" A gyerekek is tudnak gonoszak lenni. Te is tudod. A gonosz mostoha a társadalom egyik nagy mítosza, de te belegondoltál már abba, hogy a mostohagyerekek is tudnak ugyanolyan gonoszak lenni, mint amilyenek a mostohaanyákat tartják?"
Joanna Trollope a könyv fülszövege szerint ma már Anglia egyik legsikeresebb írónője. Az utóbbi években minden könyve szerepel a bestseller listákon, tizenhat regénye páratlan népszerűségnek örvend. Családregényei mellett a Brit Birodalom jelentős nőalakjairól is megjelentetett egy tanulmánysorozatot, továbbá számos történelmi regényt írt. A Gloucestershire-ből származó írónő jelenleg Londonban él. Munkássága elismeréseként 1996-ban átvehette II. Erzsébet királynőtől a Brit Birodalom Érdemrendjét is. A regény elsősorban az anya-gyermek, mostohaanya-mostohagyermek viszonyra koncentrál, a férfiak mindkét családban a gyermekeik és új választottjuk között őrlődnek.
Mindenki boldog akar lenni. Mindenkinek joga van boldognak lenni. A boldogság nem egy folyamatos állapot. Küzdeni, tenni kell érte, mire apró pillanatokból összeáll.
A regény szereplői a boldogságukért küzdenek. Nagyon hiteles élethelyzetet rajzol elénk az írónő.
Mozaikcsaládok. Én gyerekem, te gyereked... és a mi gyerekünk is, akár.
Ugye ismerős? Lassan oda jut a világ, hogy azon fognak csodálkozni a gyerekek: Jé, a te szüleid
nem váltak el? Fájóan szomorú ez a probléma. 1998-ban íródott és semmit nem veszített aktualitásából.
Van az úgy, hogy véget ér és kiszeretünk a másikból. Mégis, ha mi új életet építünk magunknak, abban az új helyzetben a régi gyerek hol, hogyan fér bele? Mit kezd egy leendő új anyuval-apuval?
Hiába a jó szándék és minden igyekezet, ha nem együtt és közösen akarják, bizony a kudarc borítékolható. Erről is remek pillanatokat olvashatunk. A gyerek minden lehetséges módon tesz keresztbe leendő és igyekvő új szülőjének. Néha nem is egészen tudatosan.
" – Hamarosan mi leszünk a többség.
– Milyen többség?
– A mozaikcsaládok . 2010-re több gyerek fog mostohaszülőkkel élni, mint a vér szerinti szülőkkel."
Tom Carven és Jossie kapcsolata elfáradt, Jossie új életet kezd Matthew-val. A közös kisfiuk a mindössze nyolc éves Rufus nehezen találja helyét ebben az új kapcsolatban. Látja anyja igyekezetét és a készen kapott három nagyobb testvér küzdelmeit. Apjánál a régi szobájában érzi magát igazán otthon, ott van biztonságban. Még a megjelenő új anyajelölt is hamar hangot talál a kisfiúval.
Csupán az első házasságból származó nagylány, a huszonöt éves Dale nem akar felnőni.
Még mindig elhalt anyját siratja, azt az idillt keresi, akarja fenntartani, amit öt évesen érzett.
Ezzel apja alakuló új kapcsolatát teszi tönkre, szinte tudatosan. Matthew exe Nadin sem könnyíti
meg a kapcsolatot. Ő az, aki végképp nem tud mit kezdeni az új helyzetben és feltétlen gyűlöletet
vár el gyermekeitől apjuk új neje irányába.
Amíg a szereplők egymással és egymásért csatáznak a boldogságuk reményében izgulhatunk velük.
Hosszú és kitartó küzdelem ez. Megéri, bármennyire idegőrlő és feszültségekkel teli. Nagy erőssége a regénynek, hogy nem megy át rózsaszínbe. A női karakterek valóban erősebbek, kidolgozottabbak. Igazi hús-vér és szerethetők a szereplők. A kialakult helyzetek ismerősek. A boldogság lehetőségét villantja fel csak a végére.
Hogy lehetnek boldogok: együtt vagy egyedül, de ott a remény.
Igazán értékes olvasmány volt a családi kapcsolatokról, helyzetekről. Jó jellemrajzok, eredeti karakterekkel megírt történet. Még a mellékalakok is életszerűek, ettől lett hiteles, szerethető. Drukkoltam Rufusnak, hogy be tudjon illeszkedni az új testvérek közé, Jossie-nak pedig legyen még ereje, ne adja fel. Tom volt, akit kissé érdemes lett volna küzdésre biztatni. Ő feladta és a kis-nagy lányát választotta. A gyerekek gonoszak is tudnak lenni, míg rá nem jönnek, hogy a szülőknek is joga van boldognak lenni. És akkor mindenkinek jobb…
Együtt mindig jobb, könnyebb szembe nézni a világgal. Családban, egységben lenni, oda tartozni pedig egészen jó érzés. Arról nem is beszélve, mennyivel könnyebb, mint egyedül...
Az írónő további idehaza megjelent kötetei a Kossuth Kiadónál:
A másik család - 2012.
A pap felesége - 2013.
Sógornők - 2012.
Eredeti megjelenés éve: 1998
Kossuth, Budapest, 2013
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése