik igaz barátságban és bajtársiasságban tengetik napjaikat. Tanulhatunk ebből az egymásra utaltságból, ez végig példaértékű a történetben. Az őszinte barátság ereje megkapó. Többet között ezt is nagyon szerettem ebben a mesében, tudhattam, hogy nem fogok a szereplőkben csalódni.
A két lány, Milena és Helen eltávozást kérnek meglátogatni egyikük vigasztalóasszonyát. Ebből a megnevezésből máris leszűrhetjük a következtetést, miszerint ezek az asszonyok a lányok vigaszai és lelki támaszai, akiknek fontos szerep jut majd az események sodrában. A két lány komoly feltételekkel hagyhatja el az intézetet, egy bennmaradó lány életét kockáztatva, ami igazi diktatórikus rendszert érzékeltet velünk. Itt kezdődnek a bonyodalmak, hiszen egyikük megszökik és nem tér vissza, de erre nyomós oka volt. Nem szeretnék sokat elárulni, talán csak annyit, hogy két fiú is a képbe kerül, és ők négyen indulnak el viszontagságos körülmények közepette, meglelni múltjuk nyomait.
Természetesen szerelem is szövődik köztük, ami azonban nem tolakodó és erőltetett, inkább kedves és bájos színfoltja az életüknek. Útjuk során segítőkész és jóravaló emberekkel találkoznak, akik, ahogy az lenni szokott egy elnyomó rezsim uralma alatt, titokban bőszen szervezik az ellenállást. Az uralom neve Falanx, emberei és alattvalói ostoba és korlátolt, erőszakos tagokból áll, akiknek eszén nem is olyan nehéz túljárni. Ezt is a regény javára írom, nem volt kétséges az ellenállás sikere, bár sajnos elkerülhetetlen veszteségekkel is szembesültünk.
Főhőseink tiszta szívűek és bátrak, a fellépő nehéz helyzeteket sokszor szerencsével párosulva ugyan, de megoldják. Tetszett, hogy igazából kiismerhetőek voltak a szereplők, a történet is jól követhető, érthető, könnyű volt a helyszínek, egyes események között váltani, nem okozott fejtörést hol is járunk, kivel történnek az események. Amolyan modern, de elgondolkodtató mese fiatal felnőtteknek a jók és rosszak örök harcáról. Mindezt érdekes szereplőkkel tarkítva, célzok itt a kutya-ember lényekre, akik végül szintén izgalmas jellemrajzzal ajándékoztak meg, az első adandó alkalommal visszamenekülve a rabságban tartásból a szabadságba. Egyértelmű a következtetés, senki sem él és öl szívesen, még akkor sem, ha erre van tenyésztve és kiképezve. Nem lenne nehéz párhuzamot találni a történelemben, sőt, megkockáztatom, a szerző rejtett szándéka is ez volt. Remek stílus, hangulat, olvasmányos szöveg alkotja a regényt.
Bőven kapunk tanulságot is, megéri kockáztatni, lázadni, harcolni. Sőt, kell is! Győzni is lehet, elnyerni a szabadságot, melynek szele végig érezhető olvasás közben. Megnyugtatóak és vigasztalóak voltak az utolsó oldalak, örültem szereplőink sorsának alakulásának. Mindenki azt lát bele, amit csak szeretne, nem volt bonyolult a történet, és megkaptuk a lezárást is, ami elengedhetetlen volt, hogy megnyugodva tegyük le a könyvet. Bárcsak így zajlana a valóságban is egy diktatúra megdöntése, ahol kisimulnak az életek. Mindenesetre jó volt kalandozni velük, izgulni értük, bátorságot meríteni belőlük, megismerni segítőiket, felismerni a kitartás és összetartás erejét. Ezek fontosak a barátságban, szerelemben, családban, és társadalomban egyaránt, így lehet élni és élni hagyni. Egymás mellett, nem egymás ellen.
Ajánlom mindenkinek aki reményről, hitről és összetartásról szeretne olvasni, kedves, egyszerű emberekről, akikhez jó visszatérni, vagy felidézni alakjukat. Egyértelműen kijelenthetem, hogy a regény hibátlanul megtestesíti amit a műfajtól várnék, szórakoztat, elgondolkodtat és meglep. Olvassátok, hiszen jó volt olvasni ezt a reményt adó történetet, aminek külön aktualitása van.
Jean-Claude Mourlevat francia író, Ambertben (Puy-de-Dôme) született 1952. március 22-én. Különösen fiataloknak szánt regényeiről ismert, amelyekért több díjat is nyert, köztük az Astrid-Lingren- emlékdíjat 2012-ben. Ő az első francia író, aki megkapta ezt az elismerést.
Természetesen szerelem is szövődik köztük, ami azonban nem tolakodó és erőltetett, inkább kedves és bájos színfoltja az életüknek. Útjuk során segítőkész és jóravaló emberekkel találkoznak, akik, ahogy az lenni szokott egy elnyomó rezsim uralma alatt, titokban bőszen szervezik az ellenállást. Az uralom neve Falanx, emberei és alattvalói ostoba és korlátolt, erőszakos tagokból áll, akiknek eszén nem is olyan nehéz túljárni. Ezt is a regény javára írom, nem volt kétséges az ellenállás sikere, bár sajnos elkerülhetetlen veszteségekkel is szembesültünk.
Főhőseink tiszta szívűek és bátrak, a fellépő nehéz helyzeteket sokszor szerencsével párosulva ugyan, de megoldják. Tetszett, hogy igazából kiismerhetőek voltak a szereplők, a történet is jól követhető, érthető, könnyű volt a helyszínek, egyes események között váltani, nem okozott fejtörést hol is járunk, kivel történnek az események. Amolyan modern, de elgondolkodtató mese fiatal felnőtteknek a jók és rosszak örök harcáról. Mindezt érdekes szereplőkkel tarkítva, célzok itt a kutya-ember lényekre, akik végül szintén izgalmas jellemrajzzal ajándékoztak meg, az első adandó alkalommal visszamenekülve a rabságban tartásból a szabadságba. Egyértelmű a következtetés, senki sem él és öl szívesen, még akkor sem, ha erre van tenyésztve és kiképezve. Nem lenne nehéz párhuzamot találni a történelemben, sőt, megkockáztatom, a szerző rejtett szándéka is ez volt. Remek stílus, hangulat, olvasmányos szöveg alkotja a regényt.
Bőven kapunk tanulságot is, megéri kockáztatni, lázadni, harcolni. Sőt, kell is! Győzni is lehet, elnyerni a szabadságot, melynek szele végig érezhető olvasás közben. Megnyugtatóak és vigasztalóak voltak az utolsó oldalak, örültem szereplőink sorsának alakulásának. Mindenki azt lát bele, amit csak szeretne, nem volt bonyolult a történet, és megkaptuk a lezárást is, ami elengedhetetlen volt, hogy megnyugodva tegyük le a könyvet. Bárcsak így zajlana a valóságban is egy diktatúra megdöntése, ahol kisimulnak az életek. Mindenesetre jó volt kalandozni velük, izgulni értük, bátorságot meríteni belőlük, megismerni segítőiket, felismerni a kitartás és összetartás erejét. Ezek fontosak a barátságban, szerelemben, családban, és társadalomban egyaránt, így lehet élni és élni hagyni. Egymás mellett, nem egymás ellen.
Ajánlom mindenkinek aki reményről, hitről és összetartásról szeretne olvasni, kedves, egyszerű emberekről, akikhez jó visszatérni, vagy felidézni alakjukat. Egyértelműen kijelenthetem, hogy a regény hibátlanul megtestesíti amit a műfajtól várnék, szórakoztat, elgondolkodtat és meglep. Olvassátok, hiszen jó volt olvasni ezt a reményt adó történetet, aminek külön aktualitása van.
1997-ben jelentette meg első regényét, Histoire de l'enfant et de l'œuf címmel.
Vivandra, 2022
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155347429 · Fordította: László Kinga
Vivandra, 2022
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155347429 · Fordította: László Kinga
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése