Rejtő Jenő munkásságát felidézve tekintsük át életét, ami legalább olyan mozgalmas és fordulatos, mint regényhőseié. P. Howard álnéven megjelent könyveivel máig az egyik legkedveltebb magyar író, akit én még kamaszként a Füles képregényeivel fedeztem fel. Volt egy meghatározó, korai szakasza életemnek, amikor minden fellelhető könyvét végigolvastam, némelyiket többször is. Mennyire hálás szívvel gondolok arra a nyárra, amikor anyám barátnőjének férje kezembe nyomta az első Rejtő-könyvet... amit számtalan másik követett. Albatrosz-sorozat forever!
Rejtő Jenő (született Reich Jenő, Budapest, 1905. március 29. - Szovjetunió, 1943. január 1.) (írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) magyar író, akinek már az élete is legalább olyan izgalmas és színes volt, mint regényhőseié. A drámai vég oda nem illő módon, rendkívül fiatalon, idő előtt és méltatlanul zárta le életét. 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg (fagyott halálra) Oroszországban. Háttér: 1942-ben a nagykátai kórházból betegen viszik el a nyilasok, így kerül Jevdokovóba.
Sajátos stílusa valóban utánozhatatlan, egyéni, groteszk, leleményes nyelvi humor, „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte.
A pesti (zsidó) humor volt az igazi közege, az a sajátos pesti humor nevelte, amelyben elkeveredik a cinizmus, az öngúny, a csattanóra élezett vicc, a felismert hibák némiképpen megbocsátó kifigurázása, és egy életszerető törekvés a valóság sötét és súlyos óráinak könnyebb elviselésére.
Legnagyobb sikerei: Vesztegzár a Grand Holtelban, A tizennégy karátos autó, Piszkos Fred, a kapitány, A szőke ciklon, Az elveszett cirkáló, A megkerült cirkáló, A láthatatlan légió, A három testőr Afrikában; Vanek úr Párizsban, vagy a Csontbrigád. 11 légiós-regényt írt, potyautasként eljut Afrikába, ahol idegenlégiósokkal is találkozott.
Legnagyobb sikerei: Vesztegzár a Grand Holtelban, A tizennégy karátos autó, Piszkos Fred, a kapitány, A szőke ciklon, Az elveszett cirkáló, A megkerült cirkáló, A láthatatlan légió, A három testőr Afrikában; Vanek úr Párizsban, vagy a Csontbrigád. 11 légiós-regényt írt, potyautasként eljut Afrikába, ahol idegenlégiósokkal is találkozott.
Regényeiből több film készült: A fehér folt Zsurzs Éva rendezésében a Férjhez menni tilos-t, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatát, mindkettőt 1963-ban. Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak című filmet, ez az író életének eseményeit A láthatatlan légió és a Csontbrigád motívumaival ötvözte. 1996-ban készült el A három testőr Afrikában, Bujtor István rendezésében, sajnos nem túl nagy sikerrel... A detektív, a cowboy és a légió alapötlete nyomán – jelentős átigazítással rendezte meg Madarász István A fekete múmia átka című tévéfilm-változatot (2015).Ez a Netflix műsorán nézhető.
Humora bölcselkedő megjegyzéseiben is érvényesült, például: Egy szabó mondja: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.” (A szőke ciklon) Más: „A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, az sem baj, hogy semmi értelme.” (Piszkos Fred közbelép)
„Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot” - írta róla Hegedűs Géza irodalomtörténész.
A P. Howard-regények megjelenése előtt körbeutazza Európát, él, ahogyan tud: hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, heringre halászik, építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban, színházban. Fénykorában rengeteget keres, de nem tud bánni a pénzzel, szenvedélybetegsége a hazárdjáték, keresménye kifolyik kezei közül (elkártyázza vagy más szerencsejátékon veszíti el), saját lakása nincs, szállodában-panzióban-albérletben-barátoknál-feleségeknél lakik.
A grafikus:
Korcsmáros Pál Budapesten született, 1916. május 22-én. A kereskedelmi iskola elvégzése után műszaki rajzoló, majd törvényszéki tudósító lett. 1957-ben alapította többedmagával a Füles című hetilapot – először ebben jelentek meg halhatatlan Rejtő Jenő-képregényei (az eredeti szöveget Cs. Horváth Tibor dolgozta át).
Korcsmáros Pál népszerűsége töretlen maradt, egészen 1968-ig, amikor erősen megromlott a látása. A sikeres operációt követően egy ideig még tudott dolgozni, ám már koránt sem a régi intenzitással. 1975. május 24-én hunyt el.
A tizennégy karátos autó
A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, egy Alfa Rómeó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt.
A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Ebben a történetben tűnik fel először az orosz származású Gorcsev Iván. A garantált poénok, helyzetkomikumok biztosítják a fura figuráknak a kalandot, rejtélyt, nem kevés izgalommal, ahol a verekedés is mókás helyzeteket teremt. A párbeszédek elevensége és abszurditása ma is frissen hat. Mindezt sok-sok humorral megspékelve, ahol az elmaradhatatlan légiós kalandokhoz jár némi romantika is. Az elképesztő alapötlet és a kiszámíthatatlan események az utánozhatatlan Rejtő-stílussal egy remek kikapcsolódást garantálnak. Számomra ez is, mint több más Rejtő-kötet többször újraolvasós.
„Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot” - írta róla Hegedűs Géza irodalomtörténész.
A P. Howard-regények megjelenése előtt körbeutazza Európát, él, ahogyan tud: hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, heringre halászik, építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban, színházban. Fénykorában rengeteget keres, de nem tud bánni a pénzzel, szenvedélybetegsége a hazárdjáték, keresménye kifolyik kezei közül (elkártyázza vagy más szerencsejátékon veszíti el), saját lakása nincs, szállodában-panzióban-albérletben-barátoknál-feleségeknél lakik.
A grafikus:
Korcsmáros Pál Budapesten született, 1916. május 22-én. A kereskedelmi iskola elvégzése után műszaki rajzoló, majd törvényszéki tudósító lett. 1957-ben alapította többedmagával a Füles című hetilapot – először ebben jelentek meg halhatatlan Rejtő Jenő-képregényei (az eredeti szöveget Cs. Horváth Tibor dolgozta át).
Korcsmáros Pál népszerűsége töretlen maradt, egészen 1968-ig, amikor erősen megromlott a látása. A sikeres operációt követően egy ideig még tudott dolgozni, ám már koránt sem a régi intenzitással. 1975. május 24-én hunyt el.
A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, egy Alfa Rómeó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt.
A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Ebben a történetben tűnik fel először az orosz származású Gorcsev Iván. A garantált poénok, helyzetkomikumok biztosítják a fura figuráknak a kalandot, rejtélyt, nem kevés izgalommal, ahol a verekedés is mókás helyzeteket teremt. A párbeszédek elevensége és abszurditása ma is frissen hat. Mindezt sok-sok humorral megspékelve, ahol az elmaradhatatlan légiós kalandokhoz jár némi romantika is. Az elképesztő alapötlet és a kiszámíthatatlan események az utánozhatatlan Rejtő-stílussal egy remek kikapcsolódást garantálnak. Számomra ez is, mint több más Rejtő-kötet többször újraolvasós.
"Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat."
Eredeti megjelenése 1940
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése