A Via Mala 1934-ben látott napvilágot, s azóta nemzedékről nemzedékre rendre meghódítja olvasóit. Bepillantást ad a két világháború közötti Svájc csak messziről oly mintaszerű és békés életébe. Magyarul 1993-ban jelent meg utoljára.
A történet megrázó és nyomasztó, mégis egy szép történet szerelemről, bűnről, bűnhődésről, összetartásról. Tetszett a történetvezetés, ahogy egymásba fonódnak a szálak. Lebilincselő, érzelmeket és gondolatokat keltő olvasmány. Jól adja vissza a kor jellemzőit, főleg a nők jogairól. Nyelvezete mára kissé nehézkessé vált, körülményes a sok leírás. Mégis viszi az olvasót a történet.
Az Yzolla partján, a Graubündeni hegyek között játszódik a történet. A könyvből megismerhetjük a Laurentz család életét, sorsát. Ők egy szegény család, egy iszákos és brutális apával. Két lányuk és két fiuk van Hanna és Silvelie, valamint Nikolaus és a félkegyelmű Manócska.
Kissé kiszámítható események követték egymást, némiképp idealizált alakokkal. Silvelie a maga „angyalságával” néha kifejezettem idegesített, túl naiv volt a figurája. Az események jól példázzák, hogy egy bűncselekmény elkövetése milyen kihatással van nemcsak az elkövető, de környezetére, későbbi életének alakulására, sőt még akár olyan emberekére is, akikre nem is gondolna.
A tulajdonképpeni történet Silvelieről szól, akinek van egy idős festő barátja, aki tanítgatja az élet szépségeire a sok kegyetlenség után. Sajnos a barát meghal, és innen kezdődnek a bonyodalmak. A család már addig is sokat tűrt és szenvedett az apa miatt. Amikor kiderül, hogy az idős festő a vagyona jelentős részét Silveilere hagyta, az édesapja felveszi a nagy összeget és nem akarja a lánynak vissza adni. Egy esős éjjel, amíg Silvelie távol van, megölik a részegen hazatántorgó családfőt. A közös szenvedés után jön a közös bűn: jelképesen mindegyikük az áldozat szívébe szúrja a kést.
A regény tipikusan romantikus olvasmány: fordulatos cselekményszövés, szélsőséges jellemek, hatalmas szenvedélyek, indulatok, egymásnak feszülő ellentétek. Az Alpok világának zordsága lehet az emberi lélek durvaságának képe. A gleccser vájta völgy persze az emberi cselekedetek rossz irányát is jelöli. Csupán a törvények világosak, melyeket mindenképpen be kell tartani, vagy kivételesen, a nagyobb igazság érdekében, át lehet hágni.
A könyv első felében a bűnhöz vezető utat írja le Knittel, a második részben a bűn felderítése és gyötrelmes megvallása áll a középpontban. Majd némi kiegyenlítődés zárja az izgalmas, halványan a társadalmi feszültségekre is utaló regényt. A német filmesek készítették el 1985-ben a könyv filmváltozatát. A két főszereplő: Mario Adorf és Maruscka Detmersh.
John Knittel: 1891. március 24. Dharwad, India - 1970. Svájc.
Árkádia, Budapest, 1988
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése