Kétszáz éves szerelem

Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem







"Hagyd végre, hogy a szíved vezessen."












Bauer Barbara legújabb regényében minden benne van, ami egy jó történethez kell: izgalmas történelmi háttér, boszorkányok, női sorsok, szerelem és a misztikum találkozásából született meg a Kétszáz éves szerelem. Szeged népszerű lett, ez a második friss megjelenésű könyv, ahol főszerephez jut. Az egész történetnek van valami meseszerű bája, ami nem ereszti el az olvasót. Van itt intrika, szerelem, családon belüli zűrös viszonyok, korhű történelmi hangulat, mindez gördülékeny stílusban.



Szentirmai Róza nem mindennapi teremtés, bár szeretik, de a háta mögött a falubeliek felmenői között boszorkányt is emlegetnek. A tudás mindig ámulatba ejti az embereket, illetve ha nem tudnak mit kezdeni vele, azonnal "lepaktált az ördöggel" mondattal intézik el a jelenséget. Alig néhány nemzedékkel előtt az egyszerű ember is elhitte, hogy léteznek boszorkányok. A boszorkányoktól való félelem elég erősen megtalálható volt a magyar kultúrában. Ennek az utolsó nagy boszorkányégetésnek emlékére Szegeden ma is Boszorkányszigetnek nevezik azt a helyet, ahol 1728. július 23-án tizenkét boszorkányt máglyán megégettek. Ez az 1728-ban Szegeden lezajlott utolsó magyarországi boszorkányper adja az izgalmas hátteret a regényhez.


Egy erős és látványos álomképpel indul a regény cselekménye. Róza azt álmodja, hogy kikezdték és boszorkányság vádjával máglyára kerül... ám ez már a valóság, a háza kigyulladásában jelenik meg. Szerencsére ő és fia, Janó megmenekül, bár mindenüket felemésztik a lángok. A történet két fő szála a jelen mellett a múlt titkaira épít. Bár a jelen is elég sok váratlan és meglepő titkot rejteget az olvasó előtt. Többrétegű a történet, Bauer Barbara mesterien ötvözte ezeket.

Minden okkal van, valamiért történik. Róza háza ugyanezen a napon, éppen kétszáz évvel később gyulladt ki. Róza a falu bábája, ahogy anyja, nagyanyja is az volt. Ez egy csodálatos hívatás, sok érdekességet tudhatunk meg erről. A gyermek érkezése mindig öröm a család életében, ám akkoriban ez sok veszélyt is hordozott magában.
Ahogyan a szereplők élete kibontakozik, úgy tárulnak fel jelen kis titkai. Miklóssal való kapcsolata, a háborús háttér, majd a Janót körbe lengő titok is meglepő megoldást kap a végére. Valahol éreztem ezt olvasáskor, néhány pici utalás is elhangzik, de örültem, hogy ráéreztem erre. Miklós és Róza között izzik a levegő, bár erősen küzdenek a szenvedély ellen, aminek az oka is megvan. Azonban a szívnek és az érzelmeknek nem lehet parancsolni. Ez a romantikus vonal. Barbara szépen bánik a szavakkal, az érzelmeket nem fedi be cukormáz, nem csap át szirupos rózsaszín giccsbe, a valóság talaján marad. A történet ügyesen manőverezik, a könyv eseménysorát végig az jellemzi, hogy kétségtelenül az érzelmekre építkezik, több drámai elem is akad.



Kedveltem a szereplőket, az egész mesét, ami kizökkentett engem is a valóságból. A szépen megírt képek, jelenetek megelevenedtek, miközben sok információt is kaptam a falusi emberek életéről, gondolkodásáról, természethez való viszonyáról. A születésről, a bábamesterségről, Szeged árvíz utáni életéről.

Olyan helyszíneken járhatunk a Boszorkánysziget mellett, mint a patinás Virág-cukrászda, a Dömötör torony és a Dóm környéke vagy az Oskola utca és a híres szögedi piac is megelevenedik. Ezeket a részleteket külön kiemelném, érdemes még utána kutatni, képeket keresni ezekről a helyekről.

A gyönyörű, álomszerű leírásokkal és a mágikus naplóval egy misztikus régmúlt szerelem tárul fel az olvasó előtt. Anna és Imre szerelme egyszerre megható és drámai. A patinás régi napló a szerelem erejéről mesél. A szerelem, ami örök és kortalan. Róza és Miklós mint a két régi szerelmes reinkarnációja jelenik meg. Az izzóan érzelmes párbeszédekkel teli mese az újrakezdésről, az álmok megvalósulásáról és a hitről mesél. Vannak válaszok, néha egyszerűbbek, mint gondolnánk. Hinni kell az érzéseinkben!


A karakterek jellemének ábrázolása, sokszínűsége és hétköznapiassága megfogott: láttam magam előtt Rózát és Miklóst táncolni, vagy Imrével ahogy a Boszorkányszigeten megkeresték a máglya helyét. Janót, ahogy a kertben játszik, Rózát a cellában, vagy a bölcs Boris nénje is testet öltött előttem. Minden benne volt amit én a könyvekben szeretek: történelmi kor-és helyszínek, valós személyek és a romantika mellett izgalmas, varázslatos kalandokban volt részem a könyvet olvasva. A történelmi hűséget a felhasznált kéziratok, levéltári anyagok szolgáltatták. Az utószóban arra a fontos kérdésre is frappáns választ kap az olvasó voltak-e, vannak-e boszorkányok? 

Akik szeretik a valós történelmi ihletésű, fajsúlyosabb romantikus elbeszéléseket, nem fognak csalódni. Az érzelmekkel teli cselekmény és a megelevenedő kor, ami egyszerre félelmetes és izgalmas élményt nyújt az olvasónak. A letisztult, mutatós borító jól illik a történethez. 



ITT tudod megszerezni ennek a mágikusan szép szerelemnek a történetét!






Bauer Barbara: Budapest, 1974.-

Kommunikációt, PR-t, újságírást tanult, de dolgozott újságíróként, televíziós szerkesztő-műsorvezetőként is. 2012-ben jelent meg első regénye.

Légiutas-kísérőként kezdte pályáját, manapság a legnépszerűbb női írók közé tartozik. Első regénye (Légikisasszonyok) 2012-ben jelent meg

A Jaffa Kiadónál eddig megjelent kötetei:
Légikisasszonyok (2012), Két út között (2013), Magánutak (2014), Vakrepülés (2015), Elsuttogom százszor (2016), A leggazdagabb árva (2017), Porlik, mint a szikla (2017), Az élet hangja (2018), Még látlak odafenn (2018).

fotó: Csondor Ágnes






Jaffa, Budapest, 2019
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751533 ·