Huszti Péter: Srác a kakasülőn Huszti Péter neve jól csengő, elismert a színház és a film világában. Az 1944-ben született színész és rendező most életéről, színészi pályájáról írt visszaemlékezést. Ennek a három részesre tervezett sorozat első darabja a Srác a kakasülőn című kötet. Értelemszerűen itt a gyermekéveké, a tanulásé a főszerep. A pályaválasztás és a főiskolai évek, majd az éppen elinduló, nagy reményeket, sikereket hozó pályakezdés éveiről olvashatunk. A siker a későbbiekben sem maradt el, végig hű társa volt, karrierje kiteljesedett. Jászai Mari-díjat 1974-ben, Kossuth-díjat 1978-ban kapott. 2014 óta a Nemzet Művésze. Rendezéseinek száma az ötvenhez közelít, filmszerepei megszámlálhatatlanok. 1994-2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Ez az ötödik könyve.
Olvashatunk a megrendítő, első találkozásáról a halállal, amikor nagymamáját vesztette el. Családja szeretete, a könyvek és a rádiós színházi közvetítések közös hallgatása volt az, ami elindította a színészet felé. Elsőre felvették a főiskolára, Várkonyi Zoltán osztályába került. Amikor a főiskolai évekről ír a tizennyolc éves srác rádöbben, hogy semmit nem tud, nem csinál jól: rosszul jár, görnyedt, nem tartja jól a kezét és a színpadon meghalni is ezerféle módon lehet. Élményt adóak a tapasztalatszerzés, tanulás évei. Olyan remek tanárok mellett mint Pártos Géza, vagy Nádasdy Kálmán.
A fiatalok ráeszmélése a világirodalom csodáira meghatóan lelkes és játékos vágyuk megható.
Olyanokkal végzett egy osztályban, mint: Iglódi István, Káldi Nóra, Szakács Eszter vagy Voith Ági.
Ahogyan a nagy öregekkel, a már elismert pályatársakkal való találkozások is meghatározóak voltak számára. A könyvben remek pillanatképek, háttér információk is akadnak. Olyan nagyszerű színészeinkről, mint Gábor Miklós, Tolnay Klári, Mensáros László vagy Bessenyei Ferenc. Olvasmányos és jól szerkesztett történetek ezek. Ügyesen elkerüli a bulvárnak még az árnyékát is. A fiatal és sármos színész körül voltak pletykák a magánéletéről, de ezekről nem tesz említést, nem tisztázza őket. Így sajnos aki ilyesmikről olvasna itt nem fogja megtalálni. Pedig, lehet a tisztánlátás végett jobb lett volna, érintőlegesen ezeket az akkori mende-mondákat tisztázni. Várkonyi is említi neki, de a könyvből ez kimaradt. A házasság, válás mindig kínos és kellemetlen téma. A szerelem csodás érzés, nem is tartozik a közönségre. Elismerésre méltó a közös negyven év Piros Ildikóval, de előtte is volt élet...
Már a tanulás és vizsga utolsó évében főszerepek sora, filmes szerepek várják a címlapokon virít a fotója.Mégis igazán megható, ahogyan ezekről az évekről és a nagy elődökről ír. Végig ott az odaadó alázat a pályatársak és a színészet felé. Csodálatos lelkesedés és alázat, ami jellemzi a fiatal színészt. Ez a későbbi évek során sem változik. Élete a színpad és a filmek, ahol már fiatalon több jelentős alakítása van. Csak néhány fontos filmje: A kőszívű ember fiai, Fiúk a térről, Változó felhőzet, Utazás Jakabbal, Csárdáskirálynő, Az élet muzsikája, Fekete gyémántok. TV-filmjeiből: Bors, Őrjárat az égen, Rózsa Sándor, Bodnárné, Gyula vitéz télen-nyáron.
Meglepő, de a számtalan siker ellenére is elérkezett egy olyan időszak, amikor elbizonytalanodott. Ő szerencsésen elkerülte Ikarosz-zuhanását. Tonio Krögernek, eltévedt polgárnak nevezi akkori önmagát. Az érzések okiról is ír. A sok megélt szerep élménye számára a mai napig csoda. A művészvilág varázsa beszippantotta ugyan, de nem merült el benne. Erről, majd a Várkonyival való évekig tartó haragról, annak okáról is olvashatunk. Ahogyan a feloldó, kibékülést hozó színpadi bemutatótól is. Az életpálya történései 1972-ig követhetőek a lapokon. A kötetet számtalan, eddig sehol nem látott fotó is színesíti.
Helikon, Budapest, 2015
300 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632276861
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése