Háy János: Hozott lélekHáy János novellafűzére méltó párja, folytatása a Napra jutni című tavalyi sikerkönyvének. Említhetném a Házasságon innen és túl, A gyerek, valamint a Bogyósgyümölcskertész… c. könyveit, de a Mélygarázs és a Gézagyerek is ebbe a sorba tartozik.
A novellagyűjtemény öt ciklusában olyan problémákról olvashattam, amik az említett köteteinek is alaptémái voltak. A párkapcsolatok válsága, a gyerekkor hatása későbbi életünkre, illetve a falusi mélyszegénység ábrázolása, nehézségei mind megjelentek már írásaiban. Itt ezekről a fontos kérdésekről olvashatunk egyben, töményen. Háy János könyve nem túl szívderítő olvasmány, ahogyan szembenézhetünk önmagunk életének pillanataival. Ez a szembesülés, felismerés sok esetben megrázó és elgondolkodtató. A gyönyörű szavak, sorok, fájdalmas felnőttmesék napjaink problémáiról. Középpontban ezúttal is az emberi kapcsolatok: szerelem, válás, gyerek. Megcsalunk és megcsalatunk… Olvasás közben pedig pörög életed filmje, sok ismerős pillanattal. Biztos vagyok benne, sok élethelyzet ismerős lesz az olvasóknak, nekem is akadt jó pár ilyen... mintha az én életemből is merített volna és megírta volna Háy János. Nem, nem voltam tőle boldog, mert ezek sajnos sokszor elrontott és rossz döntések miatti helyzeteket idéztek meg (Apa), hogy csak egyet emeljek ki.
A sok szerelmi háromszögekből, válásokból, csonka családokból felnőtté váló gyerekekről, a boldogság fájdalmas hiánya miatt öngyilkosságokba menekülők történeteinek fűzére, mintha nem is több történet lenne, hanem a végére egyetlen hatalmas, de nem működő kapcsolattá állna össze. A sok-sok felvillanó emberi életek pillanatképeinek fájdalma bizony nyomasztó volt egy idő után. Mégis csodálattal és áhítattal olvastam ezeket az embermeséket. Minden kis részben akad egy mese, amit apa vagy anya mesélnek el a gyereknek.
Talán ezek a legszebb pillanatai a kötetnek. Igazi feloldások ezek. "Néha kellenek ilyen mesék" mondja apa az egyik történetben. Valóban kellenek. A kis királylányok és királyfik élete talán jobbá válhat, elkerülhetik a szülők által elkövetett hibákat. Ha okulnak a mesékből. Itt a két kedvenc mesém A havasigyopár és a Villanylovag és gázvitéz címűek voltak.
A szakítások és megcsalások, a kiüresedett, beszürkült párkapcsolatok ellen lehet tenni. Ez persze társasjáték, mint az élet. A rossz neveltetésen is túl lehet lépni kitartó akarattal. A butaság, közöny ellen már nehezebb tenni. Az öregedés és a halál pedig sajnos elkerülhetetlen. Mégis nagyon nem mindegy, hogyan éljük meg életünket, mit hozunk magunkkal otthonról, és főleg mit adunk tovább gyerekeinknek. Minden életnek egy változata van, az, amit megélünk. A "hogyan" főleg rajtunk múlik.
Talán ebben tud segíteni a Hozott lélek. Odafigyelni egymásra, picit többet törődni a másik emberrel, annak érzéseivel, örömeivel vagy bánatával. Bizony sok esetben csak az önös érdek hajt bennünket, pedig a mi boldogságunk a velünk élőkén is múlik.
Nekem már a Napra jutni is kerek és remek volt, ez ha lehet, még jobb. Olyan tükröt tart elénk Háy János, amibe bele kell nézzünk. Ha a látott kép nem éppen nekünk tetsző, azért nem a tükör a hibás. Az ábrázolt sorsok fájóak, beléd marnak, mégis jól estek olvasni. Egy jó nagy pofon, ami kellő időben csattant el. Felráz.
Biztosan újra, bele-beleolvasós lesz. Így az év feléhez közeledve számomra talán az eddigi olvasmányok legjobb és legmaradandóbb élményét adta. Nálam biztosan az év könyvei közt a dobogón a helye.
Kedvenc történetek még: Nyolc év után, A tiszta lap, A természet hangja, Mi és te, A lány, aki hozott lélekből dolgozott, Két összeillő ember, A vödör, Laci bácsi.
A könyvet köszönöm az Európa Kiadónak!
Európa, Budapest, 2015
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634050964
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése