2013. október 2., szerda

A táltos keresztje

Rozsnyai János: A táltos keresztje






Egyik kedvenc műfajom a történelmi regény. Szerencsére sok jól megírt, olvasmányos kötet került a kezembe. Ide tartozik a fenti kötet is, Rozsnyai János könyve sem okozott csalódást, ami az idei könyvhéten jelent meg. Lássuk, miről is mesél, milyen kalandokról szól a történet.



Némi kis történelmi adalék:
Az 1200-as évek Magyarországán járunk, II. András uralkodása idején. A pápa unszolására királyunk is csatlakozik a szentföldre tartó, Jeruzsálem visszafoglalására irányuló  hadjárathoz.

Röviden a  történet: Makó bán, a Maros melletti vidék ura is a király seregét erősíti katonáival.
Az ő vitéze, Ketel a főhőse ennek a hatalmas kalandsorozatnak. Irány a középkor világa: egy dézsmabehajtással indul a történet. Rögtön a kezdésnek a harci sarc behajtása egy mozgalmas nyitás. Ketel megmutatja, kemény legény, jól bánik a kardjával, igaz az áldozat egy védtelen öreg ember és a lánya... ettől a tehertől menekülve éppen kapóra jön a keresztes hadjárat. Persze a várható "nyereség",  a hadizsákmány is mozgatja a képzeletét.

A további események is hasonlóan színesek, háborúra készülődés, hajózás a tengeren, kalóztámadás. Az izgalmas csata során fogságba esnek hőseink és  rabszolgaság lesz a sorsuk, amit később szerencsés menekülés követ. Nem mesélem el a sok sok különleges és lenyűgöző eseményláncolatot, lesz itt még szerelem is, keresztül a fél világon Ketellel és barátaival.

Főhősünkről fontos tudni, hogy vérében még besenyők vére is csörgedezik, ám ő magyarnak vallja magát. Tudnunk kell még azt is: dédapja táltos volt, ő maga is foggal született. Az akkori néphit a táltos kultúra keveredése és az új hitnek, a kereszténység eszményének kérdései harcot vívnak a lelkében. Ketel vívódásai, öregapja táltos hite és az újjal való találkozása jól visszaadja a lelkében dúló bizonytalanságot, hogy melyik is az igazi hit. Önmagának is felteszi a kérdést: kihez is mondja el imáit?

Pergő, olvasmányos és izgalmas kalandoknak lehetünk tanúi. Ketel is kiveszi részét a harcokból.
A csatlakozó harcosok közt két igaz barátra lel Vadász és Bölény személyében. Hármójuk izgalmas kalandjai követik egymást. Az olvasó nem unatkozik. Bemutatásra kerülnek különböző kultúrák és vallások, azok egymással való ütközése, vagy azonossága. Mindez az 1200-as évek idején.
Megható az a rész, ahol Ketel rádöbben: ennek a harcnak igazából a kereszthez semmi köze.
Csupán annak nevében jó ürügy volt a hódításokra, zsákmányszerzésre.

"Eszébe jutott Vadász, akire nagyon régen gondolt. Elfacsarodott a szíve. Érezte, hogy szereti a férfit, aki fiaként vigyázott rá kalandjai során. Hiányzott bölcsessége, ami Bölényre emlékeztette. Tudta, hogy csodálatos barátokat, nagy szerelmet, sok kínt, harcot, győzelmet hozott neki ez a keresztes hadjárat, aminek nem sok köze volt a kereszthez."

 A férfias, véres harcokat és kalandokat jól enyhítik a gyönyörű lírai részek. A könyv ízes nyelvezete külön olvasási élmény. Hangulatot ad és megidézi a régmúlt kultúránkat. Érezhető az író szépirodalomban való jártassága is a sorokon.

"Puha, fekete talpakon osont az éjszaka. Néha megbotlott egy-egy fáradt csillag a lassacskán lenyugvó hold fényében. Amikor a pirkadatot hozó szellő megrázta a lombokat, az erdő lágyan felsóhajtott."

 A szerelem is feltűnik a lapokon. Igazán megható volt a férfi őszinte érzelmeit bemutató rész. Amikor rádöbben, szereti és vágyik arra a lányra, akit a regény elején megismert.
Korhű hangulatú a történet, izgalmas kalandok sora nagyszerűen elmesélve. A történet olvastatja magát. A lelki vívódások és a hazavezető út elhozza a megoldást Ketel számára. A lobbanékony, kissé forró fejű, nagy természetű Ketel a végére harcedzett, mély gondolatokra is képes emberré válik, lenyugszik. Jellemfejlődése jól nyomon követhető a regény lapjain. Bár a fél szemét is elveszíti, de megtalálja lelki békéjét. Már nem a zsákmány, a szerzés vágya motiválja.
Ráébred: a hit és az elfogadás, egymás szeretete, megbecsülése a fontos! Ezt az örök igazságot
vonhatjuk le végkövetkeztetésnek.

A végére hagytam a közismert mondást, amit gondolom sokan ismernek:
Messze van. mint Makó Jeruzsálemtől! Nos a szerző erre is ad magyarázatot, honnan is ered ez a mondás.
A táltos igazi keresztje és a lelki kereszt, amit magával cipelt, hazaért.
Minden történelem iránt érdeklődő, kalandokat kedvelőnek izgalmas, szórakoztató olvasmány.

Ha valaki szeretné megnézni.... íme:
 Magyarcsanád és Kövegy között monolit kőkereszt áll embermagasságnyira kiemelkedve a földből.
A zömök, rövid karú, máltai keresztre emlékeztető formájú monolit pontos eredete és kora kétséges.
operatőr-vágó: BORKA PÉTER
http://youtu.be/WwgLbpoviuQ



 5/5


Köszönet az Atlantic Press Kiadónak.
    
Atlantic Press, Budapest, 2013
432 oldal · ISBN: 9786155332111

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése