2026. augusztus 3., hétfő

A ​hamvak királya

 


S. A. Cosby: A ​hamvak királya



                                                        








Egy éjsötét, összetett „déli noir” a családi kapcsolatokról... A hamvak királya újra bebizonyítja, hogy S. A. Cosby egy elképesztően jó krimiíró. Már előző könyve is a kedvencem lett, A bűnösök vére folyjon is egyedi és eredeti bosszútörténet volt. Nagyon vártam ezt az új megjelenést, azonnal lecsaptam rá, lesöpörtem mindent az asztalomról. Szépirodalmi igényességgel megírt, hatásos, erős drámát kaptam. Amolyan krimibe oltott családregény, sok más témával fűszerezve.

Cosby prózája már a nyitó fejezettől fogva megragad és nem is enged el. Olvasás közben a feszültség lapról lapra fokozódik, a jeges rémület markolászta a torkom, többször sokkot kaptam, valóban brutális és elképesztően jó szerintem a történet. Na, nekem ilyen a jó krimi. Hazai viszonylatban N. Nagy Zoltán jut eszembe, aki hasonló szinten tud. Ő simán lehetne világsztár, ha nyugatabbra születik. Kidolgozott, jól felépített, vitt magával, miközben a frász kerülgetett, ahogy rakosgattam magamban a mozaikokat. Az, hogy még a végén is van több meglepő fordulat, bírta lendülettel, ötlettel a szerző, már csak hab a tortán. Szerintem pazar, nagyon rendben van, ütős befejezést kapunk, bár tudom, nincs tökéletes könyv, hibát mindenben lehet találni. Ám itt felesleges keresni, ez így jó, ahogy megírta a szerző. A visszafogott tempó ad még egy speciális ízt, nem akciókrimi, nem rohanunk, csak az utolsó harmadra pörögnek igazán fel az események, mindenre kapunk választ. Ami néha felér egy-egy váratlan gyomrossal.  

           
Ez a krimi nem csupán egy történet, hanem egy élmény, egy leereszkedés a pokol legsötétebb, legmélyebb bugyraiba, ahol az erkölcs árnyékában komoly kérdések merülnek fel.
Minden döntésnek súlyos ára van... hol egy ujj, hol egy -két élet... a szereplők legbelül mindannyian a megváltásra várnak. Vajon lehet nekik, megkaphatják? Hiszen nincs pardon, nincs kegyelem senkinek. Mindenkinek bűnhődnie kell, a végítélet nem biztos, hogy elhozza a feloldozást. Letisztult szöveg, semmi mesterkélt körülményeskedés, semmi klisé, néhol kifejezetten költői, élénk portrékat kapunk a jól kidolgozott karakterekről. A szavak komoly sebeket okoznak, mélyre mennek, mint a pisztolygolyó. És ez nem csupán egy hatásos szófordulat. Nyers, könyörtelen, de lelke van. A történet erőszakos, de így hiteles, és soha nem indokolatlanul durva. Ez egy ilyen világ. Valós és nyugtalanító.

Egy zsigerig hatoló feszült történet, amely rengeteg érzelmet megmozgat, ami tökéletes egyensúlyban van jelen a krimiben. A családi krematórium eleve ad egy hátborzongató hátteret, az atmoszféra nyomasztó. A krimi középpontjában egy traumatizált család áll, ahol az anya sok éve eltűnt. Apu éppen kómában, a nagyfiú hazatér hogy rendet tegyen a hugi és az öccse zűrös dolgaiban. A testvéri kapcsolatok hálója szövevényes.

A titkok azonban úgy kúsznak elő a múlt homályából, mint ahogyan a fényre jönnek a lepkék. Megmérgezi a szereplők életét, nyomot hagy az olvasóban, minden mindennel összefügg, semmi nem történik véletlen. Ez az a krimi, amiről részleteket sem érdemes elárulni, arra ott a fülszöveg, bár én nem olvastam el. Rettentő intenzív, elgondolkodtató történet a családról, a hűségről és arról, hogy meddig megy el valaki, hogy megvédje a szeretteit. Legyen ennek bármi is az ára.

Kemény, érzelmes témákat is feszeget, és határozottan nem könnyű olvasmány. A regény erőszakot, családi szeretetet, bandaháborúkat, drogot, zsarolást, kínzást, rendőrségi korrupciót és sok mást finomságot tár elénk, ez bizony filmen is jól mutatna. A sötétség mély, magával húz mindenkit. A tét óriási. S. A. Cosby magasra tette azt a bizonyos lécet. Olvassátok, érdemes! Köszi az élményt! A krimi biztos befutó az év kedvencei között! Részemről van hely a polcomon, várom a további könyveit.




Kedvezménnyel  ITT  rendelhető, akár Ekönyvben is!




             
Shawn Andre Cosby: 1973. augusztus 4. (Newport News, Virginia, Amerikai Egyesült Államok) –

Sokan úgy tartják, hogy déli noir stílusú műveivel megreformálta az amerikai bűnügyi regény műfaját, és mostanra például olyan szerzőket tudhat a legnagyobb rajongói közt, mint Dennis Lehane vagy Stephen King. Az eddig megjelent négy regényéért összesen tizenhárom irodalmi díjat kapott, a legnagyobb elismerései három ITW-, két Barry-, egy Anthony- és egy Los Angeles Times-díj. Több könyvének elkeltek a megfilmesítési jogai.







Agave Könyvek, Budapest, 2026

352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635985357 · Fordította: Sepsi László

2026. augusztus 1., szombat

Az Esti ködök kertje

 



Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje




                                  




Amikor tavaly megjelent Tan Twan Eng Ajtók háza új regénye a General Press Kiadónál, rögtön az volt a gondolatom, remélem, ezt a régebbi, 2014-es sikerkönyvét is újra kézbe vehetjük. Szerencsére ez sokak örömére így is történt. Az új kiadás tökéletesen illeszkedik a regényhez.

Kétségtelenül ez az egyik legszebb történet, amit idén olvastam. Biztos, hogy megérinti az olvasó ember szívét és a lelkét, végig képes fenntartani az érdeklődést. Szerintem ez egy figyelemre méltó regény, Tan Twan Eng tehetséges író, Az Esti ködök kertje a második regénye. 

Néhol bizony nyomasztó, merengő, végig szenvedélyes. A regény lényegében egy történelmi keretbe foglalt szerelmi történet. Alapos történelmi információt tartalmaz Malajziáról, ahol a történet játszódik, különösen a második világháború alatti japán invázióról. Érdekes egybeesés, az előző olvasmányom is Malajziában, a japán megszállás alatt, egy női fogolytáborban játszódott.

A történet sokrétű. A narrátor Töoh Jün-ling bírónő, aki a Legfelsőbb Bíróságon dolgozik, és váratlanul egy betegség miatt nyugdíjba kényszerül. A szellemi leépüléssel járó betegségről, az afáziáról van szó. Ezért visszatér fiatalkora színhelyére és Malajziába utazik. A nő egy tehetős kínai-malajziai család lánya, és egy japán hadifogolytábor egyetlen túlélője. A regény egyik középpontjában álló rejtély, hogy miért ő volt az egyetlen túlélő. A háború után a háborús bűnösök könyörtelen ügyésze lesz, bosszúhadjáratot folytat, és a tábori "élményei" miatt, mindent utál, ami japán. Csakhogy van egy probléma. A táborban meghalt nővére a kiotói kertek meglátogatása után egy japánkert építésének vágyát dédelgette. Amikor Jün-ling felfedezi a japán császár korábbi kertészét, Aritomot, aki Malajziában él, megkéri, hogy építsen neki egy kertet elhunyt nővére emlékére. Gyönyörű természeti leírásokat kapunk, a regény fontos eleme a táj, az időjárás, az illatok, a növény- és állatvilág, a teázás szertartása.

Jün-ling és Aritomo, a két központi szereplő, erkölcsileg ambivalensek, mindketten szégyenletes titkokat rejtegetnek, és időnként kifejezetten ellenszenvesek, ami lenyűgözővé teszi őket. Aritomo egy kifürkészhetetlen ember, kevés szavú, de mély tanításokkal bíró, rejtélyes, bölcs, magányos, öregedő művész, akinek mindenre van válasza. Emellett a japán kultúra számos misztikusabb aspektusának közvetítője is – íjászat, teaszertartás, fametszetek, tetoválás, zen filozófia bukkan fel a regényben háttérnek. A regény egyik központi témája az emlékezés és a felejtés.  


             
Az emlékezet szerepe az emberi létezésben, valamint az emlékezet és a felejtés kapcsolata áll a középpontban. A felejtés semmit sem tesz meg nem történtté. Így a jóvátétel sem könnyít igazán az ember lelkén. Akár krimiként is jól működik, hiszen a rejtélyek intenzíven épülnek fel, és művészien tárulnak fel, ügyesen keverednek a törénelmi eseményekkel. Alapvetően rengeteg szeretnivaló van a történetben, összetett, informatív és magával ragadóan melankolikus. Tan Twan Eng mesterien bánik a szavakkal, prózája részletgazdag.

Összetett emberi sorsok bontakoznak ki a szemünk előtt. A regény az egyik legdinamikusabb szereplőgárdával rendelkezik, amit a közelmúltban olvastam. Bepillantást nyerhetünk más mellékszereplők életébe is, mindegyiküknek megvan a saját háttértörténete. Közben megismerjük hagyományaikat, szokásaikat, gondolkodásukat, Malajzia történelmének egy szeletét.

Jün-ling emlékeivel összhangban a történet a múltba kalauzol el minket, és a narrátor hangneme a fókuszától függően változik. Amikor a háború utáni maláj háborús bűnöket vizsgáló bíróságok első női bírájaként betöltött pályafutásáról mesél, a hangneme lapos és érzelemmentes, mintha megpróbálná elnyomni az érzelmeit, míg számos japánt ítél halálbüntetésre. Amikor arról az ellentmondásos vágyáról mesél, hogy az emlékműként szolgáló japánkertet építsen a megszállás alatt elhunyt nővérének, a hangneme gyötrődő. Régóta dédelgetett gyűlöletének gondolatai keserű megvetéssel találkoznak, a bírónő nem tudja elfojtani gyűlöletét. Ezzel mérgezi saját életét is, nem tudja a múltat elengedni.

Határozottan nem cselekményalapú regény, szerintem itt-ott kissé vontatottá vált a történet. Néha úgy éreztem, hogy az írásmód egy kicsit túlzásba vitte a leírásokat, de a legtöbbet gyönyörű volt olvasni. A regény középpontjában nem a romantika áll. Lényegében ez egy történelmi regény, amely az emlékezés és a felejtés szerepét vizsgálja. A középpontban egy bátor nő küzdelme áll, aki elvesztette a nővérét a háborúban, amíg ő maga túlélte azt, és olyan sokáig ragaszkodott a gyűlölethez, hogy ez a láng felemésztette a lelkét. A történelmi események és az érzelmek vihara dúl a lelkében. Drámai történet, rengeteg érzelemmel.
Tegyünk egy képzeletbeli sétát Jugiriben az Esti Ködök kertjében, találjunk lelki megnyugvást, miközben elmerülünk saját emlékeinkbe és gyakoroljuk a megbocsájtást.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!




             
Tan Twan Eng maláj író, aki Pinengben született, 1972-ben.

Tan a University of London egyetemen tanult jogot, később jogászként és ügyvédként dolgozott egy kuala lumpuri ügyvédi irodában, mielőtt írói pályára lépett. Első danos aikidoka, jelenleg Fokvárosban él.
Az első regénye az Esőcsináló 2007-ben jelent meg, amit jelöltek a Man Booker Prize díjra is. A könyv története Pineng-ban játszódik Malajzia japán megszállása előtti és alatti időkben. A könyvet lefordították olasz, spanyol, görög, román, cseh, szerb, francia, orosz és magyar nyelvre.
A második regénye, Az Esti ködök kertje, 2012-ben jelent meg. A könyvet jelölték a Man Booker Prize 2012 díjra és elnyerte a Man Asian Literary Prize díjat, valamint a Walter Scott történelmi regény díjat.







Eredeti megjelenés éve: 2012
General Press, Budapest, 2026
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786151042106 · Fordította: Hegedűs Péter