Nézzünk egy kis történelmet:
VIII. Henrik angol király: Az angol történelem egyik legkülönlegesebb szereplője volt. Az ő uralkodása alatt vált le a katolikus egyházról az anglikán egyház. Közismert még hat feleségéről, akik közül kettőt lefejeztetett. Ettől is vált igazán színes, eredeti szemilyiségévé a történelemnek. Azt is tudni kell róla szerette a költészetet, a zenét, a táncot, a lovagi játékokat és az építészetet is, ezen kívül egész jól beszélt franciául és egy kicsit még spanyolul is.
A könyv érdekessége, hogy főleg a fiatal herceg életéről szól. Az útról, hogy király lesz. Hiszen Ő szülei másodszülött fia, vagyis NEM királynak szánták. Ám a sors közbe szól, testvére Arttúr egy lázroham után meghal....így Henrik lép elő a trón várományosává. Bátyja kijelölt feleségével kialakuló mély érzései már-már meglepőek. Apja hiába mesterkedik, végül szerelemből feleségül veszi Aragóniai Katalint. Sajnos a 26 éves ifjú feleség és alig nagykorúvá lett Henrik házassága kudarcok sorozata ....fiú utód nem akar születni, ami már a mániájává válik Henriknek. Sok vetélés, halva szülés után egy leányka marad meg. Henrik öregedő feleségétől szabadulna, szakít az egyházzal és jön a fiatal, hamvas Boley Anna. Új feleség, új remények a fiú utódra.
Nagyon sok érdekes dolgot megtudhatunk arról, hogy mennyire nem szerette apja, illetve mivel ő "csak második a sorban", papnak szánták. Ehhez Henriknek kicsit sem volt kedve, a cölibátus és a visszavonult élet nagyon távol állt tőle. Apját ez a legkevésbé sem érdekelte.
Amikor Artúr váratlan halála ráirányítja a reflektorfényt, szinte csak tűri az apai terrort. Nem semmi volt az, amikor egy lovagi tornán Henrik jobban szerepelt, mint a testvére. Szó szerint el is fenekelte utána az királyi apa....
"Hatalmas pofont kapok.
– Mire való a király másodszülött fia? – ismétli a kérdést.
Nagyot nyelek, pislogok, próbálok jól válaszolni.
– Arra, hogy ha az elsőszülött meghal, maradjon a trónnak örököse.
– Úgy van. Tartalék vagy. Helyettes."
Izgalmas rész volt, amikor apja haldoklik és utána végre, már királyként Ő nála a döntés.
Henrik világéletében igényt formált Franciaország trónjára is, mivel dédanyja, Valois Katalin francia királyi hercegnő volt, VI. Károly leánya, s VII. Károly nővére. Jogát a francia trónhoz soha nem tudta elfogadtatni, pedig tényleg igyekezett. Ez és az erős, fúkat nemzeni vágy motiválta életét. A sors ezt sem igen adta meg neki. Miután halott bátyja feleségét, Katalint elveszi, csak halott csecsemők sora és egy életben maradt leány , Mária az eredmény.
"És ami a legjobb hír: otthon, Angliában Katalin ismét gyermeket hord a méhében. Valóban ránk mosolygott Isten. Ezúttal a fiam élni fog."
Azonban fogy az idő és a remény....Boley Anna feje porba hull.
Ezt a házasságot a szerző gyorsan, néhány oldalon elintézi. Innentől már csak nagy vonalakban követhetjük Henrik életét. Az első, szerelemmel szeretett asszony, Katalin eltaszítása után valahogy semmi nem sikerül a párkapcsolataiban Henriknek....
A harmadik feleség, Anna lefejezése után egy nappal Henrik feltűnő sietséggel vette feleségül Lady Jane Seymour-t, akire hithű katolikusként emlékezik a történelem, s aki Aragóniai Katalin és Boleyn Anna udvarhölgye is volt egymásután végre fiút szült, Edward trónörököst. A törékeny fizikumú, ifjú királyné a szülés után 12 nappal gyermekágyi lázban meghalt.
Henrik életét végig kísérő látomásai, hite nem hagyja el. Ezek a legérdekesebbek a kötetben. A végső, már a halálos ágyán elé táruló jövő megrázó. A keményen harcoló, végig "mindenáronfiút" akaró Henrik megálmodja, hogy aki majd igazán beírja magát a történelembe, mégsem a fia lesz..., hanem a lánya, Erzsébet!
De az már egy másik történet!
Köszönet a Kossuth Kiadónak a könyvért, ami a History sorozatban jelent meg.
380 oldal · ISBN: 9789630974837
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése