"Erlendur a templom előtt ült a kocsiban, cigarettázott, és azon tűnődött, mit is neveznek az emberek véletlennek. Mindig lenyűgözte, hogyan tud a véletlen emberek sorsáról, életről és halálról dönteni."
Arnaldur Indridason Reykjavíkban született 1961. január 28-án. A nagyapja költő volt, az apja pedig író. Arnaldur gyerekkori emlékeinek egyik legkellemesebbike mind a mai napig az írógép kopogása, ami valószínűleg befolyásolta abban, hogy ő is regényíró lett. Már 20 évesen újságíróként dolgozott, majd 1986-tól 2001-ig filmkritikus volt. 35 évesen szerzett egyetemi diplomát az Izlandi Egyetem történelem szakán.
Első regénye 1997-ben jelent meg, amit azóta számos követett. Sikerére jellemző, hogy a harmadik regényéből a Vérvonalból film is készült. 2002-ben és 2003-ban elnyerte a skandináv krimiknek járó Üvegkulcs-díjat, 2005-ben a Kihantolt bűnökért megkapta a Brit Krimiírók Szövetségétől az Aranytőr-díjat is. A reykjavíki Erlendur felügyelő nyomoz 14 krimijében.
A Hipotermia nálunk a hatodik Erlendur nyomozati anyag, ami a könyvhétre jelent meg.
Egy egészen biztosnak tűnő, nyilvánvalóan öngyilkossággal indul el a cselekmény. Maríat holtan találja egy barátnője a nyaralójukban. A rendőrség lezárja az ügyet, de Erlendur felügyelő azonban ösztönösen érzi, hogy valami nincs rendjén. Jól érzi.
A nő nem régiben vesztette el súlyos betegség után az édesanyját, aki nagyon közel állt hozzá.
Túlságosan is... A miértre a válasz messze, még a gyermekkorába nyúlik vissza.
Akkor, egy tragikus balesetben, imádva szeretett édesapját vesztette el. María egy életen át hordozza magában a fájdalmát. Önmagát tette felelőssé apja haláláért, képtelen feldolgozni a tragédiát.
Anyja szinte "rátelepszik" a lánya életére, inkább fokozva, mintsem csökkentve a tragédia súlyát. A nő házassága is megsínyli ezt. Ami érthető is, bár megértő és türelmes férje szeretete sokat segít az életet elviselni Maríanak. Milyen anya az ilyen? Ő szorulna kezelésre... Társadalomkritika, önsorsjellemzés, lebilincselően egyszerű krimi. Már-már költői írás, a kriminek egy egészen más dimenziója, még az író többi könyvéhez képest is kiemelkedő a hangulatábrázolása és a történetvezetése.
Erlendur nyomozásait olvasva az egyszerű, szűkszavúság és a kitartás a fő jellemzői. Sallangmentesen a lényegre törően megírt krimik ezek. Itt nem is maga a bűntény a lényeg, hanem
az elkövetés módja és okai. A "miért" lélektani hatásai érdekesebbek és elgondolkodtatóbbak. Érzékeink lefagynak, agyzsibbasztó emlékek kerülnek elő. Itt nem is egy bűntényre derül fény az
eset kapcsán. Remek karakterek színesítik a jól megírt történetet. Erlendur romokban lévő élete, mintha javulásnak indulna.
Az erős érzelmi alapokra épülő és a múltba révedő történet hibátlan. Megint le vagyok nyűgözve!
Az izlandiakról mindig azt gondoltam, hogy olyan nyugalmas vikingek. A hirtelennek mondható fejlődés az emberekre és életükre is hatással volt. Ám az emberek nem tudtak olyan gyors ütemben változtatni régi jól megrögzött szokásaikon, hagyományaikon, mint azt a fejlődés magával hozta, sokan megragadnak a múltban.Tudnunk kell, hogy Izland szegény agrárországból modern, virágzó állammá vált néhány évtized leforgása alatt.
Erlendur igazi izlandi nyomozó. Hűvös nyugalma és fáradhatatlan kitartása két fő jellemzője. Makacsul csak kérdez és kérdez. Ő is cipeli a múltja bűneit: egyik a gyermekkorában történt esemény traumája nála is egész életére kihatott, míg másik a válása és a kapcsolata gyermekeivel azok sorsának alakulása adja.
Ez a gyermekkori eset az előző krimikben is kirajzolódott, de ennyire alaposan és drámaian mint most még nem került leírásra. Szívszorítóak ezek az oldalak, amikor ezt idézi fel a gyermekének a felügyelő. És bizony meghatóak is. Az élet megy tovább, azonban édesanyja is ott annál a tragikus történetnél "megállt". Halála pillanatában is arra emlékezik. Erlendur alakján keresztül képet kapunk az északiak gondolat és érzelmi világáról is.
Ennek a kriminek is az egyszerűségében rejlik nagyszerűsége. Nem annyira a rejtélyen volt a hangsúly, hanem inkább a szereplők jelleme lett mélyrehatóan bemutatva. Elképesztően jó atmoszférateremtés jellemzi a nagyszerű karakterábrázolás mellett. Kit, mi motivált, mi és hogyan történt. Egy nem hétköznapi módon elkövetett gyilkossággal van dolgunk.
Ugyanis María felkeresett egy médiumot. Anyja megígérte neki, hogy ha létezik halál utáni élet, azt tudatni fogja vele. Természetesen az emberi hiszékenység határtalan tud lenni...
Nem árulok el nagy titkot, ha az a régi bűn árnyéka máig kísért. Háttérben olyan önzően gyarló emberi érzésekkel, mint a pénz és a szerelem.
Erlendur most is érdekes esetet tár elénk. Mellékszálként a régi eltűnési ügyek közül kerül elő kettő, ami kapcsolódik a jelen ügyhöz.Izgalomban és feszültségben nem lesz hiány.
Talán még egy javaslat: aki még nem olvasott Indridason krimit, ne ezzel kezdje az író megismerését. Történeteiben sok visszautalás van. Érthetőbb és érdekesebbek a krimik, ha sorban olvassuk.
Az Animus Kiadónál eddig megjelent kötetek:
Vérvonal, Kihantolt bűnök, Távoli hangok, Hideg nyomon, Hidegzóna.
Köszönöm a könyvet a kiadónak!
Animus, Budapest, 2014
Fordította: Torma Péter
288 oldal · ISBN: 9789633242407
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése