Az élet újrakezdhető

Szabó Magda: Az élet újrakezdhető
Interjúk és vallomások





                                                                                       












Mindannyiunk életében vannak meghatározó, sorsfordító pillanatok. Amikor minden összedől, fenekestül felfordul és ránk omlik a világ. Nehéz pillanatok, helyzetek ezek, amikor életünket a cserepekből kell újjá építenünk. Változunk mi magunk is az évek során, nem csak a külső hatások miatt. Nincs ez másképp mindannyiunk kedvelt írónőjével sem. Ő különösen olyan korban élt, amikor a külső döntések erősen alakították életét, sorsára hatottak. Átélte a két világháború közötti időszakot, a második világháborút, '56-ot, a Rákosi- és a Kádár-korszakot. Elvették a Baumgarten-díját, kirúgták a minisztériumból, szinte egyszerre a férjével, Szobotka Tiborral. A hallgatás évei szerencsére nem lettek a feladás évei, még ha a depresszió vendégként vissza-vissza tért is hozzájuk. Írtak mindketten, igaz csupán az asztalfióknak. Hogyan élték meg, hogyan lehet ezt egy művészembernek feldolgozni és tovább lépnie? Ezekről is mesél az egykori interjúkban, ahogyan sok meglepő dolgot árult el a díjakhoz való viszonyáról. Szabó Magda életéről, érzéseiről regényeiben vall. Ezek az igazi nagy élmények, ám ez az interjú- válogatás is érdeklődésre tarthat számot. A kötetbe került beszélgetések és levelek elegye Szabó Magda életét, érzéseit és gondolatait őrzik meg, adják tovább a ma olvasóinak.

Szabó Magda életműve sajnos lezárult, ám a ládafia tartogat még meglepetéseket, érdekességeket a kíváncsi olvasóknak. A 100 éves születésnapi centenárium hozott néhány vitát generáló kötetet. Sokan úgy vélik, az írónő nevével bármit el lehet adni, az örökség kiárusításra került. Megosztó lehet, de szerintem akadnak itt gyöngyszemek, és amit nem tiltott le, nem semmisített meg, azt miért is ne adnák ki? Bár ennek némileg ellent mond az, hogy talán nem kellene a rajongók orrára kötni mindent. A belső magánélet szentségét őrizni, védeni illene. Azonban a rövidebb írások, tárcák és novellák, versek sokat tesznek a nagyregények mellé. Igenis érdekességként ezeknek helye van a polcon. Vétek lett volna a Csigaházat fiókban hagyni 

Ez az interjúválogatás főleg a nyolcvanas, kilencvenes évekről ad keresztmetszetet. Nem csak színesek ezek az interjúk, de sokat meg lehet tudni belőle Szabó Magdáról az emberről. A látásmódjáról, gondolatairól, érzelmeiről, a világhoz való viszonyáról. Természetesen a gyerekkoráról, a debreceni évekről és a szeretett szüleiről is mesél nekünk. Sokatmondó az állatokról való nyilatkozata is, a viszonya ezekhez a jószágokhoz. Szabó Magdától mindig élmény olvasni, így ezek az interjúk is számtalan érdekességet adnak azoknak is, akik jól ismerik az életművét, de azoknak is akik éppen akkoriban születtek. Kordokumentumként is olvashatóak ezek a nyilatkozatok, amik az ÉS-ben, 168 óra vagy Litera, Kortárs, Heti Válasz lapjain jelentek meg. Kiemelném a Kabdebó Lóránt interjúkat, a Háy Jánossal való beszélgetést és egy régi, elmaradt karácsonyról szólót.

Segítenek befogadni, megérteni a regényeit ezek a beszélgetések. Nekem élmény volt szemezgetni, elmerülni a Szabó Magda-univerzumban. Két fontos dolgot is hozott: ráébredtem, hogy a Freskót MÉG nem olvastam, a Disznótort pedig elég régen. Azok a háttér információk különösen megragadtak, ami egy-egy sikerregény keletkezéséről, szereplőkről vagy a fogadtatásról mesélt. Szinte valamennyi nagy műről megtudhatunk kis titkokat: Az ajtó és Az őz mellett Zsófika, a Katalin utca és A pillanat, de sorolhatnám. Vajon az itthon egyik legnépszerűbb könyvét az Ókút regényét miért nem adták ki eddig sohasem külföldön? Miként, ki által, milyen formában jutott ki a Freskó kézirata, ami majdnem hamarabb jelent meg Nyugat-Németországban, mint itthon. Izgalmas volt olvasni arról is, hogyan került ki Hermann Hesséhez a Freskó kézirata, majd hogyan engedték újra idehaza megjelenni műveit, engedett körülötte a politikai szorítás. Elárulta azt is Magda néni, a hirtelen adományozott József Attila-díj miért keserű emlék neki.

Ezek az emlékek csupán néhány izgalmas momentumok az életrajzból. Ahogyan a kollégákról az Újholdasokról való nyilatkozat is sok meglepő információkat tartalmaz. Itt a politikai háttér és a gyermekvállalás kérdése is teret kap. A jó kortárs női író elég ritka, Szabó Magda egy igazgyöngy nekünk magyaroknak. A külföldi sikerekről és elismeréseiről olvasva mégis azt gondolom, külföldön sokkal jobban értékelték és megbecsülték a MI Szabó Magdánkat. Az pedig tény, hogy ő a legtöbbet fordított és legolvasottabb magyar író külföldön. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, többre, mint a Nobel-díjas Kertész Imrét, vagy a korábbi listavezető Márai Sándort. A legnagyobb világsiker az 1987-ben megjelent Az ajtó című regény lett.



Szabó Magda műveiben nem csak a saját családja történetét, de az emberi lélek, különösen a női sorsok titkait kutatta. Most bepillanthatunk a dolgozószobája mélyére, megismerhetjük a művek születésének történetét is. Melyiket miért tartotta fontosnak. Szabó Magda apró titkai tárulhatnak fel az olvasó előtt. Azok az életét meghatározó váratlan vagy drámai történések, melyek nyomot hagytak lelkében. Az ember, a szerelmes feleség, a népszerű írónő alakja, a kolléga és az egykori tanárnő személyes varázsa megkapó és meghatározó lehet az olvasónak is. Olyan érzést hagyott bennem a kötet, mintha még mindig velünk lenne Szabó Magda. Szellemiségét őrizve olvassátok ezeket a személyes beszélgetéseket, szerintem remek olvasmány.


ITT tudjátok megrendelni kedvezménnyel a Jaffa Kiadótól!

Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.


A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.
Jaffa, Budapest, 2019
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155418259