Madeline Miller: Akhilleusz dala
Szeretem az ókori történeteket, regéket, mondákat. Ezt is számtalanszor láttam filmen és olvastam különféle feldolgozásait. Biztosan sokan lesznek ezzel így, ha csupán az Iliászra vagy a Trója című nagy sikerű filmre gondolok csak. Madeline Miller számomra új felfedezés, aki mesterien szövi a mesét. A tavalyi év egyik legjobb olvasmánya volt a Kirké című regény az írónő tollából. Azóta terveztem, hogy elolvasom ezt az előző, eredetileg 2011-ben megjelent hasonló témájú regényét, ami most új kiadásban került a boltokba.
Azok, akik ismerik az Iliász történetét, tudják, hogy ez bizony tragikus történet lesz. Mégis, Miller regénye egy olyan alternatív értelmezést ad az olvasónak, ahol a szerelemé a főszerep.
A történetet Patroklosz szemszögéből ismerjük meg, ő a mesélő. Peleus király udvarában találkozik, barátkozik össze és később szeret bele a bájosan szépséges, bátor és erős, tehetséges Akhilleusz hercegbe. Őt úgy gondolom mindenki ismeri: édesanyja Thetisz nimfa, aki csecsemőkorában Akhilleuszt megmerítette a Sztüx folyóba, hogy fia sebezhetetlenné váljon. Ezt el is érte, kivéve a sarkát, ahol ugye, fogta a gyereket.
Egy rosszul sikerült baleset miatt a két fiú Kheirón kentaurhoz kerül, aki gondoskodik a neveltetésükről. Elsajátítják a fegyverforgatás tudományát és zeneoktatást kapnak. Miller csodálatos munkát végzett azzal, hogy hű marad az eredeti történethez, miközben hozzáad egy kicsit több dimenziót a karakterekhez. Ebben a mesében Patroklosz nemcsak Akhilleusz hű társa, hanem szeretője is. Ez a fő vonala a regénynek, ahol a kapcsolat tiszta és erős, őszinte, mély érzelmeket megmozgató. Viszonyuk határozottan az egész könyv legfontosabb és legmeghatározóbb része, ahol a trójai háború csupán a keret. Jól érzékelhető a múlt romantikája, az istenek jelenléte, a két főhős kapcsolatának különféle fázisai. Az írónő stílusa gördülékeny, a történetszövés és maga a történet kiváló élményt ad.
Ez egy érzelmekkel teli utazás a két szerelmes mellett, aminek a vége szívszorítóvá válik.
Sok mindent el lehet mondani Akhilleuszról: lenyűgözően technikás harcos, éles elméjű, gyönyörű férfi, aki mindenit elvarázsol megjelenésével, dacos, és akaratos, néha már-már makacs. Nem hisz a háborúban, mint megoldásban, fél a próféciától és késlelteti az indulást. Odüsszeusznak is nehéz meggyőzni őt a fontos expedícióról. Akhilleusz alakja esendő, emberi, kétségekkel vívódik. Végül nem lesz más választása, minthogy engedelmeskedjen az istenek akaratának, elindul Trójába.
Patroklosz szemével egy gondoskodó és ambiciózus Akhilleuszt látunk. Egy félistent, akiről azt jósolták, hogy legyőzi Hektort és a trójai háború hőse lesz. Azonban Hektor halálának következményei vannak. A könyv fő témái: becsület, szerelem, háború, halál, sors elfogadása és bosszú. Az írónő lírai érzékenységgel írta meg a közismert történetet. Akhilleusz és Patroklosz kapcsolatát úgy ábrázolja, hogy a szerelem, az érzelmek maradnak meg az olvasóban. Remek könyv, ami egy újszerű történeté válik a jó elgondolás miatt. Lírai nyelvezete és szívmelengető képei meggyőzőek. A befejezés is méltó emléket állít a szerelemnek.
Ajánlom minden görög mitológiát és kalandot szerető olvasónak.
ITT tudod megrendelni a regényt!
Képek a Trója című filmből.
Madeline Miller:
1978. július 24. (Boston, Massachusetts, Egyesült Államok) –
Első regénye az Akhilleusz dala 2011-ben jelent meg. Ezzel az írónő 2012-ben elnyerte az Egyesült Királyság egyik legrangosabb irodalmi díját, az Orange-díjat. A Kirké a második regénye.
Eredeti megjelenés éve: 2011
General Press, Budapest, 2020
392 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634524175 · Fordította: Szigeti Judit
Megjelenés időpontja: 2020. február 5.
2020. január 31., péntek
2020. január 28., kedd
Örökölt sors
Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
Családi sebek és a gyógyulás útjai
"Mindegy, hogy mennyi idősek vagyunk, hogy milyen távol élünk a családunktól vagy mit tudunk róluk, ők mindig jelen vannak az életünkben."
Bevallom férfiasan, nem terveztem ezt a könyvet elolvasni. Azonban a körülötte kialakult hatalmas siker ráirányította érdeklődésemet. Nem bántam meg, tökéletesen megértem, a siker megérdemelt,
az nem vitatható.
Természetesen több önsegítő, önfejlesztő könyvet olvastam egykor, hiszen mindig is érdekelt a pszichológia. Mégis, valahogy évek óta nem volt a kezemben hasonló sem. Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, diplomáját az ELTE pszichológia szakán szerezte. Olvasmányos, közérthető stílusban, lényegre törően mutat utat, állít példákat. Ez az a könyv most, amit véleményem szerint mindenkink olvasnia kellene. A könyv öt fejezetben tárgyalja a családi traumákat, testvér kapcsolatokat, akár a nem kívánt vagy a "helyettesítő gyerek sorsán át az ikrek viszonyáig. A kapott és adott sebeket, a torzuló és fájó valóságról. Érdekes volt az "én születése" vagy az önbizalom kérdése részek.
"A kezdeti szeretethiány mint egy vörös jel vonul végig az életünkön, amitől nagyon nehéz megszabadulni."
Tükröt tart, akarva-akaratlan felrázza az olvasót és önvizsgálatra készteti. Hasznos hátteret teremt, hogy merjünk szembenézni a traumáinkkal, a régi titkokkal, amit cipelünk magunkkal. Eredményes terápia lehet, hogy emberi kapcsolatainkat tisztázzuk, megértsük vagy átértékeljük. Megkockáztatom, hiánypótló könyv a témában, még úgy is, hogy többször csak a felszínt karcolja, nem válik száraz lexikonná, szakszöveggé. Empátiával irányt mutat.
Minden családban akadnak csontvázak a szekrényben... Problémák, kapcsolati válságok, bizonytalan vagy elmérgesedett helyzetek. Homokba dugni nem érdemes a fejünket, a problémákra igenis van megoldás. Orvos-Tóth Noémi írása olyan, amitől egyből meg tud nyílni az olvasó, bizalmat, segítő figyelmet érez. A közérthetősége mellett ez a másik lenyűgöző ereje.
Érdemes és időszerű rendet tenni, nem tűrni, cipelni évekig, évtizedekig a nyomasztó sebeket. Az ember mindig a miérteket keresi, áll értetlenül élete meghatározó perciben. Oké, megtörtént, DE MIÉRT? A háttér kérdése izgalmas felfedezés lehet. Döbbenetes igazságok világítják meg az okokat. A háttérrel ijesztő is volt szembesülnöm. A harag valóban lélekölő-nyomorító. Tetszettek a példák,
a valós esetleírások, ami további gondolatébresztő. Aki szorongással, depresszióval zavaros családi kapcsolattal vagy bármi más lelki gonddal küzd, igen hasznos könyvre bukkanhat.
Jól felépített, könnyen olvasható, hatásos könyv, mégis volt, hogy magam is leálltam, elmerengtem a múlton. Lelkiekben erősen megmozgatott ez a könyv. MIT is tudunk elődeinkről? Nagyanyáink, nagyapáink életéről, érzéseiről, ami hihetetlen ugyan, de máig hat, visszük tovább. A fejezetek végén lévő kérdések segítettek elmélyedni az egyéni világomban, családi kapcsolatokban.
Gondolatébresztő olvasmány és őszintén örülök, hogy a kezembe került, nem hagytam ki. Az általam olvasott önismereti könyvek közül, ez magasan kiemelkedik. Biztos vagyok benne, kedves olvasó, hogy olvasás után a saját családod is más szemmel nézed…Rajta, csak bátran! Ígérem, izgalmas felfedezés lesz!
"Amit azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni: minden szülő gyerekként kezdte az életét."
Részlet a fülszövegből:
Számomra ma már egyértelmű, hogy egyetlen ember sorsa sem érthető meg transzgenerációs szemlélet nélkül. Ha szeretnénk megszabadulni kínzó tüneteinktől, vagy megváltoztatni zavaró viselkedési és érzelmi mintáinkat, fel kell tárnunk családunk múltját.
Ez gyakran nem egyszerű feladat, mert sok titkot, kimondatlan feszültséget hurcolunk magunkkal, és adunk tovább generációról generációra. A tabutémák pedig megakadályozzák, hogy egészségesen és őszintén kapcsolódjunk egymáshoz és önmagunkhoz.
Ebben a könyvben szeretném végigvezetni az olvasót egy transzgenerációs önismereti úton, hogy saját életében tetten érhesse és helyrehozhassa a múltból megörökölt negatív érzelmi viszonyulásokat és viselkedési mintákat.
Eredeti megjelenés éve: 2018
Kulcslyuk, Budapest, 2019
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155932007
Családi sebek és a gyógyulás útjai
"Mindegy, hogy mennyi idősek vagyunk, hogy milyen távol élünk a családunktól vagy mit tudunk róluk, ők mindig jelen vannak az életünkben."
Bevallom férfiasan, nem terveztem ezt a könyvet elolvasni. Azonban a körülötte kialakult hatalmas siker ráirányította érdeklődésemet. Nem bántam meg, tökéletesen megértem, a siker megérdemelt,
az nem vitatható.
Természetesen több önsegítő, önfejlesztő könyvet olvastam egykor, hiszen mindig is érdekelt a pszichológia. Mégis, valahogy évek óta nem volt a kezemben hasonló sem. Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, diplomáját az ELTE pszichológia szakán szerezte. Olvasmányos, közérthető stílusban, lényegre törően mutat utat, állít példákat. Ez az a könyv most, amit véleményem szerint mindenkink olvasnia kellene. A könyv öt fejezetben tárgyalja a családi traumákat, testvér kapcsolatokat, akár a nem kívánt vagy a "helyettesítő gyerek sorsán át az ikrek viszonyáig. A kapott és adott sebeket, a torzuló és fájó valóságról. Érdekes volt az "én születése" vagy az önbizalom kérdése részek.
"A kezdeti szeretethiány mint egy vörös jel vonul végig az életünkön, amitől nagyon nehéz megszabadulni."
Tükröt tart, akarva-akaratlan felrázza az olvasót és önvizsgálatra készteti. Hasznos hátteret teremt, hogy merjünk szembenézni a traumáinkkal, a régi titkokkal, amit cipelünk magunkkal. Eredményes terápia lehet, hogy emberi kapcsolatainkat tisztázzuk, megértsük vagy átértékeljük. Megkockáztatom, hiánypótló könyv a témában, még úgy is, hogy többször csak a felszínt karcolja, nem válik száraz lexikonná, szakszöveggé. Empátiával irányt mutat.
Minden családban akadnak csontvázak a szekrényben... Problémák, kapcsolati válságok, bizonytalan vagy elmérgesedett helyzetek. Homokba dugni nem érdemes a fejünket, a problémákra igenis van megoldás. Orvos-Tóth Noémi írása olyan, amitől egyből meg tud nyílni az olvasó, bizalmat, segítő figyelmet érez. A közérthetősége mellett ez a másik lenyűgöző ereje.
Érdemes és időszerű rendet tenni, nem tűrni, cipelni évekig, évtizedekig a nyomasztó sebeket. Az ember mindig a miérteket keresi, áll értetlenül élete meghatározó perciben. Oké, megtörtént, DE MIÉRT? A háttér kérdése izgalmas felfedezés lehet. Döbbenetes igazságok világítják meg az okokat. A háttérrel ijesztő is volt szembesülnöm. A harag valóban lélekölő-nyomorító. Tetszettek a példák,
a valós esetleírások, ami további gondolatébresztő. Aki szorongással, depresszióval zavaros családi kapcsolattal vagy bármi más lelki gonddal küzd, igen hasznos könyvre bukkanhat.
Jól felépített, könnyen olvasható, hatásos könyv, mégis volt, hogy magam is leálltam, elmerengtem a múlton. Lelkiekben erősen megmozgatott ez a könyv. MIT is tudunk elődeinkről? Nagyanyáink, nagyapáink életéről, érzéseiről, ami hihetetlen ugyan, de máig hat, visszük tovább. A fejezetek végén lévő kérdések segítettek elmélyedni az egyéni világomban, családi kapcsolatokban.
Gondolatébresztő olvasmány és őszintén örülök, hogy a kezembe került, nem hagytam ki. Az általam olvasott önismereti könyvek közül, ez magasan kiemelkedik. Biztos vagyok benne, kedves olvasó, hogy olvasás után a saját családod is más szemmel nézed…Rajta, csak bátran! Ígérem, izgalmas felfedezés lesz!
"Amit azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni: minden szülő gyerekként kezdte az életét."
Részlet a fülszövegből:
Számomra ma már egyértelmű, hogy egyetlen ember sorsa sem érthető meg transzgenerációs szemlélet nélkül. Ha szeretnénk megszabadulni kínzó tüneteinktől, vagy megváltoztatni zavaró viselkedési és érzelmi mintáinkat, fel kell tárnunk családunk múltját.
Ez gyakran nem egyszerű feladat, mert sok titkot, kimondatlan feszültséget hurcolunk magunkkal, és adunk tovább generációról generációra. A tabutémák pedig megakadályozzák, hogy egészségesen és őszintén kapcsolódjunk egymáshoz és önmagunkhoz.
Ebben a könyvben szeretném végigvezetni az olvasót egy transzgenerációs önismereti úton, hogy saját életében tetten érhesse és helyrehozhassa a múltból megörökölt negatív érzelmi viszonyulásokat és viselkedési mintákat.
Eredeti megjelenés éve: 2018
Kulcslyuk, Budapest, 2019
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155932007
2020. január 26., vasárnap
A nap csókja
Bálint Erika: A nap csókja
Bálint Erika bemutatkozó, első regényéről pontosan egy éve írtam ajánlót. Az Adj esélyt eredeti témaválasztása, a történet sodra, valódisága megfogott, jó emléket hagyott. Kíváncsian vettem kézbe az újabb regényét, amiről hasonló élményem maradt. Ezúttal is fontos és jellemző sorsok, drámák adják a történet mélységét. A csinos borító alatt egy felnőtt, ötvenes évei elején járó tanárnő szerelmét ismerhetjük meg. A szerelem itt azonban csak egy eszköz a nő öntudatra ébredésének, új életének nyitányához.
Léna igazi sznob, budai orvosfeleség, hosszú évek óta kiüresedett házasságban él férjével, Robival. Látszólagos idilli életük igazi "aranykalitka" azonban álca a külvilágnak. Az okok mélyen a nő gyermekkorában keresendőek. Elképesztő, mit hurcolunk magunkkal otthonról, miféle teher, visszahúzó erő lehet a gyermekkori szeretetlenség, szigor. Bálint Erika társadalmilag jellemző problémákat választott regényének alapjául. A szülő-gyermek kapcsolat, a párkapcsolati válság és az egyén boldogsága itt nehezen talál közös nevezőre. Egyértelműen kiderül, sosem volt ez szerelmi házasság, és nem is a férj a hibás, hogy házon kívül keresi a boldogságot. Való igaz, folyamatosan félrelép, de ezt neki csupán a helyzet hozta. Mondhatni, ő feltalálta magát...
Sajnos Léna olyan traumákat hordoz, ami a görcsös megfelelni vágyás kényszerével párosul. Tartja
a látszatot, őrzi a rosszat, mint kilépne, miközben lelkileg és testileg is szenved. Évtizedek óta csak "élnek", egymás mellett.
Hosszú évek fájdalma, elhanyagoltsága számtalan pszichés tünetet produkál, egészen a kínzó, állandó migrénig. Miközben egyértelműen boldogtalan, folyamatos szeretethiánya van. Ő is csak egy csinos díszlet a házasság romjai felett. Nem is értettem, miért ragaszkodik valamihez, ami sosem volt? Vajon miért, mire várt eddig? Elfojtott, viharos érzelmek tombolnak lelkében. Először önmagát kellett legyőzze, elszánnia magát a döntő lépésre... Idáig azonban hosszú és keserves út vezetett. Közben felvillannak a gyerekkor emlékei, képei, megismerjük a szülői hátteret, az ő elrontott házasságukat. Ezt cipeli tovább Léna, mint egy rossz örökséget. Tovább súlyosbítja az idős, beteg apa a helyzetet.
Zsú, a lányuk felnőtt, egyetemista, apját rajongva szereti, míg anyjával hűvös a kapcsolata. Valahol ő is most válik igazán felnőtté, hogy a szülők házassága végleg összeomlik. A problémákkal való szembenézés ideje, ha kissé későn is, de elérkezett.
Tetszett Léna nővére, Nusi karaktere. Életteli, dacos lázadó, aki tartja a lelket húgában. A másik hasonlóan élő, színes lüktetést hozó karakter a barátnője, az énekesnő Mari. Bizony ő tudja és kimondja az igazat, mi baja van Lénának. Robi elég semleges, már-már unalmas figura volt. A női karakterek valósabbra sikerültek.
A regény olvasmányos, letisztult stílusa, remek hangulati képeivel valóban csak felnőtt olvasóknak való. Akik bírnak némi élettapasztalattal és empátiával olvassák Léna vergődését, majd szerelmes próbálkozását. Andrást a véletlen hozza, a két felnőtt érzi a másik rezdülését, nem romantikára, andalgós sétákra vágynak, a mélyebb megismerkedés későbbre marad. A test évtizedekig elfojtott vágya, ha nem is rögtön, de végre orvosolást nyer. Elgondolkodtató, igazi mai téma, női sors bontakozik ki a lapokon. Hangulati képei kifejezőek, nincs üresjárat. Léna személyiségfejlődése jól megrajzolt, biztató. A mérgező kapcsolatok hálójából kiutat talál András segítségével. A boldogságkeresés eredményes lesz.
Jó volt megismerni Léna sorsát. Igazán friss, mai történet. Sok megromlott házasság vár így vagy
úgy terápiás kezelésre. A szenvedés nem megoldás, a gyereknek sem jó az ilyen légkör vagy családi minta. Lélekölő, elmérgesedett helyzet, amit kezelni kell. Lépni kell, hogy helyére kerüljön az egyén. A boldogságért tenni is kell. Léna túl sokat várt erre. Megszenvedte mire eljött a megnyugvás, lassan, de magára talál.
Kíváncsian várom az írónő milyen témát fog legközelebb választani. Ajánlom a regényt a komolyabb, tartalmasabb szerelmes történetek olvasóinak.
ITT tudod megrendelni a kiadótól kedvezménnyel a regényt!
Bálint Erika
Békéscsabán született, Gyöngyösön nőtt fel, a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát.
Volt középiskolai tanár, népművelő, könyvtáros és vállalkozó.
Későn kezdett el írni, eddig elsősorban az Aranymosás Irodalmi Magazinban jelentek meg novellái. Elbeszélései középpontjában hétköznapi emberek állnak, férfiak és nők, akik önmagukat és saját helyüket keresik az emberi kapcsolatok bonyolult szövedékű hálójában.
Az Adj esélyt! volt az első regénye, ami 2018-ban jelent meg.
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634577096
Bálint Erika bemutatkozó, első regényéről pontosan egy éve írtam ajánlót. Az Adj esélyt eredeti témaválasztása, a történet sodra, valódisága megfogott, jó emléket hagyott. Kíváncsian vettem kézbe az újabb regényét, amiről hasonló élményem maradt. Ezúttal is fontos és jellemző sorsok, drámák adják a történet mélységét. A csinos borító alatt egy felnőtt, ötvenes évei elején járó tanárnő szerelmét ismerhetjük meg. A szerelem itt azonban csak egy eszköz a nő öntudatra ébredésének, új életének nyitányához.
Léna igazi sznob, budai orvosfeleség, hosszú évek óta kiüresedett házasságban él férjével, Robival. Látszólagos idilli életük igazi "aranykalitka" azonban álca a külvilágnak. Az okok mélyen a nő gyermekkorában keresendőek. Elképesztő, mit hurcolunk magunkkal otthonról, miféle teher, visszahúzó erő lehet a gyermekkori szeretetlenség, szigor. Bálint Erika társadalmilag jellemző problémákat választott regényének alapjául. A szülő-gyermek kapcsolat, a párkapcsolati válság és az egyén boldogsága itt nehezen talál közös nevezőre. Egyértelműen kiderül, sosem volt ez szerelmi házasság, és nem is a férj a hibás, hogy házon kívül keresi a boldogságot. Való igaz, folyamatosan félrelép, de ezt neki csupán a helyzet hozta. Mondhatni, ő feltalálta magát...
Sajnos Léna olyan traumákat hordoz, ami a görcsös megfelelni vágyás kényszerével párosul. Tartja
a látszatot, őrzi a rosszat, mint kilépne, miközben lelkileg és testileg is szenved. Évtizedek óta csak "élnek", egymás mellett.
Hosszú évek fájdalma, elhanyagoltsága számtalan pszichés tünetet produkál, egészen a kínzó, állandó migrénig. Miközben egyértelműen boldogtalan, folyamatos szeretethiánya van. Ő is csak egy csinos díszlet a házasság romjai felett. Nem is értettem, miért ragaszkodik valamihez, ami sosem volt? Vajon miért, mire várt eddig? Elfojtott, viharos érzelmek tombolnak lelkében. Először önmagát kellett legyőzze, elszánnia magát a döntő lépésre... Idáig azonban hosszú és keserves út vezetett. Közben felvillannak a gyerekkor emlékei, képei, megismerjük a szülői hátteret, az ő elrontott házasságukat. Ezt cipeli tovább Léna, mint egy rossz örökséget. Tovább súlyosbítja az idős, beteg apa a helyzetet.
Zsú, a lányuk felnőtt, egyetemista, apját rajongva szereti, míg anyjával hűvös a kapcsolata. Valahol ő is most válik igazán felnőtté, hogy a szülők házassága végleg összeomlik. A problémákkal való szembenézés ideje, ha kissé későn is, de elérkezett.
Tetszett Léna nővére, Nusi karaktere. Életteli, dacos lázadó, aki tartja a lelket húgában. A másik hasonlóan élő, színes lüktetést hozó karakter a barátnője, az énekesnő Mari. Bizony ő tudja és kimondja az igazat, mi baja van Lénának. Robi elég semleges, már-már unalmas figura volt. A női karakterek valósabbra sikerültek.
A regény olvasmányos, letisztult stílusa, remek hangulati képeivel valóban csak felnőtt olvasóknak való. Akik bírnak némi élettapasztalattal és empátiával olvassák Léna vergődését, majd szerelmes próbálkozását. Andrást a véletlen hozza, a két felnőtt érzi a másik rezdülését, nem romantikára, andalgós sétákra vágynak, a mélyebb megismerkedés későbbre marad. A test évtizedekig elfojtott vágya, ha nem is rögtön, de végre orvosolást nyer. Elgondolkodtató, igazi mai téma, női sors bontakozik ki a lapokon. Hangulati képei kifejezőek, nincs üresjárat. Léna személyiségfejlődése jól megrajzolt, biztató. A mérgező kapcsolatok hálójából kiutat talál András segítségével. A boldogságkeresés eredményes lesz.
Jó volt megismerni Léna sorsát. Igazán friss, mai történet. Sok megromlott házasság vár így vagy
úgy terápiás kezelésre. A szenvedés nem megoldás, a gyereknek sem jó az ilyen légkör vagy családi minta. Lélekölő, elmérgesedett helyzet, amit kezelni kell. Lépni kell, hogy helyére kerüljön az egyén. A boldogságért tenni is kell. Léna túl sokat várt erre. Megszenvedte mire eljött a megnyugvás, lassan, de magára talál.
Kíváncsian várom az írónő milyen témát fog legközelebb választani. Ajánlom a regényt a komolyabb, tartalmasabb szerelmes történetek olvasóinak.
ITT tudod megrendelni a kiadótól kedvezménnyel a regényt!
Bálint Erika
Békéscsabán született, Gyöngyösön nőtt fel, a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát.
Volt középiskolai tanár, népművelő, könyvtáros és vállalkozó.
Későn kezdett el írni, eddig elsősorban az Aranymosás Irodalmi Magazinban jelentek meg novellái. Elbeszélései középpontjában hétköznapi emberek állnak, férfiak és nők, akik önmagukat és saját helyüket keresik az emberi kapcsolatok bonyolult szövedékű hálójában.
Az Adj esélyt! volt az első regénye, ami 2018-ban jelent meg.
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634577096
2020. január 24., péntek
Harcosok, vértanúk, boszorkányok
Harcosok, vértanúk, boszorkányok
Tamási Izabella (szerk.)
A Történelmiregény-írók Társasága egy igazán jó hagyományt teremtett. Immáron ötödik éve jelennek meg novellaválogatásaik és viszik az olvasóikat egy kalandos időutazásra. A történetekben az ókor, az államalapítás időszaka mellett a sötét középkor, a török idők majd a századforduló és a II. világháború történelméről villannak fel képek.
A legfrissebb kötetbe 16 szerző írása került be. Néhányat kiemelnék kedvcsinálónak a olvasáshoz.
Egy novellaválogatás ritkán tud igazán egységes lenni. Fontos az erős, hatásos indítás, ami rögtön megfogja, megszólítja az olvasót. Itt a humor kapott most szerepet.
Andy Baron nyitó novellája volt idén is az egyik, ami erről gondoskodott. Szórakoztatóan vicces pillanatokat ad az olvasónak a régi Róma hangulatát megidézve. Az emberi huncutság nincs korszakokhoz kötve, mindig voltak ügyeskedők, akik egy kis bolondozásra kaphatóak, főleg, ha még anyagi hasznuk is lehet ebből.
Soós Tibor novellája egy komor hangulatú történet, Imre herceg feltételezett házasságának körülményeiről és a vadászbalesetéről ad hátteret. A pogány időkben is akadt egy történelmet befolyásoló, véletlen felbukkanó vadkan ... ez szegény Zrínyit is megkísértette a későbbiekben. Emberi sorsok, drámák mai napig ható történések nem kíméltek senkit, semmikor. Ez kiderül ebből a novellából is.
"Mi magyarok okozzuk a saját vesztünket! A világ sosem tudna legyőzni bennünket, így mi magunk írtjuk mi magunkat!"
Cselenyák Imre történetéből Gellért püspök vértanúsága és megrázóan szomorú drámája tárul fel.
Bónizs Róbert a boszorkányüldözésről kanyarított egy novellát, ahol az emberi butaság végtelenségéről kapunk bizonyságot. Ártatlan áldozata számtalan volt a boszorkányüldözésnek azokban az időkben. A hitetlenek vagy inkább tudatlanok körében elképesztően aljas eszközöket is bevetettek. A tudás veszélyes is lehet, főleg ha elvakult gyűlölettel párosul.
Urbánszki László novellája egy korabeli fogadóba viszi olvasóit. A marketing már akkoriban is jól jött egy új vendéglőnek. Ezt egy jó ötlettel, találékonysággal valósította meg a fogadós, kihasználva
a vásári forgatag adta lehetőséget. Ez is egy szórakoztató írása a kötetnek.
Ajándék a címe Bányai D. Ilona történetének. A régi magyar mondákat idézően mesél az idegen vadászról, aki a szegény ember pártfogójává lett. Az álruha természetesen a nép körében igen népszerű Mátyás királyt rejti, ahogy az sejthető. Ez az írás számomra ismét megmutatta, hogy az egyszerű emberek nehéz sorsa, mindennapi szenvedési is jellemzően fontosak.
Léleksimogató legenda a szegény ember szerencséjéről, a becsületről. Véres harcok, csaták nélkül is él a történet, ami a Boszorkánykör regénysorozathoz jól illik hangulatában. Üde színe ez a válogatásnak.
Igen eredeti hangú, informatív történet Dr. Várkonyi Tibor novellája, ami a kedvencek közé került. Isztambulba repülünk az időgéppel. A Hét torony őre történetben kiderül, bizony itt előkelő, magyar főrendű urak is raboskodtak. Aki azonban ide bekerült, annak élete leáldozott. Keserves rabság várt rá. 2009 óta látható egy emléktábla, ami a hős magyar nemesek nevét őrzi. Török Bálint az Egri csillagokból ismerős lehet már az olvasónak, itt feltűnik ismét.
"2009-ben gránit emléktáblát avattak Isztambulban a Héttoronyban raboskodó magyarok emlékére. A rabokat korhű viseletben ábrázolják és magyarul, (angolul) és törökül ez a felirat olvasható: „Török Bálint, Bornemissza Gergely, Majlád István, Béldi Pál és mindazon magyar rabok emlékére, akik hazájuktól távol, a Héttoronyban raboskodtak a XVI–XVII. században.”
Több novella végén olvasható a valóságos háttér ismertetése, így a felbukkanó valós személyek számára állít emléket. Érdekesek ezek a kiegészítő magyarázatok a történetekhez. Bakóczy Sára, Tapodi Brigitta írásai is ide sorolhatók. Feltűnik ezekben Festetics György és a kastélya vendégei, Kazinczy vagy Berzsenyi Dániel és a korszak több meghatározó irodalmára is. Brunszvik Teréz és Teleki Blanka mellett a gyerekek is főszerephez jutnak a Kéz, fej, szív novellában.
"Az érzések a szív mélyén lakoznak, a gondolatok a fejben születnek, a cselekvés pedig a saját kezedben van. Ez a te szentháromságod. Sose feledd!"
A kötet másik kedvence számomra, Csikász Lajos Legényfogó novellája volt. Az Arany és vér regény történetéhez kapcsolódó, de önálló írás a lehető legmókásabb, ahogy azt a cím is sugallja. A férjfogás egy egészen eredeti módját ismerhetjük meg. Az alapprobléma napjainkban is kísérti a hajadon lányokat, no de a magyar nem megy a szomszédba némi leleményért. A lány becsületének megmentése mindenek előtt. A Csikász-féle ízes humor garantáltan kacagtató pillanatokat szerez az olvasónak.
Három novella a kötet végéről, ami számomra az eszenciája volt a válogatásnak. Gál Vilmos Asztaltársaság írásában a bécsi világkiállítás idején járunk. Itt is ismert emberek elevenednek meg, szolgáltatnak jó hátteret egy szívmelengető történethez. Herman Ottó, Színyei Merse Pál és Keleti Károly ül többek között annál a képzeletbeli asztalnál.
Trux Béla meglepett, bátran kilépett a megszokott komfortzónájából. Nem a templomosok vagy a középkor elevenedik meg írásában, hanem a Sztálingrádi csata egyik női orvlövészének gondolatait olvashatjuk. A pusztító háború névtelen hőse a Nyulacska, aki érdekes hátteret mesél el az olvasónak. Izgalmas, merész és jó lépés volt ezt megírni, tetszett. A kötet egyik ékköve lett ez a novella.
Izolde Johannsen visszakanyarodik utolsó regényéhez. Lebensborn a címe a novellának, ami az Észak magányos királya egyik mellékszálát zárja le. A feszültséggel teli regény érzelmeket is megmozgat, ahogyan a novella is. Olyan norvég nők állnak a középpontban, akik német katonával estek szerelembe. Mert ugye a szerelem vak.. nem nézi a háborús helyzetet, nincs nációs előítélet az érzésekben. Főleg, ha az kölcsönös. Az ebből a kapcsolatból született gyermekről mesél a novella, aki minderről semmit nem tehet.
Ajánlom minden történelmünk iránt érdeklődő, azt szerető, kikapcsolódásra vagy ismerkedésre vágyó, olvasó embernek. Mindenki kedvére válogathat ebből a történetgyűjteményből. Jó kalandozást, szórakozást kívánok.
A kötet ITT megrendelhető!
A művek szerzői: Trux Béla, Izolde Johannsen, Hacsek Zsófia, Gál Vilmos, Tapodi Brigitta, Bakóczy Sára, Csikász Lajos, Bányai D. Ilona, Gáspár Ferenc, Urbánszki László, Bónizs Róbert, Cselenyák Imre, Solymár András, Soós Tibor, Andy Baron, Várkonyi Tibor
Történelmiregény-írók Társasága, Budapest, 2019
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155816178
Tamási Izabella (szerk.)
A Történelmiregény-írók Társasága egy igazán jó hagyományt teremtett. Immáron ötödik éve jelennek meg novellaválogatásaik és viszik az olvasóikat egy kalandos időutazásra. A történetekben az ókor, az államalapítás időszaka mellett a sötét középkor, a török idők majd a századforduló és a II. világháború történelméről villannak fel képek.
A legfrissebb kötetbe 16 szerző írása került be. Néhányat kiemelnék kedvcsinálónak a olvasáshoz.
Egy novellaválogatás ritkán tud igazán egységes lenni. Fontos az erős, hatásos indítás, ami rögtön megfogja, megszólítja az olvasót. Itt a humor kapott most szerepet.
Andy Baron nyitó novellája volt idén is az egyik, ami erről gondoskodott. Szórakoztatóan vicces pillanatokat ad az olvasónak a régi Róma hangulatát megidézve. Az emberi huncutság nincs korszakokhoz kötve, mindig voltak ügyeskedők, akik egy kis bolondozásra kaphatóak, főleg, ha még anyagi hasznuk is lehet ebből.
Soós Tibor novellája egy komor hangulatú történet, Imre herceg feltételezett házasságának körülményeiről és a vadászbalesetéről ad hátteret. A pogány időkben is akadt egy történelmet befolyásoló, véletlen felbukkanó vadkan ... ez szegény Zrínyit is megkísértette a későbbiekben. Emberi sorsok, drámák mai napig ható történések nem kíméltek senkit, semmikor. Ez kiderül ebből a novellából is.
"Mi magyarok okozzuk a saját vesztünket! A világ sosem tudna legyőzni bennünket, így mi magunk írtjuk mi magunkat!"
Cselenyák Imre történetéből Gellért püspök vértanúsága és megrázóan szomorú drámája tárul fel.
Bónizs Róbert a boszorkányüldözésről kanyarított egy novellát, ahol az emberi butaság végtelenségéről kapunk bizonyságot. Ártatlan áldozata számtalan volt a boszorkányüldözésnek azokban az időkben. A hitetlenek vagy inkább tudatlanok körében elképesztően aljas eszközöket is bevetettek. A tudás veszélyes is lehet, főleg ha elvakult gyűlölettel párosul.
Urbánszki László novellája egy korabeli fogadóba viszi olvasóit. A marketing már akkoriban is jól jött egy új vendéglőnek. Ezt egy jó ötlettel, találékonysággal valósította meg a fogadós, kihasználva
a vásári forgatag adta lehetőséget. Ez is egy szórakoztató írása a kötetnek.
Ajándék a címe Bányai D. Ilona történetének. A régi magyar mondákat idézően mesél az idegen vadászról, aki a szegény ember pártfogójává lett. Az álruha természetesen a nép körében igen népszerű Mátyás királyt rejti, ahogy az sejthető. Ez az írás számomra ismét megmutatta, hogy az egyszerű emberek nehéz sorsa, mindennapi szenvedési is jellemzően fontosak.
Léleksimogató legenda a szegény ember szerencséjéről, a becsületről. Véres harcok, csaták nélkül is él a történet, ami a Boszorkánykör regénysorozathoz jól illik hangulatában. Üde színe ez a válogatásnak.
Igen eredeti hangú, informatív történet Dr. Várkonyi Tibor novellája, ami a kedvencek közé került. Isztambulba repülünk az időgéppel. A Hét torony őre történetben kiderül, bizony itt előkelő, magyar főrendű urak is raboskodtak. Aki azonban ide bekerült, annak élete leáldozott. Keserves rabság várt rá. 2009 óta látható egy emléktábla, ami a hős magyar nemesek nevét őrzi. Török Bálint az Egri csillagokból ismerős lehet már az olvasónak, itt feltűnik ismét.
"2009-ben gránit emléktáblát avattak Isztambulban a Héttoronyban raboskodó magyarok emlékére. A rabokat korhű viseletben ábrázolják és magyarul, (angolul) és törökül ez a felirat olvasható: „Török Bálint, Bornemissza Gergely, Majlád István, Béldi Pál és mindazon magyar rabok emlékére, akik hazájuktól távol, a Héttoronyban raboskodtak a XVI–XVII. században.”
Több novella végén olvasható a valóságos háttér ismertetése, így a felbukkanó valós személyek számára állít emléket. Érdekesek ezek a kiegészítő magyarázatok a történetekhez. Bakóczy Sára, Tapodi Brigitta írásai is ide sorolhatók. Feltűnik ezekben Festetics György és a kastélya vendégei, Kazinczy vagy Berzsenyi Dániel és a korszak több meghatározó irodalmára is. Brunszvik Teréz és Teleki Blanka mellett a gyerekek is főszerephez jutnak a Kéz, fej, szív novellában.
"Az érzések a szív mélyén lakoznak, a gondolatok a fejben születnek, a cselekvés pedig a saját kezedben van. Ez a te szentháromságod. Sose feledd!"
A kötet másik kedvence számomra, Csikász Lajos Legényfogó novellája volt. Az Arany és vér regény történetéhez kapcsolódó, de önálló írás a lehető legmókásabb, ahogy azt a cím is sugallja. A férjfogás egy egészen eredeti módját ismerhetjük meg. Az alapprobléma napjainkban is kísérti a hajadon lányokat, no de a magyar nem megy a szomszédba némi leleményért. A lány becsületének megmentése mindenek előtt. A Csikász-féle ízes humor garantáltan kacagtató pillanatokat szerez az olvasónak.
Három novella a kötet végéről, ami számomra az eszenciája volt a válogatásnak. Gál Vilmos Asztaltársaság írásában a bécsi világkiállítás idején járunk. Itt is ismert emberek elevenednek meg, szolgáltatnak jó hátteret egy szívmelengető történethez. Herman Ottó, Színyei Merse Pál és Keleti Károly ül többek között annál a képzeletbeli asztalnál.
Trux Béla meglepett, bátran kilépett a megszokott komfortzónájából. Nem a templomosok vagy a középkor elevenedik meg írásában, hanem a Sztálingrádi csata egyik női orvlövészének gondolatait olvashatjuk. A pusztító háború névtelen hőse a Nyulacska, aki érdekes hátteret mesél el az olvasónak. Izgalmas, merész és jó lépés volt ezt megírni, tetszett. A kötet egyik ékköve lett ez a novella.
Izolde Johannsen visszakanyarodik utolsó regényéhez. Lebensborn a címe a novellának, ami az Észak magányos királya egyik mellékszálát zárja le. A feszültséggel teli regény érzelmeket is megmozgat, ahogyan a novella is. Olyan norvég nők állnak a középpontban, akik német katonával estek szerelembe. Mert ugye a szerelem vak.. nem nézi a háborús helyzetet, nincs nációs előítélet az érzésekben. Főleg, ha az kölcsönös. Az ebből a kapcsolatból született gyermekről mesél a novella, aki minderről semmit nem tehet.
Ajánlom minden történelmünk iránt érdeklődő, azt szerető, kikapcsolódásra vagy ismerkedésre vágyó, olvasó embernek. Mindenki kedvére válogathat ebből a történetgyűjteményből. Jó kalandozást, szórakozást kívánok.
A kötet ITT megrendelhető!
A művek szerzői: Trux Béla, Izolde Johannsen, Hacsek Zsófia, Gál Vilmos, Tapodi Brigitta, Bakóczy Sára, Csikász Lajos, Bányai D. Ilona, Gáspár Ferenc, Urbánszki László, Bónizs Róbert, Cselenyák Imre, Solymár András, Soós Tibor, Andy Baron, Várkonyi Tibor
Történelmiregény-írók Társasága, Budapest, 2019
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155816178
2020. január 23., csütörtök
Boleyn Anna
Alison Weir: Boleyn Anna
Egy király rögeszméje
(Hat Tudor királynő 2)
A Hat Tudor királynő sorozat második kötete, követve az életbeli sorrendet Boleyn Anna nem túl népszerű alakját állítja a középpontba. Alison Weir ezúttal is a történelmi tényekre alapozva írta meg Anna vívódásokkal, harcokkal, szenvedéllyel teli életét, aki már az első részben is feltűnt.
Boleyn Annát nem királynőnek szánták. Viharos szerelme, majd rövid életű házassága VIII. Henrikkel mégis az angol történelem kulcsfigurájává tették alakját. Kétségtelen, hogy megosztó nő, de meghatározó is egyben.
Neveltetése, életének korai szakasza a grófkisasszonyok szokásos versengésével telt, hogy jó férjet (gazdag) házasságot kössön a családja javára. Okos volt, ami mellé még szépség is párosult. Így került be előbb Valois Margit udvarába tanulni, alig tizenévesen. Innen került Henrik húga, Mária királynő mellé a francia a királyi udvarba, majd hamarosan Aragóniai Katalin udvarhölgye lett. Mindezt ambíciózus, törtető apja segítségével érte el. Eredményes és gyorsan pörgő korai életét két majdnem házassággal tette emlékezetessé. Ebből komoly bonyodalom is lett, hiszen engedély nélkül jegyezte el magát Henry Percy-vel, akihez erős romantikus szálak fűzték. Henrik híresen nagy szoknyapecér volt, így előbb Anna nővérének, Marynek is csapta a szelet - sőt, a szeretőjévé tette a lányt. Ez a két nővér között folyamatos, további feszültséget generált, amiből addig sem volt hiány az életükben. Erről olvashatunk a regény első felében.
Henik a szerelemes király már kiábrándult öregedő feleségéből, akitől nem kapta meg a nagyon várt fiú utódot, így új partnert keres. Anna eleinte tartózkodóan fogadja a király közeledését. Ám Henriknek nem lehet nemet mondani. A kor szokásai, hagyományai és elvárásai tökéletesen jelennek meg a történetben. Anna sorsa igazi női sors a szerelem és a politika ütközésében. Erős akaratú, öntudatos nő, már-már feminista háttérrel, aki egy hisztis és zavarodott nő lesz a végére. Ő akar uralkodni Henrik felett, irányítani és erős befolyást gyakorolni rá. (Anna hatására többek közt kivégeztette barátját, Thomas More-t is.)
Ezeket a szeszélyeit eleinte a szerelmes Henrik tűri, majd egyre jobban kiábrándul a nőből.
Katalin és Henrik válása nem megy könnyen, hosszú és keserves évek vártak a szerelmesekre. Ez nem kicsit megviseli kapcsolatukat, Anna is egyre türelmetlenebbül őrzi ártatlanságát, míg Henrik betölti a negyvenedik évét. Ez lesz az egyik fő érv az anglikán egyház megalapítására, a pápával való szakításra, aki nem akarja a király előző házasságát érvényteleníteni. Közel hét éves udvarlás, huzavona után kerül sor az esküvőre. Anna már harmincévesen öregnek számít első szülőnek, és a születendő gyermek ismét lány... a későbbi I. Erzsébet királynő. Akkor még senki nem tudja, mennyire karizmatikus, erős kezű uralkodó válik ebből a lánykából, akit anyja is eltaszít, nem szeret. Anna nem mintaanya, ez kiderül a történetből. Henrik tovább űzi Annát, rögeszmésen fiút szeretne. A házasságot három év alatt három halott fiúmagzat teszi végleg szerencsétlenné. A tények ismeretében tökéletesen érthető, miért vágyott rögeszmésen fiú utódra Henrik. Férfiközpontú ez a világ, ahol Anna törekvéseit elítélik, bukása borítékolható.
Anna jelleme, érzelmeinek változása és gondolkodása végig jól nyomon követhető. Végig az ő szemszögéből olvashatjuk a történéseket. Életének ábrázolása hiteles betekintést nyújt egy olyan nő belső erejébe, önzéseibe, akit a történelem megosztóvá tett. Nem lett szimpatikus, hiszen Katalin és
a lánya, Mária elűzése, megaláztatásai mögött Anna állt. Egyenesen a halálukat akarta, ami némileg ugyan érthető, ám ez a "cicaharc" még Henriknek is sok lett. Kiállt és harcolt érzéseiért, de elbukott. A korai évek, majd a királynősége pillanatai után egy pergő lezárással ismerjük meg a szomorúan tragikus véget, ami a Towerbe vezet, majd a halálával zárul.
A végén lévő szerzői jegyzeteket is érdemes elolvasni, amiben Weir tisztázza, mi a fikció, mi a valóság. Anna után kevés levelezés, dokumentum maradt fenn. A Tudorok világával való további ismerkedésre tökéletes a regény, elmerülhetünk az intrikákkal és árulásokkal, cselszövéssel, teli királyi udvar titkaiba, Anglia legelőkelőbb kulisszái mögé leshetünk be. Anna meghatározó és fontos személye számtalan egyéb kötetben, filmen tűnik fel. Az külön öröm, hogy a történelmi témájú regényt egy történész írta. Erős, dinamikus karakterek tűnnek fel, akad bőven feszültség, tragédia, intrika.
Az írónő megnyerő és izgalmas képet mutat be, jó stílusa olvasmányossá teszi a történelmet. Érdeklődve várom a folytatást, hiszen Jane Seymur úrhölgy már színre lépett, és rövidesen beköltözik a királyi lakosztályba.
Képek:
Clouet, Francois portréja Annáról
ifj. Hans Holbein: VIII. Henrik portréja, 1536.
Boleyn Anna a Tower fogságában; Eduard Cibot festménye
Művelt Nép, Budapest, 2019
670 oldal · ISBN: 9786155905667 Fordította: Sillár Emőke
Egy király rögeszméje
(Hat Tudor királynő 2)
A Hat Tudor királynő sorozat második kötete, követve az életbeli sorrendet Boleyn Anna nem túl népszerű alakját állítja a középpontba. Alison Weir ezúttal is a történelmi tényekre alapozva írta meg Anna vívódásokkal, harcokkal, szenvedéllyel teli életét, aki már az első részben is feltűnt.
Boleyn Annát nem királynőnek szánták. Viharos szerelme, majd rövid életű házassága VIII. Henrikkel mégis az angol történelem kulcsfigurájává tették alakját. Kétségtelen, hogy megosztó nő, de meghatározó is egyben.
Neveltetése, életének korai szakasza a grófkisasszonyok szokásos versengésével telt, hogy jó férjet (gazdag) házasságot kössön a családja javára. Okos volt, ami mellé még szépség is párosult. Így került be előbb Valois Margit udvarába tanulni, alig tizenévesen. Innen került Henrik húga, Mária királynő mellé a francia a királyi udvarba, majd hamarosan Aragóniai Katalin udvarhölgye lett. Mindezt ambíciózus, törtető apja segítségével érte el. Eredményes és gyorsan pörgő korai életét két majdnem házassággal tette emlékezetessé. Ebből komoly bonyodalom is lett, hiszen engedély nélkül jegyezte el magát Henry Percy-vel, akihez erős romantikus szálak fűzték. Henrik híresen nagy szoknyapecér volt, így előbb Anna nővérének, Marynek is csapta a szelet - sőt, a szeretőjévé tette a lányt. Ez a két nővér között folyamatos, további feszültséget generált, amiből addig sem volt hiány az életükben. Erről olvashatunk a regény első felében.
Henik a szerelemes király már kiábrándult öregedő feleségéből, akitől nem kapta meg a nagyon várt fiú utódot, így új partnert keres. Anna eleinte tartózkodóan fogadja a király közeledését. Ám Henriknek nem lehet nemet mondani. A kor szokásai, hagyományai és elvárásai tökéletesen jelennek meg a történetben. Anna sorsa igazi női sors a szerelem és a politika ütközésében. Erős akaratú, öntudatos nő, már-már feminista háttérrel, aki egy hisztis és zavarodott nő lesz a végére. Ő akar uralkodni Henrik felett, irányítani és erős befolyást gyakorolni rá. (Anna hatására többek közt kivégeztette barátját, Thomas More-t is.)
Ezeket a szeszélyeit eleinte a szerelmes Henrik tűri, majd egyre jobban kiábrándul a nőből.
Katalin és Henrik válása nem megy könnyen, hosszú és keserves évek vártak a szerelmesekre. Ez nem kicsit megviseli kapcsolatukat, Anna is egyre türelmetlenebbül őrzi ártatlanságát, míg Henrik betölti a negyvenedik évét. Ez lesz az egyik fő érv az anglikán egyház megalapítására, a pápával való szakításra, aki nem akarja a király előző házasságát érvényteleníteni. Közel hét éves udvarlás, huzavona után kerül sor az esküvőre. Anna már harmincévesen öregnek számít első szülőnek, és a születendő gyermek ismét lány... a későbbi I. Erzsébet királynő. Akkor még senki nem tudja, mennyire karizmatikus, erős kezű uralkodó válik ebből a lánykából, akit anyja is eltaszít, nem szeret. Anna nem mintaanya, ez kiderül a történetből. Henrik tovább űzi Annát, rögeszmésen fiút szeretne. A házasságot három év alatt három halott fiúmagzat teszi végleg szerencsétlenné. A tények ismeretében tökéletesen érthető, miért vágyott rögeszmésen fiú utódra Henrik. Férfiközpontú ez a világ, ahol Anna törekvéseit elítélik, bukása borítékolható.
Anna jelleme, érzelmeinek változása és gondolkodása végig jól nyomon követhető. Végig az ő szemszögéből olvashatjuk a történéseket. Életének ábrázolása hiteles betekintést nyújt egy olyan nő belső erejébe, önzéseibe, akit a történelem megosztóvá tett. Nem lett szimpatikus, hiszen Katalin és
a lánya, Mária elűzése, megaláztatásai mögött Anna állt. Egyenesen a halálukat akarta, ami némileg ugyan érthető, ám ez a "cicaharc" még Henriknek is sok lett. Kiállt és harcolt érzéseiért, de elbukott. A korai évek, majd a királynősége pillanatai után egy pergő lezárással ismerjük meg a szomorúan tragikus véget, ami a Towerbe vezet, majd a halálával zárul.
A végén lévő szerzői jegyzeteket is érdemes elolvasni, amiben Weir tisztázza, mi a fikció, mi a valóság. Anna után kevés levelezés, dokumentum maradt fenn. A Tudorok világával való további ismerkedésre tökéletes a regény, elmerülhetünk az intrikákkal és árulásokkal, cselszövéssel, teli királyi udvar titkaiba, Anglia legelőkelőbb kulisszái mögé leshetünk be. Anna meghatározó és fontos személye számtalan egyéb kötetben, filmen tűnik fel. Az külön öröm, hogy a történelmi témájú regényt egy történész írta. Erős, dinamikus karakterek tűnnek fel, akad bőven feszültség, tragédia, intrika.
Az írónő megnyerő és izgalmas képet mutat be, jó stílusa olvasmányossá teszi a történelmet. Érdeklődve várom a folytatást, hiszen Jane Seymur úrhölgy már színre lépett, és rövidesen beköltözik a királyi lakosztályba.
Képek:
Clouet, Francois portréja Annáról
ifj. Hans Holbein: VIII. Henrik portréja, 1536.
Boleyn Anna a Tower fogságában; Eduard Cibot festménye
Művelt Nép, Budapest, 2019
670 oldal · ISBN: 9786155905667 Fordította: Sillár Emőke
2020. január 19., vasárnap
The Irishman - Az ír
Charles Brandt: The Irishman - Az Ír
Hallom, szobafestő vagy!
2019 végén került a mozikba Az Ír című amerikai gengsztereposz, Martin Scorsese 26. egészestés filmje. Ennek alapja Charles Brandt dokumentum-életrajzi regénye volt, ami egy lenyűgöző beszámoló az alvilágról. Kordokumentum is lehet, hiszen a forrás valóban hiteles. A szerző közel öt éven át rögzített interjúkat Sheerannal, aki az életéről és a maffia-kapcsolatokról beszélt.
Az eredetileg idehaza 2011-ben megjelent kötet most filmes borítóval és közel 100 oldalnyi anyaggal kiegészítve került újra a boltokba. Olvasmányos, tényeken alapuló maffiatörténet ez a javából. A maffia bérgyilkosának élettörténete olvasható a film előtt is, hiszen a regény bővebb, alaposabb hátteret mutat be, ezáltal érthetőbbé teszi a film eseményeit, a miérteket. Frank Sheeran életének története ez Hoffa eltűnéséig és utána.
A Hallom, szobafestő vagy az alvilági zsargonban bérgyilkost jelöl. A történet az ír származású Frank Sheerannal készült négyszemközti interjúkon alapul. Ezen memoár alapján Amerika XX. századi történelmének fontos és jellemző időszakát ismerhetjük meg. Az ötvenes évek maffiakapcsolatai napjainkig nyúlnak. A valós élet a legjobb forgatókönyvíró, így a korszakról elég színes és mozgalmas tablót olvashatunk. A szervezett bűnözésnek és a politikának összefonódásairól a szakszervezeti mozgalom belső titkairól, leszámolásokról, a maffiaregények legjobb pillanatai idéződnek fel. Nem csupán a szereplők jelleme alakul, de az alvilági kapcsolatok szövevényes világa is ingatag. A korszak fontos eseményei is megelevenednek. (a kubai válság, Kennedy megválasztása és a dallasi merénylet, Hoffa fénykora, felemelkedése, a börtönévek majd a titokzatos eltűnése).
Nem árt ismerni néhány háttértörténést, az események előzményében elmerülni. A valós életet meghatározó esetekről hull le a lepel. Jimmy Hoffa, az Amerika szerte népszerű szakszervezeti vezető neve a magyar olvasónak talán nem sokat mond. Az Ő titokzatos, 1975. július 30-án való eltűnése áll a középpontban. A regény és a film ugyan ad egyfajta választ, ám még mindig eltűntként tartják nyilván Hoffát. A II. világháborús katona Frank felemelkedése, érzelmek nélküli gyilkológép szerepe a regény központi eleme. Az egyszerű teherautósofőr előbb csak apróbb munkákat végez a maffiának, majd lesz Hoffa testtőre, bizalmas jóbarátja. A bérgyilkos visszaidézni Jimmy Hoffa meggyilkolását, hátterét és a körülményeket, és azt, hogy neki milyen szerepe volt ebben. Frank Sheeran a jó katona életének mottója: Parancsra tettem... ami természetesen az erkölcsi ítélettől nem menti fel. A családi kapcsolatok háttere, Frank lelkivilága is remekül kirajzolódik az interjúkból. A feszült kezdés után a könyv felidézi Sheeran életét: a gyermekkorát, és a híres katolikus neveltetést, kitérve a 411 napos katonai szolgálatra, ami későbbi éltének meghatározója lett.
Martin Scorsese azon kevés alkotók egyike, akik az évtizedek során fajsúlyos mesterműveikkel alapozták meg sikereiket. Kétség sem férhet hozzá, hogy ma ő a gengszterfilmek egyik legnagyobb művésze.
Remek stílusérzékkel teremti meg a hangulatot, foglalja egy utazás keretébe a regény történetét. Garantáltan egy remek gengszterfilmet kap a néző, amit a főszereplők játéka emel igazán magasba: Robert de Niro, Al Pacino és Joe Pesci azok a megkerülhetetlen legendás színészek, akik a maffiafilmek zseniális alakjai. Ezt mindannyian bizonyították számtalan filmben. Kétségtelen, Scorsese ismét mesterművet tett le az asztalra. Valóban egyedi alkotás Az Ír. Olvasható életrajznak, történelemnek vagy kriminek, hiszen a mozgalmas és rengeteg titokkal átszőtt Amerika a maffia és a politika hatalmában él és virul, bár ez a korszak mára (talán) elmúlt. (? )
ITT tudod a könyvet megrendelni!
képek a filmből.
Helikon, Budapest, 2019
536 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632277783 · Fordította: Bihari György
Hallom, szobafestő vagy!
2019 végén került a mozikba Az Ír című amerikai gengsztereposz, Martin Scorsese 26. egészestés filmje. Ennek alapja Charles Brandt dokumentum-életrajzi regénye volt, ami egy lenyűgöző beszámoló az alvilágról. Kordokumentum is lehet, hiszen a forrás valóban hiteles. A szerző közel öt éven át rögzített interjúkat Sheerannal, aki az életéről és a maffia-kapcsolatokról beszélt.
Az eredetileg idehaza 2011-ben megjelent kötet most filmes borítóval és közel 100 oldalnyi anyaggal kiegészítve került újra a boltokba. Olvasmányos, tényeken alapuló maffiatörténet ez a javából. A maffia bérgyilkosának élettörténete olvasható a film előtt is, hiszen a regény bővebb, alaposabb hátteret mutat be, ezáltal érthetőbbé teszi a film eseményeit, a miérteket. Frank Sheeran életének története ez Hoffa eltűnéséig és utána.
A Hallom, szobafestő vagy az alvilági zsargonban bérgyilkost jelöl. A történet az ír származású Frank Sheerannal készült négyszemközti interjúkon alapul. Ezen memoár alapján Amerika XX. századi történelmének fontos és jellemző időszakát ismerhetjük meg. Az ötvenes évek maffiakapcsolatai napjainkig nyúlnak. A valós élet a legjobb forgatókönyvíró, így a korszakról elég színes és mozgalmas tablót olvashatunk. A szervezett bűnözésnek és a politikának összefonódásairól a szakszervezeti mozgalom belső titkairól, leszámolásokról, a maffiaregények legjobb pillanatai idéződnek fel. Nem csupán a szereplők jelleme alakul, de az alvilági kapcsolatok szövevényes világa is ingatag. A korszak fontos eseményei is megelevenednek. (a kubai válság, Kennedy megválasztása és a dallasi merénylet, Hoffa fénykora, felemelkedése, a börtönévek majd a titokzatos eltűnése).
Nem árt ismerni néhány háttértörténést, az események előzményében elmerülni. A valós életet meghatározó esetekről hull le a lepel. Jimmy Hoffa, az Amerika szerte népszerű szakszervezeti vezető neve a magyar olvasónak talán nem sokat mond. Az Ő titokzatos, 1975. július 30-án való eltűnése áll a középpontban. A regény és a film ugyan ad egyfajta választ, ám még mindig eltűntként tartják nyilván Hoffát. A II. világháborús katona Frank felemelkedése, érzelmek nélküli gyilkológép szerepe a regény központi eleme. Az egyszerű teherautósofőr előbb csak apróbb munkákat végez a maffiának, majd lesz Hoffa testtőre, bizalmas jóbarátja. A bérgyilkos visszaidézni Jimmy Hoffa meggyilkolását, hátterét és a körülményeket, és azt, hogy neki milyen szerepe volt ebben. Frank Sheeran a jó katona életének mottója: Parancsra tettem... ami természetesen az erkölcsi ítélettől nem menti fel. A családi kapcsolatok háttere, Frank lelkivilága is remekül kirajzolódik az interjúkból. A feszült kezdés után a könyv felidézi Sheeran életét: a gyermekkorát, és a híres katolikus neveltetést, kitérve a 411 napos katonai szolgálatra, ami későbbi éltének meghatározója lett.
Martin Scorsese azon kevés alkotók egyike, akik az évtizedek során fajsúlyos mesterműveikkel alapozták meg sikereiket. Kétség sem férhet hozzá, hogy ma ő a gengszterfilmek egyik legnagyobb művésze.
Remek stílusérzékkel teremti meg a hangulatot, foglalja egy utazás keretébe a regény történetét. Garantáltan egy remek gengszterfilmet kap a néző, amit a főszereplők játéka emel igazán magasba: Robert de Niro, Al Pacino és Joe Pesci azok a megkerülhetetlen legendás színészek, akik a maffiafilmek zseniális alakjai. Ezt mindannyian bizonyították számtalan filmben. Kétségtelen, Scorsese ismét mesterművet tett le az asztalra. Valóban egyedi alkotás Az Ír. Olvasható életrajznak, történelemnek vagy kriminek, hiszen a mozgalmas és rengeteg titokkal átszőtt Amerika a maffia és a politika hatalmában él és virul, bár ez a korszak mára (talán) elmúlt. (? )
ITT tudod a könyvet megrendelni!
képek a filmből.
Helikon, Budapest, 2019
536 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632277783 · Fordította: Bihari György
2020. január 16., csütörtök
A legyőzhetetlen
Benkő László: A legyőzhetetlen
(Mátyás király 3.)
Mátyás király a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodója. Emlékét a magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon.
Nevezik Corvin Mátyásnak, vagy "igazságos" Mátyás királynak, aki 1458 és 1490 között uralkodott Magyarországon. Benkő László róla írt sorozata a harmadik részhez érkezett, ami Mátyás uralkodásának fénykorát eleveníti fel. Az író személye és a téma, az előzmények ismerete mellett a borító garancia volt arra, hogy ez is egy jó könyv lesz
Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) alig tizenöt évesen lett magyar király. Az előző részből (A vaskezű) kiderül hogyan szilárdította meg hatalmát és vált karizmatikus uralkodóvá az ambiciózus és határozott ifjú. Nem volt egyszerű dolga, hiszen a külső ellenségek mellett családi belviszály is nehezítette dolgát. Választott királyként, erős legitimációs hiányosságokkal küzdve, jelentős bel- és külpolitikai ellenszélben sikerült hosszú távon stabillá tennie a hatalmát.
A királyokat és egyéb vezetőket a történelemkönyvek leírásai hajlamosak felmagasztosítani, már-már isteni alakként kezelni őket. Bizonyos szempontból ők is ugyanolyan érző emberek voltak, mint bárki más egyszerű halandó. A jellemfejlődésre ezúttal is nagy hangsúlyt fektet az író, kerülve a mondák és legendák dicsfényét, az isteni túlzásokat. Rendkívül józanon és távlatokban gondolkodott Mátyás, széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, kiemelkedett kortársai közül.
Az olvasottak alapján néhány évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot. Fantasztikus volt olvasni és megismerni ennek a kiemelkedő gondolkodású és jellemű férfiúnak az életét, sorsát. Megismerni határozott, keménykezű uralkodóként, hadvezérként, de megjelenik a lapokon az érző, szerelmes férfi, gondoskodó apa szerepében is.
Mátyás kiváló kommunikációs képességével kezelte a családi és egyéb belviszályokat, személye elleni támadásokat. A pápával való együttműködése elképesztően jó érzékkel működött. A katonai hadereje, technikai hadviselése lehengerlő volt. Ehhez természetesen a kincstárnak bevételekre volt szüksége, amit adókból fedezett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy fokozatosan átalakult a kedves király képe az emberekben és a nagyurak egy részében is.
Uralkodását végig sorsdöntően meghatározta a török fenyegetettség, amire nem kis túlzással egész Európa tőle várt sikeres és hathatós megoldást. Izgalmas fordulat volt, hogy már hét éve uralkodott, amikor a tényleges, hivatalosan elfogadott koronázás megtörtént. Ehhez a Szent Koronát III. Frigyes német-római császár 70 ezer aranyforint ellenében szolgáltatta vissza Mátyásnak. Ennek hátterét, körülményeit is megvilágítja Benkő László. Mátyás kiváló uralkodói képességével, törekedett a békére. A magyarságot a belső viszályoktól is megóvta. Benkő László érezhetően a múlt legreálisabb bemutatására törekszik. Az események komplex ábrázolása és az olvasó szórakoztatása együttes feladat.
Bár első házasságát politikai célból kötötték, az igen hamar véget ért. Katalin alig tizenöt évesen szült fiú utódot, ám nem sokkal később mindketten belehaltak a fellépő fertőzésekbe. A következő királyi esküvőig ugyan 13 évet kellett várni, ám Mátyás igen kedvelte a női nemet, így nem volt hiány ágyasokban. Kiemelkedett Edelpeck Barbara alakja. Ennek a kapcsolatnak lett a törvénytelen gyümölcse Corvin János. A király férfias gondolkodása, lelkének vívódásai igen szemléletes leírásokban jelenik meg. Imádta a fiát, teljes jogú örökösévé szerette volna tenni a későbbiekben, amihez a neveltetése is fontos volt. Romantikus pillanatokban nincs hiány, a szerelem szépséges pillanatai adnak képet arról, mennyire meghatározó volt ez a király életében. Az egyéb szereplők is gyönyörűen kelnek életre, népesítik be a történetet.
A fiú örökös sorsa Mátyásnak komoly terveket adott, amiben anyja is erősen támogatta. A két nő, Szilágyi Erzsébet és Barbara kapcsolata is tartogat még meglepetéseket. Erről is olvashatunk a regényben.
Mátyás életének talán legnagyobb szerelme Aragóniai Ferdinánd gyönyörű lánya, Beatrix volt. A politikai érdekeltségek egyeztetése után 1476-ban házasodtak össze, a lány ekkor alig múlt 19 éves. Szemléletes, színes életképeket kapunk arról, hogyan készült magyar királynővé lenni Beatrix, megismerjük a nápolyi udvar életét, az utazását Magyarországra, majd a beilleszkedés nehézségeit is. Beatrix afféle társuralkodóvá lett a király mellett, aki a végsőkig lojális volt férjéhez. Házasságuk rendkívül kiegyensúlyozottan működött, amíg ki nem derült, hogy Beatrix meddő, így nem születhet gyereke. Az ekkorra már idősödő Mátyást ez különösen megviselte, mivel mindig is arra vágyott, hogy dinasztiát alapítson.
A mozgalmas életképek, valós történések mellett a harcok és fontosabb ütközetek közül kiemelkedően meghatározó volt a kenyérmezei csata. Erről olvashatunk részletes leírást. Kinizsi
és Magyar Bálint hűségéhez kétség sem férhet. A két kiváló katona ezúttal is jelentős szerephez jut
az események forgatagában. Ahogyan az első két kötet is cselekményes, történelmi információkban bőséges A legyőzhetetlen is informatív történelmi tabló. Eleven, lüktető világát aljas cselszövések, hatalmi harcok és a szerelem tették izgalmassá, fordulatossá
Ajánlom a sorozat minden részét: remek felépítése, cselekményes története és a szereplők kidolgozott jelleme teszi szórakoztatóan elgondolkodtató olvasmánnyá. Közel hozza a mai olvasókhoz ezt a korszakot. Izgalmas befejezés várható májusra, az bizonyos.
ITT tudod a Lazi Kiadótól kedvezménnyel megszerezni a regényt! Kép: Mátyás király portréja (Andrea Mantegna festménye)
Benkő László:
(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagy a Szent László életét bemutató trilógia. Legutóbb Kinizsi életét és A pozsonyi csata eseményeit írta meg a történelmet kedvelő olvasóknak.
Lazi, Szeged, 2019
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632674179
(Mátyás király 3.)
Mátyás király a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodója. Emlékét a magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon.
Nevezik Corvin Mátyásnak, vagy "igazságos" Mátyás királynak, aki 1458 és 1490 között uralkodott Magyarországon. Benkő László róla írt sorozata a harmadik részhez érkezett, ami Mátyás uralkodásának fénykorát eleveníti fel. Az író személye és a téma, az előzmények ismerete mellett a borító garancia volt arra, hogy ez is egy jó könyv lesz
Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) alig tizenöt évesen lett magyar király. Az előző részből (A vaskezű) kiderül hogyan szilárdította meg hatalmát és vált karizmatikus uralkodóvá az ambiciózus és határozott ifjú. Nem volt egyszerű dolga, hiszen a külső ellenségek mellett családi belviszály is nehezítette dolgát. Választott királyként, erős legitimációs hiányosságokkal küzdve, jelentős bel- és külpolitikai ellenszélben sikerült hosszú távon stabillá tennie a hatalmát.
A királyokat és egyéb vezetőket a történelemkönyvek leírásai hajlamosak felmagasztosítani, már-már isteni alakként kezelni őket. Bizonyos szempontból ők is ugyanolyan érző emberek voltak, mint bárki más egyszerű halandó. A jellemfejlődésre ezúttal is nagy hangsúlyt fektet az író, kerülve a mondák és legendák dicsfényét, az isteni túlzásokat. Rendkívül józanon és távlatokban gondolkodott Mátyás, széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, kiemelkedett kortársai közül.
Az olvasottak alapján néhány évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot. Fantasztikus volt olvasni és megismerni ennek a kiemelkedő gondolkodású és jellemű férfiúnak az életét, sorsát. Megismerni határozott, keménykezű uralkodóként, hadvezérként, de megjelenik a lapokon az érző, szerelmes férfi, gondoskodó apa szerepében is.
Mátyás kiváló kommunikációs képességével kezelte a családi és egyéb belviszályokat, személye elleni támadásokat. A pápával való együttműködése elképesztően jó érzékkel működött. A katonai hadereje, technikai hadviselése lehengerlő volt. Ehhez természetesen a kincstárnak bevételekre volt szüksége, amit adókból fedezett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy fokozatosan átalakult a kedves király képe az emberekben és a nagyurak egy részében is.
Uralkodását végig sorsdöntően meghatározta a török fenyegetettség, amire nem kis túlzással egész Európa tőle várt sikeres és hathatós megoldást. Izgalmas fordulat volt, hogy már hét éve uralkodott, amikor a tényleges, hivatalosan elfogadott koronázás megtörtént. Ehhez a Szent Koronát III. Frigyes német-római császár 70 ezer aranyforint ellenében szolgáltatta vissza Mátyásnak. Ennek hátterét, körülményeit is megvilágítja Benkő László. Mátyás kiváló uralkodói képességével, törekedett a békére. A magyarságot a belső viszályoktól is megóvta. Benkő László érezhetően a múlt legreálisabb bemutatására törekszik. Az események komplex ábrázolása és az olvasó szórakoztatása együttes feladat.
Bár első házasságát politikai célból kötötték, az igen hamar véget ért. Katalin alig tizenöt évesen szült fiú utódot, ám nem sokkal később mindketten belehaltak a fellépő fertőzésekbe. A következő királyi esküvőig ugyan 13 évet kellett várni, ám Mátyás igen kedvelte a női nemet, így nem volt hiány ágyasokban. Kiemelkedett Edelpeck Barbara alakja. Ennek a kapcsolatnak lett a törvénytelen gyümölcse Corvin János. A király férfias gondolkodása, lelkének vívódásai igen szemléletes leírásokban jelenik meg. Imádta a fiát, teljes jogú örökösévé szerette volna tenni a későbbiekben, amihez a neveltetése is fontos volt. Romantikus pillanatokban nincs hiány, a szerelem szépséges pillanatai adnak képet arról, mennyire meghatározó volt ez a király életében. Az egyéb szereplők is gyönyörűen kelnek életre, népesítik be a történetet.
A fiú örökös sorsa Mátyásnak komoly terveket adott, amiben anyja is erősen támogatta. A két nő, Szilágyi Erzsébet és Barbara kapcsolata is tartogat még meglepetéseket. Erről is olvashatunk a regényben.
Mátyás életének talán legnagyobb szerelme Aragóniai Ferdinánd gyönyörű lánya, Beatrix volt. A politikai érdekeltségek egyeztetése után 1476-ban házasodtak össze, a lány ekkor alig múlt 19 éves. Szemléletes, színes életképeket kapunk arról, hogyan készült magyar királynővé lenni Beatrix, megismerjük a nápolyi udvar életét, az utazását Magyarországra, majd a beilleszkedés nehézségeit is. Beatrix afféle társuralkodóvá lett a király mellett, aki a végsőkig lojális volt férjéhez. Házasságuk rendkívül kiegyensúlyozottan működött, amíg ki nem derült, hogy Beatrix meddő, így nem születhet gyereke. Az ekkorra már idősödő Mátyást ez különösen megviselte, mivel mindig is arra vágyott, hogy dinasztiát alapítson.
A mozgalmas életképek, valós történések mellett a harcok és fontosabb ütközetek közül kiemelkedően meghatározó volt a kenyérmezei csata. Erről olvashatunk részletes leírást. Kinizsi
és Magyar Bálint hűségéhez kétség sem férhet. A két kiváló katona ezúttal is jelentős szerephez jut
az események forgatagában. Ahogyan az első két kötet is cselekményes, történelmi információkban bőséges A legyőzhetetlen is informatív történelmi tabló. Eleven, lüktető világát aljas cselszövések, hatalmi harcok és a szerelem tették izgalmassá, fordulatossá
Ajánlom a sorozat minden részét: remek felépítése, cselekményes története és a szereplők kidolgozott jelleme teszi szórakoztatóan elgondolkodtató olvasmánnyá. Közel hozza a mai olvasókhoz ezt a korszakot. Izgalmas befejezés várható májusra, az bizonyos.
ITT tudod a Lazi Kiadótól kedvezménnyel megszerezni a regényt! Kép: Mátyás király portréja (Andrea Mantegna festménye)
Benkő László:
(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagy a Szent László életét bemutató trilógia. Legutóbb Kinizsi életét és A pozsonyi csata eseményeit írta meg a történelmet kedvelő olvasóknak.
Lazi, Szeged, 2019
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632674179
2020. január 14., kedd
Ma még élünk
Emmanuelle Pirotte: Ma még élünk
Meglepően különleges hangvételű II. világháborús történet. Egyszerre feszült és tragikus, izgalmas és reményteli, helyzetkomikumokat is felvonultató könyv. Filmszerűen mozgalmas képei nem is véletlenek, hiszen forgatókönyvnek készült. 2015-ben jelent meg, 2019-ben pedig a film forgatásán is elkezdtek dolgozni.
A mű Renée a zsidó kislány és Mathias az amerikai álruhás, SS-katona történetét meséli el. A keretet a II. világháború végórái adják, fél évvel a normandiai partraszállás után járunk. Az ardenneki csata a Harmadik Birodalom utolsó elkeseredett ellentámadása volt. 1944 december közepén a Belgiumban illetve Luxemburgban állomásozó szövetséges amerikai csapatok ellen szedték össze maradék erőiket.
A második világháború vége felé már a németek erősen vesztésre álltak. Ekkor a Griffmadár névre keresztelt hadművelettel olyan német kommandósokat küldtek az amerikaiak közé, akiknek az volt a feladatuk, hogy beépülve a szövetségesek soraiba különböző módon zavart keltsenek, ezáltal hozzájárulva az ardenneki akció sikeréhez. Ez kevés sikerrel zajlott: az amerikai katonák jöttek, a németek menekültek. Matthias is egy ilyen SS-katona, akire egy belga kisváros papja rábízza -természetesen tévedésből- Renéet. Nem sok jót ígér a kezdet. Ennek a "furcsa párnak" a kalandjait, menekülést olvashatjuk. A kislány alakja kiemelkedik a történetből. Személyes varázsával lenyűgözi a német férfit. Matthias védelmébe veszi a lányt, kettejük kényszerű együttese nehéz témát jár körbe. Az elfogadás, az élet mindenek előtt, üzeni a regény. Mit tehet egy ártatlan kisgyermek a származásáról, a kialakult politikai harcról? A borzalmas háborús viszonyok, a menekülés, az éhezés, a minden pillanatban ott leselkedő halál tudata csak erősíti a történet életigenlését. Emmanuelle Pirotte karaktereinek gondolatait, érzelmi pszichológiáját vizsgálja, mutatja be a háború lélekölő borzalmait. A szövetségeseket, a vidéki lakosokat, katonákat, ártatlan családokat, ezeknek az embereknek az érzéseit, akik ezzel a "furcsa párral" találkoznak, kapcsolatba kerülnek. A fegyverek hangja a kegyetlen helyzet árnyékában a túlélés ösztöne működteti hőseinket. A történelmi környezetet tökéletesen felhasználja a szerző, miközben számtalan kalandon keresztül vezeti hőseit.
A háború rémségeit az egyszerű emberek sorsán át ismerhetjük meg. Hihetetlen, ahogy a túlélés reménye, az életösztön viszi tovább a szereplőket.
Matthias a képzett gyilkológép is ember... valami elindul, megszólal a lelkében. Emmanuelle Pirotte könyvének lelki háttere érdekes. Hogyan tudja egy kis zsidó lányka örökre megváltoztatni egy SS-katona gondolkodását, világlátását, akinek egyetlen motívuma az ölés. Hogyan változtatja meg ez a katona az érzéseit a világ felé. Két menekülő, sérült lélek találkozása ez a regény.
Felvillan Matthias régi élete, múltja is. Ez lehet bátorság, hogy szembeszáll a német eszmékkel vagy az ember és az élet tisztelete. Fegyverrel nem lehet békét kötni. Az elvakult gyűlölet értelmetlen, nem vezet sehová. A számtalan vétlen áldozat halálát sem lehet utólag jóvá tenni, mégis Renée sorsa azt példázza, van remény. Ezt több esetben hazugságok árán tudják elérni, a világ képmutató és nem elnéző sok esetben. Mégis megéri, meg kell tennie. Végig érdekes volt a könyv, még úgy is, hogy a végét borítékolni lehet előre. Ennyi megpróbáltatás után jár a szereplőknek még egy esély egy jobb és boldogabb életre.
Emmanuelle Pirotte 2015-ben megjelent regényét eddig 16 nyelvre fordították le, és a könyv nemzetközi sikerének hatására 2019- ben megkezdődött a várva várt film forgatása is.
Helikon, Budapest, 2019
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278094 · Fordította: Takács József
Meglepően különleges hangvételű II. világháborús történet. Egyszerre feszült és tragikus, izgalmas és reményteli, helyzetkomikumokat is felvonultató könyv. Filmszerűen mozgalmas képei nem is véletlenek, hiszen forgatókönyvnek készült. 2015-ben jelent meg, 2019-ben pedig a film forgatásán is elkezdtek dolgozni.
A mű Renée a zsidó kislány és Mathias az amerikai álruhás, SS-katona történetét meséli el. A keretet a II. világháború végórái adják, fél évvel a normandiai partraszállás után járunk. Az ardenneki csata a Harmadik Birodalom utolsó elkeseredett ellentámadása volt. 1944 december közepén a Belgiumban illetve Luxemburgban állomásozó szövetséges amerikai csapatok ellen szedték össze maradék erőiket.
A második világháború vége felé már a németek erősen vesztésre álltak. Ekkor a Griffmadár névre keresztelt hadművelettel olyan német kommandósokat küldtek az amerikaiak közé, akiknek az volt a feladatuk, hogy beépülve a szövetségesek soraiba különböző módon zavart keltsenek, ezáltal hozzájárulva az ardenneki akció sikeréhez. Ez kevés sikerrel zajlott: az amerikai katonák jöttek, a németek menekültek. Matthias is egy ilyen SS-katona, akire egy belga kisváros papja rábízza -természetesen tévedésből- Renéet. Nem sok jót ígér a kezdet. Ennek a "furcsa párnak" a kalandjait, menekülést olvashatjuk. A kislány alakja kiemelkedik a történetből. Személyes varázsával lenyűgözi a német férfit. Matthias védelmébe veszi a lányt, kettejük kényszerű együttese nehéz témát jár körbe. Az elfogadás, az élet mindenek előtt, üzeni a regény. Mit tehet egy ártatlan kisgyermek a származásáról, a kialakult politikai harcról? A borzalmas háborús viszonyok, a menekülés, az éhezés, a minden pillanatban ott leselkedő halál tudata csak erősíti a történet életigenlését. Emmanuelle Pirotte karaktereinek gondolatait, érzelmi pszichológiáját vizsgálja, mutatja be a háború lélekölő borzalmait. A szövetségeseket, a vidéki lakosokat, katonákat, ártatlan családokat, ezeknek az embereknek az érzéseit, akik ezzel a "furcsa párral" találkoznak, kapcsolatba kerülnek. A fegyverek hangja a kegyetlen helyzet árnyékában a túlélés ösztöne működteti hőseinket. A történelmi környezetet tökéletesen felhasználja a szerző, miközben számtalan kalandon keresztül vezeti hőseit.
A háború rémségeit az egyszerű emberek sorsán át ismerhetjük meg. Hihetetlen, ahogy a túlélés reménye, az életösztön viszi tovább a szereplőket.
Matthias a képzett gyilkológép is ember... valami elindul, megszólal a lelkében. Emmanuelle Pirotte könyvének lelki háttere érdekes. Hogyan tudja egy kis zsidó lányka örökre megváltoztatni egy SS-katona gondolkodását, világlátását, akinek egyetlen motívuma az ölés. Hogyan változtatja meg ez a katona az érzéseit a világ felé. Két menekülő, sérült lélek találkozása ez a regény.
Felvillan Matthias régi élete, múltja is. Ez lehet bátorság, hogy szembeszáll a német eszmékkel vagy az ember és az élet tisztelete. Fegyverrel nem lehet békét kötni. Az elvakult gyűlölet értelmetlen, nem vezet sehová. A számtalan vétlen áldozat halálát sem lehet utólag jóvá tenni, mégis Renée sorsa azt példázza, van remény. Ezt több esetben hazugságok árán tudják elérni, a világ képmutató és nem elnéző sok esetben. Mégis megéri, meg kell tennie. Végig érdekes volt a könyv, még úgy is, hogy a végét borítékolni lehet előre. Ennyi megpróbáltatás után jár a szereplőknek még egy esély egy jobb és boldogabb életre.
Emmanuelle Pirotte 2015-ben megjelent regényét eddig 16 nyelvre fordították le, és a könyv nemzetközi sikerének hatására 2019- ben megkezdődött a várva várt film forgatása is.
Helikon, Budapest, 2019
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278094 · Fordította: Takács József
2020. január 12., vasárnap
Amikor az álmaink ránk találnak
Luca Di Fulvio: Amikor az álmaink ránk találnak
„Nem tudom, Isten hallja-e minden fájdalmunkat. De ha hall bennünket, azon tűnődöm, hogy viseli el anélkül, hogy belebolondulna.”
Luca Di Fulvio a kortárs olasz irodalom figyelmet érdemlő alakja, neve már nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. Idehaza ez a negyedik megjelenése, amit régóta vártam. Pontosan 2015 végén került a boltokba a legutóbbi Fulvio regény A fiú, aki meglátta a napot címmel. Volt szerencsém minden könyvét olvasni, így az életmű olvasóinak javaslom a sorrendiséget, bár minden könyv önálló történet.
Régóta vártam ezt a könyvet, és mégis vegyesek most az érzéseim. Rosetta, Rocco, és az orosz zsidó lány, Raquel sorsa az eddig olvasottakhoz illeszkedik, hozza a szintet, de most jobban meggyötört, mint reméltem. Készülj fel kedves olvasó, itt most nincs humor, semmi bájos idillre ne számíts! Ha olvastál már Fulviót talán nem fogsz meglepődni, de első olvasásnak nem ezt ajánlanám.
Megismerjük előbb röviden a három szereplő életét: kik is ők, családi hátterüket, honnan indultak, hogyan kerültek ebbe a lehetetlen helyzetbe, ahol csak a menekülés lehetősége maradt számukra. A jobb és nyugodtabb élet reménye köti össze hőseinket. Szívbe markoló történet, rengeteg emberi drámával, borzalommal. Az eddigiek közül talán ez a legbrutálisabb története Fulvionak. Az álmok pedig veszélyesek, még, ha valóra is válnak, utalva a címre.
Fulvio meseszövése remek, az alapötlet zseniális, olvasmányos és lendületes, a történet fordulatokban gazdag.
1912-ben járunk: most három szereplő sorsát ismerjük meg, követhetjük nyomon életük drámáit. Mert abból akad rengeteg. Amikor elkezdtem olvasni, a Malena című film képi világa, története jutott eszembe. Hangulatban, történetben tökéletesen hozza, idézi meg azt a korszakot. Az apró sorsmozaikokból lassan épül fel, forr egybe a három különféle életút. Értem én, hogy ehhez a maffiás világhoz illik a trágárság, a szereplők nem beszélhetnek irodalmi szépséggel, mégis a vulgáris szöveg és történet letaglózza az olvasót. Túl kegyetlen, túl sok durvasággal jelenik meg ez a világ. Az külön megdöbbentő, hogy nő a nővel szemben mennyire aljas tud lenni. A bordélyok hierarchiájából Adelina karaktere erre szemléletes példa.
Az írói képzelet szülötte a történet, bár több valós elem is felbukkan. Buenos Aires története, alvilága, a bevándorlók sorsa kemény világot ábrázol. A kikötőkben zajlik az élet, a kocsmák, sötét sikátorok mélye, a nyomor és kiszolgáltatottság ott van a lapokon. Valódi életmese a bevándorlók nehéz sorsáról, az új otthon és boldogabb élet reményéről egy idegen országban. Amire egyre kevesebb az esély. Az álmok a szemünk láttára törnek darabokra. Már az odavezető hajóúton... Fájdalmasan megrendítő olvasmány a nők kizsákmányolásáról, megalázásáról.
Az új élet vágya elbódít mindenkit. A "pénz, drogok, fegyverek", no és a bordélyok kizsákmányoló, lélekölő és megalázó világa zsigerig hatol. Fulvio nem kíméli sem az olvasóit, sem a szereplőit. Szemléletes, drámai a kép. Minden mocsok és szenny ellenére is sajnálatosan valós, tegyük hozzá. Az 1910-es évek korrupt és lélekölő alvilága tökéletesen jelenik meg. Az életben az utcai bandák harcai talán még drámaibb. A túléléshez, fennmaradáshoz egyszerűen kell a kábítószer. Érdemes az írói utószót is elolvasni a tényekről.
Ezt a részt érzésem szerint kissé túltolta a szerző, így a végére már nem hatásos, az olvasó rezignáltan veszi tudomásul az újabb borzalmakat. A nagyívű és kegyetlen történet kifullad a végére. Egy erős kezű szerkesztő jót tett volna a túlírtságnak is, ahogy a szereplők életének drámáit is kissé érdemes lett volna visszavenni. Legalábbis a gyomorforgató részletező leírásokat... érezhetően élvezettel tobzódik a szerző ezekben a brutális leírásokban, szexuális perverziók megjelenítésében. Túl sok lesz egy idő után, kétség nem férhet hozzá, ez a legdurvábban brutális története az írónak. Nem mintha az előző regényekben csak idillien rózsaszín naplemente, turbékoló szerelmesek lennének.. Itt most a romantika sokkal visszafogottabban jelenik meg. A könyv borítója tökéletes, mind stílusában, mind hangulatában jól illeszkedik az eddigi kötetekhez.
Az biztos, hogy az író nagyon nagy mesélő kedvvel van megáldva, szigorúan nézve talán kissé szószátyár. Bár a mondanivalója elég mélyen átütő, jót tett volna neki, ha picit feszesebb, rövidebb
a történet. Annyira küzd minden szereplő a jobb életért, mégis sorra kudarcot vallanak. Rocco alakja ígéretes, mégis, sajnos nem tudja megvalósítani terveit, nem elég karizmatikus, eleve képtelen kitörni ebből a világból. A vér nem válik vízzé, mondhatnánk, a gépezet bedarálja. Rosetta élete sem rózsás, a rengeteg megaláztatás, a női sorsok legmélyebb szenvedését hozza. A kitörési vágy jellemzi a három hőst, a filmszerűen pörgő történetben. Érezhető Fulvio dramaturgiailag jól felépítette a regényt. Az argentin főváros mindennapjai eleven képekkel jelennek meg. A kizsákmányoló hatalom, az újrakezdés reménye, és a szerelem adja a történet erejét, drámáját. Színes, szagos, mozgalmas emberi sorosoknak, drámának lehet tanúja az olvasó.
ITT megismerheted a szerzőt, kedvezménnyel rendelhetőek a könyvei!
Luca Di Fulvio: (1957. május 13. Róma)
Jelenleg is itt él és dolgozik. Elvégezte a Színművészeti Főiskolát is. Könyveit eddig több országban adták ki nagy sikerrel, többek közt Franciaországban Angliában és Németországban is. Az Álmok bandája Olaszországban és Németországban hónapokig a könyveladási listák élén állt. Már több mint egymillió példányt adtak el világszerte.
Nálunk az Álmok bandája kötete jelent meg először 2012-ben.
Maxim, Szeged, 2019
590 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634991465 · Fordította: Hajdúné Vörös Eszter
„Nem tudom, Isten hallja-e minden fájdalmunkat. De ha hall bennünket, azon tűnődöm, hogy viseli el anélkül, hogy belebolondulna.”
Luca Di Fulvio a kortárs olasz irodalom figyelmet érdemlő alakja, neve már nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. Idehaza ez a negyedik megjelenése, amit régóta vártam. Pontosan 2015 végén került a boltokba a legutóbbi Fulvio regény A fiú, aki meglátta a napot címmel. Volt szerencsém minden könyvét olvasni, így az életmű olvasóinak javaslom a sorrendiséget, bár minden könyv önálló történet.
Régóta vártam ezt a könyvet, és mégis vegyesek most az érzéseim. Rosetta, Rocco, és az orosz zsidó lány, Raquel sorsa az eddig olvasottakhoz illeszkedik, hozza a szintet, de most jobban meggyötört, mint reméltem. Készülj fel kedves olvasó, itt most nincs humor, semmi bájos idillre ne számíts! Ha olvastál már Fulviót talán nem fogsz meglepődni, de első olvasásnak nem ezt ajánlanám.
Megismerjük előbb röviden a három szereplő életét: kik is ők, családi hátterüket, honnan indultak, hogyan kerültek ebbe a lehetetlen helyzetbe, ahol csak a menekülés lehetősége maradt számukra. A jobb és nyugodtabb élet reménye köti össze hőseinket. Szívbe markoló történet, rengeteg emberi drámával, borzalommal. Az eddigiek közül talán ez a legbrutálisabb története Fulvionak. Az álmok pedig veszélyesek, még, ha valóra is válnak, utalva a címre.
Fulvio meseszövése remek, az alapötlet zseniális, olvasmányos és lendületes, a történet fordulatokban gazdag.
1912-ben járunk: most három szereplő sorsát ismerjük meg, követhetjük nyomon életük drámáit. Mert abból akad rengeteg. Amikor elkezdtem olvasni, a Malena című film képi világa, története jutott eszembe. Hangulatban, történetben tökéletesen hozza, idézi meg azt a korszakot. Az apró sorsmozaikokból lassan épül fel, forr egybe a három különféle életút. Értem én, hogy ehhez a maffiás világhoz illik a trágárság, a szereplők nem beszélhetnek irodalmi szépséggel, mégis a vulgáris szöveg és történet letaglózza az olvasót. Túl kegyetlen, túl sok durvasággal jelenik meg ez a világ. Az külön megdöbbentő, hogy nő a nővel szemben mennyire aljas tud lenni. A bordélyok hierarchiájából Adelina karaktere erre szemléletes példa.
Az írói képzelet szülötte a történet, bár több valós elem is felbukkan. Buenos Aires története, alvilága, a bevándorlók sorsa kemény világot ábrázol. A kikötőkben zajlik az élet, a kocsmák, sötét sikátorok mélye, a nyomor és kiszolgáltatottság ott van a lapokon. Valódi életmese a bevándorlók nehéz sorsáról, az új otthon és boldogabb élet reményéről egy idegen országban. Amire egyre kevesebb az esély. Az álmok a szemünk láttára törnek darabokra. Már az odavezető hajóúton... Fájdalmasan megrendítő olvasmány a nők kizsákmányolásáról, megalázásáról.
Az új élet vágya elbódít mindenkit. A "pénz, drogok, fegyverek", no és a bordélyok kizsákmányoló, lélekölő és megalázó világa zsigerig hatol. Fulvio nem kíméli sem az olvasóit, sem a szereplőit. Szemléletes, drámai a kép. Minden mocsok és szenny ellenére is sajnálatosan valós, tegyük hozzá. Az 1910-es évek korrupt és lélekölő alvilága tökéletesen jelenik meg. Az életben az utcai bandák harcai talán még drámaibb. A túléléshez, fennmaradáshoz egyszerűen kell a kábítószer. Érdemes az írói utószót is elolvasni a tényekről.
Ezt a részt érzésem szerint kissé túltolta a szerző, így a végére már nem hatásos, az olvasó rezignáltan veszi tudomásul az újabb borzalmakat. A nagyívű és kegyetlen történet kifullad a végére. Egy erős kezű szerkesztő jót tett volna a túlírtságnak is, ahogy a szereplők életének drámáit is kissé érdemes lett volna visszavenni. Legalábbis a gyomorforgató részletező leírásokat... érezhetően élvezettel tobzódik a szerző ezekben a brutális leírásokban, szexuális perverziók megjelenítésében. Túl sok lesz egy idő után, kétség nem férhet hozzá, ez a legdurvábban brutális története az írónak. Nem mintha az előző regényekben csak idillien rózsaszín naplemente, turbékoló szerelmesek lennének.. Itt most a romantika sokkal visszafogottabban jelenik meg. A könyv borítója tökéletes, mind stílusában, mind hangulatában jól illeszkedik az eddigi kötetekhez.
Az biztos, hogy az író nagyon nagy mesélő kedvvel van megáldva, szigorúan nézve talán kissé szószátyár. Bár a mondanivalója elég mélyen átütő, jót tett volna neki, ha picit feszesebb, rövidebb
a történet. Annyira küzd minden szereplő a jobb életért, mégis sorra kudarcot vallanak. Rocco alakja ígéretes, mégis, sajnos nem tudja megvalósítani terveit, nem elég karizmatikus, eleve képtelen kitörni ebből a világból. A vér nem válik vízzé, mondhatnánk, a gépezet bedarálja. Rosetta élete sem rózsás, a rengeteg megaláztatás, a női sorsok legmélyebb szenvedését hozza. A kitörési vágy jellemzi a három hőst, a filmszerűen pörgő történetben. Érezhető Fulvio dramaturgiailag jól felépítette a regényt. Az argentin főváros mindennapjai eleven képekkel jelennek meg. A kizsákmányoló hatalom, az újrakezdés reménye, és a szerelem adja a történet erejét, drámáját. Színes, szagos, mozgalmas emberi sorosoknak, drámának lehet tanúja az olvasó.
ITT megismerheted a szerzőt, kedvezménnyel rendelhetőek a könyvei!
Luca Di Fulvio: (1957. május 13. Róma)
Jelenleg is itt él és dolgozik. Elvégezte a Színművészeti Főiskolát is. Könyveit eddig több országban adták ki nagy sikerrel, többek közt Franciaországban Angliában és Németországban is. Az Álmok bandája Olaszországban és Németországban hónapokig a könyveladási listák élén állt. Már több mint egymillió példányt adtak el világszerte.
Nálunk az Álmok bandája kötete jelent meg először 2012-ben.
Maxim, Szeged, 2019
590 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634991465 · Fordította: Hajdúné Vörös Eszter
2020. január 10., péntek
Az Erdő
Edward Rutherfurd: Az Erdő
A várostörténeti könyvei után ez volt az ötödik olvasásom a szerzőtől. Az Erdő egy olyan könyv, amely ismét megmutatja Rutherfurd kiváló mesélőképességét, gazdag részletetekkel eleveníti fel 900 év történetét. Helyszín az Új-Erdő néven ismert, Anglia déli részén elterülő, ma nemzeti park. A védett tölgyerdő és lápvidék, ahol szarvasok és vadpónik élnek, a hangás rétek és fák világából kibontakozik, felsejlik Anglia évezredes történelme.
A könyv rövid történetek sorozata az Anglia ezen részén élő emberekről. Egyszerű, hétköznapi emberek, szerzetesek és gazadagok sorsa szövődik egybe. Az első 1100-ban indul, az utolsó pedig 2000-ben, azaz: a normann hódítás idejétől napjainkig ível a regény.
Már-már lehetetlen feladatnak tűnik kilencszáz év történelmét összesűríteni egyetlen könyvbe. Ezt Rutherfurd kiválóan érti, aki olvasott tőle egyetlen várostörténeti könyvet, az tudja, mennyire profi ebben a szerző. Itt most egész Anglia történelme elevenedik meg. Rutherfurd több család élettörténetén keresztül vezet végig az évszázadokon. Megismerhetjük az Albions, a Tottons, Pride, Puckles és a Furzeys családok sorsát, ez ad keretet a történelemnek.
A történeteket a családi vezetéknév köti össze, amelyek továbbra is megjelennek a későbbi leszármazottakkal, de bizonyos esetekben fontos szerepet kap egy amulett, amelyet nemzedékről nemzedékre adnak át a szereplők. Edward Rutherfurd összekapcsolja a karakterek sorsát a valós és fiktív eseményekkel, amit a tőle megszokott, magával ragadó módon mesél el. A személyes drámájukon keresztül, vagy annak hátterében mutatja meg az író az épp aktuális társadalmi formát, a nagyobb történelmi eseményeket. Rutherfurd zseniális módon szövi egybe az egyén és egyes családok történtét a valós eseményekkel.
Ezek a karakterek jól kidolgozottan jelennek meg, amitől valós, életszagú lesz a történet. Igazán sokszínűek a felvonultatott karakterek, különösen erős női jellemek bukkannak fel. A könyv egyrésze természetesen fikciós sztori, de olvasmányos, szórakoztató formában ad használható, átfogó képet Anglia történelméről az író. Generációkon át viszi minket, feltárva az angol történelem olyan nagy konfliktusait, titkos szerelmeket, ármányt és árulást, hatalmi harcokat, ahol felbukkannak a katolikus-protestáns ellentétek, a Nagy Armada, királyok és királynők, no és a vérpad.
A könyvben a történelmi személyiségek sorsa mindvégig összefonódik az Erdőben élő ezeréves családok történetével és a csodálatos dél-angliai tájjal és élőlényeivel: a kiirtásra ítélt szarvasokkal és a történelem előtti időkből származó, félvad pónilovakkal.A mese a Hódító Vilmos fia, Rufus titokzatos meggyilkolásával és egy szarvas történetével kezdődik. Az egymáshoz kapcsolódó családtörténeteknek különös hátteret ad a hatalmas, ezeréves erdőség a maga vadállataival, misztikus titkaival és az erdőlakók életét szabályozó hiedelmekkel, hagyományokkal és törvényekkel. Az emberek a főszereplők, azonban a táj, a fák és az ott élő állatok legalább akkora teret kapnak. Talán ez az egyik fő üzenete a regénynek. Mesék, legendák lenyűgöző elegye a könyv.
„Az ember ugyanúgy része a természetes környezetnek, mint Isten bármely más teremtménye.”
Az egymáshoz kapcsolódó családtörténeteknek különös hátteret ad a hatalmas, ezeréves erdőség a maga vadállataival, misztikus titkaival és az erdőlakók (szénégetők) életét szabályozó hiedelmekkel, hagyományokkal és törvényekkel. Legendák és a mondavilág mesés képei keverednek a valósággal. A fáknak is van élete. Csodás természetei képekkel elevenedik meg az erdő élővilága, vagy az évszakok változásai.
Aki szereti a történelmi regényeket, érdekli Anglia történelme, annak mindenképpen érdekes és izgalmas olvasmány. Kár volna kihagyni a most új elegáns borítóval ismét megjelent regényt. Most is azt kaptam, amit vártam, sok-sok történelem könnyen befogadható formában. Jöhet a következő könyv a szerzőtől, hiszen Párizs még vár!
"Rufus tölgye már nem volt sehol. Üreges tönkje alacsony tuskóvá korhadt már fél évszázaddal korábban, és egy idő után az is eggyé olvadt az Erdő tőzeges földjével. Helyére emlékoszlopot emeltek, hogy a jövő nemzedékei is megismerhessék a hely és a fa legendás történetét."
Edward Rutherfurd 1948-ban született az angliai Salisburyban Francis Edward Wintle néven. Napjaink egyik legnépszerűbb történelmi regényírója. Tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen és Stanfordban végezte. Diplomázása után a könyvkiadásban helyezkedett el, majd 1983-ban belefogott első regénye, a gyerekkori otthonának történelmét megörökítő Sarum megírásába. Az 1987-ben megjelent regény óriási sikert aratott, és Rutherfurd azóta több monumentális, módszeresen kikutatott történelmi regényt írt, többek között Párizsról, Oroszországról, Írországról és Londonról.
A szerzőről honlapjáról tudhatunk meg még többet: http://www.edwardrutherfurd.com/
Eredeti megjelenés éve: 2000
Alexandra, Pécs, 2019
672 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634474555 · Fordította: H. Prikler Renáta
A várostörténeti könyvei után ez volt az ötödik olvasásom a szerzőtől. Az Erdő egy olyan könyv, amely ismét megmutatja Rutherfurd kiváló mesélőképességét, gazdag részletetekkel eleveníti fel 900 év történetét. Helyszín az Új-Erdő néven ismert, Anglia déli részén elterülő, ma nemzeti park. A védett tölgyerdő és lápvidék, ahol szarvasok és vadpónik élnek, a hangás rétek és fák világából kibontakozik, felsejlik Anglia évezredes történelme.
A könyv rövid történetek sorozata az Anglia ezen részén élő emberekről. Egyszerű, hétköznapi emberek, szerzetesek és gazadagok sorsa szövődik egybe. Az első 1100-ban indul, az utolsó pedig 2000-ben, azaz: a normann hódítás idejétől napjainkig ível a regény.
Már-már lehetetlen feladatnak tűnik kilencszáz év történelmét összesűríteni egyetlen könyvbe. Ezt Rutherfurd kiválóan érti, aki olvasott tőle egyetlen várostörténeti könyvet, az tudja, mennyire profi ebben a szerző. Itt most egész Anglia történelme elevenedik meg. Rutherfurd több család élettörténetén keresztül vezet végig az évszázadokon. Megismerhetjük az Albions, a Tottons, Pride, Puckles és a Furzeys családok sorsát, ez ad keretet a történelemnek.
A történeteket a családi vezetéknév köti össze, amelyek továbbra is megjelennek a későbbi leszármazottakkal, de bizonyos esetekben fontos szerepet kap egy amulett, amelyet nemzedékről nemzedékre adnak át a szereplők. Edward Rutherfurd összekapcsolja a karakterek sorsát a valós és fiktív eseményekkel, amit a tőle megszokott, magával ragadó módon mesél el. A személyes drámájukon keresztül, vagy annak hátterében mutatja meg az író az épp aktuális társadalmi formát, a nagyobb történelmi eseményeket. Rutherfurd zseniális módon szövi egybe az egyén és egyes családok történtét a valós eseményekkel.
Ezek a karakterek jól kidolgozottan jelennek meg, amitől valós, életszagú lesz a történet. Igazán sokszínűek a felvonultatott karakterek, különösen erős női jellemek bukkannak fel. A könyv egyrésze természetesen fikciós sztori, de olvasmányos, szórakoztató formában ad használható, átfogó képet Anglia történelméről az író. Generációkon át viszi minket, feltárva az angol történelem olyan nagy konfliktusait, titkos szerelmeket, ármányt és árulást, hatalmi harcokat, ahol felbukkannak a katolikus-protestáns ellentétek, a Nagy Armada, királyok és királynők, no és a vérpad.
A könyvben a történelmi személyiségek sorsa mindvégig összefonódik az Erdőben élő ezeréves családok történetével és a csodálatos dél-angliai tájjal és élőlényeivel: a kiirtásra ítélt szarvasokkal és a történelem előtti időkből származó, félvad pónilovakkal.A mese a Hódító Vilmos fia, Rufus titokzatos meggyilkolásával és egy szarvas történetével kezdődik. Az egymáshoz kapcsolódó családtörténeteknek különös hátteret ad a hatalmas, ezeréves erdőség a maga vadállataival, misztikus titkaival és az erdőlakók életét szabályozó hiedelmekkel, hagyományokkal és törvényekkel. Az emberek a főszereplők, azonban a táj, a fák és az ott élő állatok legalább akkora teret kapnak. Talán ez az egyik fő üzenete a regénynek. Mesék, legendák lenyűgöző elegye a könyv.
„Az ember ugyanúgy része a természetes környezetnek, mint Isten bármely más teremtménye.”
Az egymáshoz kapcsolódó családtörténeteknek különös hátteret ad a hatalmas, ezeréves erdőség a maga vadállataival, misztikus titkaival és az erdőlakók (szénégetők) életét szabályozó hiedelmekkel, hagyományokkal és törvényekkel. Legendák és a mondavilág mesés képei keverednek a valósággal. A fáknak is van élete. Csodás természetei képekkel elevenedik meg az erdő élővilága, vagy az évszakok változásai.
Aki szereti a történelmi regényeket, érdekli Anglia történelme, annak mindenképpen érdekes és izgalmas olvasmány. Kár volna kihagyni a most új elegáns borítóval ismét megjelent regényt. Most is azt kaptam, amit vártam, sok-sok történelem könnyen befogadható formában. Jöhet a következő könyv a szerzőtől, hiszen Párizs még vár!
"Rufus tölgye már nem volt sehol. Üreges tönkje alacsony tuskóvá korhadt már fél évszázaddal korábban, és egy idő után az is eggyé olvadt az Erdő tőzeges földjével. Helyére emlékoszlopot emeltek, hogy a jövő nemzedékei is megismerhessék a hely és a fa legendás történetét."
Edward Rutherfurd 1948-ban született az angliai Salisburyban Francis Edward Wintle néven. Napjaink egyik legnépszerűbb történelmi regényírója. Tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen és Stanfordban végezte. Diplomázása után a könyvkiadásban helyezkedett el, majd 1983-ban belefogott első regénye, a gyerekkori otthonának történelmét megörökítő Sarum megírásába. Az 1987-ben megjelent regény óriási sikert aratott, és Rutherfurd azóta több monumentális, módszeresen kikutatott történelmi regényt írt, többek között Párizsról, Oroszországról, Írországról és Londonról.
A szerzőről honlapjáról tudhatunk meg még többet: http://www.edwardrutherfurd.com/
Eredeti megjelenés éve: 2000
Alexandra, Pécs, 2019
672 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634474555 · Fordította: H. Prikler Renáta
2020. január 6., hétfő
A két pápa
Anthony McCarten: A két pápa
Először is: mindenkinek ajánlom, vallásosoknak és nem vallásosoknak, illetve bármilyen vallásúaknak, akiket picit is érdekelnek a katolikus egyházon belüli viszonyok. Érthetőbbé teszi, közelebb hozza az olvasókhoz az egyház belső működését, elfogadhatóbbá teszi Benedek pápa elég ellentmondásos alakját, megérteti a meghozott döntés hátterét. Remek portrét kapunk a két vezető egyházfőről.
A Vatikán titkai mindig sok érdekességet, izgalmas és meglepő fordulatokat okoztak az egyszerű halandóknak. Amikor Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek pápa pápaságának kilencedik évében, 2013 februárjában váratlanul bejelentette a pápai hivatalról a hónap végével történő lemondását, ezzel nem kis megdöbbenést okozott. Nem csupán a híveknek, de a világnak is.
Úgy fogalmazott: „2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk”. Több mint 700 év után ő volt az első pápa, aki önként mondott le a hatalomról, Szent Péter trónjáról.
Ezért sokakat érdekelhet, mi is zajlott a Vatikánban a lemondása idején. Valóban elég szokatlan az alaphelyzet, hogy egy pápa, a szokásoktól eltérően nem tölti ki élethosszig tartó hivatalát.
Vajon milyen konfliktusok előzték meg Benedek lemondását? Mekkora lelki és szellemi erőre volt szüksége, hogy ezt a fontos döntést meghozza?
Az egyház belső működését szinte nem ismerjük, azon kívül, hogy HA meghal a pápa, akkor jön és összeül a konklávé, majd megegyeznek, felszáll a fehér füst, és kapunk egy újabb pápát. Arról nem sokat tudunk, hogyan is, mi alapján zajlanak a választások. Most egy kiszivárogtató bíboros pontos adatokkal szolgált Benedek megválasztásának előzményeiről. Már ott és akkor is erős volt Bergoglio bíboros esélye. Így talán még érthetőbb a későbbi megválasztása.
Ami furcsa lehet, hogy két homlokegyenest különböző gondolkodású férfiúról van szó. A lényük, a viselkedésük, a gondolkodásuk és reakcióik a világ dolgaira elég nagy eltérést mutat.
Miközben két pápa története Bergoglio kardinális (a későbbi Ferenc pápa) és XVI. Benedek pápa kapcsolatát dolgozza fel, alapos és szemléletes portrét rajzol Anthony McCarten mindkét férfiról. Gondos, kimerítő és részletes hátteret ad a gyerekkoruk, taníttatásuk és szellemiségüket meghatározó neveltetésükről. Megelevenedik Argentina történelme és a II. világháború is természetesen meghatározó, ahogyan a vatikáni intrikák is hangsúlyosak. Bergoglio múltjába való visszatekintés a '70-es évek argentin katonai diktatúrájának idejére, ami fontos Bergoglio karakterének megértéséhez. Ratzinger egyházi pályafutásának jelentős állomása volt, amikor 1981-ben II. János Pál pápa a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki. A konzervatív nézeteiről ismert Ratzinger huszonnégy éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet.
Mindezen háttér mellé a könyv komoly kérdéseket feszeget. A család, válás, abortusz témái adottak, de nem kerülheti ki a szexuális botrányok sorozatát, ami alapjaiban rengette meg a katolikus egyházat. Az áthelyezések és a tanúk lefizetése nem a legjobb megoldás. Mindezek a pápa tudtával bizony kiábrándítóak. Itt a néhány éve Oscar-díjat kapott film is azonnal eszembe jutott. Ezt a témát járja körbe, valós tények alapján a Spotlight című film. Érdemes megnézni a könyv mellé.
Az is elég izgalmas kérdés, hogy miért egy ennyire más, közvetlenebb, maibb gondolkodású lett az utódja, a konvenciókhoz ragaszkodó XVI. Benedek pápának. Bergoglio bíboros, aki nem is akart pápa lenni, hiszen nyugállományba készült.
A két pápa alakja és története igazán szerethető, valóban adja magát a filmnek. (Még nem láttam) A hagyománytisztelő XVI. Benedek pápa, és a leendő, a reformista szemléletű Ferencnek nem kisebb feladata van, mint egyezségre kell jutniuk, hogy mely irányba vezessék tovább a katolikus egyházat.
Fordulatokban nem igazán bővelkedik a történet, de a szituáció alapfeszültsége adott. Kétségtelen, hogy a két főhős között fennálló feszültséget szemléletesen ábrázolja.
A valóságot tárja fel tényszerűen, ezzel emberközelivé téve a két egyházi vezető alakját. Az elfogadást, megértést segítheti a könyv és a film is, amire napjainkban nagyon nagy szükség lenne.
Mindezt a remek színészi játék, a helyszínek és a fényképezés emeli tökéletesre.
ITT tudod kedvezménnyel megrendelni a könyvet az Agave Kiadótól!
A könyv fülszövegéből:
A mindenség elmélete és A legsötétebb óra Oscar-díjra jelölt forgatókönyvírójának legújabb könyve egy korábban példa nélküli hatalomátvételről, a világ legerősebb vallási intézményéről és két nagyon különböző férfiról szól – akik történetesen mindketten a Vatikánban élnek.
Anthony McCarten alapos kutatómunkával vizsgálta az életüket, hogy megírhassa A két pápát, és mesterien fonja a történetüket egyetlen lebilincselő narratívává. Ebben a könyvben megismerhetjük Benedek és Ferenc jellemformáló élményeit a háború dúlta Németországban és Argentínában, és betekintést kapunk a vatikáni intrikák és komédiák egyszerre sötét és izgalmas világába, valamint a szexuális bántalmazási botrányokba, amelyek az alapokig rengették meg a világ egyik legátláthatatlanabb, ugyanakkor legfontosabb intézményét.
Anthony McCarten
1961. április 28. Új-Zéland
filmforgatókönyv író, producer és drámaíró. 2015-ben BAFTA-nyertes A mindenség elmélete forgatókönyvéért. Három gyermekével és feleségével alkot családot.
Képek a filmből!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634195986 · Fordította: Farkas Veronika
Először is: mindenkinek ajánlom, vallásosoknak és nem vallásosoknak, illetve bármilyen vallásúaknak, akiket picit is érdekelnek a katolikus egyházon belüli viszonyok. Érthetőbbé teszi, közelebb hozza az olvasókhoz az egyház belső működését, elfogadhatóbbá teszi Benedek pápa elég ellentmondásos alakját, megérteti a meghozott döntés hátterét. Remek portrét kapunk a két vezető egyházfőről.
A Vatikán titkai mindig sok érdekességet, izgalmas és meglepő fordulatokat okoztak az egyszerű halandóknak. Amikor Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek pápa pápaságának kilencedik évében, 2013 februárjában váratlanul bejelentette a pápai hivatalról a hónap végével történő lemondását, ezzel nem kis megdöbbenést okozott. Nem csupán a híveknek, de a világnak is.
Úgy fogalmazott: „2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk”. Több mint 700 év után ő volt az első pápa, aki önként mondott le a hatalomról, Szent Péter trónjáról.
Ezért sokakat érdekelhet, mi is zajlott a Vatikánban a lemondása idején. Valóban elég szokatlan az alaphelyzet, hogy egy pápa, a szokásoktól eltérően nem tölti ki élethosszig tartó hivatalát.
Vajon milyen konfliktusok előzték meg Benedek lemondását? Mekkora lelki és szellemi erőre volt szüksége, hogy ezt a fontos döntést meghozza?
Az egyház belső működését szinte nem ismerjük, azon kívül, hogy HA meghal a pápa, akkor jön és összeül a konklávé, majd megegyeznek, felszáll a fehér füst, és kapunk egy újabb pápát. Arról nem sokat tudunk, hogyan is, mi alapján zajlanak a választások. Most egy kiszivárogtató bíboros pontos adatokkal szolgált Benedek megválasztásának előzményeiről. Már ott és akkor is erős volt Bergoglio bíboros esélye. Így talán még érthetőbb a későbbi megválasztása.
Ami furcsa lehet, hogy két homlokegyenest különböző gondolkodású férfiúról van szó. A lényük, a viselkedésük, a gondolkodásuk és reakcióik a világ dolgaira elég nagy eltérést mutat.
Miközben két pápa története Bergoglio kardinális (a későbbi Ferenc pápa) és XVI. Benedek pápa kapcsolatát dolgozza fel, alapos és szemléletes portrét rajzol Anthony McCarten mindkét férfiról. Gondos, kimerítő és részletes hátteret ad a gyerekkoruk, taníttatásuk és szellemiségüket meghatározó neveltetésükről. Megelevenedik Argentina történelme és a II. világháború is természetesen meghatározó, ahogyan a vatikáni intrikák is hangsúlyosak. Bergoglio múltjába való visszatekintés a '70-es évek argentin katonai diktatúrájának idejére, ami fontos Bergoglio karakterének megértéséhez. Ratzinger egyházi pályafutásának jelentős állomása volt, amikor 1981-ben II. János Pál pápa a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki. A konzervatív nézeteiről ismert Ratzinger huszonnégy éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet.
Mindezen háttér mellé a könyv komoly kérdéseket feszeget. A család, válás, abortusz témái adottak, de nem kerülheti ki a szexuális botrányok sorozatát, ami alapjaiban rengette meg a katolikus egyházat. Az áthelyezések és a tanúk lefizetése nem a legjobb megoldás. Mindezek a pápa tudtával bizony kiábrándítóak. Itt a néhány éve Oscar-díjat kapott film is azonnal eszembe jutott. Ezt a témát járja körbe, valós tények alapján a Spotlight című film. Érdemes megnézni a könyv mellé.
Az is elég izgalmas kérdés, hogy miért egy ennyire más, közvetlenebb, maibb gondolkodású lett az utódja, a konvenciókhoz ragaszkodó XVI. Benedek pápának. Bergoglio bíboros, aki nem is akart pápa lenni, hiszen nyugállományba készült.
A két pápa alakja és története igazán szerethető, valóban adja magát a filmnek. (Még nem láttam) A hagyománytisztelő XVI. Benedek pápa, és a leendő, a reformista szemléletű Ferencnek nem kisebb feladata van, mint egyezségre kell jutniuk, hogy mely irányba vezessék tovább a katolikus egyházat.
Fordulatokban nem igazán bővelkedik a történet, de a szituáció alapfeszültsége adott. Kétségtelen, hogy a két főhős között fennálló feszültséget szemléletesen ábrázolja.
A valóságot tárja fel tényszerűen, ezzel emberközelivé téve a két egyházi vezető alakját. Az elfogadást, megértést segítheti a könyv és a film is, amire napjainkban nagyon nagy szükség lenne.
Mindezt a remek színészi játék, a helyszínek és a fényképezés emeli tökéletesre.
ITT tudod kedvezménnyel megrendelni a könyvet az Agave Kiadótól!
A könyv fülszövegéből:
A mindenség elmélete és A legsötétebb óra Oscar-díjra jelölt forgatókönyvírójának legújabb könyve egy korábban példa nélküli hatalomátvételről, a világ legerősebb vallási intézményéről és két nagyon különböző férfiról szól – akik történetesen mindketten a Vatikánban élnek.
Anthony McCarten alapos kutatómunkával vizsgálta az életüket, hogy megírhassa A két pápát, és mesterien fonja a történetüket egyetlen lebilincselő narratívává. Ebben a könyvben megismerhetjük Benedek és Ferenc jellemformáló élményeit a háború dúlta Németországban és Argentínában, és betekintést kapunk a vatikáni intrikák és komédiák egyszerre sötét és izgalmas világába, valamint a szexuális bántalmazási botrányokba, amelyek az alapokig rengették meg a világ egyik legátláthatatlanabb, ugyanakkor legfontosabb intézményét.
Anthony McCarten
1961. április 28. Új-Zéland
filmforgatókönyv író, producer és drámaíró. 2015-ben BAFTA-nyertes A mindenség elmélete forgatókönyvéért. Három gyermekével és feleségével alkot családot.
Képek a filmből!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634195986 · Fordította: Farkas Veronika
2020. január 5., vasárnap
A vaskezű
Benkő László: A vaskezű
(Mátyás király 2.)
Benkő László Mátyás király életét, uralkodását bemutató sorozata átfogó képet ad, közel hozza és szemléletes háttérrel eleveníti fel a korszakot. Az első kötetből, ami Isten választottja címmel került a boltokba a gyermekkorát, családi hátterét, neveltetését ismerhette meg az érdeklődő olvasó. Ez az első rész egészen a királlyá választásig követi Mátyás életútját.
Ami a történelem órákon megragadt bennünk, azt most sok színes és jelentős részlet mellett eleveníthetjük fel, bővítve tudásunkat. Sok érdekesség lapul a történetben. Mátyás közismerten legendás alakja talán az egyik legnépszerűbb és legismertebb királyunk. Mesék és mondák, számtalan változatban keringő legendák mellé most a valóság ad hű képet róla. Karizmatikus alakja valóban kiemelkedő királlyá tette, a Magyar Királyság virágkorát élte uralkodása alatt. Az talán nem újdonság senkinek, hogy alig tizenöt évesen került a trónra. Azonban az, hogy nem vált az őt támogató segítői bábjává, már elég meglepő. Pontos elképzelése, jó rálátása volt a korszak politikájáról, amit "vaskézzel" betartatott. Rendeletei, és kiváló háttérrel bíró harcosai segítették ezen az úton, ahol sok más fontos alak mellé megjelenik természetesen a rettenthetetlen erejű Kinizsi is. A Hunyadi név kiváló és elismert "török-riasztó" volt. Jankó vajda fiának legyőzése több szempontból is a törökök nagy vágya volt a hódítások mellett. Afféle presztízskérdés volt ez számukra, ami a Nándorfehérvári diadal után érthető is.
Mátyás és a családja adja a fő vonalat, kitérve házasságára, ami a szabadulásához is segítette. A kor erkölcse, szokásai vagy szertartásai árnyalttá teszik a képet. Az ifjú Mátyás uralkodásának első tizenöt évét mutatja be a szerző. Nem volt egyszerű helyzetben, de pontosan látta és tudta kivel hogyan kell bánjon, ki lehet szövetségese. Ezek a neveltetését, tanulmányait erősítve vezették jó döntésekre, miközben az országot több irányból is fenyegette az ellen. Frigyes német-római császár, a leendő após, Podjebrád György mellé a török szultán csapataival kellett birokra kelnie. Diplomáciai érzéke kiválóan működött, még a családi belviszály esetében is. Segítő nagybátyját, a kiváló katonát, Szilágyi Mihályt is várfogságra ítélte, majd ügyesen megegyezett vele. Kíméletlenül megmutatta hadi erejét, ha erre volt szükség, azonban ellene volt a felesleges vérontásnak. Ha kellett, az adót is többször beszedte, biztosítva a katonai erőt. Hiszen mindenki egyfelé húzta az ország szekerét, bár természetesen akadtak lázadó nagyurak, belviszály és lázongások is. Izgalmas és meglepő, hogy a királlyá választás és a koronázás között hét év telt el. Ezek az okok is kiderülnek a regényből. A pápai hatalom hatása is meglepően új volt számomra. Mátyás és Róma viszonya mellett a kémek, kereskedők kiterjedt hálózata is remekül működött.
A jellemfejlődésre nagy hangsúlyt fektet az író, hiszen a tanulmányai, neveltetése meghatározó volt a későbbi sorát tekintve. Tiszta szívű, józan gondolkodású, művelt és erős kezű uralkodója volt Magyarországnak, amit az ellenfelei is elismertek, tiszteltek. A szerelmi szálak hoztak még finom izgalmakat, hiszen a fiatal király igen kedvelte a női nemet. Tisztelettel bánt ezekkel a nőkkel, akik közül kettő került igen közel a szívéhez. Barbara Edelpeck kisasszonnyal folytatott viszonyát mélységében is megismerhetjük, aminek eredménye lett Mátyás egyetlen fiú utódja. A politikai alku miatt létrejött házassága tragédiája mellett ez egészen egyszerű következmény volt. Katalinnal kötött házassága után volt 13 év, amíg Aragóniai Beatrix színre lépett.... Olvasmányos formában jó korrajzot kapunk, ahol a szereplők lélektana, gondolataik és érzelmeik kellő hangsúlyt adnak a történelmi tényeknek.
A jól megírt karakterek közül a nagyasszony, Szilágyi Erzsébet alakja is eleven valójában jelenik meg: aggódó, fiát féltő, ám végig segítő, támogató édesanya, aki még az unokát is elfogadta, szerette, habár a viszony, amiből született nem törvényes volt. Mindent megtett és segítette a királyt, hogy az ország megőrizze önállóságát. Nem csak a csaták és harcok kötötték le a király erejét, ezek a magánéleti háttérképek sok izgalmas és romantikus hangulatot adtak a regényhez. Jó volt több szemszögből is megismerni a korszak fontos történéseit, csaták és ármánykodások hátterét. Egy mozgalmas és sodró történelmi regényt olvashattam, ami még úgy is magával ragadott, hogy ismertem az eseményeket. Informatív, nagyívű történelmi kalandregény Benkő László kiváló tolmácsolásában.
ITT tudod megszerezni a sorozatot vagy ezt a részt a Lazi Kiadónál!
Benkő László:
(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagy a Szent László életét bemutató trilógia. Legutóbb Kinizsi életét és A pozsonyi csata eseményeit írta meg a történelmet kedvelő olvasóknak.
Lazi, Szeged, 2019
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632674162
(Mátyás király 2.)
Benkő László Mátyás király életét, uralkodását bemutató sorozata átfogó képet ad, közel hozza és szemléletes háttérrel eleveníti fel a korszakot. Az első kötetből, ami Isten választottja címmel került a boltokba a gyermekkorát, családi hátterét, neveltetését ismerhette meg az érdeklődő olvasó. Ez az első rész egészen a királlyá választásig követi Mátyás életútját.
Ami a történelem órákon megragadt bennünk, azt most sok színes és jelentős részlet mellett eleveníthetjük fel, bővítve tudásunkat. Sok érdekesség lapul a történetben. Mátyás közismerten legendás alakja talán az egyik legnépszerűbb és legismertebb királyunk. Mesék és mondák, számtalan változatban keringő legendák mellé most a valóság ad hű képet róla. Karizmatikus alakja valóban kiemelkedő királlyá tette, a Magyar Királyság virágkorát élte uralkodása alatt. Az talán nem újdonság senkinek, hogy alig tizenöt évesen került a trónra. Azonban az, hogy nem vált az őt támogató segítői bábjává, már elég meglepő. Pontos elképzelése, jó rálátása volt a korszak politikájáról, amit "vaskézzel" betartatott. Rendeletei, és kiváló háttérrel bíró harcosai segítették ezen az úton, ahol sok más fontos alak mellé megjelenik természetesen a rettenthetetlen erejű Kinizsi is. A Hunyadi név kiváló és elismert "török-riasztó" volt. Jankó vajda fiának legyőzése több szempontból is a törökök nagy vágya volt a hódítások mellett. Afféle presztízskérdés volt ez számukra, ami a Nándorfehérvári diadal után érthető is.
Mátyás és a családja adja a fő vonalat, kitérve házasságára, ami a szabadulásához is segítette. A kor erkölcse, szokásai vagy szertartásai árnyalttá teszik a képet. Az ifjú Mátyás uralkodásának első tizenöt évét mutatja be a szerző. Nem volt egyszerű helyzetben, de pontosan látta és tudta kivel hogyan kell bánjon, ki lehet szövetségese. Ezek a neveltetését, tanulmányait erősítve vezették jó döntésekre, miközben az országot több irányból is fenyegette az ellen. Frigyes német-római császár, a leendő após, Podjebrád György mellé a török szultán csapataival kellett birokra kelnie. Diplomáciai érzéke kiválóan működött, még a családi belviszály esetében is. Segítő nagybátyját, a kiváló katonát, Szilágyi Mihályt is várfogságra ítélte, majd ügyesen megegyezett vele. Kíméletlenül megmutatta hadi erejét, ha erre volt szükség, azonban ellene volt a felesleges vérontásnak. Ha kellett, az adót is többször beszedte, biztosítva a katonai erőt. Hiszen mindenki egyfelé húzta az ország szekerét, bár természetesen akadtak lázadó nagyurak, belviszály és lázongások is. Izgalmas és meglepő, hogy a királlyá választás és a koronázás között hét év telt el. Ezek az okok is kiderülnek a regényből. A pápai hatalom hatása is meglepően új volt számomra. Mátyás és Róma viszonya mellett a kémek, kereskedők kiterjedt hálózata is remekül működött.
A jellemfejlődésre nagy hangsúlyt fektet az író, hiszen a tanulmányai, neveltetése meghatározó volt a későbbi sorát tekintve. Tiszta szívű, józan gondolkodású, művelt és erős kezű uralkodója volt Magyarországnak, amit az ellenfelei is elismertek, tiszteltek. A szerelmi szálak hoztak még finom izgalmakat, hiszen a fiatal király igen kedvelte a női nemet. Tisztelettel bánt ezekkel a nőkkel, akik közül kettő került igen közel a szívéhez. Barbara Edelpeck kisasszonnyal folytatott viszonyát mélységében is megismerhetjük, aminek eredménye lett Mátyás egyetlen fiú utódja. A politikai alku miatt létrejött házassága tragédiája mellett ez egészen egyszerű következmény volt. Katalinnal kötött házassága után volt 13 év, amíg Aragóniai Beatrix színre lépett.... Olvasmányos formában jó korrajzot kapunk, ahol a szereplők lélektana, gondolataik és érzelmeik kellő hangsúlyt adnak a történelmi tényeknek.
A jól megírt karakterek közül a nagyasszony, Szilágyi Erzsébet alakja is eleven valójában jelenik meg: aggódó, fiát féltő, ám végig segítő, támogató édesanya, aki még az unokát is elfogadta, szerette, habár a viszony, amiből született nem törvényes volt. Mindent megtett és segítette a királyt, hogy az ország megőrizze önállóságát. Nem csak a csaták és harcok kötötték le a király erejét, ezek a magánéleti háttérképek sok izgalmas és romantikus hangulatot adtak a regényhez. Jó volt több szemszögből is megismerni a korszak fontos történéseit, csaták és ármánykodások hátterét. Egy mozgalmas és sodró történelmi regényt olvashattam, ami még úgy is magával ragadott, hogy ismertem az eseményeket. Informatív, nagyívű történelmi kalandregény Benkő László kiváló tolmácsolásában.
ITT tudod megszerezni a sorozatot vagy ezt a részt a Lazi Kiadónál!
Benkő László:
(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagy a Szent László életét bemutató trilógia. Legutóbb Kinizsi életét és A pozsonyi csata eseményeit írta meg a történelmet kedvelő olvasóknak.
Lazi, Szeged, 2019
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632674162