A hazai olvasók előtt sem ismeretlen már a népszerű izlandi szerző, Bergsveinn Birgisson neve. Idehaza tavaly került a boltokba előző regénye A fekete viking, amit most egy újabb követ. Izgalmas bevezetést olvashatunk az izlandi történelembe.
Bergsveinn igen jó históriás anyagot talált, a szélfútta Izland meghatározó időszakának lehetünk tanúi, 1784-ben járunk. Ekkor még Dániához tartozó, gyarmatország volt a sziget. A többéves rekord-hideg telek és a vulkánkitörések nehezítették meg az őslakosok életét. Sem lehetőségük nem volt, élelmük is igen kevés, szűkös volt, ami tizedelte erősen a lakosságot. A dán királyi tanácstagok úgy döntöttek, kitelepítik az izlandiakat Koppenhágába. Ezzel olcsó munkaerőt teremtve a dán manufaktúráknak. A dán tanács a felvilágosult és kissé beképzelt, félig izlandi származású fiatal tudóst, Magnus Aureliust bízza meg, utazzon a szigetre, térképezze fel a viszonyokat és az ott élők sorsát. Természetesen, ahogy az várható is, a viszontagságos utazás számtalan nem várt akadályba ütközik, biztosítva ezzel a kalandok sorát.
Magnus lenézi az őslakosokat, ott szembesül a 18. századi valósággal, amely számtalan előítélet gyökere. Ráébred, hogy a valóság talán összetettebb, mint azt mérőműszereivel kimutathatná. A királyi tanácsnak írott leveleiből kiderül, az ott élők országukhoz való ragaszkodása erősen meglepi Magnust. A megelevenedő legendák, hiedelmek és hagyományok átszövik a regény eseményeit. Ahogyan a dán gondolkodást és az izlandi emberek mentalitását is megismerjük. Az olvasó izgulhat, hogyan zárul az út, milyen eredményt tud felmutatni Magnus és két segédje.
A természeti képek, a drámai, de látványos vulkánkitörés, a hideg, viharos tenger és az erős szél, vagyis az ember és az elemek örök párharcát hangulatos leírásokból, meseszerű, költői képekkel láttatja a szerző. A történet elég lassan bontakozik ki, hol tudományos, hol szépirodalmi igényességgel megírt regényt kap az olvasó. Ez talán nehezíti picit az elmélyülést, de megéri az olvasás élménye. Izland történelme számunkra alig ismert. A csodás sziget egyre több szépirodalmi alkotásban bukkan fel idehaza, ami igen örvendetes a rajongóknak, érdeklődőknek.
A tudomány akkori állása és a vallásról és a babonáról való képzelet, valamint a társadalmi helyzetről, a szeretetről olvashatunk. Olyan gondolatokat és kérdéseket vet fel, ahol a válaszok nem mindig egyértelműek, azonban napjainkban is aktuálisak. A humor is több helyen felbukkan, főleg Magnus elmélkedéseiben. Tetszett, ahogy az izlandi és a dán történelem közös szakasza életre kel a lapokon Birgisson egyedi stílusában. Magnus mellett a szeszélyes dán király, VII. Keresztély alakja érdekes még. Korhű valóságot ábrázol a szerző, remek karaktereket teremtve. Bergsveinn nagyszerű története magával ragadja az olvasót és képzeletét, Izland természeti képei és mondái, babonái pedig színessé teszik az eseményeket. Egy jól megírt és igen érdekes történet, teljesen meglepő, már-már elképesztő utolsó fejezettel.
ITT tudod megrendelni a regényt!
Bergsveinn igen jó históriás anyagot talált, a szélfútta Izland meghatározó időszakának lehetünk tanúi, 1784-ben járunk. Ekkor még Dániához tartozó, gyarmatország volt a sziget. A többéves rekord-hideg telek és a vulkánkitörések nehezítették meg az őslakosok életét. Sem lehetőségük nem volt, élelmük is igen kevés, szűkös volt, ami tizedelte erősen a lakosságot. A dán királyi tanácstagok úgy döntöttek, kitelepítik az izlandiakat Koppenhágába. Ezzel olcsó munkaerőt teremtve a dán manufaktúráknak. A dán tanács a felvilágosult és kissé beképzelt, félig izlandi származású fiatal tudóst, Magnus Aureliust bízza meg, utazzon a szigetre, térképezze fel a viszonyokat és az ott élők sorsát. Természetesen, ahogy az várható is, a viszontagságos utazás számtalan nem várt akadályba ütközik, biztosítva ezzel a kalandok sorát.
Magnus lenézi az őslakosokat, ott szembesül a 18. századi valósággal, amely számtalan előítélet gyökere. Ráébred, hogy a valóság talán összetettebb, mint azt mérőműszereivel kimutathatná. A királyi tanácsnak írott leveleiből kiderül, az ott élők országukhoz való ragaszkodása erősen meglepi Magnust. A megelevenedő legendák, hiedelmek és hagyományok átszövik a regény eseményeit. Ahogyan a dán gondolkodást és az izlandi emberek mentalitását is megismerjük. Az olvasó izgulhat, hogyan zárul az út, milyen eredményt tud felmutatni Magnus és két segédje.
A természeti képek, a drámai, de látványos vulkánkitörés, a hideg, viharos tenger és az erős szél, vagyis az ember és az elemek örök párharcát hangulatos leírásokból, meseszerű, költői képekkel láttatja a szerző. A történet elég lassan bontakozik ki, hol tudományos, hol szépirodalmi igényességgel megírt regényt kap az olvasó. Ez talán nehezíti picit az elmélyülést, de megéri az olvasás élménye. Izland történelme számunkra alig ismert. A csodás sziget egyre több szépirodalmi alkotásban bukkan fel idehaza, ami igen örvendetes a rajongóknak, érdeklődőknek.
A tudomány akkori állása és a vallásról és a babonáról való képzelet, valamint a társadalmi helyzetről, a szeretetről olvashatunk. Olyan gondolatokat és kérdéseket vet fel, ahol a válaszok nem mindig egyértelműek, azonban napjainkban is aktuálisak. A humor is több helyen felbukkan, főleg Magnus elmélkedéseiben. Tetszett, ahogy az izlandi és a dán történelem közös szakasza életre kel a lapokon Birgisson egyedi stílusában. Magnus mellett a szeszélyes dán király, VII. Keresztély alakja érdekes még. Korhű valóságot ábrázol a szerző, remek karaktereket teremtve. Bergsveinn nagyszerű története magával ragadja az olvasót és képzeletét, Izland természeti képei és mondái, babonái pedig színessé teszik az eseményeket. Egy jól megírt és igen érdekes történet, teljesen meglepő, már-már elképesztő utolsó fejezettel.
ITT tudod megrendelni a regényt!
1971. augusztus 30-án Reykjavikban született.
2012 és 2013-ban is jelölték az Északi Tanács irodalmi díjára
kép: Helge Skodvin
Corvina, Budapest, 2021
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631367096 · Fordította: Egyed Veronika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése