2025. december 22., hétfő

Hollójárta ​Mohács

 

Benkő László: Hollójárta ​Mohács




                                           







Benkő László új regénye olvasmányos történet, ismeretterjesztő háttérrel és információkban gazdag történelmi kalandra viszi az olvasót. A szereplők személyisége, a karakterek ábrázolása mind életszerű, a történelmi háttér ismerős, mégis leköti a figyelmet. Lajos király személyisége különösen remekül formálódik, még a török hadvezetés is felismerte, mennyire magabiztos, nagyszerű ember, kvalitásaiban erős kezű uralkodó lehetett volna. Tetszettek a Mátyásra való utalások, a király fokozatos felnőtté válása, egyéniségének kialakulása, házasságának háttere. Benkő László élethű és reális képet tud mutatni nem csak a történelmi eseményekről, de a szereplőiről is.

A fordulatokban gazdag történet fontos eleme a címben felbukkanó holló, és a kémhálózatok működése. Elképesztő a török részről bemutatott, jól szervezett kémek munkája. Természetesen megjelenik a palotán belül intrika, a nagyurak torzsalkodásai és ezek következményei baljós és sötét előjelekkel előrevetítik a csata kimenetelét, az ország későbbi sorsát. A regény erőssége, hogy képes magával ragadni az olvasót az író által létrehozott világba. A nehéz és baljóslatú téma ellenére nem csak tanít, hanem szórakoztat is egyben. Több nézőpontból is megjeleníti a történéseket, megismerhetjük a szereplők motivációját. A kötet első része az odavezető útról mesél. Az időben visszaugorva próbáljuk nyomon követni, hogyan is jutottunk el a sorsdöntő Mohácsi csatáig. Kanizsai Dorottya és a többi női szereplő is hangsúlyos alakja az eseményeknek. A szultán kémei között rendkívül ügyes, rátermett nők is akadnak. Kalandokban, szerelemben nincs hiány, hiszen akadnak más hölgyek is a regényben.

A tempó fokozatosan felgyorsul, változatosak és szemléletesek a csatajelenetek, ahogyan a korabeli végvári életbe is bepillantást nyerünk. A hősies helytállás már az 1521-es ostrom esetében megmutakozik, bár ez csupán kis kitérő a történetben. Ez volt Szulejmán első nagyobb támadása a délvidék ellen. A hétköznapi hősök is jelentős szerepet kapnak a regényben. Ettől igazán emberközeli a történet. A regény stílusa részletgazdag, olvasmányos kalandot kapunk. Érezhetően alapos, a történelmi hitelesség kétségtelen. Mindez együtt felemelő, hol pedig kalandos, izgalmas történetet ad az olvasónak. Szerettem olvasni ezt a könyvet, a témaválasztás is igazán jó.

A hadi cselekmények krónikája látványos és részletes, jól követhető. A szultán nagyratörő terveihez hazánk csupán egy állomás volt. A Magyar Királyság kontra Oszmán Birodalom harca nem volt kétséges, de megpróbáltuk a lehetetlent. A több napos eső, Szapolyai késlekedése, és a nagyurak belső viszálya sajnos mind a török felet segítette. Ritkán gondolom, de talán lehetett volna a hosszabb, picit rohamléptékben halad a történet a végére, de épp ezért nehéz letenni. Bár sajnálatosan tudjuk a szomorú végkifejletet. Végig érezni a pattanásig fokozott feszültséget, a csata heves és mindent elsöprő erejét, annak utóhatásait.

Csak megköszönni tudom az írónak a kivételes élményt, amivel megajándékozott. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel a magyar múlt, a történelem sötét oldala.




Kedvezménnyel  ITT rendelhető!


       
Benkő László: (Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.

2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás, Tatárjárás trilógia és a Szent László, Mátyás király vagy Corvin János életét bemutató sorozat. Feldolgozta többek között Kinizsi és Balassi Bálint életét, vagy A pozsonyi csata eseményeit is. Legutóbb Őfelsége lovagja, a Napmadár Itália felett, és a Kuruc vér című regénye került a boltokba.


Lazi, Szeged, 2025
520 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632676234

1 megjegyzés:

  1. Mika Waltari-Mikael Hakim könyvét olvastam sokadszorra, ahol számos utalás történik a magyarokra és Mohácsra is. Kíváncsi voltam a magyar történelem mesélőjének nézeteire is. Most Krúdy Mohácsát is újraolvasom... A török sereget rabszolga kereskedők kísérték, ezért a tömeges vérengzést, lefejezéseket túlzónak tartom, mert sok pénzt érhettek az életerős foglyok. A törökök tényleg ilyen vérszomjasak voltak? Nem értem... A magyar nemesség pedig, Mohács után még tizenöt évig folytatta belső, tesvérharcát, amíg a török el nem foglalta végleg Budát, az ország pedig három részre szakadt. Most úgy tűnik, hogy ketté... Szomorú!

    VálaszTörlés