Nemere István: Vadrózsa és kard (Kuruc világ 1.)
Az egyik kedvenc történelmi korszakom elevenedik meg a regény lapjain. Nagy kíváncsisággal vetettem bele magam a történetbe, hiszen rövid idő alatt ez a harmadik történelmi regény, ami ezt a korszakot és szereplőit eleveníti meg. A Zrínyiek élete szorosan fonódik össze a Rákócziakkal, majd a kuruc király jelzővel illetett és elhíresült Thököly Imre is fontos szereplő lesz.
A könyv olvasmányos, így elég gyorsan sikerült megismerni a történetet. A cselekmény fő szála tulajdonképpen Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc megismerkedésének és szerelmének körülményeit ábrázolja, majd a kibontakozó Wesselényi összeesküvésen át a fiatal Rákóczi váratlan halála után tűnik fel Thököly, mint kérő. Nem kell nagyon törnie a fejét az olvasónak, a romantikus cím Ilonára és Imrére utal, az ő kapcsolatuk lesz a fő szál.
Ne rohanjunk előre, hiszen amikor először feltűnik a lapokon Ilona alig 16-18 éves, fiatal és vadóc lány, aki nem riad vissza attól, hogy átússza a folyót, sziklákra másszon, lovagoljon. A sokoldalúan művelt Ilona sorsának fő kérdése a férjhez menés, de igen szigorú és határozott anyja, Frangepán Katalin lányát nem akárki fiának szánja. Érdekes volt olvasni arról, hogy a rettenthetetlen hős hadvezér Zrínyi Péter mellett otthon bizony az asszony viselte a nadrágot. A készülő házasságot sajnálatos tragédia hiúsítja meg: Miklós elhíresült vadászata, ami tragédiába torkollt. Később még vannak utalások, hogy nem vadászbaleset volt az.
Magával ragadott, ahogy az „iskolában tanult” történelmi szereplők a regényben életre kelnek
A nagy múltú Zrínyi-család két ikonikus alakjáról még egyéb érdekességek is vannak beépítve a történetbe. Mosolygásra adott okot, hogy a történet elején Thököly még apja udvarháza udvarán fakarddal a kezében rohangáló kisfiúcska, hiszen köztudottan lényeges fiatalabb Ilonától. Az ő sorsának alakulását is megismerhetjük, családja történetét, felemelkedésüket, apja korai halálát.
Ez idő alatt Ilona egymaga intézi a gigászi Rákóczi-birtok ügyeit, küzdve nehéz természetű anyósával, Báthory Zsófiával. Az asszony még fia lakodalmára sem ment el, a Zrínyieket okolt később minden bajért. Zrínyi Ilona élete bővelkedett csapásokban, tragédiákban, apja és első gyermeke elvesztése mellett a szerelem is hiányzott életéből.
Amikor özvegyként megismerkedett a megnyerő fiatalemberrel, akit Thököly Imrének, a „kuruc királynak” hívtak, és aki tizennégy évvel volt nála fiatalabb ez már nem is számított igazán közöttük. Meglepő, hogy Ilona harminc fölött is szült, és ez a kor akkoriban már öregnek számított. Persze, aki ismeri a sorsukat és a történelmet, tudja, nem ment olyan egyszerűen az a házasság létre jötte sem. Nem csak az özvegy, két kisgyermekes asszony és a fiatal vőlegényen múlt. Ugyanis Habsburg Lipótnak a beleegyezése is kellett hozzá. De ez már a következő regény története lesz.
A szerelem háttérben az erdőn élő és bujkáló, rablásból élő kurucok mellett a Wesselényi-összeesküvés is kirajzolódik. A magyar történelemnek ezt a nehéz időszakát, a szétzilált ország helyzetét és az összeesküvést jól ábrázolta. Elképesztő a császári besúgórendszer, az áruló nagyúr alakja. Lipót hóbortos zene (opera) mániája elképesztő, szinte nem is érdekelték az országa ügyei, egy szükséges rossznak élte meg a kormányzást. Könnyen befolyásolható, pénzéhes alakja nem volt szimpatikus. Ahogyan a magyar rendekkel elbánt igen kemény volt. Valahogy mi mindig a rossz oldalon álltunk.
Lazi, Szeged
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673639
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése