A leggazdagabb árva

Bauer Barbara: A leggazdagabb árva 




                                                                 

                                                               











Bauer Barbara a 2018-as év felfedezettje nekem. Amikor januárban kezembe került a Porlik, mint a szikla kötete bevallom férfiasan, voltak fenntartásaim, ám a kíváncsiságom győzött. Nem bántam meg. Olvasmányos volt a múlt titkait boncolgató családregény, érdekes a történelmi háttérrel egybefonva. A szálak összeértek, jó volt olvasni. A könyvfesztiválra megjelent újdonságot már vártam. Az élet hangja komor, tragikus történelmi háttérrel mesélte el a két lánytestvér sorsát. Itt a drámai helyzetek kiemelkedően sokat tettek a történethez. A család összetartó ereje itt is központi szerephez jutott. Elgondolkodtató mennyire meghatározó tud lenni életünk első néhány éve, a hagyományok és főleg a történelem viharai a kisemberek életére.

Most furcsa érzés kerített hatalmába olvasás közben. Valami olyan, mintha otthon jártam volna. Ismerős vidék elevenedett meg a lapokon, hiszen jártam már Kígyóson a Wenckheim kastélyban, némileg ismerem Békés megyét.

Hangulata varázsa van az egész regénynek, amit lenyűgözően szép mondatai, jól felépített története, gördülékeny stílusa mellett a történelmi valóság is emel. Ismét a családi kapcsolatok, a szeretet ereje és az intrikák, a buta irigység adja a történet érzelmi töltését. Az 1800-as évek második felében járunk, a viharsarki Kígyós és környékén a Wenckheim család birtokán.




Mit ér a vagyon, mesés gazdagság, nagy uradalom, jövedelmező bírtok, a rang és a pompa, ha nincs ott a szertő anya és a gondoskodó apa? Mit fog föl ebből, hogyan találja meg a helyét a világban egy hároméves lányka, aki történetesen grófkisasszony? Wenckheim Krisztina élete és sorsa sok érdekes és meglepő fordulattal bír. Szerencsére ott van a nagymama, Katalin asszony és a nagy műveltségű, nyitott és merész szellemiséget képviselő, érző és gondolkodó Göndöcs Benedek, aki Újkígyóson pap. Ők a történet valós központi alakjai. Benedek igazi világpolgár módra gondoskodik és terelgeti az életben Krisztinát. Elképesztően tájékozott, a világ dolgaiban járatos ember, nagyon jó karakter.

Megismerjük a könyvből III. Gróf Wenckheim József Antal és lánya, Krisztina életét, sorsát. A családi intrikáktól sem mentes viharsarki élet, a bálok, kastélyok világa színes képei remekül adnak ízelítőt a kor emberének gondolkodásáról, szokásaikról. Megtudhatjuk hogyan lesz kicsi, árva Krisztina grófnőből, Sissi császárné palotahölgye. A felnőtté válás útja akkoriban is rögös volt, még egy grófkisasszonynak is. Krisztina ugyan kivételes helyzetben volt, lehetőségeivel ügyesen élt. A regény karizmatikus alakját, jellemét tökéletesen emberközelivé teszi. Tanult, követte apja példáját, korához képest okos és rátermett, bájosan őszinte teremtés volt. Filmen nagyon látványos lehetne, el tudnám képzelni a történetet mozivásznon. Barbara biztos kézzel vezeti végig az olvasóit, jó arányt tartva a valóság és az írói képzelet között.




A regény egyik fő női alakja Katalin asszony az anyai nagymama, aki igen rátermett és erős nő, szimpatikus szereplő. Izgalmas volt apránként megismerni a múltba nyúló szerelem szálait, annak hatásait a családra. Amikor tudomására jutott, hogy a 67 éves grófnak megtetszett az akkor még 22 éves fiatal lánya, és udvarolni is kezdett neki, akkor ő és a lánya azonnal felmondott a grófnál, és el is akarták hagyni a kastélyt. A gróf azonban igazi úr volt, felvette a díszmagyar ruháját és szabályosan megkérte Krisztina kezét. Amire Katalin asszony áldását adta. Ebből a házasságból született meg Krisztina, majd néhány év múlva lett a leggazdagabb árva. Édesanyja a szülés után nem sokkal, apja pedig három évvel később követte felségét a halálba. Itt jegyezném meg, hogy Jókai Mór az Egy magyar nábob főhősét Krisztina apjáról mintázta. Ez is a regény egyik fontos jelenete. Az apa alakja emelkedik ki a történetből, még halála után is egy igazodási pont a lánya számára. Például a gróf gondoskodását, jótékonykodásait, lánya is követte, fontosnak tartotta a birtokon élőkkel szemben. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Nem elég, hogy a mesés vagyon és két szomorú házassága után nem hunyt el az örökösök örömére, de egy polgárlányba szeretett bele, aki mellesleg törtvénytelen gyermek is volt... Akkoriban ez eléggé kiverte a biztosítékot a rokonságnál.

Szívhez szóló és elgondolkodtató emberi történet az egész regény.




A valós történelmi eseményeket felhasználva egy békebeli történet bontakozik ki a regény lapjain. Egy család sorsán, kálváriáján keresztül pillanthatunk bele ebbe a korszakba.Kik vagyunk, honnan jöttünk, mi dolgunk a világban nem rang és vagyon kérdése. A gyökereink és hagyományaink megőrzése, továbbadása fontos feladat. A generációk közötti párbeszéd szintén örökzöld probléma. Érdekes volt olvasni Ferenc József és Sissi látogatására emelt diadalív történetéről. Érezhető az alapos háttérmunka.
Jó volt elmerülni a korabeli főváros nyugodt, lassú életében, ami igen szemléletesen jelenik meg. Élmény volt olvasni egy egy társadalmilag jelentős eseményről: bálak, egy csónakázás, színházi előadások vagy éppen a hercegi pár látogatása Békés megyében. Az intrikák és az emberi gonoszság, irigység, a korabeli média is kitett magáért. Krisztina kibontakozó szerelme szépséges jelenetek ad a történethez. Hálás vagyok, hogy Barbara életre hívta, megelevenítette mindezeket regényében.
Mozgalmas és lüktető, fordulatos, tanulságos Krisztina sora.
Érdeklődéssel várom az írónő új, immár tizedik regényét, ami október végén kerül a boltokba.

Bauer Barbara: Budapest, 1974.-

Légiutas-kísérőként kezdte pályáját, manapság a legnépszerűbb női írók közé tartozik. Első regénye (Légikisasszonyok) 2012-ben jelent meg

A Jaffa Kiadónál eddig megjelent kötetei:

Légikisasszonyok (2012), Két út között (2013), Magánutak (2014), Vakrepülés (2015), Elsuttogom százszor (2016), A leggazdagabb árva (2017), Porlik, mint a szikla (2017),  Az élet hangja (2018).


Jaffa, Budapest, 2017
338 oldal · ISBN: 9789634750888