Macskabölcső

Kurt Vonnegut: Macskabölcső 




                                                                                                   








Az első mondat szerint érdemes a könyvet olvasni:
„Ebben a könyvben egy szó sem igaz”.



Vannak olyan könyvek, amik valóban meghatározóvá válnak életünk során, beégnek az olvasó lelkébe. Amikor alig tizennégy évesen Solohov Emberi sors című kisregényét elolvastam, éreztem,
ez egy ilyen örök darab lesz életemben. Kurt Vonnegut nevére Az ötös számú vágóhíd kapcsán figyeltem fel először, még a film kapcsán. Az alcíme miatt tudtam, ez kell nekem (a gyermekek keresztes hadjárata). A közben eltelt néhány év a szocializmus dübörgő éveiben telt. Nem biztos, hogy rögtön és mindent értettem, de ez nem is baj. Rácsodálkoztam a világra, egy-két lépést hátra léptem és átgondoltam dolgokat. Mélyen megfogott, tudtam kell még olvasnom az írótól. Érdekes, hogy a filmesek is kedvelték, hiszen regényei közül az Éj anyánk is filmre került, ahogyan a Bajnokok reggelije is.




A Mester, negyedik könyvét 1963-ban vetette papírra, (hidegháborús időszak közepe) a sikert is ez hozta meg számára, és ő maga is az egyik legjobb alkotásának tartotta. Apró életrajzi érdekesség, hogy az egyetemet 1947-ben ugyan befejezte, szakdolgozatát azonban nem fogadták el...
A diplomáját a Macskabölcső megjelenését követően 1971-ben kapta meg, mivel a regényt végül diplomamunkaként fogadta el utólag az egyetem.




A Macskabölcső olyan jó, tipikus Vonnegut könyv: elvont, itt-ott groteszk, sokszor vicces, de akár meg is ríkathatja az olvasót. Ugyanakkor mély gondolatokat hordoz, ám polgárpukkasztó is a maga módján. Vonnegut különleges világlátása remek helyzetkomikumokat eredményezett. Vonnegut szellemes és lényeglátó szatírája írói stílusának fő eleme. A Macskabölcső karakterei jól példázzák, reménytelen teremtmény az emberi faj.

A címbéli macskabölcső arra a hurkolós-madzagos gyerekjátékra utal, afféle költői eszközként szerepel: el is hangzik a könyvben többször, hogy: „Hol itt a bölcső? Hol itt a macska?"




A könyv narrátora, John különös könyvet írna. A címe: Aznap volt a Világvége. Ebbe a könyvben megírná, mit cselekedtek a bomba ledobásának pillanatában a világ vezető tudósai. Lángelmék kócosan, gyűrötten, kisgatyában, emberi oldalról ábrázolva, hétköznapi tevékenységek közben.




Felix Hoenikker zseniális Nobel-díjas fizikus, aki felfedezi a szuperjeget. Halála váratlan,gyermekei kezében pedig ez az apai öröksége a világ pusztulását hozhatja. Bokoron vallás kitalálása: minden hazugság. A könyv kérdésfelvetése: tudomány vagy a vallás ad célt az életnek? A regény társadalomkritika: a lélektelen és világpusztító technikai fejlődésen túl a hatalom lélekrajzát is találóan festi meg az olvasónak. Keresve az élet értelmetlenségét és kuszaságát igyekszik megragadni, erre utal szimbolikusan a kötet címe is. Végig jól szórakoztam a lüktető abszurd fantázián, a nevetés gyógyír a léleknek, de az értelmetlenség leírása kissé komor befejezést hozott.



A bokononizmus Vonnegut Macskabölcső (Cat’s cradle, 1963) című regényében a fiktív karibi szigetország, San Lorenzo Köztársaság lakosainak vallása. A vallás alapítója, Bokonon, született Lionel Boyd Johnson korábban San Lorenzónál hajótörést szenvedett és a szigeten alapította meg vallását. Vezetéknevét San Lorenzo sajátos dialektust beszélő lakosai Bokononnak ejtik, innen a névadás. A bokononizmus szent szövegei a Bokonon által folyamatosan bővített, magyarázatokat és verses kalüpszókat egyaránt tartalmazó Bokonon Könyve (The Books of Bokonon) adja közre.

A Macskabölcső lehet egy jól irányzott pofon az emberiségnek. Ébresztő, amíg nem késő!




a könyv fülszövege:

A zárt szerkezetű, feszes ritmusú történet fatális véletlenek szükségszerűen egymásra következő sorozata. Felix Hoenikker otromba különc, ám zseniális tudós, aki játékos kedvében feltalálja a földi életet pillanatok alatt kioltó szuperjeget. A veszedelmes anyag szilánkjait a torzszülött, ám a maguk módján szintén zseniális Hoenikker-gyerekek juttatják el a távoli San Lorenzo szigetére.
A sziget államformája a totális diktatúra, vallása az emberek tökéletes testvériségét meghirdető, sőt megvalósító bokononizmus. A vallás gyakorlására a hívek talpainak összeérintésével kerülhet sor, de az egyéb hittételekkel is részletesen megismerkedhetünk. A szuperjég pusztító erejének Bokonon próféta teremtő tanaival is szembesülnie kell. Ennek a találkozásnak a története a különös, egyszerre mulatságos és megrendítő történet, amely Vonnegut írásművészetének teljes gazdagságával bilincseli le az Olvasót.







Kurt Vonnegut ( Indianapolis, 1922. november 11. – New York, 2007. április 11) amerikai regényíró és esszéista. Pályája kezdetétől 195-ig Kurt Vonnegut Jr. néven írt. A XX. század második felén átívelő írói munkássága a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakjává, kultikus figurájává avatta. Munkásságának terjedelme szerint a kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regény, háromkönyvnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez.

Legismertebb és világszerte legtöbb kiadást megért regényei a Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije. Magyarul valamennyi regénye, két-két önéletrajza, elbeszélés- és esszékötete is megjelent. Több regényét saját maga illusztrálta hanyag vonalvezetésű, egyéni rajzaival. Többször is kiállt a tömegmészárlások ellen, műveiben is hangot adott nemtetszésének, ellenérzéseinek. Vonnegut 2007. március végén New York-i otthonában elesett, végzetes agysérülést szenvedett, és pár héttel később, nyolcvannégy éves korában, április 11-én hunyt el.










Eredeti mű: Kurt Vonnegut: Cat's Cradle

Eredeti megjelenés éve: 1963



Helikon, Budapest, 2015
342 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632274089 · Fordította: Borbás Mária, Orbán Ottó