Benkő László: Sosemvolt pogányok Vér és kereszt I.
"Egyre több a sötét felleg. Nem tudja senki, meddig gyülekeznek még..."
Benkő László a Honfoglalás trilógia, a Viharlovasok pentatológia, a Tatárjárás, valamint a Szent László trilógia és a Zrinyi sorozat után a Sosemvolt pogányok című regényével egy újabb korszakot hoz közel az olvasókhoz. Visszavezet minden történelem iránt érdeklődő, kíváncsi rajongót a 10. századba. Talán a Viharlovasok előzménytörténete lehet ez a trilógiának tervezett új sorozat.
A témaválasztás tiszteletreméltó és hiánypótló, a cím pedig kifejező. A történelmi regények túlnyomórészt a sötétnek nevezett középkort idézik fel, a magyar őstörténetről eddig valóban kevés regény született. A történelmi események hiteles ábrázolására koncentrált és törekedett az alkotó a szemléletes kalandok megjelenítése mellett. Sok olyan szokásra rávilágít a cselekménybe építve, amit már rég elfeledtünk. Kezdve a köszöntéstől: "Hogy van a lovad és a családod?" Ezen túl számtalan más egyéb szokást és szófordulatot, vallási hiedelmet említhetnék, de ezzel csak az olvasás élményét csorbítanám.
A történet fonala 969-ben indul, amikor egyik főhősünk, Cseke bő a Bizánc ellen induló sereghez csatlakozik. A vereség történelmi tény, őt magát pedig egy alig ötéves fiúcska menti meg a biztos haláltól. Halacska, aki később a Karád nevet kapja, szerető családba kerül a bő hálája által. Persze
a beilleszkedés nem egészen zökkenőmentes. Lád, az igazi testvérbátty jut jelentős szerephez, a történetben: előbb jó okkal hirtelen eltűnik, majd később váratlanul hazatér... Benkő László remekül mozgatja szereplőit, akár a szerelmi szál vagy a nagy-politika áll a középpontban. Cselekmény, fordulat akad bőven, ahogy talpnyaló és köpönyegforgató, haszonleső is.
Nehéz helyzetben van Gyécse (Géza) fejedelem tizennégy évvel az Augsburgi-csata után nagy változások elé néz az országa. A bonyolult és szövevényes belső helyzet mellett a keresztényi Európa felé nyit. Bizánc és a Római Birodalom közé ékelődve sok választása nem is lehet. A vezérlő fejedelem előtt ez az új út mutatkozik. A választás, hogy új utakra terelje a magyarságot, a régi hitet el kell hagyni az új, keresztény isten miatt sok véráldozat árán valósulhat meg. Nem nehéz kitalálni, mekkora belső vitákat, ellenérzéseket vált ki ez a döntés a szabadelvű, szokásaikhoz és isteneikhez hűen ragaszkodó magyarokból. Sőt, nem csak a magyarság nem örült az új dolgoknak, idegen papoknak, de a táltos rend is féltette a hatalmát.
Változni soha nem egyszerű. Amikor a kereszténység terjesztése "kötelezően" beindult 972-ben, a belső forrongások is felerősödtek. Az ország a régi és új harcában két részre szakad. Géza és felesége Sarolta asszony kemény kézzel lépnek fel a régi rend követői ellen. Akár testvér, akár más rokon, az ellenszegülőkre bosszú és halál vár. Elképesztő cselszövések sorozata indul el, afféle láncreakció. Igazolódni látszik a mondás, miszerint: minden vezető férfi mögött van egy asszony....
A szerző mesterien fűzi össze a több szálon futó történéseket. Sok szereplőt felvonultató, nagy és fontos eseményekről beszámoló mozgalmas történelmi tabló ez. Elfeledett nevek, helyek, szokások és kifejezések színesítik a könyvet és gazdagítanak minket olvasókat. Több más hiedelmet és szófordulatot is megismerhetünk, a vallási hiedelmek mellé. A régi emberek gondolkodását is bemutatja, viszonyukat az Öregistenhez, Napmadárhoz, szellemvilághoz. Teszi ezt nagyon fordulatosan, színesen. Cseke bő és Karád mellett Györke táltos az, aki kedvelt alakja lett a történetnek. Kiemelkedően jók a női alakok is: Nárcisz (Géza lánya egyik ágyasától) vagy Csende mellett természetesen Sarolta asszony az ász. Aki látta az István, a király rockoperát, szinte hallja és látja maga előtt olvasás közben alakját: "rendet kell tenni, mert rendnek kell lenni" Géza fejedelmet maximálisan támogatja, erőteljesen hat rá. Okos, de kemény asszony volt az ábrázolás szerint.
Ami nagyon szerethetővé teszi a történelmi eseményeket, hogy egy szerelmi négyszög is kibontakoznak a regényben. Érdekkapcsolatok, álszent papok színezik a képet. Semmi nem az, aminek elsőre látszik. Az új törvények, új szokások drámai változások sorát idézi meg. Kinek volt igaza? Pogányok voltak őseink? Kizárt. Ám Rómából nézve minden ami nem római pogánynak minősült. isten hit, szobrok, szokások, imádságok és hagyományokat kellett kitörölni az emberek lelkéből, agyából. Nem számított a rokonság, vagy hatalom. Tűzzel, vassal, idegen papokkal, mindenáron ez volt a cél. Koppány alakja érezhetően egyre fontosabbá válik a történetben.
Lebilincselően izgalmas történelmi regény, mint mindegyik Benkő László írás. Valóban borongós, izzó indulatoktól feszült, vérgőzős a történet. A végső nagy fordulat pedig elképesztett. Egyértelműen előrevetíti a lehetséges harcokat, testvérviszályt. Szerelmek és hatalmi harcok, új vallási rend, ami sok fájdalommal, szenvedéssel, cselszövéssel megírt regényt ad olvasóinak.
A regény borítóját Kertai Zalán csodás festménye díszíti.
A Lazi kiadó kiadványait és Benkő László új regényét ITT tudod kedvezménnyel beszerezni!
Benkő László: (Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség és a (TRT) tagja.
Szombathelyen érettségizett 1970-ben, a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola orosz-latin szakos osztályában, majd 1975-ben elvégezte a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának pedagógia szakán szerzett másoddiplomát, 1986-ban.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (honfoglalás, kalandozások kora, tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat köteteinek. Megjelent modern kori bűnügyi kalandregénye, érzelmes kutyatörténete, valamint két legújabb kori mű, amelyek a második világháborúban olasz hadszíntéren, illetve a rendszerváltás időszakában, német és orosz területeken játszódnak. A fentiek mellett írói álnéven húsz lektűr szerzője is.
Lazi, Szeged, 2017
420 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632670508
Borító: Kertai Zalán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése