"Az ember szabadnak született, és mindenütt bilincsbe verik."
Rousseau
Kim Leine nálunk első kötete március elején jelent meg az idén 20 éves Scolar Kiadónál. A bemutatóra hazánkba érkezett a szerző is, akitől remélem lesz még más írása is elérhető.
Kim Leine (1961-) Norvégiában született, ahol egy Jehova Tanúi közösségben nevelkedett. Tizenhét éves korában költözött Dániába, első két regénye önéletrajzi ihletésű volt: a 2007-es Kalakban a családon belüli erőszak súlyos tapasztalatait dolgozza fel, míg a 2008-as Valdemarsdagban egy a nagyapja által elkövetett 1938-as gyilkosságot mesél el. Harmadik műve, a 2009-es Tunu egy Grönlandon ápolóként dolgozó férfiról szól. Leine dánul írja műveit, négy regénye mellett két novelláskötete is megjelent már, a hónap elején személyesen mutatta be magyarul megjelenő kötetét Budapesten. Múltjában az erős vallásos hatás mellett Grönlandon ápolóként eltöltött hosszú évek, családon belüli szexuális zaklatás, depresszió és morfium függőség egyaránt jelen van. A 2012-ben megjelent A Végtelen-fjord prófétái XVIII. század végi Dániába és Grönlandra kalauzolja el olvasóit.
A csodaszép borító egy mély és kalandos történetet takar. A boríró, emeljük ki Dale DeArmond Lake Spirit fametszetének felhasználásával készült. Az egészen bizonyos, hogy az idei év legszebb borítója.Jó volt olvasni, erős regény. A regény főszereplője, Morten Flack inkább elmenekül a rá váró lelkészi állás és a házasság elől. Missziós papnak szegődik Grönlandra, ahol aztán egymást gyötrik a dán gyarmatosítók és az őslakosok. A lázongók szabadságról, egyenlőségről álmodoznak, Flacknak pedig az lesz a feladata, hogy térítse meg az “eretnekeket” akár erőszak árán is.
A szigeten lakókat a szélsőséges időjárás sem kíméli: télen a hónapokon át tartó sötétség, nyáron az éjszakai napsütés őrülete. A keresztény hitre tért grönlandiak lázonganak, vezetőjük Habakuk, a próféta és felesége, Maria Magdalene. Szabadságról, egyenlőségről és testvériségről álmodoznak a francia forradalomtól négyezer kilométerre..
Morten Flack figurája fiktív, nincs közös vonásuk az íróval, bár ő is hasonló utat járt be. Az egész történet fikció néhány valós elemmel. Morten Flack jellemének, gondolkodásának a kulcsa a regény során visszatérő Rousseau-i gondolat: "Minden ember szabadnak születik, és mindenütt bilincsbe verik"
Olvasásakor egyszerre volt magával ragadó és mocskos, alantas, érezni lehetett a füstöt,
a fagyott grönlandi havat. Az erős hangulata sokáig velem marad, a sárral, hóval, mohával
és jéggel, keveredő jeges tengervíz illata érezhető volt, egyéb dolgokról most nem is mesélnék.
Ellentétek, szabadságvágy, egyenlőség, a hit ereje, és persze a gyarmatosítás a fő irányvonal.
Némi szerelem és kaland is akad a regényben. A két pap, Falck és Oxbøl alakjában ellentmondás
is vegyül. Mindketten másképp értelmezik az adott életkörülményeket, lehetőségeiket. A gyarmatosítás és a keresztény erkölcsök kérdésében is.
Ahogy halad előre a történet, ahogy Morten tiszteletes is egyre elgyötörtebb, idősebb, tapasztaltabb lesz, úgy értékelődik át a vezérgondolat is. Más értelmet talál benne huszonéves ifjú emberként, mint mikor visszatér Koppenhágába. A záró képek a koppenhágai tűzvész leírása nagyon is valós és szemléletes, szép befejezés. Mint a bibliai tisztító tűz. A magányos, megtisztulásra vágyó ember visszatér a természethez. Leine felkavaróan szuggesztív, a legapróbb részletekig hiteles műve lenyűgöző szereplőgárdát mozgatva járja körül az egyén és a külvilág kapcsolatának kérdését.
Kim Leine regénye tavaly októberben megkapta az Északi Tanács Irodalmi Díját, amely az északi régió legjelentősebb elismerése. Olvassátok, kalandozzatok Grönlandon, érdemes lesz!
Őszintén remélem az író korábbi kötetei is hamarosan olvashatóak lesznek magyarul. Ez a könyv nálam az év könyve eddig, még mindig a hangulata és a hatása alatt vagyok. Tetszett, kedvenc lett.
5/5
Scolar, Budapest, 2014
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése