A gránitlelkű"Az igazán jó harcos az izmaiból csak annyit vesz ki, amennyit feltétlenül szükséges, mert sosem tudhatja, meddig tart a csata."
Benkő László új és nagyívű sorozatának első része ahogy a címe is mutatja a gránitlelkű Zrínyi Miklós életéről szól. A szigetvári hős, Zrínyi Miklós gróf (horvátul: Nikola Zrinski) 1508. körül született. Élete a török seregek hódító harcainak megakadályozásáról szólt. Egy végig letehetetlenül érdekes, olvasmányos és sodró történelmi kalandfolyamon át rajzolja meg a portréját Benkő László.
Egy barátság története adja a keretet ehhez a zűrzavaros időszak bemutatásához.
Kristóf a magyar születésű, de törökök által elrabolt kisfiú és az akkor még szintén gyermek kis Zrínyi barátága életük végéig tartott. A kölcsönös tiszteleten és hűségen alapult ez az érzés. Kristóf szökése a törököktől és a várba kerülése indítja a történetet.
Magyarország az 1520-as években a II. Szulejmán szultán vezette, egyre terjeszkedő Oszmán Birodalom, valamint V. Károly német-római császár közötti harcok útjában állt. A II. Lajos király uralta korabeli Magyarországot főként Erdély és Horvátország felől fenyegette veszély. A török hódítás fő célja Bécs volt.
Azonban Szigetvár kiemelten fontos pont volt ebben a tervben.
A Zrínyi család mindenkinél keményebben és határozottabban lépett fel a boszniai pasa portyázói ellen, ők cselekedtek és harcoltak. Sok érdekes áthallást véltem felfedezni, a jelen helyzetünkre utalóan. Az akkori háromfelé húzó országvezetés nem volt képes megegyezni, összefogni. Az önös érdekek motiváltak sok nagyurat, illetve egyszerűen nem adtak segítséget. Ugyanakkor V. Károly és a bécsi udvar is rendre, évekig nem folyósította a végvári katonák és a lovaik élelmezésére és fegyvereikre a megígért összeget.
Ezt Zrínyi saját zsebből fizette... A Habsburg udvar vajmi keveset tett Magyarországért.
Innentől megértettem, hogy esetenként nem mindig a legtörvényesebb úton növelte birtokait, és várait Zrínyi. Az ő jobbágyának lenni azonban nem volt annyira rossz, mert rájuk is odafigyelt, hiszen felismerte, hogy ez oda-vissza fontos. Egy jellemző idézet, ami sokat elárul erről a józan gondolkodású emberről:
"S ha a gazdám parancsot adott, sosem azt kiáltotta, hogy „előre”, hanem hogy „utánam”!
Mindeközben kibontakozik előttünk a törökkel egész életében ádázul, megalkuvást nem ismerve küzdő „gránitlelkű” Zrínyi Miklós gróf személyes sorsa. Hogyan vált hazájáért odaadóan harcoló, nyílt és tiszta gondolkodású hadvezérré. Megismerjük magánéletének pillanatait, gyermekeihez és feleségéhez fűződő kapcsolatát is. Karizmatikus hadvezér volt. Ma is jó lenne egy hasonló gondolkodású államférfi.
A végvári vitézek, portyák, török és magyar kémek, a váratlan események által szabdalta világában minden megeshetett. Érdekes és elgondolkodtatóan izgalmas a végvári élet bemutatása.
Igazi kalandregény ez a török által megtámadott, felperzselt falvakról, várakról, elrabolt gyermekekről, akikből janicsárt nevelt a török hadsereg. Részesei lehetünk II.Szulejmán terveinek kidolgozásában. Ő nagyon is tisztában volt, jól látta a széthúzó országunk állapotát. Kémei kiterjedt hálózatán át mindenről értesült, komoly tudás is volt a hatalmas haderő mögött. Míg Ferdinánd és Szapolyai János, az
özvegy Mária és Izabella királynék sorsa is megjelenítésre kerül. Ott lehetünk Fráter György különös és veszélyes terveinél, valamint az
árulók végzetének beteljesülésekor. Véres magyar valóság, önző hatalmi belviszályok súlyosbították a helyzetünket.Zrínyi 1529-ben jelen volt Bécs ostrománál, 1542-ben Pest ostrománál is döntő szerepe volt katonáinak. Ezen érdeméért Horvátország bánjává nevezték ki, 1546-ban pedig - a török elleni harcokban véghezvitt tetteiért - Ferdinánd királytól megkapta uradalomul az egész Muraközt, Csáktornya várával együtt.
Szigetvár gyenge vára királyi tulajdonban állt. Zrínyinek szerepe volt Szigetvár 1556. évi első ostromában is, amikor még sikerült megvédeni a várat a töröktől. Zrínyi ezt követően többször is nézeteltérésbe keveredett a Habsburg-udvarral, majd 1557-ben lemondott báni méltóságáról.
A végső ostrom 1566. augusztus 1. és szeptember 7. között, 34 napig tartott. Zrínyi ismét csak ígéretet kapott a segítségre az udvartól és a magyar nagyuraktól...
Elképesztő az udvar közömbössége. A regény az ostrom utolsó perceit is hűen ábrázolja. Az akkor már 72 éves II. Szulejmán ugyan úgy elismerte ellenfele hadi tudását, mint ahogyan Zrínyi is tudatában volt a hatalmas túlerőnek. Megindító pillanata a regénynek a végső eskü a vár udvarán.
Cselekményes, végig olvasmányos, korhű és izgalmasan érdekes volt a regény. Mesterien sikerült a megtörtént események megjelenítése és beépítése a regénybe. Az egykor élt személyek emberközelivé
váltak a lapokon. Élmény volt olvasni az akkori életről, fegyverekről, ruházkodásról és udvari intrikákról.
Lehet belőle tanulni. A kiadós és alapos kiegészítő szó és személymagyarázat külön hasznos a könyv végén.
Benkő László magas szinten és egyenletesen jól ír. Magával ragadó történetet ad olvasói kezébe.
Ajánlom minden érdeklődőnek és történelmet szerető olvasó embernek.
Nem szeretek nagy szavakat használni, de ez zseniális! Nagyívű, monumentális és hibátlan.
Ilyen egy nagyszerű történelmi regény. Várom a folytatásokat, izgalmas kalandokban lesz még részünk!
5/5. Hibátlanul jó.
Köszönet érte Benkő Lászlónak és a kiadónak!
Családi Könyvklub, 2014
586 oldal · ISBN: 9789638961945
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése