Rizs

Su Tong: Rizs  


                             
       














Su Tong regénye lendületes, eleven módon ábrázol egy olyan kultúrát, amely alapjait mélyen meghatározzák a gyökerei. Ezek a gyökerek jó esetben mindig fontosak, itt azonban hatványozottan keretbe foglalják a történetet a hagyományok.

A „rizs” itt nem csak egy találó cím, meghatározó alapeleme a regénynek, hiszen minden a növény körül forog. A rizsszemek szimbolizálják az életet, örök körforgásban vannak, ez szinte az egyik főszereplőnk. Nem csak a szereplőink életét, de az ország társadalmi, gazdasági és politikai képét is befolyásolja. Minden itt gyökerezik, mélyen meghatározó a mezőgazdasági kultúra, a rizsföldek termése. Egy modern kínai klasszikus, ami kíméletlen kegyetlenséggel ábrázolja az éhezés és a szegénység következményeit, a kiszolgáltatottságot. Szereplőink nem csak egymással állnak harcban, a túlélés is tét. Drámai, embert próbáló sorsokat ismerhetünk meg a Feng család sorsán keresztül.

Az éhezés tehát az egyik meghatározója, visszatérő fő motívuma a regénynek. Mellé remek társ a gyűlölet és a bosszúvágy mint további alapvető összetevője az eseményeknek. Ezek mozgatják a karaktereket. A történet fordulatos, drámai, és csodálatos. Az írásmód éles, kifejezően tömör. A megelevenedő tápláléklánc minden szereplőjének életébe bepillantást nyerünk. A történet nyers valójában, abszurditásában bontakozik ki az olvasó előtt. Az érzelmek áramlása garantált!


Ahogyan a mai Kínában (és minden felé a világban) hatalmas vándorlást láthatunk, itt is ez indítja be a regény történéseit. A harmincas évek Kínája a háttér. Főhősünk Ötsárkány nincstelen fiatal férfi az éhínség, a nélkülözés, kilátástalan élet elől menekülve egy szénkupac tetején, vonattal megérkezik egy nagyvárosba. Az árvíz elmosta Juharfalva minden termő rizsültetvényét, így a nagyvárosi élet kínálta lehetőségek elcsábították szülőhelyéről. Minden a jobb élet vágya, a megélhetés miatt történik. A legtöbb férfi kénytelen elhagyni a családját és vidékről a városba költöznek. Remélve, hogy elegendő pénzt keresnek, hogy majdan családjukat is új otthonukba hozzák. Ismerős helyzet ez napjainkban is. Azonban a városi élet kemény és kegyetlen, esélyük sincs a boldogabb, jobb életre.

A fiatal és leleményes Ötsárkány az árvíz pusztította vidékről a városba kerülve eleinte alázatos, amit ki is használnak. Kivert kutyaként tűri megaláztatásait. Majd egy kis szerencsével bekerül egy rizskereskedésbe. A tulaj, a Feng dinasztia utolsó férfi tagja, két lányával él. Gomolyfelhő kissé könnyűvérű, a város gengszterének szeretője, míg Fátyolfelhő a "jókislány" a történetben. A családi mátrix nem túl idilli képet mutat. Ötsárkány egy kiegyensúlyozatlan, boldogtalan otthonban találja magát, ahol mindig van ok a vitára, nem kerülik el a súrlódásokat a lakók. Ötsárkány, némi szerencsével megkezdi a hatalomátvételt, elindul az áhított felemelkedés útján. Benősül a családba...
Ezt persze nem szerelemből teszi, de az adott helyzetben mint a szégyenfolt elkerülése ez az egyetlen lehetséges jó megoldás. Ötsárkány metamorfózisa jól ábrázolt, lépésről-lépésre nyomon követhető. A látszólagos felemelkedés valójában az erkölcs bukása, a fertő, a mélyrepülés kezdete a család számára. Félelmetes, nyers és őszinte a regény.


Su Tong karakterei egyidejűleg groteszkek és reálisak.A férfiak mellett a nők helyzete cseppet sem irigylésre méltó, mégis erős jelenléttel bírnak. Az 1920-as és 1930-as évek Kínája kifejezően erős képekben, hangulatokban jelenik meg. Minderre a japán katonai támadás vet súlyos árnyékot. Megismerjük a rizskereskedések, ültetvények világa mellett a pagodák titkait, a tengeri kereskedelem veszélyeit és az elmaradhatatlan alvilági figurák is feltűnnek. A Rakparti Galeri hatalma és befolyása erős, mindenre kihat.




Az egyik szereplő tömören így foglalja ezt össze: A Feng családban lévő férfiak gyilkosok, a nők szajhák. A cselekmény remekül ábrázolja a nők és gyermekek sérülékeny helyzetét egy olyan társadalomban, ahol csak a legerősebbek maradnak talpon. Bármi áron. Gusztustalanul gyomorforgató leírások, viszolyogtató, meghökkentő jelenetek sora alkotja a történetet. Van perverz szexuális szokás vagy gyermek által elkövetett testvérgyilkosság, mindenütt a rizs a fő elem. Mindennek és mindenkinek megvan az ára, a nőket nem becsülik semmire. A hűség itt értéktelen, nem létező fogalom. Érdekes és lenyűgöző megfigyelni a történet szereplőinek a cselekedeteit, a mélyen gyökerező motivációit. A rizs mindig ott van ezek mögött valamilyen formában. Ötsárkány felesége révén megörökölte a rizsboltot és az egész üzletmenetet ő irányítja. A felemelkedése megtörtént, ám a bukása elkerülhetetlen, fokozatos és törvényszerű. Keményen megbünteti a sors.

A kínai emberek mentalitása teljesen eltér az európaitól, és ezt megérteni, szokásaikat elfogadni egy másféle szemlélet kell. A mélyenszántó lélekábrázolás mellett a kínai kultúrát, szokásokat és az emberek lelkületét is megismerhetjük ebből a családregényből.


Su Tong: 1963-ban született.

A "kulrurális forradalmat" követően a nyolcvanas években robbant be a kínai irodalomba. Számos hazai és nemzetközi díj birtokosa. Magyarul elérhető még tőle az Így éltem császár koromban című regénye és néhány novellája.






Kossuth, Budapest, 2019
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630995467 Fordította: Zombory Klára