Lévai Balázs: Beállás
Ponyvarákenrol
„A történet és szereplői a képzelet szülöttjei. Figyelem: A képzelet nyomokban valóságot tartalmazhat.”
„Lévai meg a rock and roll? Hagyjad mán! Egyszer jött el velünk, azóta is fáj tőle a feje…” (Lukács Laci, Tankcsapda)
Lévai Balázs műsorvezető, a Dob + Basszus műsora révén került a zenéhez, zenészekhez igazán közel. A nagy sikert hozó, zenetörténeti műsor a sikerdalok keletkezését, történetét mutatta be. Ez a sorozata ugyan már 2007-ben befejeződött, mégis ezzel híresült el a nagyközönség előtt, ezzel azonosítják sokan ma is. Remek interjúi, majd 2014-ben a Lovasi Andrásról írt Idáig tudom a történetet könyve után most egy fikciós, szórakoztató ponyvaregényt írt, ami krimi elemet is tartalmaz, némi szerelmi szállal.
A Black Sheep kitalált formáció, egy év kényszerszünet után próbál visszatérni a színpadra. Őket követhetjük nyomon a hazai zenei élet vizein.
A történet főhősei, Puska (Fegyverneky Tibor), a zenekar fiatal menedzsere, kissé botcsinálta, ám annál lelkesebb figura. A leállás oka Hegemony, az énekes szerelmi bánata, ami lelki összeomlásához vezetett. A banda többi tagja sem akármi karakter: Imi Hendrix, Gúnár, Bozon, Gomez és Jóság. Nagy célt tűznek ki maguknak és Puskának: egy év alatt fel kell jutniuk a szakma csúcsára, ami jelen esetükben a fesztiválok nagyszínpadait jelenti. Elég a délutáni műsorsávból, a bemelegítők, hangulatfokozó szerepéből, a "falunap sztárjai" kategóriából ki akarnak törni. Különben számukra game over, nincs tovább. Talán nem leszek poéngyilkos, ha elárulom, ehhez mindet bevetnek, sikert aratnak. A cél érdekében céges bulik, határon túli fellépés, fesztiválok és kemény próbák veszik kezdetüket. Amik természetesen sok kaland és élmények forrásai lesznek. Az új album, a dalok azonban nem jönnek csak úgy, a sikerért tényleg oda kell tegyék magukat. Izgalmas üzenet a kötet végén a "Nagy Dal" gondolata. Ami valódi jellemzője a zenészek életének. A sok sláger közt bizony van egy, ami a nagy mértékegysége, amihez kötik az egész életük munkásságát. Az arcuk, hangjuk lesz ez a nagy sláger, ami jó esetben lehet akár több is. Ez az ő arcuk, életük. Amire majd évtizedek múlva is emlékszik a nagyérdemű.
Nem mellékes szál, hogy előző menedzserük, Mókus három éve nyom nélkül eltűnt... itt jön be egy krimiszál a történetbe, ami a történet csúcsát hozza. Közvetlenül a "nagy lehetőség", a nagyszínpadi visszatérés előtt, az egyik vidéki helyszínen letartóztatják az énekest, ezzel ellehetetlenítve az együttest. Az ok nem kicsit meglepő, de erről nem árulok el többet. A történet szép kerek, a megoldás már-már véletlen-szerű. A regény sok valós elemet tartalmaz, erről mindenki meggyőződhet, aki picit is figyelemmel követte a hazai zenészeink életét, interjúikat. Lehet agyalni olvasás közben, ez vajon kivel, melyik zenekarral esett meg...? Nem csak a nyolcvanas évek legközismertebb pop-pletykáiból merített a történethez Lévai Balázs. Talán éppen ez volt az, ami elvette az erejét a történetnek. Túl steril lett a szöveg, a felismerhetőség miatt kisminkelt esetek nem túl ütősek így. Éppen a mocskos humort hiányoltam, a " szex, drog, rakenrol" életérzést nyomokban véltem felfedezni. Kissé erőtlen lett a kerek történet, amolyan adrenalin-mentes, light verzió.
Olvastatta magát, hiszen Lévai a bennfentesek biztonságával jól mesél, a legjobb részei éppen azok voltak, ahol bátran írt a külföldi sztárok és koncertek hátteréről. A gruppik jellegzetességeiről, világukról, vagy ami igazi plusz pont Harry Hole és az ital párhuzama a rockzenészek életével rész. Nagyon sokat dobott a történeten a becsempészett Huxley-életrajzi rész, ami szintén valós elem. A valóság jól működött, hihetőbb, élőbb lett mint a kitalált, átírt részek. A fiatal olvasóknak bizonyára érdekes lesz, talán még tud is újat mondani a régi nagyokról a regény. Szerencsére Zalatnay Cini jól van, és kevesebbet is vetkőzik... Nekem valami hiányzott, nem volt elég lendülete, ereje a történetnek, kicsit túlságosan "kimiskárolták" a valóságot. Túl steril, túl ponyva lett az egész hatása. Hiányoztak a kalandos, vérbő sztorik, harsány poénok, rendőrök és a gyorshajtások, rajongók a backstage előtt és mögött, vagy a szervezőkkel folytatott alkudozások, ami a Lovasi-könyvben vállalhatóan ott volt. Maga a "rakenrol" életérzést nem találtam. Így számomra egy elég "öszvér" történet kerekedett ki a végére, nem igazán élt a mese. Lehetett volna ez sokkal jobb is érzésem szerint, ha kicsit merészebb, bátrabb Lévai. Valami olyan érzéssel tettem le a regényt, mintha a Tankcsapda-koncert végén ráadásnak a Csipkés kombinéra zendítene rá a banda.
grafika: Cserkuti Dávid belső borítója
Athenaeum, Budapest, 2017
236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632935577
2017. november 28., kedd
2017. november 26., vasárnap
Az Essexi kígyó
Sarah Perry: Az Essexi kígyó
Sarah Perry különös című regénye kezdettől fogva nagy figyelmet kapott nálam. A XXI. Század Kiadó frissen indult KULT könyvek sorozatának kötete az első lett ebből a sorból, amit kézbe vettem.
Az Essexi kígyóról ugyan még nem hallottam, de a Loch Ness-i szörnyről igen, rögtön rá asszociáltam. Valami misztikus, izgalmas, sötét titkokkal teli történetre gondoltam. Az utószót olvasva örömmel láttam, túl messze nem jártam az igazságtól, valóban létezett egy ilyen legenda. Mondhatom, hogy a történet az utolsó oldalakig tartotta a rejtélyt - ez az egyik legszokatlanabb és legkülönösebb hangú könyv, amelyet idén olvastam.
Perry meséje egy valódi középkori legendán alapul, amely szerint a Blackwater-folyó torkolatát és környezetét alkotó mocsarakat egy vad teremtmény lakja, az embereket egy mitikus szörny fenyegeti; valóban egyfajta Loch Ness-szörny ez is, szárnyakkal és fogakkal rendelkező, kígyó testű lény. Most, több mint 200 évvel később, a pletykák beindulnak, hogy a gonosz állat visszatért. Áldozat is akad, Essex felbolydul. A regény erőssége még a táj leírása, ami lélegzetelállítóan szép. A furcsa ködök és kísérteties mocsarak megidézése tökéletes hangulati elem, a hatalmas égbolt és Essex ősi templomai mellé. Tetszett a Blackwater torkolat sejtelmes ábrázolása fényeivel, szagokkal. Perry írása az érzékekhez kapcsolódik, szagolhatja a sós vizet, az osztrigát, vagy a "tölgyre tapadt gomba titokzatos illatát".
A jelen és a régmúlt keveredik, Londonban vagyunk az 1890-es években, és a hősnőnk, Cora Seaborne lesz, aki éppen frissen megözvegyült. Ez a szabadságot hozza el Corának, a férj egy rideg, zsarnoki alak volt. Szerettem Cora alakját, aki a 19. század végén élő, modern nő, független, kíváncsi és okos, önbizalommal éli életét. Cora egy olyan nő, aki többet szeretne az élettől. Ő és autista fia Essex lápvidékére utaznak. Francis, a fiú kissé furcsa alakja a történéseknek, ahogyan Martha alakja sem hétköznapi. Ő mélyen elkötelezett a polgári jogokkal szemben. Cora és Martha közti már-már mélyebb vonzalmat sejtet az írónő. Fura viktoriánus korrajz, emberi sorosok keverednek, a viszonyok néha bizony kissé kuszává, homályossá válnak a szerelmi négyszögben.
Cora szenvedélyesen hisz a modern tudományban, lelkes természetbúvár. Amikor tudomására jut az essexi kígyó legendája, azonnal eldönti, eltökélt szándéka lesz, hogy bebizonyítsa, hogy a most feltűnt állat leszármazottja annak a basiliscusnak, amely 200 éve félelemben tartotta a középkori Essexet. Persze vannak, akik végképp nem hisznek a szörnyben, próbálják a dolgot mindenféle mással megmagyarázni.
A tudomány ismét a vallással ütközik, amikor találkozik és kapcsolatot alakít ki a karizmatikus William Ransome-val, Aldwinter falu plébánosával. Ő a történet másik vezéralakja. A pap az, aki úgy gondolja, hogy a kígyó nem más, mint egy nyilvános hisztéria által táplált mítosz. A vallás a babonával és a pogánysággal ütközik, amikor Ransome keresztény gyülekezete pogány rítusokra és szertartásokra készül, hogy megszabaduljon a félelmetes fenevadtól. Cora és Ransome kapcsolata elég érdekes, ad okot több vitára. William úgy véli, hogy a tudomány mélyreható, magyarázat nélküli kudarcot hagyott rájuk. Az embereknek szükségük van a vallás biztonságára. Ráadásul szerinte a geológia és az evolúció csak a mai értelmiségiek új és múló ideája. Istenre van szükségünk, és racionálisnak kell maradnunk. Cora modern gondolkodása erősen zavarja. A két karakter eltérő nézetei, gondolkodása jó alap ezek ütköztetésére. A történet úgy alakul, mint az élet. Perry három kérdésre összpontosít, de a kontraszt a tudomány és a vallás között húzódik. Perry ígéretes író, mivel emlékezetes atmoszférát teremt regényével. Bár a történet kissé bonyolult, olyan gyönyörű és mesés, mint a borító. Meglepő, izgalmas, fenséges irodalmi utazás. Az Essexi kígyó fájdalmasan szép, különleges mese, amely megmutatja, hogy a szerelem, a halál mindig kéz a kézben jár.
Az Essexi kígyó több irodalmi díjat kapott, megjelenése óta több mint egy éve az eladási listákon szerepel a könyv az Egyesült Királyságban.
Az Év Könyve - The Waterstones
British Book Award győztese
The Sunday Times Bestseller
Mint elsőszámú bestsellert és a 2016-os Waterstones Book of the Yeart Az Essexi kígyót további nyolc díjra jelölték, köztük a 2017-es Costa Könyvdíjra és a 2017-es Bailey’s Women’s Prize for Fictionre. Sarah műveit tizenegy nyelvre fordítják le,
Eredeti mű: Sarah Perry: The Essex Serpent
XXI. Század, Budapest, 2017
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155638961 · Fordította: Borbély Judit Bernadett
Sarah Perry különös című regénye kezdettől fogva nagy figyelmet kapott nálam. A XXI. Század Kiadó frissen indult KULT könyvek sorozatának kötete az első lett ebből a sorból, amit kézbe vettem.
Az Essexi kígyóról ugyan még nem hallottam, de a Loch Ness-i szörnyről igen, rögtön rá asszociáltam. Valami misztikus, izgalmas, sötét titkokkal teli történetre gondoltam. Az utószót olvasva örömmel láttam, túl messze nem jártam az igazságtól, valóban létezett egy ilyen legenda. Mondhatom, hogy a történet az utolsó oldalakig tartotta a rejtélyt - ez az egyik legszokatlanabb és legkülönösebb hangú könyv, amelyet idén olvastam.
Perry meséje egy valódi középkori legendán alapul, amely szerint a Blackwater-folyó torkolatát és környezetét alkotó mocsarakat egy vad teremtmény lakja, az embereket egy mitikus szörny fenyegeti; valóban egyfajta Loch Ness-szörny ez is, szárnyakkal és fogakkal rendelkező, kígyó testű lény. Most, több mint 200 évvel később, a pletykák beindulnak, hogy a gonosz állat visszatért. Áldozat is akad, Essex felbolydul. A regény erőssége még a táj leírása, ami lélegzetelállítóan szép. A furcsa ködök és kísérteties mocsarak megidézése tökéletes hangulati elem, a hatalmas égbolt és Essex ősi templomai mellé. Tetszett a Blackwater torkolat sejtelmes ábrázolása fényeivel, szagokkal. Perry írása az érzékekhez kapcsolódik, szagolhatja a sós vizet, az osztrigát, vagy a "tölgyre tapadt gomba titokzatos illatát".
A jelen és a régmúlt keveredik, Londonban vagyunk az 1890-es években, és a hősnőnk, Cora Seaborne lesz, aki éppen frissen megözvegyült. Ez a szabadságot hozza el Corának, a férj egy rideg, zsarnoki alak volt. Szerettem Cora alakját, aki a 19. század végén élő, modern nő, független, kíváncsi és okos, önbizalommal éli életét. Cora egy olyan nő, aki többet szeretne az élettől. Ő és autista fia Essex lápvidékére utaznak. Francis, a fiú kissé furcsa alakja a történéseknek, ahogyan Martha alakja sem hétköznapi. Ő mélyen elkötelezett a polgári jogokkal szemben. Cora és Martha közti már-már mélyebb vonzalmat sejtet az írónő. Fura viktoriánus korrajz, emberi sorosok keverednek, a viszonyok néha bizony kissé kuszává, homályossá válnak a szerelmi négyszögben.
Cora szenvedélyesen hisz a modern tudományban, lelkes természetbúvár. Amikor tudomására jut az essexi kígyó legendája, azonnal eldönti, eltökélt szándéka lesz, hogy bebizonyítsa, hogy a most feltűnt állat leszármazottja annak a basiliscusnak, amely 200 éve félelemben tartotta a középkori Essexet. Persze vannak, akik végképp nem hisznek a szörnyben, próbálják a dolgot mindenféle mással megmagyarázni.
A tudomány ismét a vallással ütközik, amikor találkozik és kapcsolatot alakít ki a karizmatikus William Ransome-val, Aldwinter falu plébánosával. Ő a történet másik vezéralakja. A pap az, aki úgy gondolja, hogy a kígyó nem más, mint egy nyilvános hisztéria által táplált mítosz. A vallás a babonával és a pogánysággal ütközik, amikor Ransome keresztény gyülekezete pogány rítusokra és szertartásokra készül, hogy megszabaduljon a félelmetes fenevadtól. Cora és Ransome kapcsolata elég érdekes, ad okot több vitára. William úgy véli, hogy a tudomány mélyreható, magyarázat nélküli kudarcot hagyott rájuk. Az embereknek szükségük van a vallás biztonságára. Ráadásul szerinte a geológia és az evolúció csak a mai értelmiségiek új és múló ideája. Istenre van szükségünk, és racionálisnak kell maradnunk. Cora modern gondolkodása erősen zavarja. A két karakter eltérő nézetei, gondolkodása jó alap ezek ütköztetésére. A történet úgy alakul, mint az élet. Perry három kérdésre összpontosít, de a kontraszt a tudomány és a vallás között húzódik. Perry ígéretes író, mivel emlékezetes atmoszférát teremt regényével. Bár a történet kissé bonyolult, olyan gyönyörű és mesés, mint a borító. Meglepő, izgalmas, fenséges irodalmi utazás. Az Essexi kígyó fájdalmasan szép, különleges mese, amely megmutatja, hogy a szerelem, a halál mindig kéz a kézben jár.
Az Essexi kígyó több irodalmi díjat kapott, megjelenése óta több mint egy éve az eladási listákon szerepel a könyv az Egyesült Királyságban.
Az Év Könyve - The Waterstones
British Book Award győztese
The Sunday Times Bestseller
Mint elsőszámú bestsellert és a 2016-os Waterstones Book of the Yeart Az Essexi kígyót további nyolc díjra jelölték, köztük a 2017-es Costa Könyvdíjra és a 2017-es Bailey’s Women’s Prize for Fictionre. Sarah műveit tizenegy nyelvre fordítják le,
Eredeti mű: Sarah Perry: The Essex Serpent
XXI. Század, Budapest, 2017
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155638961 · Fordította: Borbély Judit Bernadett
2017. november 22., szerda
A vér jogán
Bányai D. Ilona: A vér jogán
A Csikász Katalin tervezte borító egyszerűen gyönyörű, a cím pedig ütős lett. A történet sokkal lendületesebb, bátrabb lett az írónő hangja. A történet Mátyás korába viszi vissza az olvasót. A Boszorkánykör regényben már megismert három lány sorsa további kalandokkal folytatódik, ismét Tokaj környékén járunk.
Történelmi kalandregény, népmese ízű fordulatokkal, sorsokkal. Jó volt olvasni, hangulata, varázsa van a regénynek. Ha túl sok történelmi szálat nem is kapunk, az ország helyzete és a politika inkább csak jelzés szintű, az akkori életet nagyon jól ábrázolja. Nem csak a főúri kastélyok mindennapjait, de az egyszerű dolgos, kisemberek életéből is kapunk képeket. Persze ettől még a korrajz pontos és hiteles. Nem hiányzott a vérgőzős csaták leírása. A fikció és valóság jó arányban keveredik.
Több szálon fut a cselekmény, amely végig fenntartja a figyelmet. A három lány életének egy újabb izgalmas szakaszát ismerjük meg, gördülékeny stílusban, olvastatja magát a regény. Már a Boszorkánykör is igazi meglepetés volt számomra, ez talán még jobban sikerült. Nem csak a mese és hangulat varázsa miatt, amire nagy szükség van napjainkban is.
Az írónő szépen bánik a szavakkal, külön öröm, hogy néhány ma már kevéssé ismert, nem használatos szó is bekerült a szövegbe. A színes, ízes magyar nyelvből kapunk ízelítőt ezzel.
A regény szereplői olyan karakterek, amelyek a való, jelenkori életünkben is léteznek. A három lány három különböző gondolkodású, temperamentumú, mégis jó barátnők. Megjelenik egy erős és okos, újabb női alak Judit asszony. Ő a család fekete báránya, ez elég sokat elárul. Jó karakter nagyon. Sokukkal egyből tudunk azonosulni vagy éppen elítélni gonosz szándékaikat. A két elszegényedett testvért is ide sorolnám, a már megismert pénzéhes kocsmáros, gyilkos mellé. Árulók, mások boldogságára irigyek mindig vannak. Külön tetszett, hogy Ferenc atya sem szent fazék, bár igyekszik annak látszani. Bűnhődése nem is marad el. Emberek, sorsok, életek. Ármány, árulás, szerelem és hatalom a pénz bűvöletében. Megismerhetjük a régmúlt alakjait, embereinek szokásait, gondolkodását. Kalandozhatunk bátran egy olyan világban, ami már a múlt ködébe veszett.
Számomra, azonban a három leányzó vitte a regényt, Annus az erdei asszony mellett ők voltak az igazi főhősnők. Mindegyiket másért lehet szeretni. Rózsa élete egészen nagy fordulathoz érkezett. Itt kap majd jelentőséget a cím. Külön érdekességek a történetbe beépített, finom életbölcsességek olvashatók. A "boszorkányok" védelmére, akik többet tudtak és segítő szándékukhoz kétség nem fért. Persze a tudatlanoknak ez nem tetszett, akár csupán a gazdagok betegségére a köszvény megjelenítésére is gondolva.
A kissé hiú Mátyásról köztudott, hogy szívesen járt-kelt az országban álruhában. Nos, ez is fontos szerepet kap a történetben. A pápa számon kéri a király ígéretét, azaz: a husziták elleni hadjáratba szólítja a királyt. Mátyás fiatal ember még a történet idején, és már két éve özvegy. Ez a momentum is hangsúlyt kap az eseményekben. További izgalomra az ad okot, hogy Gedő megszökött a büntetéséből, és bosszút akar állni. Szapolyai Imre és családja élete is izgalmakban bővelkedik, a nők sorsa továbbra is középpontban áll. Terka, Panna és Rózsa sorsa az országos politika árnyékában kerekedik tovább. Kritikának mindössze: mint férfi olvasó, nekem sok volt picit a színes, káprázatos selymek, bársony és brokát, csipkezuhatagból. Tudom ez a női olvasóknak fog tetszeni, hiszen a kor divatja is sokat elárul a hagyományokról, szokásokról. Mátyásnak mindenki tudja nagy orra volt... talán minden megjelenésekor nem kellene ezt tovább hangsúlyozni. Ezek apró és egyáltalán nem túl zavaró dolgok, észrevételek csupán.
A történet jól felépített, lezárása nagyon jól eltalált, mégis ott a nagy kérdés, hogyan tovább? Mi lesz a további sorsa szereplőinknek, és az országnak, mit is akar Mátyás Tokajban bejelenteni. Belépője a Szapolyai várba hatásos, a történet folytatásért kiállt. Szerelem van a levegőben, érzésem szerint.
Csak csatlakozni tudok azoknak a táborához akik várják az írónő következő kötetét és ajánlani tudom mindenkinek ezt a fordulatos, izgalmas regényt. Női hősökre is szükség van.
Bányai D. Ilona:
Első novellái 2012-ben jelentek meg, a Sár, vér, levendula antológiában. majd Az öreg című novellájából hangjáték is készült. Első regénye a Boszorkánykör 2016-ban került az olvasókhoz a Gold Book Kiadó gondozásában. Tagja a Történelmiregény-írók Társaságának.
kép: a Hunyadiak pecsétje, és sajtó fotó az első könyvbemutatóról
Gold Book, Debrecen, 2017
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634264583
A Csikász Katalin tervezte borító egyszerűen gyönyörű, a cím pedig ütős lett. A történet sokkal lendületesebb, bátrabb lett az írónő hangja. A történet Mátyás korába viszi vissza az olvasót. A Boszorkánykör regényben már megismert három lány sorsa további kalandokkal folytatódik, ismét Tokaj környékén járunk.
Történelmi kalandregény, népmese ízű fordulatokkal, sorsokkal. Jó volt olvasni, hangulata, varázsa van a regénynek. Ha túl sok történelmi szálat nem is kapunk, az ország helyzete és a politika inkább csak jelzés szintű, az akkori életet nagyon jól ábrázolja. Nem csak a főúri kastélyok mindennapjait, de az egyszerű dolgos, kisemberek életéből is kapunk képeket. Persze ettől még a korrajz pontos és hiteles. Nem hiányzott a vérgőzős csaták leírása. A fikció és valóság jó arányban keveredik.
Több szálon fut a cselekmény, amely végig fenntartja a figyelmet. A három lány életének egy újabb izgalmas szakaszát ismerjük meg, gördülékeny stílusban, olvastatja magát a regény. Már a Boszorkánykör is igazi meglepetés volt számomra, ez talán még jobban sikerült. Nem csak a mese és hangulat varázsa miatt, amire nagy szükség van napjainkban is.
Az írónő szépen bánik a szavakkal, külön öröm, hogy néhány ma már kevéssé ismert, nem használatos szó is bekerült a szövegbe. A színes, ízes magyar nyelvből kapunk ízelítőt ezzel.
A regény szereplői olyan karakterek, amelyek a való, jelenkori életünkben is léteznek. A három lány három különböző gondolkodású, temperamentumú, mégis jó barátnők. Megjelenik egy erős és okos, újabb női alak Judit asszony. Ő a család fekete báránya, ez elég sokat elárul. Jó karakter nagyon. Sokukkal egyből tudunk azonosulni vagy éppen elítélni gonosz szándékaikat. A két elszegényedett testvért is ide sorolnám, a már megismert pénzéhes kocsmáros, gyilkos mellé. Árulók, mások boldogságára irigyek mindig vannak. Külön tetszett, hogy Ferenc atya sem szent fazék, bár igyekszik annak látszani. Bűnhődése nem is marad el. Emberek, sorsok, életek. Ármány, árulás, szerelem és hatalom a pénz bűvöletében. Megismerhetjük a régmúlt alakjait, embereinek szokásait, gondolkodását. Kalandozhatunk bátran egy olyan világban, ami már a múlt ködébe veszett.
Számomra, azonban a három leányzó vitte a regényt, Annus az erdei asszony mellett ők voltak az igazi főhősnők. Mindegyiket másért lehet szeretni. Rózsa élete egészen nagy fordulathoz érkezett. Itt kap majd jelentőséget a cím. Külön érdekességek a történetbe beépített, finom életbölcsességek olvashatók. A "boszorkányok" védelmére, akik többet tudtak és segítő szándékukhoz kétség nem fért. Persze a tudatlanoknak ez nem tetszett, akár csupán a gazdagok betegségére a köszvény megjelenítésére is gondolva.
A kissé hiú Mátyásról köztudott, hogy szívesen járt-kelt az országban álruhában. Nos, ez is fontos szerepet kap a történetben. A pápa számon kéri a király ígéretét, azaz: a husziták elleni hadjáratba szólítja a királyt. Mátyás fiatal ember még a történet idején, és már két éve özvegy. Ez a momentum is hangsúlyt kap az eseményekben. További izgalomra az ad okot, hogy Gedő megszökött a büntetéséből, és bosszút akar állni. Szapolyai Imre és családja élete is izgalmakban bővelkedik, a nők sorsa továbbra is középpontban áll. Terka, Panna és Rózsa sorsa az országos politika árnyékában kerekedik tovább. Kritikának mindössze: mint férfi olvasó, nekem sok volt picit a színes, káprázatos selymek, bársony és brokát, csipkezuhatagból. Tudom ez a női olvasóknak fog tetszeni, hiszen a kor divatja is sokat elárul a hagyományokról, szokásokról. Mátyásnak mindenki tudja nagy orra volt... talán minden megjelenésekor nem kellene ezt tovább hangsúlyozni. Ezek apró és egyáltalán nem túl zavaró dolgok, észrevételek csupán.
A történet jól felépített, lezárása nagyon jól eltalált, mégis ott a nagy kérdés, hogyan tovább? Mi lesz a további sorsa szereplőinknek, és az országnak, mit is akar Mátyás Tokajban bejelenteni. Belépője a Szapolyai várba hatásos, a történet folytatásért kiállt. Szerelem van a levegőben, érzésem szerint.
Csak csatlakozni tudok azoknak a táborához akik várják az írónő következő kötetét és ajánlani tudom mindenkinek ezt a fordulatos, izgalmas regényt. Női hősökre is szükség van.
Bányai D. Ilona:
Első novellái 2012-ben jelentek meg, a Sár, vér, levendula antológiában. majd Az öreg című novellájából hangjáték is készült. Első regénye a Boszorkánykör 2016-ban került az olvasókhoz a Gold Book Kiadó gondozásában. Tagja a Történelmiregény-írók Társaságának.
kép: a Hunyadiak pecsétje, és sajtó fotó az első könyvbemutatóról
Gold Book, Debrecen, 2017
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634264583
2017. november 20., hétfő
Szent György testvérei
Bíró Szabolcs: Szent György testvérei
(Anjouk 4.)
„Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben”
A kalandok folytatódnak: belviszály, ármány továbbra is a történet része, a humor és szerelem pedig remekül oldja a véres csata képeit. Az Anjouk-sorozat a negyedik részéhez érkezett. Ahogy halad előre a regény és a sorozat egyre feszítettebb a hangulat. Ha elfogódott lennék, bocsánat, de szeretem ezt a sorozatot.
Rögtön a címhez illően a Szent György lovagrend 49 új tagjának látványos avatásán vehet részt az olvasó. Ez a legrégebbi magyarországi lovagrend. Visegrád királyi város pompás képeivel jelenik meg, ott lehetünk képzeletben mi olvasók is az avatás szertartásán. Visszarepített a XIV. századba, mozgalmas lovagregény lett az új folytatás.
Olvasmányos, lendületes történetvezetés, logikus felépítés jellemzi ezúttal is a regényt. Alapos történelmi háttér kerül bemutatásra, néhol szórakoztató humorral meghintve. A szerelem és a romantika is feltűnik. Képet kapunk a királyi házaspár családi életéről, még, ha ezt az első szülött fattyú árnyékolja is. Erről olvastam volna picit többet, ahogyan magáról a rendről, szokásaikról, hagyományaikról. Kiváló karakterek népesítik be a történetet, jellemábrázolása szemléletes, jó hangulat jellemzi. Bátor Attila és családja története most a háttérbe szorul, de jön Lackfi István és
az ő családja. Lackfi István, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét az előzményekben erről olvashattunk, mellé öccse, Palkó kamaszodása, harcossá válásának folyamatát követhetjük. Tetszett, ahogyan Lackfi házassága, anyósproblémája is. Mint kiderült cseppet sem új keletű dolog ez a férjek életében. Szerelmetesen parázna felesége is üde színfolt a regény eseményeiben. Végre egy hölgy szereplő, aki megéli vágyait, nem szende ártatlanka.
A politikai háttér a szokásos ármánykodás, lázongás olyan jellemző, nem tudunk békében élni. A csatában sem volt hiány, folyt a vér, brutálisan kegyetlen bosszút álltak a lázadókon. A csata részletes és alapos, elemző leírását olvashatjuk a regényben. A cselekmény végig érdekfeszítő, rendkívül izgalmas. Károly továbbra is felelős gondolkodású, karizmatikus király.
Emberi sorsok, tragédiák árnyékában dőlt el az ország sorsa. Anjou Károly és Luxemburgi János találkozója, majd a cseh király már-már árulása izgalmas pillanatokat eredményezett. A fegyverzetekre és az öltözékekre is kitér Szabolcs. Korhű dokumentum, akár bizony lehetett ez így is, a valóság és az írói fikció remek arányban van jelen. Aki olvasta az előzményeket, bizonyára ezt a részt is kíváncsian várta. Remek folytatás lett. Úgy látom, sok fiatal olvasónak meghozta a kedvét a történelemhez, az olvasáshoz. Megemlíteném még a szép borítót, ami a sorozathoz remekül illeszkedik. Bár a nyitó kötetét nem übereli számomra, de színeiben is jó választás.
Maga a történet lezárása hibátlan, különösen tetszett. Egyben jól átvezeti, előrevetíti a következő regény történéseit. Végre, egy elveszett és kedves szereplő fog visszatérni sejtésem szerint. Elvarratlan szálak is maradtak még, lehet izgulni a folytatásban!
Rendkívül olvasmányos, a történet magával ragadja az embert. Bíró Szabolcs most sem okozott csalódást. Grandiózus vállalkozását kísérje további kaland, szerelem és siker.
Bíró Szabolcs 2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent újra a tavalyi évben.
Athenaeum, Budapest, 2017
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632936581
(Anjouk 4.)
„Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben”
A kalandok folytatódnak: belviszály, ármány továbbra is a történet része, a humor és szerelem pedig remekül oldja a véres csata képeit. Az Anjouk-sorozat a negyedik részéhez érkezett. Ahogy halad előre a regény és a sorozat egyre feszítettebb a hangulat. Ha elfogódott lennék, bocsánat, de szeretem ezt a sorozatot.
Rögtön a címhez illően a Szent György lovagrend 49 új tagjának látványos avatásán vehet részt az olvasó. Ez a legrégebbi magyarországi lovagrend. Visegrád királyi város pompás képeivel jelenik meg, ott lehetünk képzeletben mi olvasók is az avatás szertartásán. Visszarepített a XIV. századba, mozgalmas lovagregény lett az új folytatás.
Olvasmányos, lendületes történetvezetés, logikus felépítés jellemzi ezúttal is a regényt. Alapos történelmi háttér kerül bemutatásra, néhol szórakoztató humorral meghintve. A szerelem és a romantika is feltűnik. Képet kapunk a királyi házaspár családi életéről, még, ha ezt az első szülött fattyú árnyékolja is. Erről olvastam volna picit többet, ahogyan magáról a rendről, szokásaikról, hagyományaikról. Kiváló karakterek népesítik be a történetet, jellemábrázolása szemléletes, jó hangulat jellemzi. Bátor Attila és családja története most a háttérbe szorul, de jön Lackfi István és
az ő családja. Lackfi István, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét az előzményekben erről olvashattunk, mellé öccse, Palkó kamaszodása, harcossá válásának folyamatát követhetjük. Tetszett, ahogyan Lackfi házassága, anyósproblémája is. Mint kiderült cseppet sem új keletű dolog ez a férjek életében. Szerelmetesen parázna felesége is üde színfolt a regény eseményeiben. Végre egy hölgy szereplő, aki megéli vágyait, nem szende ártatlanka.
A politikai háttér a szokásos ármánykodás, lázongás olyan jellemző, nem tudunk békében élni. A csatában sem volt hiány, folyt a vér, brutálisan kegyetlen bosszút álltak a lázadókon. A csata részletes és alapos, elemző leírását olvashatjuk a regényben. A cselekmény végig érdekfeszítő, rendkívül izgalmas. Károly továbbra is felelős gondolkodású, karizmatikus király.
Emberi sorsok, tragédiák árnyékában dőlt el az ország sorsa. Anjou Károly és Luxemburgi János találkozója, majd a cseh király már-már árulása izgalmas pillanatokat eredményezett. A fegyverzetekre és az öltözékekre is kitér Szabolcs. Korhű dokumentum, akár bizony lehetett ez így is, a valóság és az írói fikció remek arányban van jelen. Aki olvasta az előzményeket, bizonyára ezt a részt is kíváncsian várta. Remek folytatás lett. Úgy látom, sok fiatal olvasónak meghozta a kedvét a történelemhez, az olvasáshoz. Megemlíteném még a szép borítót, ami a sorozathoz remekül illeszkedik. Bár a nyitó kötetét nem übereli számomra, de színeiben is jó választás.
Maga a történet lezárása hibátlan, különösen tetszett. Egyben jól átvezeti, előrevetíti a következő regény történéseit. Végre, egy elveszett és kedves szereplő fog visszatérni sejtésem szerint. Elvarratlan szálak is maradtak még, lehet izgulni a folytatásban!
Rendkívül olvasmányos, a történet magával ragadja az embert. Bíró Szabolcs most sem okozott csalódást. Grandiózus vállalkozását kísérje további kaland, szerelem és siker.
Bíró Szabolcs 2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent újra a tavalyi évben.
Athenaeum, Budapest, 2017
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632936581
2017. november 19., vasárnap
Régimódi történet
Szabó Magda: Régimódi történet
"Végül mind kigyógyulunk a nagy érzelmekből. Egyeseket az élet gyógyít ki, másokat a halál."
Szabó Magda több önéletrajzi ihletésű regényt írt, az első a sorban az Ókút volt (1970). Ebben varázslatosan tündéri gyermekkorát idézi fel. A Régimódi történet (1977) imádott édesanyja, Jablonczay Lenke életét, sorsának alakulását mutatja be, a két nagy tekintélyű, nagy múltú tiszántúli család sorsán át megidézve a korabeli Debrecent is.
A szülei gyermekkorát kitartó és hosszú kutatások előzték meg. Elképesztő, egyenesen irigylésre méltó ez az alaposság, a hiteles családkép lenyűgöző. Az elején elég sok információt, adatot, nevet zúdított az olvasóra, már-már követhetetlennek indult. Nehéz volt a kiterjedt rokonság beazonosítása, hogy ki kinek a kije, (a sok nagynéni, nagybácsi, testvérek sora jól mutatja a korabeli nagycsaládok kapcsolatrendszerét). Békés megye és a Hajdúság, Debrecen és Sárrét állnak a történet középpontjában. Erről a korabeli várostörténet izgalmas hátteret, kiváló korrajzot ad a cselekményhez.
Nagyon kell figyelni a rokonsági kapcsolatok sorát, talán az zavart, hogy vannak, akik több néven is szerepelnek, ám amikor ezen túl voltam, magával sodort a történet. Megelevenedett mesekönyv, varázslatos hangulat áradt a lapokból. Egyszerűen remek, mint minden Szabó Magdától. Képzeletünkben megelevenedik az egykori Debrecen, szemléletesen remek képek, hangulatok portrék segítségével, végig sétálhatunk a korabeli városon, követve a Jablonczay és Anzelmus-utódok sorsának alakulását. Szerettem olvasni a "Párkák" néven emlegetett Jablonczay-lányokról, különösen a vénlány maradt Gizella sorsa és alakja volt szemléletes.
A regény stílusa különösen tetszett, átfogó, aprólékos, kiváló jellemábrázolással megírt családtörténet ez. Szerintem nagyon érdekes könyv, imádom az ilyen régi családi meséket. Érdekes látni, hogy milyen apróságokon, hazugságokon vagy félreértéseken csúszhat el az élet. A családon belüli kapcsolatrendszer működése hiteles és érzelmekkel átitatott. A korabeli szokások meghatározóak és szemléletesek. Hihetetlenül őszinte, megkapó bája, humora van. Úgy éreztem, másként és mégis nagyon hasonlóan éltek az akkori emberek. Az életünket mi alakítjuk görög sorstragédiává. Szabó Magda elénk tárja családja sorsát, titkokkal, drámákkal, szerelmekkel megjelenítve azt. Élő, eleven, lüktetően színes és hiteles ez a szeretettel megfestett családi kép.
Magasan kiemelkedik, meghatározó Rickl Mária alakja, aki kőkemény egyenes gerincű, rideg asszony képét mutatja. Rengeteg életbölcsesség és emberismeret bújik meg a történések sorában, elevenedik meg a könyv lapjain. Bámulatosan tudja megrajzolni a mellékszereplők jellemét is. Kedveltem minden hibája ellenére az életszerető Jablonczay Kálmán alakját is. Emberek vagyunk, esendőek, hibáinkkal együtt is szerethetőek. Gyönyörű emléket állít ezzel a regénnyel az édesanyjának és családjának, érezni a könyvből áradó, odaadó, kölcsönösen rajongó szeretetet.
"A szeretet, amivel szeretnek bennünket, mindig valamifajta kegyelem."
Nincs elfogódott hang, őszinte, sallangmentes ábrázolásai valósághűek, emberiek. Olyan történet ez, amit olvasni kell. Nem véletlen csaptak rá a filmesek is 2006-ban, és a nagy sikerű, nyolcvanas évekbeli Madách színházi előadás után filmre is került.
Szabó Magda részben édesanyja visszaemlékezéseiből, részben rokonok, a tágabb család és ismerősök emlékeiből, s nem utolsósorban korabeli személyes dokumentumokból, levelekből, naplókból, háztartási könyvből, a szereplők novelláiból, verseiből fűzte össze ezt a különös műfajú, hangulatos regényt.
A Jaffa Kiadó az 100 éves születésnapi, halálának 10 éves évfordulójára most új köntösben adja ki az írónő munkáit.
Isten áldja a lelkét minden leírt soráért!
Tartalomjegyzék:
Kanna, hattyúkkal
A szkéné
Dramatis personae
Jablonczay Kálmán
Gacsáry Emma
Jablonczay Lenke
Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.
A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.
Jaffa, Budapest, 2017
462 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715860
"Végül mind kigyógyulunk a nagy érzelmekből. Egyeseket az élet gyógyít ki, másokat a halál."
Szabó Magda több önéletrajzi ihletésű regényt írt, az első a sorban az Ókút volt (1970). Ebben varázslatosan tündéri gyermekkorát idézi fel. A Régimódi történet (1977) imádott édesanyja, Jablonczay Lenke életét, sorsának alakulását mutatja be, a két nagy tekintélyű, nagy múltú tiszántúli család sorsán át megidézve a korabeli Debrecent is.
A szülei gyermekkorát kitartó és hosszú kutatások előzték meg. Elképesztő, egyenesen irigylésre méltó ez az alaposság, a hiteles családkép lenyűgöző. Az elején elég sok információt, adatot, nevet zúdított az olvasóra, már-már követhetetlennek indult. Nehéz volt a kiterjedt rokonság beazonosítása, hogy ki kinek a kije, (a sok nagynéni, nagybácsi, testvérek sora jól mutatja a korabeli nagycsaládok kapcsolatrendszerét). Békés megye és a Hajdúság, Debrecen és Sárrét állnak a történet középpontjában. Erről a korabeli várostörténet izgalmas hátteret, kiváló korrajzot ad a cselekményhez.
Nagyon kell figyelni a rokonsági kapcsolatok sorát, talán az zavart, hogy vannak, akik több néven is szerepelnek, ám amikor ezen túl voltam, magával sodort a történet. Megelevenedett mesekönyv, varázslatos hangulat áradt a lapokból. Egyszerűen remek, mint minden Szabó Magdától. Képzeletünkben megelevenedik az egykori Debrecen, szemléletesen remek képek, hangulatok portrék segítségével, végig sétálhatunk a korabeli városon, követve a Jablonczay és Anzelmus-utódok sorsának alakulását. Szerettem olvasni a "Párkák" néven emlegetett Jablonczay-lányokról, különösen a vénlány maradt Gizella sorsa és alakja volt szemléletes.
A regény stílusa különösen tetszett, átfogó, aprólékos, kiváló jellemábrázolással megírt családtörténet ez. Szerintem nagyon érdekes könyv, imádom az ilyen régi családi meséket. Érdekes látni, hogy milyen apróságokon, hazugságokon vagy félreértéseken csúszhat el az élet. A családon belüli kapcsolatrendszer működése hiteles és érzelmekkel átitatott. A korabeli szokások meghatározóak és szemléletesek. Hihetetlenül őszinte, megkapó bája, humora van. Úgy éreztem, másként és mégis nagyon hasonlóan éltek az akkori emberek. Az életünket mi alakítjuk görög sorstragédiává. Szabó Magda elénk tárja családja sorsát, titkokkal, drámákkal, szerelmekkel megjelenítve azt. Élő, eleven, lüktetően színes és hiteles ez a szeretettel megfestett családi kép.
Magasan kiemelkedik, meghatározó Rickl Mária alakja, aki kőkemény egyenes gerincű, rideg asszony képét mutatja. Rengeteg életbölcsesség és emberismeret bújik meg a történések sorában, elevenedik meg a könyv lapjain. Bámulatosan tudja megrajzolni a mellékszereplők jellemét is. Kedveltem minden hibája ellenére az életszerető Jablonczay Kálmán alakját is. Emberek vagyunk, esendőek, hibáinkkal együtt is szerethetőek. Gyönyörű emléket állít ezzel a regénnyel az édesanyjának és családjának, érezni a könyvből áradó, odaadó, kölcsönösen rajongó szeretetet.
"A szeretet, amivel szeretnek bennünket, mindig valamifajta kegyelem."
Nincs elfogódott hang, őszinte, sallangmentes ábrázolásai valósághűek, emberiek. Olyan történet ez, amit olvasni kell. Nem véletlen csaptak rá a filmesek is 2006-ban, és a nagy sikerű, nyolcvanas évekbeli Madách színházi előadás után filmre is került.
Szabó Magda részben édesanyja visszaemlékezéseiből, részben rokonok, a tágabb család és ismerősök emlékeiből, s nem utolsósorban korabeli személyes dokumentumokból, levelekből, naplókból, háztartási könyvből, a szereplők novelláiból, verseiből fűzte össze ezt a különös műfajú, hangulatos regényt.
A Jaffa Kiadó az 100 éves születésnapi, halálának 10 éves évfordulójára most új köntösben adja ki az írónő munkáit.
Isten áldja a lelkét minden leírt soráért!
Tartalomjegyzék:
Kanna, hattyúkkal
A szkéné
Dramatis personae
Jablonczay Kálmán
Gacsáry Emma
Jablonczay Lenke
Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.
A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.
Jaffa, Budapest, 2017
462 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715860
2017. november 17., péntek
Emlékek börtönében
David Baldacci: Emlékek börtönében
Baldacci legújabb sorozata, amely meglehetősen egyedi karaktert állít a középpontba Amos Decker volt rendőrt. Baldacci egy valóban egyedülálló hőst teremtett Amos Decker személyében. Már nem fiatal, megkeseredetten fanyar, szokatlanul működő agyának izgalmas kalandok adnak kiteljesedést.
Amos Decker élete örökre megváltozott - kétszer is.
Elsőnek 22 évesen, amikor kiválóan induló sport karrierje már véget is ért, mielőtt megkezdődhetett volna. Az első NFL-meccsén Deckert egy szerencsétlen baleset érte: ettől olyan traumás fejsérülést szenvedett, amely nemcsak véget vetett labdarúgó karrierjének, de ennek következtében soha nem felejtett semmit, megmaradnak a képek a fejében. Nem tud szabadulni emlékeitől, nem felejt.
A második alkalommal a történet kezdetén ismerjük meg Deckert, közel két évtizeddel később. Decker egy este arra érkezik haza, hogy egy rémálomba lépett - feleségét, kislányát és a náluk tartózkodó sógorát meggyilkolták. Amos természetesen őrületes hajszába kezd, hogy elkapja a tettest. Ami nem sikerül neki, a gyilkost soha nem fogták el. Élete fejre állt, leépül, elhagyja magát, egyszerűen összeomlott mindent elveszített. Állásából felfüggesztik, így telik el bő egy év, mikor egy Sebastian Leopold nevű fickó egyszerűen besétál a rendőrségre, ő a tettes. Amos nem akar hinni ennek, amit az is fokoz, hogy éppen akkor iskolai lövöldözés történik a városka középiskolájában.
Deckert volt főnöke visszahívja, hogy segítsen a nyomozásban. Decker megragadja az esélyét
hogy megtudja, mi történt valójában a családjával azon az éjszakán. A lenyűgöző igazság feltárásához hosszú út vezet, és sejthető az olvasónak, bizony a két borzalmas ügy valahol összefügg. Deckernek nincs egyszerű helyzete, el kell viselnie az emlékeit, amelyeket sokkal inkább elfelejtene. Agya úgy működik, mint egy finoman hangolt memória, ám esetében ez inkább átok, mintsem áldás. Ennek segítségével a múltba kell keresnie a megoldásokat, kiderítenie ezt az összetett, jól átgondolt tömeggyilkosságot.
Baldacci mesteri mesemondó, garantálja a tőle már megszokott pergő, akciódús, nem kicsit felkavaró cselekményt, szikár párbeszédeket és azt az állandó feszültséget. Összetett és elképesztően valós karakterek bukkannak fel a történetben. Nagyon ajánlott mindazoknak a thriller rajongóknak, akik szeretik a megfoghatatlannak tűnő bűnözőket. Bevallom, engem az indíték elképesztett, ahogy a végső megoldás és a tettes személye is. Kissé hihetetlenné vált a regény, értelmetlennek láttam ekkora vérengzést. Ami bosszantott a sok ártatlan áldozat miatt. Egy őrült elme agyszüleménye mozgatja a szálakat, néhány motivációját nem is értettem, erről többet nem mondok. Bár a történet sokoldalú, érdekes, gyors tempójú és átlagosnál több fordulattal rendelkezik, mégis a végső jelenetek valószínűtlensége számomra elrontotta a csúcspontot. Azt hiszem, Baldacci korai thrillerei éppen attól voltak számomra kiválóak, hogy hihetőek, hitelesek, átélhetőek maradtak.
Az olasz származású David Baldacci (1960. augusztus 5. ) a Virginia Commonwealth Universityn diplomázott, majd jogot hallgatott a Virginia Állami Egyetemen. Diákként novellákat írt a szabadidejében, később ügyvédként kilenc éven át Washington D.C. környékén élt és praktizált. Korai novelláit és forgatókönyveit nem sok siker koronázta. Kétségbeesésében a regényírás felé fordult. Első nemzetközi sikere az Absolute Power című könyve volt 1996-ban. Ebből remek filmet is forgatott Clint Eastwood. Alapítója a szépírást tanulókat támogató Wish You Well Alapítványnak. Feleségével, Michelle-lel és két gyermekével Virginiában él.
További sikeres kötetei: A Teve klub sorozat öt könyve, Órajáték, a Tizedmásodperc, az Agytröszt, Az elnök családja, A hatodik.
ITT megrendelheted Baldacci újdonságát!
General Press, Budapest, 2017
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634520818 · Fordította: Nagy Nikoletta
Baldacci legújabb sorozata, amely meglehetősen egyedi karaktert állít a középpontba Amos Decker volt rendőrt. Baldacci egy valóban egyedülálló hőst teremtett Amos Decker személyében. Már nem fiatal, megkeseredetten fanyar, szokatlanul működő agyának izgalmas kalandok adnak kiteljesedést.
Amos Decker élete örökre megváltozott - kétszer is.
Elsőnek 22 évesen, amikor kiválóan induló sport karrierje már véget is ért, mielőtt megkezdődhetett volna. Az első NFL-meccsén Deckert egy szerencsétlen baleset érte: ettől olyan traumás fejsérülést szenvedett, amely nemcsak véget vetett labdarúgó karrierjének, de ennek következtében soha nem felejtett semmit, megmaradnak a képek a fejében. Nem tud szabadulni emlékeitől, nem felejt.
A második alkalommal a történet kezdetén ismerjük meg Deckert, közel két évtizeddel később. Decker egy este arra érkezik haza, hogy egy rémálomba lépett - feleségét, kislányát és a náluk tartózkodó sógorát meggyilkolták. Amos természetesen őrületes hajszába kezd, hogy elkapja a tettest. Ami nem sikerül neki, a gyilkost soha nem fogták el. Élete fejre állt, leépül, elhagyja magát, egyszerűen összeomlott mindent elveszített. Állásából felfüggesztik, így telik el bő egy év, mikor egy Sebastian Leopold nevű fickó egyszerűen besétál a rendőrségre, ő a tettes. Amos nem akar hinni ennek, amit az is fokoz, hogy éppen akkor iskolai lövöldözés történik a városka középiskolájában.
Deckert volt főnöke visszahívja, hogy segítsen a nyomozásban. Decker megragadja az esélyét
hogy megtudja, mi történt valójában a családjával azon az éjszakán. A lenyűgöző igazság feltárásához hosszú út vezet, és sejthető az olvasónak, bizony a két borzalmas ügy valahol összefügg. Deckernek nincs egyszerű helyzete, el kell viselnie az emlékeit, amelyeket sokkal inkább elfelejtene. Agya úgy működik, mint egy finoman hangolt memória, ám esetében ez inkább átok, mintsem áldás. Ennek segítségével a múltba kell keresnie a megoldásokat, kiderítenie ezt az összetett, jól átgondolt tömeggyilkosságot.
Baldacci mesteri mesemondó, garantálja a tőle már megszokott pergő, akciódús, nem kicsit felkavaró cselekményt, szikár párbeszédeket és azt az állandó feszültséget. Összetett és elképesztően valós karakterek bukkannak fel a történetben. Nagyon ajánlott mindazoknak a thriller rajongóknak, akik szeretik a megfoghatatlannak tűnő bűnözőket. Bevallom, engem az indíték elképesztett, ahogy a végső megoldás és a tettes személye is. Kissé hihetetlenné vált a regény, értelmetlennek láttam ekkora vérengzést. Ami bosszantott a sok ártatlan áldozat miatt. Egy őrült elme agyszüleménye mozgatja a szálakat, néhány motivációját nem is értettem, erről többet nem mondok. Bár a történet sokoldalú, érdekes, gyors tempójú és átlagosnál több fordulattal rendelkezik, mégis a végső jelenetek valószínűtlensége számomra elrontotta a csúcspontot. Azt hiszem, Baldacci korai thrillerei éppen attól voltak számomra kiválóak, hogy hihetőek, hitelesek, átélhetőek maradtak.
Az olasz származású David Baldacci (1960. augusztus 5. ) a Virginia Commonwealth Universityn diplomázott, majd jogot hallgatott a Virginia Állami Egyetemen. Diákként novellákat írt a szabadidejében, később ügyvédként kilenc éven át Washington D.C. környékén élt és praktizált. Korai novelláit és forgatókönyveit nem sok siker koronázta. Kétségbeesésében a regényírás felé fordult. Első nemzetközi sikere az Absolute Power című könyve volt 1996-ban. Ebből remek filmet is forgatott Clint Eastwood. Alapítója a szépírást tanulókat támogató Wish You Well Alapítványnak. Feleségével, Michelle-lel és két gyermekével Virginiában él.
További sikeres kötetei: A Teve klub sorozat öt könyve, Órajáték, a Tizedmásodperc, az Agytröszt, Az elnök családja, A hatodik.
ITT megrendelheted Baldacci újdonságát!
General Press, Budapest, 2017
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634520818 · Fordította: Nagy Nikoletta
2017. november 16., csütörtök
Szomjúság
Jo Nesbo: Szomjúság
Harry Hole visszatért!
Az egyik leginkább várt olvasmányom a 2017-es évben Harry Hole visszatérése volt. Itt van, megérkezett, ki voltam szomjazva erre e történetre sok-sok rajongóval együtt. A Szomjúság egy sötét macska-egér játék.
A Szomjúság a sorozat 11. kötete; a szomjúság sok dologra értelmezhető ... szeretet, tisztelet, boldogság-vágy, hírnév és pénz, és persze a régi barát Jim Beam is kap némi szerepet, okkal.
Nesbo most is megragadja az olvasót, és egy felejthetetlen kalandra viszi. A siker kulcsa egyszerű. Szeretsz néhány karaktert, gyűlölsz másokat, és mindenki érdekel. Ami Nesbo regényeiben különlegeset jelent, az az írásának stílusa. Minden karakter, akár fontos, akár nem, sok érzést kelt az olvasóban. Meglepetés is akad a karaktereinek jellemfejlődését illetően. A könyv lassabban indul, de Nesbo csak megalapozza a későbbi csavarokat és lélegzetelállító utazást tehetünk egy gyilkos elméjébe, aki a démonokkal küzd. Ezek némelyike más okból, de kísértik Harryt is. Tetszett a lélektani háttér, amit szereplőinek teremtett Nesbo.
Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, sokat gondolkodtam. „Lesz ez olyan, mint a múltban, eljut arra a szintre?” Féltem, Nesbo fárad, és csak azért írja, mert biztos benne, a legjobban eladható lesz a rajongóknak néhány év várakozás után. Amikor befejeztem a könyvet, csak egyetlen kérdés volt: Mennyire nehéz feladat elindítani egy új történetet, megírni egy új könyvet, ami a sorozat 11. része? Amikor az előzőek igen magas szintre jutottak, bizony nagy az elvárás. Megfelelni az előzőek által támasztott szintnek, bizony komoly feladat. Leszögezném: Nesbo itt és most is remek!
Nincs sok értelme elemezni a könyvet. Krimiről lévén szó semmit nem is mesélnék, ott a fülszöveg. Lenyűgöző stílusa olvastatta magát. Rendben van ez a regény: brutálisan erőszakos a történet, szenvedélybetegek, vámpírok az alap, amit meglepően sok melankóliával fűszerezett. Bevallom, kicsit ideges voltam, amikor megtudtam, hogy ez a könyv a vámpír témával foglalkozik. Nem tudtam elképzelni, hogy ez hogyan fog beleilleszkedni egy Harry Hole krimibe? Nos, egy kegyetlen, hűvös, erőszakos, érzelmes, teljesen magával ragadó krimit készített rajongóinak. A remek borító pedig kellően sokat sejtető és kifejező.
Az erőszakos jelenetek elég visszafogottak, nem tocsog a vérben. Intelligens párbeszédek jellemzik, vegyítve komikus elemekkel. Ebben a hűvös és érzelmileg felfűtött rejtélyben Harry visszatér az oslói rendőrségre, és egy sorozatgyilkos gyilkos után lohol az utcákon. Gyilkosunk azokat az embereket célozza, akik az online társkereső, a Tinder szolgáltatásait veszik igénybe. Meglepően sok az elmagányosodott ember, akik nehezen találnak új kapcsolatra. Akad társadalomkritika is nem kevés. Oslo sötét bűneiből ismét napvilágra kerül egy szeletnyi. Harry pedig végre boldog!
A Szomjúságban tehát Hole-et arra kéri egykori főnöke, némileg már-már zsarolással, hogy segítsen levadászni ezt a kegyetlen gyilkost. Harry a megérdemelten boldog életét éli éppen, tanárként dolgozik a Rendőrtiszti Főiskolán, Rakel és Harry elégedett, a házasság biztos révébe érkezett. Harry boldogsága nem tart sokáig, amitől vannak is rémálmai, félelmei. A nehezen megszerzett boldogságot megtartani néha bizony még nehezebb feladat.
A könyv tele van fordulatokkal, visszautalásokkal. Borotvaéles és mesterien ábrázolt a Szomjúság története, sok tudományos kriminalisztikai ténnyel. Természetesen nem minden olyan, amilyennek tűnik, hiszen Nesbo ismét többrétegű rejtélyt dolgozott egybe, és egy remek thrillert hozott létre. Éppen akkor, amikor úgy gondolja az olvasó, hogy elkezdi megérteni, sejteni hogy ki a gyilkos, és miért e borzalom, a történet olyan fordulatot tesz, amelytől a szavad is eláll. Lehetetlen tudni, hogy amelyik karakterek megbízhatóak, a lelkük mélyén súlyos titkokat rejtegetnek. Gondolok itt Aurorára. A Szomjúság különleges írás és Nesbo úr egyik kétségtelenül legvadabb regénye (másik a Leopárd).
Ha új vagy Nesbo és Harry Hole univerzumában, akkor azt gondolom, hogy nem fogod a Szomjúságot igazán élvezni, ha néhány háttér információd hiányzik. Javaslom a sorrend betartását, érdemes, nagyobb az élmény és a krimik hatása! Elég sok visszautalás van Harry eddigi életére, és
az előző történetekre. Előkerül a Boszorkányszög, Kísértet és a Police is. Önállóan is olvasható persze, de a történet a korábbi regényekből származó egyéb témákból épül fel, és előzetes ismeretek nélkül és a karakterek fejlődését is követve érdemes tehát sorban olvasni. Szerettem, hogy Nesbo megrajzolta a háromszöget Truls, Mikael és Ulla között ebben a történetben. Továbbá örömmel olvastam a Harry és Oleg közötti kapcsolatról.
A kezem remegett, amikor közeledtem az utolsó 50 oldalhoz, tapasztalatból tudva, hogy meglepetéseket fogok találni. A vége a Harry életének meglehetősen érdekes fejleményeire helyezi a hangsúlyt. A történet úgy ért véget, hogy már a következő részt várom. Remélem erre nem kell sok évet várni, hogy a következő könyv megjelenjen.
Jo Nesbo 1960. március 29-én Oslóban született.
Ígéretes labdarúgó-tehetségként indult, aztán jött az a bizonyos térdsérülés, aminek most sok skandináv krimirajongó lehet hálás... Országos hírnevet szerzett zenészként és dalszövegíróként is zenekarával.
Első gyerekkönyve 2007-ben Doktor Proktors Prompepulver (Doktor Proktor pukipora, 2012) címmel jelent meg.
Krimiszerzőként 1998-ban elnyerte az év legjobb északi krimije (Denevérember) díjat. 2008 az év könyve Norvégiában a Hóember lett.
Köszönöm az élményt Mr. Neso!
Eredeti cím: Tørst
Eredeti megjelenés éve: 2017
Animus, Budapest, 2017
492 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633245361 · Fordította: Petrikovics Edit
Harry Hole visszatért!
Az egyik leginkább várt olvasmányom a 2017-es évben Harry Hole visszatérése volt. Itt van, megérkezett, ki voltam szomjazva erre e történetre sok-sok rajongóval együtt. A Szomjúság egy sötét macska-egér játék.
A Szomjúság a sorozat 11. kötete; a szomjúság sok dologra értelmezhető ... szeretet, tisztelet, boldogság-vágy, hírnév és pénz, és persze a régi barát Jim Beam is kap némi szerepet, okkal.
Nesbo most is megragadja az olvasót, és egy felejthetetlen kalandra viszi. A siker kulcsa egyszerű. Szeretsz néhány karaktert, gyűlölsz másokat, és mindenki érdekel. Ami Nesbo regényeiben különlegeset jelent, az az írásának stílusa. Minden karakter, akár fontos, akár nem, sok érzést kelt az olvasóban. Meglepetés is akad a karaktereinek jellemfejlődését illetően. A könyv lassabban indul, de Nesbo csak megalapozza a későbbi csavarokat és lélegzetelállító utazást tehetünk egy gyilkos elméjébe, aki a démonokkal küzd. Ezek némelyike más okból, de kísértik Harryt is. Tetszett a lélektani háttér, amit szereplőinek teremtett Nesbo.
Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, sokat gondolkodtam. „Lesz ez olyan, mint a múltban, eljut arra a szintre?” Féltem, Nesbo fárad, és csak azért írja, mert biztos benne, a legjobban eladható lesz a rajongóknak néhány év várakozás után. Amikor befejeztem a könyvet, csak egyetlen kérdés volt: Mennyire nehéz feladat elindítani egy új történetet, megírni egy új könyvet, ami a sorozat 11. része? Amikor az előzőek igen magas szintre jutottak, bizony nagy az elvárás. Megfelelni az előzőek által támasztott szintnek, bizony komoly feladat. Leszögezném: Nesbo itt és most is remek!
Nincs sok értelme elemezni a könyvet. Krimiről lévén szó semmit nem is mesélnék, ott a fülszöveg. Lenyűgöző stílusa olvastatta magát. Rendben van ez a regény: brutálisan erőszakos a történet, szenvedélybetegek, vámpírok az alap, amit meglepően sok melankóliával fűszerezett. Bevallom, kicsit ideges voltam, amikor megtudtam, hogy ez a könyv a vámpír témával foglalkozik. Nem tudtam elképzelni, hogy ez hogyan fog beleilleszkedni egy Harry Hole krimibe? Nos, egy kegyetlen, hűvös, erőszakos, érzelmes, teljesen magával ragadó krimit készített rajongóinak. A remek borító pedig kellően sokat sejtető és kifejező.
Az erőszakos jelenetek elég visszafogottak, nem tocsog a vérben. Intelligens párbeszédek jellemzik, vegyítve komikus elemekkel. Ebben a hűvös és érzelmileg felfűtött rejtélyben Harry visszatér az oslói rendőrségre, és egy sorozatgyilkos gyilkos után lohol az utcákon. Gyilkosunk azokat az embereket célozza, akik az online társkereső, a Tinder szolgáltatásait veszik igénybe. Meglepően sok az elmagányosodott ember, akik nehezen találnak új kapcsolatra. Akad társadalomkritika is nem kevés. Oslo sötét bűneiből ismét napvilágra kerül egy szeletnyi. Harry pedig végre boldog!
A Szomjúságban tehát Hole-et arra kéri egykori főnöke, némileg már-már zsarolással, hogy segítsen levadászni ezt a kegyetlen gyilkost. Harry a megérdemelten boldog életét éli éppen, tanárként dolgozik a Rendőrtiszti Főiskolán, Rakel és Harry elégedett, a házasság biztos révébe érkezett. Harry boldogsága nem tart sokáig, amitől vannak is rémálmai, félelmei. A nehezen megszerzett boldogságot megtartani néha bizony még nehezebb feladat.
A könyv tele van fordulatokkal, visszautalásokkal. Borotvaéles és mesterien ábrázolt a Szomjúság története, sok tudományos kriminalisztikai ténnyel. Természetesen nem minden olyan, amilyennek tűnik, hiszen Nesbo ismét többrétegű rejtélyt dolgozott egybe, és egy remek thrillert hozott létre. Éppen akkor, amikor úgy gondolja az olvasó, hogy elkezdi megérteni, sejteni hogy ki a gyilkos, és miért e borzalom, a történet olyan fordulatot tesz, amelytől a szavad is eláll. Lehetetlen tudni, hogy amelyik karakterek megbízhatóak, a lelkük mélyén súlyos titkokat rejtegetnek. Gondolok itt Aurorára. A Szomjúság különleges írás és Nesbo úr egyik kétségtelenül legvadabb regénye (másik a Leopárd).
Ha új vagy Nesbo és Harry Hole univerzumában, akkor azt gondolom, hogy nem fogod a Szomjúságot igazán élvezni, ha néhány háttér információd hiányzik. Javaslom a sorrend betartását, érdemes, nagyobb az élmény és a krimik hatása! Elég sok visszautalás van Harry eddigi életére, és
az előző történetekre. Előkerül a Boszorkányszög, Kísértet és a Police is. Önállóan is olvasható persze, de a történet a korábbi regényekből származó egyéb témákból épül fel, és előzetes ismeretek nélkül és a karakterek fejlődését is követve érdemes tehát sorban olvasni. Szerettem, hogy Nesbo megrajzolta a háromszöget Truls, Mikael és Ulla között ebben a történetben. Továbbá örömmel olvastam a Harry és Oleg közötti kapcsolatról.
A kezem remegett, amikor közeledtem az utolsó 50 oldalhoz, tapasztalatból tudva, hogy meglepetéseket fogok találni. A vége a Harry életének meglehetősen érdekes fejleményeire helyezi a hangsúlyt. A történet úgy ért véget, hogy már a következő részt várom. Remélem erre nem kell sok évet várni, hogy a következő könyv megjelenjen.
Jo Nesbo 1960. március 29-én Oslóban született.
Ígéretes labdarúgó-tehetségként indult, aztán jött az a bizonyos térdsérülés, aminek most sok skandináv krimirajongó lehet hálás... Országos hírnevet szerzett zenészként és dalszövegíróként is zenekarával.
Első gyerekkönyve 2007-ben Doktor Proktors Prompepulver (Doktor Proktor pukipora, 2012) címmel jelent meg.
Krimiszerzőként 1998-ban elnyerte az év legjobb északi krimije (Denevérember) díjat. 2008 az év könyve Norvégiában a Hóember lett.
Köszönöm az élményt Mr. Neso!
Eredeti cím: Tørst
Eredeti megjelenés éve: 2017
Animus, Budapest, 2017
492 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633245361 · Fordította: Petrikovics Edit
2017. november 14., kedd
Hygge
Louisa Thomsen Brits: Hygge
Harmónia dán módra
"Legtöbben oly buzgón hajszolják az élvezetet, hogy elrohannak mellette."
S. Kierkegaard
A dán híresen boldog nemzet, évtizedek óta a boldogságlisták élén vannak. Mitől boldogok a dánok, mi az ami sokkal kiegyensúlyozottabb, elégedettebb, boldogabb emberekké teszik őket? Mi a nagy boldogságuk titka? Nos, azt a dánok nem titkolják, szívesen elárulják: természetesen a hygge. Tudtad, hogy Koppenhágában van Boldogságkutató Intézet? Fontos terület ez életünkben, hogy jól érezzük magunkat a világban, szűkebb környezetünkben.
Mi a hygge? Egy gyűjtőfogalom, amit a közkeletű mondás szerint nem lefordítani kell, hanem érezni.
Nevezték a pillanat, az itt és most megélésének, csupán az együttlét örömének, az összetartozás élményének. Ezek vitathatatlanul fontos elemek az életünk biztonságos hátteréhez. Nem csak a melegség, a biztonság, a védettség, érzése az ami tereli életünket a boldogság felé.
Ennek megteremtésének alapja a jóllét, de nagyon fontos a megelégedettség. Önmagunkkal, sorsunkkal, élvezni, örülni annak, amink van, amit elértünk és megteremtettünk. Örülni az életnek, a puszta létezés öröme. Sok apró és egyáltalán nem drága, nagy dolgok állhatnak a háttérben.
A hygge (ejtsd:hügge) mint társadalmi jelenség azért egyre fontosabb, mert azt jelzi, hogy egy nép kultúrájának, napi gyakorlatának részévé tette a személyes, kisközösségi kapcsolatokat. Ennek fenntartását, ápolását, állandó erősítését valóban egy mosoly, néhány kedves szó egy finom kávé, süti melletti beszélgetés, egy őszinte baráti ölelés vagy kézszorítás is erősítheti. Vagy egyszerűen elvonulni egy sarokba és önvizsgálatot tartani, magunkban lenni, ha pedig a hangulatot fokoznánk egy számunkra kellemes zene, vagy könyv ezt csak emelheti. Ezek megteremtése nem túl nehéz, erre időt találni érdemes, azt gondolom. Alkalomszerű hygge-élménye
a föld minden országában élő embernek lehetséges, de a hyggét életformaszerűen gyakorolni természetesen egészen más. Ebbe születni kell, hogy a sajátunkká váljon. Pedig, ha végig gondoljuk egyszerű dolgok ezek. Tenni érte pedig érdemes! Nem keseregni azon, ami nincs, örülni annak, ami megadatott! Akár esős az idő, akár napos, ha fúj a szél attól érezhetjük magunkat jól a bőrünkben.
A dánoknak tulajdonképpen szerencséjük van, hogy az éghajlatuk „összetereli” őket barátságos, meleg szobákban. Mi is megtanulhatnánk többet mosolyogni, megélni a mindennapokat. Lassítani, nem rohanni.
Ezek mellé a kellékek fontosak még. Az így kialakuló társas kapcsolatok az átlagosnál kiegyensúlyozottabbak, elégedettebbek. Ettől válnak a dánok boldogabb emberekké. Mi is jól érezhetjük magunkat a bőrünkben némi odafigyeléssel. Ha örömmel élünk, egyszerűen a boldogság érzése valóban apró dolgokon múlik. Nem, nem az számít, mekkora az autód, házad... a lelkedben mi lakik, mit tudsz visszaadni a körülötted élő embertársaidnak, mennyire vagy nyitott, segítőkész a mások problémájára. Örülni a másiknak, felül emelkedni a napi gondokon, kikapcsolni a külvilágot. Gyertyák, barátok, meleg takaró és csokoládé, vagy ölelő karok, kinek mikor mi hoz felüdülést.
A környezet hatásai vitathatatlanul lényegesek: a színek, formák mellé a virágok, egy jó pohár bor, baráti beszélgetés, odafigyelés a gyereknek mesélés, vagy az örömmel elvégzett munka az, ami boldoggá teheti a párkapcsolatunkat.
A szemet is gyönyörködtető képek és az inspiráló könyvnek a segítségével lépésről lépésre sajátíthatjuk el a hygge életérzést: megtudhatjuk, milyen szerepet játszanak ebben
a fények, a jó ételek, a társas kapcsolatok, az ünnepek vagy éppen a napi rituálék életünkben.
A rengeteg érdekes információ és összefüggés mellett a a gazdagon illusztrált kötet olyan ismert emberektől idéz, akiknek érdemes a szavaira figyelnünk. A híres dán meseíró Andersen, Kierkegaard dán filozófus, Tova Jansson a Múmin figura megalkotója mellett többek között Teréz Anya, Nietzsche, Oascar Wilde gondolatai színesítik a kötet lapjait. Az okos gondolatok adnak még súlyt a tartalomnak.
Érdemes kipróbálni a hygge érzést és elvonulni egy barátságos sarokba egy forró csokoládéval. Sajátítsuk el, tegyük a mindennapjaink részévé, legyünk boldogok. Nem csak a szürke, hideg télben van nagy szükségünk a boldogság érzésére. Ha ezt sikerül elsajátítanunk, rájövünk: nincs is titok, tényleg fejben dől el minden. Hozzáállás kérdése csak. Menni fog nekünk is!
"Csodálatos dolog létezni - és összhangot találni önmagunkkal."
Mogens Lorentzen
A könyv a kiadótól kedvezménnyel megvásárolható ITT!
Jaffa, Budapest, 2017
198 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155715655
Harmónia dán módra
"Legtöbben oly buzgón hajszolják az élvezetet, hogy elrohannak mellette."
S. Kierkegaard
A dán híresen boldog nemzet, évtizedek óta a boldogságlisták élén vannak. Mitől boldogok a dánok, mi az ami sokkal kiegyensúlyozottabb, elégedettebb, boldogabb emberekké teszik őket? Mi a nagy boldogságuk titka? Nos, azt a dánok nem titkolják, szívesen elárulják: természetesen a hygge. Tudtad, hogy Koppenhágában van Boldogságkutató Intézet? Fontos terület ez életünkben, hogy jól érezzük magunkat a világban, szűkebb környezetünkben.
Mi a hygge? Egy gyűjtőfogalom, amit a közkeletű mondás szerint nem lefordítani kell, hanem érezni.
Nevezték a pillanat, az itt és most megélésének, csupán az együttlét örömének, az összetartozás élményének. Ezek vitathatatlanul fontos elemek az életünk biztonságos hátteréhez. Nem csak a melegség, a biztonság, a védettség, érzése az ami tereli életünket a boldogság felé.
Ennek megteremtésének alapja a jóllét, de nagyon fontos a megelégedettség. Önmagunkkal, sorsunkkal, élvezni, örülni annak, amink van, amit elértünk és megteremtettünk. Örülni az életnek, a puszta létezés öröme. Sok apró és egyáltalán nem drága, nagy dolgok állhatnak a háttérben.
A hygge (ejtsd:hügge) mint társadalmi jelenség azért egyre fontosabb, mert azt jelzi, hogy egy nép kultúrájának, napi gyakorlatának részévé tette a személyes, kisközösségi kapcsolatokat. Ennek fenntartását, ápolását, állandó erősítését valóban egy mosoly, néhány kedves szó egy finom kávé, süti melletti beszélgetés, egy őszinte baráti ölelés vagy kézszorítás is erősítheti. Vagy egyszerűen elvonulni egy sarokba és önvizsgálatot tartani, magunkban lenni, ha pedig a hangulatot fokoznánk egy számunkra kellemes zene, vagy könyv ezt csak emelheti. Ezek megteremtése nem túl nehéz, erre időt találni érdemes, azt gondolom. Alkalomszerű hygge-élménye
a föld minden országában élő embernek lehetséges, de a hyggét életformaszerűen gyakorolni természetesen egészen más. Ebbe születni kell, hogy a sajátunkká váljon. Pedig, ha végig gondoljuk egyszerű dolgok ezek. Tenni érte pedig érdemes! Nem keseregni azon, ami nincs, örülni annak, ami megadatott! Akár esős az idő, akár napos, ha fúj a szél attól érezhetjük magunkat jól a bőrünkben.
A dánoknak tulajdonképpen szerencséjük van, hogy az éghajlatuk „összetereli” őket barátságos, meleg szobákban. Mi is megtanulhatnánk többet mosolyogni, megélni a mindennapokat. Lassítani, nem rohanni.
Ezek mellé a kellékek fontosak még. Az így kialakuló társas kapcsolatok az átlagosnál kiegyensúlyozottabbak, elégedettebbek. Ettől válnak a dánok boldogabb emberekké. Mi is jól érezhetjük magunkat a bőrünkben némi odafigyeléssel. Ha örömmel élünk, egyszerűen a boldogság érzése valóban apró dolgokon múlik. Nem, nem az számít, mekkora az autód, házad... a lelkedben mi lakik, mit tudsz visszaadni a körülötted élő embertársaidnak, mennyire vagy nyitott, segítőkész a mások problémájára. Örülni a másiknak, felül emelkedni a napi gondokon, kikapcsolni a külvilágot. Gyertyák, barátok, meleg takaró és csokoládé, vagy ölelő karok, kinek mikor mi hoz felüdülést.
A környezet hatásai vitathatatlanul lényegesek: a színek, formák mellé a virágok, egy jó pohár bor, baráti beszélgetés, odafigyelés a gyereknek mesélés, vagy az örömmel elvégzett munka az, ami boldoggá teheti a párkapcsolatunkat.
A szemet is gyönyörködtető képek és az inspiráló könyvnek a segítségével lépésről lépésre sajátíthatjuk el a hygge életérzést: megtudhatjuk, milyen szerepet játszanak ebben
a fények, a jó ételek, a társas kapcsolatok, az ünnepek vagy éppen a napi rituálék életünkben.
A rengeteg érdekes információ és összefüggés mellett a a gazdagon illusztrált kötet olyan ismert emberektől idéz, akiknek érdemes a szavaira figyelnünk. A híres dán meseíró Andersen, Kierkegaard dán filozófus, Tova Jansson a Múmin figura megalkotója mellett többek között Teréz Anya, Nietzsche, Oascar Wilde gondolatai színesítik a kötet lapjait. Az okos gondolatok adnak még súlyt a tartalomnak.
Érdemes kipróbálni a hygge érzést és elvonulni egy barátságos sarokba egy forró csokoládéval. Sajátítsuk el, tegyük a mindennapjaink részévé, legyünk boldogok. Nem csak a szürke, hideg télben van nagy szükségünk a boldogság érzésére. Ha ezt sikerül elsajátítanunk, rájövünk: nincs is titok, tényleg fejben dől el minden. Hozzáállás kérdése csak. Menni fog nekünk is!
"Csodálatos dolog létezni - és összhangot találni önmagunkkal."
Mogens Lorentzen
A könyv a kiadótól kedvezménnyel megvásárolható ITT!
Jaffa, Budapest, 2017
198 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155715655
2017. november 12., vasárnap
Harangszótól harangszóig
Kapa Mátyás: Harangszótól harangszóig
Kapa Mátyás új regénye a Harangszótól harangszóig a törökök által ostromlott, Jurisics Miklós által védett Kőszeg várába viszi vissza az olvasót. Nem csupán egy jó cím ez, ami remekül keretbe foglalja a mozgalmas cselekményt. Valóban egy harangszóval veszi kezdetét a regény, majd azzal is ér véget.
A nyitó Vészharang (itt a török) és a záró Harangok zúgása (győztünk!) közt egy lendületes, jól felépített, korhű és kalandos regényt kapunk.
Kőszeg több ostromot is kiállt a történelemben, mégis a legnagyobb próbatétele 1532. nyarán volt. Ekkor személyesen I. Szulejmán szultán vezette a hatalmas török sereget, aki kis "vakondtúrásnak" titulálta Kőszeg várát. Apró érdekesség, hogy Szulejmán eredetileg Bécset akarta elfoglalni, melynek ostromával három évvel korábban próbálkozott, de kudarcot vallott.
A várat alig néhány száz katona védte, mellettük képzetlen parasztok, a környék lakosai is harcoltak a túlerő ellen. A várvédőket némileg segítette az időjárás is. Jurisics sikerrel ellenállt a szultán seregeinek, jól kihasználva a helyzet adta előnyöket. Példa értékű volt az összefogás, kitartás. A biztos csatavesztés ellenére, életük kockáztatásával harcoltak. Sokban hasonlít ez a rész az egri hősökre, maguk a körülmények, hiszen ugyan az a korszaka a magyar történelemnek. Kőszeg ezzel is igazolta a végvárak jelentőségét. A török haderő ágyúkkal felszeret létszámát régebbi becslések 100 ezer főnél is többre tették. Ennek a valóban hatalmas seregnek a mozgatása, ellátása sem volt egyszerű feladat. A magyar falvakat lerohanták, felperzselték, kifosztották. A regény története nem csupán az ostrom három hetére korlátozódik, közel három év eseményeit öleli fel, bemutatva az előzményeket is.
A kőszegi várat megerősítő tapasztalt katona, Jurisics, amennyire lehetett felfegyverezte és kiképezte a parasztokat is, a saját pénzén lőport és lőszert vásárolt. Előzetesen Ausztriából is kért erősítést, de nem kapott. Ez sem újdonság a magyar történelemben, hogy magunkra maradtunk. A bécsi udvarnak nem volt fontos Kőszeg, inkább beáldozták volna. A védők elhatározták, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogják. Jurisicsnak nem volt egyszerű dolga, a belső árulás is felbukkan a történetben. Elképesztő, hogy saját hazáját, embertársait néhány garasért mindig akad valaki, aki feladná. Ibrahim nagyvezír háromszor is kérte a vár és a város kulcsait, megadásra szólítva fel a védőket. Erre nem került sor, Jurisics elutasította minden esetben.
A történelmi tényekből kibontakozó regénybe egy romantikus szál is került. A kor erkölcseit jól mutatja a beárult Erzsébet története, aki bizony házasságtörés súlyos vétségét követte el. Persze nem egyedül, mégis ő az, aki bűnhődik. Nem is kicsit. A szerző jártas a jogban, a bírósági tárgyalás hihető és jól ábrázolja az akkori viszonyokat. Reméltem, hogy az aljas, galád vádoló, jól megbűnhődik. Ő az egyik igazán negatív figurája a regénynek. Úgy lett, nem maradt el a büntetése.
A valós szereplők mellé a kitalált személyek is kiváló jellemrajzot mutatnak. A regény elején megismert Balázs, és a két siheder fiú mellé a nők is elég jelentősek, kiemelkednek a városka lakosai: a kovács mester, a tanácsnok élethű megjelenítést kap. A két fiú András és István barátsága bír még jellemzően nagy erővel a történetben. István különösen nagy változásokon megy át, ami kenyértörésre juttatja a barátságukat.
Persze a fő hangsúly Jurisics alakján, a három hetes várostromon van. Érezhető a lőpor szaga, a veszély súlya és az erőt adó bátorság. A haditechnikai részek is megkapóan jók, érdekesek. Gondolok itt a törökök aknamunkáira, a magyar lelemény megmutatkozott, a védők ellen aknákat ástak és sikerült tönkretenniük a török aknászok a munkáját. Izgalmas és mozgalmas a cselekmény, minden szál jól kidolgozott. A mű lapjain képet kapunk a három részre szakadt Magyarország állapotáról. Érezhető az alapos háttér, a kor történetének kiváló megjelenítése. A szerző gondos kutatásokat végzett a témakörben, amit a kötet végi irodalomjegyzékből olvashatunk ki. Minden mondat, esemény a helyén van, jól olvasható, kerek és kidolgozott a regény cselekménye. Nyelvezete és szóhasználata jól illik a korszakhoz. A romantikus szál a boldogság vágya és a szerelem ereje teszi még színesebbé a történetet. Az igényes, szép borító Csikász Katalin keze munkáját dicséri.
A műben a valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Magatartásukból, személyiségükből a példamutató emberséget emeli ki az író. Erre jelenleg is nagy szükség lenne. Kiderül a történetből, hogy Kőszegen a mai napig 11-kor miért húzzák meg a harangot.
A könyv fülszövege:
Az Úr 1529. esztendejében két király uralkodik Magyarhonban, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János hívei egymás ellen acsarkodnak. Eközben hatalmas török had vonul Bécs ellen, a fényes tekintetű és győzhetetlen Szulejmán vezetésével… Az ostrom elbukik, de csak idő kérdése, mikor indul az újabb hadjárat. Hiába küldi Ferdinánd király a tehetséges Jurisics Miklóst Konstantinápolyba, béketárgyalásra, Szulejmán hajthatatlan. Az Úr 1532. esztendejében ismét megindul a pogány fergeteg nyugat felé – Magyarországon keresztül. A sors kifürkészhetetlen szeszélye azonban egy fallal körülvett csöppnyi várost vet a százezres török sereg útjába, a védők élén Jurisics Miklóssal. De mire juthat negyvenhat katona, no meg néhány száz felfegyverzett polgár és paraszt a roppant túlerővel szemben? Milyen titkot rejt Kőszeg és környéke, amely más irányba terelheti a történelmet? Vajon Leónidasz spártai király és háromszáz harcosának sorsára jutnak a pogány áradattal dacoló hősök? Aki ismeri Kőszeg ostromának történetét, a legfontosabb kérdésre tudhatja a választ. De a végkifejletig rejtélyek, kalandok, romantika, hűség és árulás kuszálják a szálakat…
Kapa Mátyás: Budapesten született 1975-ben. Ügyvéd, egyetemi oktató, emellett történelmi tárgyú regények szerzője. Nevéhez fűződik a "Félhomály" című sorozat. Ennek részei: Római hajnal, Ködös Frankhon, Árnyak Bizánc felett. Tavaly a Cegléd regénye azaz: Izzik a parázs címmel jelent meg kötete.
2015 óta a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke.
Historycum, 2017
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786158084512 Borító: Csikász Katalin
képek: a várvédők emléktáblája, Jurisics Miklós szobra Kőszegen.
Kapa Mátyás új regénye a Harangszótól harangszóig a törökök által ostromlott, Jurisics Miklós által védett Kőszeg várába viszi vissza az olvasót. Nem csupán egy jó cím ez, ami remekül keretbe foglalja a mozgalmas cselekményt. Valóban egy harangszóval veszi kezdetét a regény, majd azzal is ér véget.
A nyitó Vészharang (itt a török) és a záró Harangok zúgása (győztünk!) közt egy lendületes, jól felépített, korhű és kalandos regényt kapunk.
Kőszeg több ostromot is kiállt a történelemben, mégis a legnagyobb próbatétele 1532. nyarán volt. Ekkor személyesen I. Szulejmán szultán vezette a hatalmas török sereget, aki kis "vakondtúrásnak" titulálta Kőszeg várát. Apró érdekesség, hogy Szulejmán eredetileg Bécset akarta elfoglalni, melynek ostromával három évvel korábban próbálkozott, de kudarcot vallott.
A várat alig néhány száz katona védte, mellettük képzetlen parasztok, a környék lakosai is harcoltak a túlerő ellen. A várvédőket némileg segítette az időjárás is. Jurisics sikerrel ellenállt a szultán seregeinek, jól kihasználva a helyzet adta előnyöket. Példa értékű volt az összefogás, kitartás. A biztos csatavesztés ellenére, életük kockáztatásával harcoltak. Sokban hasonlít ez a rész az egri hősökre, maguk a körülmények, hiszen ugyan az a korszaka a magyar történelemnek. Kőszeg ezzel is igazolta a végvárak jelentőségét. A török haderő ágyúkkal felszeret létszámát régebbi becslések 100 ezer főnél is többre tették. Ennek a valóban hatalmas seregnek a mozgatása, ellátása sem volt egyszerű feladat. A magyar falvakat lerohanták, felperzselték, kifosztották. A regény története nem csupán az ostrom három hetére korlátozódik, közel három év eseményeit öleli fel, bemutatva az előzményeket is.
A kőszegi várat megerősítő tapasztalt katona, Jurisics, amennyire lehetett felfegyverezte és kiképezte a parasztokat is, a saját pénzén lőport és lőszert vásárolt. Előzetesen Ausztriából is kért erősítést, de nem kapott. Ez sem újdonság a magyar történelemben, hogy magunkra maradtunk. A bécsi udvarnak nem volt fontos Kőszeg, inkább beáldozták volna. A védők elhatározták, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogják. Jurisicsnak nem volt egyszerű dolga, a belső árulás is felbukkan a történetben. Elképesztő, hogy saját hazáját, embertársait néhány garasért mindig akad valaki, aki feladná. Ibrahim nagyvezír háromszor is kérte a vár és a város kulcsait, megadásra szólítva fel a védőket. Erre nem került sor, Jurisics elutasította minden esetben.
A történelmi tényekből kibontakozó regénybe egy romantikus szál is került. A kor erkölcseit jól mutatja a beárult Erzsébet története, aki bizony házasságtörés súlyos vétségét követte el. Persze nem egyedül, mégis ő az, aki bűnhődik. Nem is kicsit. A szerző jártas a jogban, a bírósági tárgyalás hihető és jól ábrázolja az akkori viszonyokat. Reméltem, hogy az aljas, galád vádoló, jól megbűnhődik. Ő az egyik igazán negatív figurája a regénynek. Úgy lett, nem maradt el a büntetése.
A valós szereplők mellé a kitalált személyek is kiváló jellemrajzot mutatnak. A regény elején megismert Balázs, és a két siheder fiú mellé a nők is elég jelentősek, kiemelkednek a városka lakosai: a kovács mester, a tanácsnok élethű megjelenítést kap. A két fiú András és István barátsága bír még jellemzően nagy erővel a történetben. István különösen nagy változásokon megy át, ami kenyértörésre juttatja a barátságukat.
Persze a fő hangsúly Jurisics alakján, a három hetes várostromon van. Érezhető a lőpor szaga, a veszély súlya és az erőt adó bátorság. A haditechnikai részek is megkapóan jók, érdekesek. Gondolok itt a törökök aknamunkáira, a magyar lelemény megmutatkozott, a védők ellen aknákat ástak és sikerült tönkretenniük a török aknászok a munkáját. Izgalmas és mozgalmas a cselekmény, minden szál jól kidolgozott. A mű lapjain képet kapunk a három részre szakadt Magyarország állapotáról. Érezhető az alapos háttér, a kor történetének kiváló megjelenítése. A szerző gondos kutatásokat végzett a témakörben, amit a kötet végi irodalomjegyzékből olvashatunk ki. Minden mondat, esemény a helyén van, jól olvasható, kerek és kidolgozott a regény cselekménye. Nyelvezete és szóhasználata jól illik a korszakhoz. A romantikus szál a boldogság vágya és a szerelem ereje teszi még színesebbé a történetet. Az igényes, szép borító Csikász Katalin keze munkáját dicséri.
A műben a valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Magatartásukból, személyiségükből a példamutató emberséget emeli ki az író. Erre jelenleg is nagy szükség lenne. Kiderül a történetből, hogy Kőszegen a mai napig 11-kor miért húzzák meg a harangot.
A könyv fülszövege:
Az Úr 1529. esztendejében két király uralkodik Magyarhonban, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János hívei egymás ellen acsarkodnak. Eközben hatalmas török had vonul Bécs ellen, a fényes tekintetű és győzhetetlen Szulejmán vezetésével… Az ostrom elbukik, de csak idő kérdése, mikor indul az újabb hadjárat. Hiába küldi Ferdinánd király a tehetséges Jurisics Miklóst Konstantinápolyba, béketárgyalásra, Szulejmán hajthatatlan. Az Úr 1532. esztendejében ismét megindul a pogány fergeteg nyugat felé – Magyarországon keresztül. A sors kifürkészhetetlen szeszélye azonban egy fallal körülvett csöppnyi várost vet a százezres török sereg útjába, a védők élén Jurisics Miklóssal. De mire juthat negyvenhat katona, no meg néhány száz felfegyverzett polgár és paraszt a roppant túlerővel szemben? Milyen titkot rejt Kőszeg és környéke, amely más irányba terelheti a történelmet? Vajon Leónidasz spártai király és háromszáz harcosának sorsára jutnak a pogány áradattal dacoló hősök? Aki ismeri Kőszeg ostromának történetét, a legfontosabb kérdésre tudhatja a választ. De a végkifejletig rejtélyek, kalandok, romantika, hűség és árulás kuszálják a szálakat…
Kapa Mátyás: Budapesten született 1975-ben. Ügyvéd, egyetemi oktató, emellett történelmi tárgyú regények szerzője. Nevéhez fűződik a "Félhomály" című sorozat. Ennek részei: Római hajnal, Ködös Frankhon, Árnyak Bizánc felett. Tavaly a Cegléd regénye azaz: Izzik a parázs címmel jelent meg kötete.
2015 óta a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke.
Historycum, 2017
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786158084512 Borító: Csikász Katalin
képek: a várvédők emléktáblája, Jurisics Miklós szobra Kőszegen.
2017. november 10., péntek
Gyilkosság az Orient expresszen
Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
A brit krimiírónő 1934-ben írt, egyik leghíresebb könyve, amiből több filmes feldolgozás is született.
Talán a legismertebb verzió 1974-ben készült, olyan sztárokkal, mint Lauren Bacall, Albert Finney, Ingrid Bergman, Sean Connery, és Vanessa Redgrave. Ezt a filmet hat Oscar-díjra jelölték.
A legfrissebb filmváltozat pedig éppen most került a hazai mozikba. A belga magándetektívet, Hercule Poirot (ejtsd: erkül poáró), alakját a rendezésért is felelős Kenneth Branagh kelti életre.
A friss, 2017-es változatban többek között Michelle Pfeiffer, Judi Dench, Penélope Cruz, Willem Dafoe és Johnny Depp domborít.
Néhány gondolat a remek könyvről, ami az írónő tizenhatodik regénye. Igazi klasszikus krimi Agatha nénitől. Mindenképpen az írónő legjobbjai közt a helye, pedig nem egyszerű felállítani bármiféle kiválósági sorrendet a bőséges termésből. Agatha Christie 147 kisregény, 15 dráma, 90 regény szerzője.
Ez a történet Poirot mester egyik legbravúrosabb nyomozását eleveníti meg. Mellé valóságos mítoszt teremtett a régi, minden kényelemmel felszerelt luxusvonat, az Orient-expressz köré. Így már maga a helyszín is különleges, zárt térben, az Európát átszelő vonatúton történik a rejtélyes gyilkosság. Tizenhárom idegen reked összezárva a vonaton, (egyikük Poirot), persze mindegyikük gyanúsított. Mindenkinek van múltja, mindenkinek vannak rejtegetni való titkai, mindenki lehet(ne) gyilkos. Csak egyetlen férfi oldhatja meg a rejtélyt, versenyt futva az idővel, Ő Poirot, akit egy sürgős ügy Isztambulból Angliába szólít. Az Orient expresszen már nincs szabad hely, ám barátja a szintén belga származású Bouc elintézi, hogy Poirot mégis fülkét kapjon a szerelvényen. Bouc a Nemzetközi Hálókocsi Társaság igazgatója. Az utazási körülményeket a rendkívüli hideg időjárás és a havazás nehezíti.
Az utasok megismerése után az első éjszaka titokzatos történései, zajai gyilkosságba torkollnak. Természetesen mindenkinek bomba biztos alibije van, ráadásul olyan személyek igazolják egymást, akik látszólag semmilyen kapcsolatban nincsenek egymással. Feltűnik egy titokzatos nő vörös selyemkimonóban, ami egyik utasnak sincs, a tettes vagy tettesek mindent megtesznek, hogy a lehető legjobban összekuszálják a szálakat.
Poirot az indítékot elég hamar megleli, ahogyan az ellenszenves amerikai Ratchett eredeti neve is kiderül: Cassetti volt. Róla borzalmas dolgok derülnek ki: Amerikában néhány évvel korábban elrabolt egy kislányt, Daisy Armstrongot, egy katonatiszt kisgyerekét, hatalmas váltságdíjat zsarolt ki a családtól, majd megölte a kislányt. Mesterien felépített történet bontakozik ki a lapokon. Izgalmas és fordulatos a történet. Elképesztő, hogy egy véletlenül leszakadt gomb is mennyire jelentőséggel bír.
Nem véletlenül lett népszerű Christie ezen detektívtörténete. Megvan benne minden, ami megragadja az olvasók képzeletét: különleges helyszín, titokzatos és véres gyilkosság, ismeretlen indíték, látszólag megdönthetetlen alibik - no meg a kis belga detektív varázslatos alakja. A Gyilkosság az Orient Expresszen azért is különleges, mert egyike azon ritka krimiknek, melyeknek keletkezésére valós események voltak hatással.
Az éjjel megölt férfit szinte lemészárolták, ráadásul testén különböző típusú késnyomok vannak, amik arra utalnak, hogy legalább ketten is ledöfték, ami elég furcsa. A vagon el volt zárva a többitől tehát valaki onnan volt a tettes, aki ott utazik a vonaton. Poirot a titokzatos rejtélyt megoldja, két megoldással is előáll.
Elég meglepő lesz a megoldás az bizonyos. A remek karakterek emelik a történet színvonalát. Csodás jellemrajzokat kapunk minden szereplő esetében. Kiemelkedik a báróné alakja és a két angol utas, bár a titkár és komorna alakja is kiváló. A sötét titok, amik összeköti a megoldást az utasokkal valóban meglepő. Igazi bosszúszomjas ítélőszék lett a vonat utasaiból. Valljuk be, joggal.
Érdekességek: a leendő áldozat a történet elején megkörnyékezi Poirot-t, hogy dolgozzon neki, mert érzi, hogy valakik meg akarják ölni. Poirot nem vállalja az ellenszenves amerikai férfi ajánlatát. Másnap az amerikait holtan találják a kabinjában. Meglepő, de szinte minden nemzetből van valaki az utasok között: utazik itt amerikai, angol, német, svéd, olasz, francia és még természetesen magyar is akad. Ugyanis az egyik utas egy magyar származású grófné és férje.
A Gyilkosság az Orient expresszen új feldolgozása úgy érzem azoknak lesz igazán érdekes, akik nem látták a korábbi filmeket, nem olvasták a könyvet. Szépen fényképezett, lendületes, sztárokban sincs hiány. Azonban a régit nem tudja felülmúlni, csak hozza a nézhető szintet. Ami azért nem kevés, a jó kikapcsolódást, szórakozást garantálja. A könyv pedig tényleg letehetetlen.
Helikon, Budapest, 2017
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632279244 · Fordította: Katona Tamás
A brit krimiírónő 1934-ben írt, egyik leghíresebb könyve, amiből több filmes feldolgozás is született.
Talán a legismertebb verzió 1974-ben készült, olyan sztárokkal, mint Lauren Bacall, Albert Finney, Ingrid Bergman, Sean Connery, és Vanessa Redgrave. Ezt a filmet hat Oscar-díjra jelölték.
A legfrissebb filmváltozat pedig éppen most került a hazai mozikba. A belga magándetektívet, Hercule Poirot (ejtsd: erkül poáró), alakját a rendezésért is felelős Kenneth Branagh kelti életre.
A friss, 2017-es változatban többek között Michelle Pfeiffer, Judi Dench, Penélope Cruz, Willem Dafoe és Johnny Depp domborít.
Néhány gondolat a remek könyvről, ami az írónő tizenhatodik regénye. Igazi klasszikus krimi Agatha nénitől. Mindenképpen az írónő legjobbjai közt a helye, pedig nem egyszerű felállítani bármiféle kiválósági sorrendet a bőséges termésből. Agatha Christie 147 kisregény, 15 dráma, 90 regény szerzője.
Ez a történet Poirot mester egyik legbravúrosabb nyomozását eleveníti meg. Mellé valóságos mítoszt teremtett a régi, minden kényelemmel felszerelt luxusvonat, az Orient-expressz köré. Így már maga a helyszín is különleges, zárt térben, az Európát átszelő vonatúton történik a rejtélyes gyilkosság. Tizenhárom idegen reked összezárva a vonaton, (egyikük Poirot), persze mindegyikük gyanúsított. Mindenkinek van múltja, mindenkinek vannak rejtegetni való titkai, mindenki lehet(ne) gyilkos. Csak egyetlen férfi oldhatja meg a rejtélyt, versenyt futva az idővel, Ő Poirot, akit egy sürgős ügy Isztambulból Angliába szólít. Az Orient expresszen már nincs szabad hely, ám barátja a szintén belga származású Bouc elintézi, hogy Poirot mégis fülkét kapjon a szerelvényen. Bouc a Nemzetközi Hálókocsi Társaság igazgatója. Az utazási körülményeket a rendkívüli hideg időjárás és a havazás nehezíti.
Az utasok megismerése után az első éjszaka titokzatos történései, zajai gyilkosságba torkollnak. Természetesen mindenkinek bomba biztos alibije van, ráadásul olyan személyek igazolják egymást, akik látszólag semmilyen kapcsolatban nincsenek egymással. Feltűnik egy titokzatos nő vörös selyemkimonóban, ami egyik utasnak sincs, a tettes vagy tettesek mindent megtesznek, hogy a lehető legjobban összekuszálják a szálakat.
Poirot az indítékot elég hamar megleli, ahogyan az ellenszenves amerikai Ratchett eredeti neve is kiderül: Cassetti volt. Róla borzalmas dolgok derülnek ki: Amerikában néhány évvel korábban elrabolt egy kislányt, Daisy Armstrongot, egy katonatiszt kisgyerekét, hatalmas váltságdíjat zsarolt ki a családtól, majd megölte a kislányt. Mesterien felépített történet bontakozik ki a lapokon. Izgalmas és fordulatos a történet. Elképesztő, hogy egy véletlenül leszakadt gomb is mennyire jelentőséggel bír.
Nem véletlenül lett népszerű Christie ezen detektívtörténete. Megvan benne minden, ami megragadja az olvasók képzeletét: különleges helyszín, titokzatos és véres gyilkosság, ismeretlen indíték, látszólag megdönthetetlen alibik - no meg a kis belga detektív varázslatos alakja. A Gyilkosság az Orient Expresszen azért is különleges, mert egyike azon ritka krimiknek, melyeknek keletkezésére valós események voltak hatással.
Az éjjel megölt férfit szinte lemészárolták, ráadásul testén különböző típusú késnyomok vannak, amik arra utalnak, hogy legalább ketten is ledöfték, ami elég furcsa. A vagon el volt zárva a többitől tehát valaki onnan volt a tettes, aki ott utazik a vonaton. Poirot a titokzatos rejtélyt megoldja, két megoldással is előáll.
Elég meglepő lesz a megoldás az bizonyos. A remek karakterek emelik a történet színvonalát. Csodás jellemrajzokat kapunk minden szereplő esetében. Kiemelkedik a báróné alakja és a két angol utas, bár a titkár és komorna alakja is kiváló. A sötét titok, amik összeköti a megoldást az utasokkal valóban meglepő. Igazi bosszúszomjas ítélőszék lett a vonat utasaiból. Valljuk be, joggal.
Érdekességek: a leendő áldozat a történet elején megkörnyékezi Poirot-t, hogy dolgozzon neki, mert érzi, hogy valakik meg akarják ölni. Poirot nem vállalja az ellenszenves amerikai férfi ajánlatát. Másnap az amerikait holtan találják a kabinjában. Meglepő, de szinte minden nemzetből van valaki az utasok között: utazik itt amerikai, angol, német, svéd, olasz, francia és még természetesen magyar is akad. Ugyanis az egyik utas egy magyar származású grófné és férje.
A Gyilkosság az Orient expresszen új feldolgozása úgy érzem azoknak lesz igazán érdekes, akik nem látták a korábbi filmeket, nem olvasták a könyvet. Szépen fényképezett, lendületes, sztárokban sincs hiány. Azonban a régit nem tudja felülmúlni, csak hozza a nézhető szintet. Ami azért nem kevés, a jó kikapcsolódást, szórakozást garantálja. A könyv pedig tényleg letehetetlen.
Helikon, Budapest, 2017
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632279244 · Fordította: Katona Tamás
2017. november 8., szerda
Ó, evés gyönyörűsége és A sör
Ó, evés gyönyörűsége
A gasztronómia füveskönyve
"Minden gomba ehető. Igaz, némelyik csak egyszer."
Ebben a könyvajánlóban a Lazi Kiadó két frissen megjelent füveskönyvéről olvashatunk. Előbb merüljünk el a gasztronómiában, majd igyunk rá. Evés után leöblítjük a finom falatokat egy jó kupa sörrel!
Az evés az élet alapvető és fontos része. Az étkezés története egyidős az emberiséggel, hiszen táplálék nélkül nem tudnánk létezni. Tagadhatatlanul élvezetes a finom falatok fogyasztása. A magyar konyha is méltán ismert és híres.
Maga a szó közismert, de nézzük, mit is takar?
A szó gyökere a görög „gaszter” vagy „gasztrosz”, ami gyomrot jelent és „gnomosz”, tudás vagy törvény. Együttesen tehát, az ételek és az italok kifinomult és szakértő ismeretét jelenti. Tágabb értelmezésben az étkezés kultúráját, a magas szintű szakácsmesterséget, ínyencmesterséget foglalja magába. Az érzékeink a finom ízek, illatokra azonnal beindulnak. Akár egy finom paprikás, sütemények vagy italok aromájára. A főzés nem is kérdés, tudomány. Hagyományai folyamatosan alakultak, változtak a korok, ízlések szerint.
Móra Ferenc megállapításával a három legkelendőbb könyvek egyike mindig a szakácskönyv. Receptgyűjtemények, egyéni alkotások cserélnek gazdát, mesterszakácsok és felkapott idolok mutatják be a nagyérdeműnek főzőtudományukat. A régi rómaiak feljegyzései a pompás lakomákról közismertek, de a szakácskönyvek közül a legismertebb Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826), Az ízek élettana című könyve a 19. század utolsó éveiből. Ezen műből is több megállapítás bekerült ebbe a remek gyűjteménybe. Tetszett, ahogy a népek konyháját körbejárta, jellemzőit sokszor humorosan bemutatta, jellegzetesebb típusait felsorolta ételeiknek, boraiknak.
Azt is rég tudjuk, társaságban jobb ízű a falat. A magyar ismert szakácsok és irodalmi alakok idézetei is helytállóak a mai napig. Sok bölcs és találó megállapítás van a kötetben Emma asszony, Gundel Károly és Magyar Elek konyhájából. Olvashatunk és elmélkedhetünk még Krúdy Gyula, Márai Sándor, Hamvas Béla, Dobbos C. József cukrász ételekről, étkezéssel kapcsolatos bölcsességein. Természetesen a finom étkek mellett a desszertek, kísérő italok is szóba kerülnek. Meglepően informatív könyvecske ez. A régi hagyományok, korok szokásai és az újabb ízek megjelenése és elterjedése függött a földrajzi felfedezésektől.
Kifejezetten tetszett az ételek, italok megjelenése az irodalomban rész. Hugo, Dumas, Mikszáth, József Attila vagy Agatha Christie mellett a mai kor fontosabb gondolkodóitól is akad idézet az ételekről, finomságokról a vendéglátásról. Így Vinkó József, Váncsa István észrevételei is olvashatóak a válogatásban. Közmondások is adnak ízelítőt a világ konyhájáról, az evés filozófiájáról vagy a szakácsok lelkéről. Valóban érdekes elgondolkodni a különböző kultúrák étkezési szokásainak kialakulásán, jellemző finomságaikról.
Az evés filozófia, amiről ez a kötet sok jellemző gondolattal ad bepillantást az evés gyönyöreibe.
A végére egy találóan bölcs gondolat:
"Az étel a paradicsomtól és a bazsalikomtól olaszos, a bortól és a tárkonytól franciás, a tejföltől oroszos, az oregánótól görögös, a szójaszósztól kínai lesz. A fokhagymától finom. "
Lazi, Szeged, 2017
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673370
A sör füveskönyve
"Sörből is lehet túl sokat inni.
De eleget soha!"
Ezzel a roppant elmés megállapítással indul a kötet. A sör talán a legnépszerűbb itallá lett napjainkra.
Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is. Gondoljunk csak a görög mondákra és az isteni italra a méhser-re! (már megint a görögök). Már a suméroktól is maradtak fenn olyan kocsmadalok, amelyben a sör dicséretét zengik.
Irodalmi életünkre is erősen hat, jelen van és játszik szerepet az alkohol. A sör kiemelkedően fontos már az ókor irodalmában is. Megjelenése daloktól kezdve a klasszikus művekig sorolhatnám számtalan előfordulásait. Talán a legközismertebb egyike Hrabal, aki köztudottan sörkedvelő volt. A Sörgyári capricció klasszikus filmen is. Persze, hogy szerepel ebben a válogatásban a sörgyárak trubadúrja, a cseh Hrabal, akinek talán nem is létezik hiteles fotója habos korsó nélkül.
Mellette még a korábbi korok íróinak és költőinek névsora pedig kifejezetten impozáns, gondoljunk csak Goethére, Victor Hugóra vagy Dosztojevszkijre. Nálunk Ady, Jókai, Mikszáth, Móricz, József Attila emelik poharuk… illetve jegyzik meg elmésen ötletes, találó gondolataikat a sörről.
Köztudottan a sörgyártás bizony szinte egyidős az emberiséggel. Sört már az ókorban is készítettek. Az elterjedésében nagymértékben hozzájárultak a szerzetesek, kolostorokban főzték a seritalt.
Az irodalmi és történelmi kitekintő mellett napjaink zenéire is gondolt a szerkesztő a Sörömzene részben.
Világos vagy barna, árpa vagy búza sör, csak hideg legyen. Jó elmélkedő olvasást egy korsó párásan hideg sör mellett a kötethez!
"Három sör után az ember idióta, tíz után géniusz."
Bohumil Hrabal
Lazi, Szeged, 2017
176 oldal · ISBN: 9789632673288
A gasztronómia füveskönyve
"Minden gomba ehető. Igaz, némelyik csak egyszer."
Ebben a könyvajánlóban a Lazi Kiadó két frissen megjelent füveskönyvéről olvashatunk. Előbb merüljünk el a gasztronómiában, majd igyunk rá. Evés után leöblítjük a finom falatokat egy jó kupa sörrel!
Az evés az élet alapvető és fontos része. Az étkezés története egyidős az emberiséggel, hiszen táplálék nélkül nem tudnánk létezni. Tagadhatatlanul élvezetes a finom falatok fogyasztása. A magyar konyha is méltán ismert és híres.
Maga a szó közismert, de nézzük, mit is takar?
A szó gyökere a görög „gaszter” vagy „gasztrosz”, ami gyomrot jelent és „gnomosz”, tudás vagy törvény. Együttesen tehát, az ételek és az italok kifinomult és szakértő ismeretét jelenti. Tágabb értelmezésben az étkezés kultúráját, a magas szintű szakácsmesterséget, ínyencmesterséget foglalja magába. Az érzékeink a finom ízek, illatokra azonnal beindulnak. Akár egy finom paprikás, sütemények vagy italok aromájára. A főzés nem is kérdés, tudomány. Hagyományai folyamatosan alakultak, változtak a korok, ízlések szerint.
Móra Ferenc megállapításával a három legkelendőbb könyvek egyike mindig a szakácskönyv. Receptgyűjtemények, egyéni alkotások cserélnek gazdát, mesterszakácsok és felkapott idolok mutatják be a nagyérdeműnek főzőtudományukat. A régi rómaiak feljegyzései a pompás lakomákról közismertek, de a szakácskönyvek közül a legismertebb Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826), Az ízek élettana című könyve a 19. század utolsó éveiből. Ezen műből is több megállapítás bekerült ebbe a remek gyűjteménybe. Tetszett, ahogy a népek konyháját körbejárta, jellemzőit sokszor humorosan bemutatta, jellegzetesebb típusait felsorolta ételeiknek, boraiknak.
Azt is rég tudjuk, társaságban jobb ízű a falat. A magyar ismert szakácsok és irodalmi alakok idézetei is helytállóak a mai napig. Sok bölcs és találó megállapítás van a kötetben Emma asszony, Gundel Károly és Magyar Elek konyhájából. Olvashatunk és elmélkedhetünk még Krúdy Gyula, Márai Sándor, Hamvas Béla, Dobbos C. József cukrász ételekről, étkezéssel kapcsolatos bölcsességein. Természetesen a finom étkek mellett a desszertek, kísérő italok is szóba kerülnek. Meglepően informatív könyvecske ez. A régi hagyományok, korok szokásai és az újabb ízek megjelenése és elterjedése függött a földrajzi felfedezésektől.
Kifejezetten tetszett az ételek, italok megjelenése az irodalomban rész. Hugo, Dumas, Mikszáth, József Attila vagy Agatha Christie mellett a mai kor fontosabb gondolkodóitól is akad idézet az ételekről, finomságokról a vendéglátásról. Így Vinkó József, Váncsa István észrevételei is olvashatóak a válogatásban. Közmondások is adnak ízelítőt a világ konyhájáról, az evés filozófiájáról vagy a szakácsok lelkéről. Valóban érdekes elgondolkodni a különböző kultúrák étkezési szokásainak kialakulásán, jellemző finomságaikról.
Az evés filozófia, amiről ez a kötet sok jellemző gondolattal ad bepillantást az evés gyönyöreibe.
A végére egy találóan bölcs gondolat:
"Az étel a paradicsomtól és a bazsalikomtól olaszos, a bortól és a tárkonytól franciás, a tejföltől oroszos, az oregánótól görögös, a szójaszósztól kínai lesz. A fokhagymától finom. "
Lazi, Szeged, 2017
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673370
A sör füveskönyve
"Sörből is lehet túl sokat inni.
De eleget soha!"
Ezzel a roppant elmés megállapítással indul a kötet. A sör talán a legnépszerűbb itallá lett napjainkra.
Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is. Gondoljunk csak a görög mondákra és az isteni italra a méhser-re! (már megint a görögök). Már a suméroktól is maradtak fenn olyan kocsmadalok, amelyben a sör dicséretét zengik.
Irodalmi életünkre is erősen hat, jelen van és játszik szerepet az alkohol. A sör kiemelkedően fontos már az ókor irodalmában is. Megjelenése daloktól kezdve a klasszikus művekig sorolhatnám számtalan előfordulásait. Talán a legközismertebb egyike Hrabal, aki köztudottan sörkedvelő volt. A Sörgyári capricció klasszikus filmen is. Persze, hogy szerepel ebben a válogatásban a sörgyárak trubadúrja, a cseh Hrabal, akinek talán nem is létezik hiteles fotója habos korsó nélkül.
Mellette még a korábbi korok íróinak és költőinek névsora pedig kifejezetten impozáns, gondoljunk csak Goethére, Victor Hugóra vagy Dosztojevszkijre. Nálunk Ady, Jókai, Mikszáth, Móricz, József Attila emelik poharuk… illetve jegyzik meg elmésen ötletes, találó gondolataikat a sörről.
Köztudottan a sörgyártás bizony szinte egyidős az emberiséggel. Sört már az ókorban is készítettek. Az elterjedésében nagymértékben hozzájárultak a szerzetesek, kolostorokban főzték a seritalt.
Az irodalmi és történelmi kitekintő mellett napjaink zenéire is gondolt a szerkesztő a Sörömzene részben.
Világos vagy barna, árpa vagy búza sör, csak hideg legyen. Jó elmélkedő olvasást egy korsó párásan hideg sör mellett a kötethez!
"Három sör után az ember idióta, tíz után géniusz."
Bohumil Hrabal
Lazi, Szeged, 2017
176 oldal · ISBN: 9789632673288
2017. november 7., kedd
Butcher’s Crossing
John Williams: Butcher’s Crossing
Könnyen olvasható, szinte egy szuszra olvastam el, beférkőzött a bőröm alá, a szívembe Williams története. A végig egyszerű nyelvezetű, mégis nehéz történet, ad okot gondolkodásra. Csodás képei megelevenednek az olvasó előtt. A táj, természeti elemek harca az emberi kitartásról erkölcsi tartásról, kapzsiságról és nagyvonalúságról, a boldogságkeresésről mesél. Williams felépít minden idillt aztán úgy dönti romba az egészet ahogyan van. Induljunk nyugatra, Colorado hegyei közé bölényvadászatra!
Bölcsen megírt történet a Stoner és az Augustus szerzőjétől, ami kikerekedik a végére. Sokszor a fájdalmas életről és helykeresésről, a beilleszkedésről és a lemondásokról szól.
Fiatal főhősünk Will Andrews 1873-ban nekivág a vadnyugatnak, beleunva a Harvard könyveibe, kötöttségeibe. Régi életével szakítva új barátokra találva lázad, szabadságra, vad kalandokra vágyik. A vadnyugat a felnőtté válás, férfivá érés, és a szabad életet jelenti számára. Zöldfülű és tapasztalatlan, "még a tenyere s puha", de elvárásai nagyok. Butcher’s Crossing a vadnyugati kisvároska, ahol új életét eltervezi. Az alig néhány házból álló porfészek is a megváltásra vár. Olyan város, amely csak a bölényvadászok számára létező hely. A vasút az, ami hozhat fellendülést. Azonban ahogy ez lenni szokott a fejlődés pusztítással jár.
A Stoner a magány története volt, egyetlen főhősünk szürke életének krónikája. Ez a regény teljesen más amerikai történet. Ez egy karakterközpontú történet - bár a főszereplők nem sokat beszélnek. Maga a táj és az időjárás legalább annyira meghatározó lesz. A karakterek pszichológiai dimenziójába pillanthatunk be, lelkük sötétségébe láthatunk. Itt a négy férfi ugyan együtt indul bölényvadászatra, közös a cél, mégis mindenki a saját kis mikrovilágában él. A várható haszon, a pénz az összetartó erő. Andrews menet közben döbben rá, mennyire felkészületlen erre az életre, kalandra. Amerika, 1873: bátor, az őrültségig vakmerő férfiak bölény vadászatra indulnak, ám a coloradói hegyekbe vezető hosszú út, az öldöklés, a közelítő tél, a sorozatos balszerencsék testben és lélekben egyaránt próbára teszik őket!
A társaság motorja a mindig ellenkező Schneider, ő a nyúzó, aki Willt is betanítja a mesterségbe.
Az emberien szánalmas, istenfélő alkoholista Charley Hoge alakja volt még számomra emberien kiemelkedő.
A hamarosan mértéktelenné váló, öldöklő vadászat véres és iszonyatos képei az emberi gyarlóság remek példája. Nem tudják mi az elég, ölik halomra a bölényeket. Megdöbbentő volt olvasni a vadászok mérhetetlen kapzsiságáról, dolgozott bennem a tehetetlen düh, hogy bosszút álljak a szerencsétlen és vétlen állatokért a vadászokon a kapzsiságért. Ismét bebizonyosodik, a legnagyobb állat az ember. Vér és lőporszag keveredik a hideg széllel és a whisky ízével. A szerencse hamarosan elpártol mellőlük, a balszerencse-sorozat pedig embert és idegeket próbáló lesz mindannyiuk számára.
A természeti elemekkel is meg kell küzdeniük, az elhúzódó vadászatnak a hirtelen lecsapó hóvihar, jeges szél vet véget. A saját túlélésük lesz a cél, hiszen a coloradói hegyek foglyai lettek. A várható olvadás úgy négy-hat hónapjukat veszi igénybe. Ez testben és lélekben egyaránt megvisel mindenkit. A kényszerű összezártság, kiszolgáltatottságban csendben izzik fel közöttük a gyűlölet. Az eldugott völgy megtalálása is nehéz volt, a téli megpróbáltatások után azonban a visszaút tragédiába fordul.
A regény elején találó Ralph Waldo Emerson mottó a természet nagyságáról, szépségéről. Talán ez összegzésnek is elfogadható. Kicsik vagyunk, sorsunk egy fenti erő kezében van. Még ha ezt csak későn tapasztaljuk és vesszük is tudomásul. Saját kárunkon, feláldozva mindenünket. William prózája kíméletlen, naturálisan brutális. Jól felépített mondatainak nyers lírája nem sok szentimentalizmust mutat.
A vadnyugati álom itt leomlik. Ez nem csak egy történet egy fiatalemberről, Will Andrewsről, aki otthagyja a Harvardot, hogy nyugatra menjen és megtalálja önmagát. Egy sikoly az ősvadonért, a kiirtott állatokért, az anyatermészet kiáltása ez. A bölényekről megtudhatunk érdekességeket.
A szerelmi viszony egyszerű tisztasága szép pillanatai a regénynek. Francine is a saját álmait keresi, mint Will. Jól színesítik, teszik még lüktetőbbé a történetet Will érzéseit, vágyait és gondolatait. A történet végére egy egészen más Willt látunk. A lezárás pedig mint a pokol tisztítótüze érkezik. Az életről van szó, ahol a cél megtalálása, valamint az alapvető túlélés a fontos.
Furcsa, de jobb későn alapon a Stoner 2015-ös sikere után lett igazán ismert a szerző neve az olvasók körében. A Stoner hozzám picit közelebb állt, ám az itt ábrázolt vadnyugati álom és az emberi gyarlóság mellett a véres és szomorú valóság bontakozik ki, ami elszomorító. Az azonban bizonyos, hogy egy nívós irodalmi élményt ad az olvasóknak. Ezt az élményt a gyönyörű és színvonalas fordítás is emeli.
John Edward Williams
(1922-1994) amerikai író, költő, egyetemi tanár. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Két verseskötete mellett négy regénye jelent meg élete során: Nothing but the Night (1948), Butchers Crossing (1960) Stoner (1965) Augustus (1972). Ötödik regénye a The Sleep of Reason 1994-ben bekövetkezett halála miatt befejezetlen maradt.
Eredeti mű: John Williams: Butcher's Crossing (angol)
Eredeti megjelenés éve: 1960.
Park, Budapest, 2017
362 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633553725 · Fordította: Gy. Horváth László
2017. november 5., vasárnap
Az utolsó oroszlánkölyök
Csikász Lajos: Az utolsó oroszlánkölyök
Rákóczi I.
"Gyarlók vagyunk, barátom, csak emberek, semmi más, és ezen a trónra lépés sem változtat egy szemernyit sem."
Csikász Lajos az Anjouk krónikásaként lett ismert az olvasók előtt. A Vörös-kék lobogók sorozata már átvezet a kuruc korba. Ezúttal Az utolsó oroszlánkölyök azaz II: Rákóczi Ferenc életéhez nyúlt vissza. Valóban zseniális, hibátlan történet kerekedett ki ismét a klaviatúrájából. Nem csak a történelmi tények, a valós személyek emberi oldalának ábrázolása sikerült kiválóan. Szépirodalmi igényességgel megírt, gyönyörű leírórészek mellett korhű szöveg, sok humorral és remek történetvezetéssel ad élményt olvasóinak. Ez egy fontos és kiemelkedő regény az írói pályán, nem csak az eddigi legszebb borító miatt.
A történet jóval hamarabb kezdődik, amíg a két öntörvényű, erős egyéniséggel rendelkező majdani szülők egymásra találtak. Vagyis I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona kapcsolata adja az előzményt. Némi szülői ráhatással, az ország érdekeit is szem előtt tartva került a két fiatal a házasság kötelékébe. Addig azonban sok esemény előzi meg az esküvőt.
A regény cselekménye két idősíkon fut: az 1660-as évek eseményeit bemutató fejezetek közé átvezetőként a Rodostóban száműzetésben élő, már idős, vezérlő fejedelem és Mikes Kelemen beszélgetései kerültek. Afféle történetmesélős, baráti beszélgetés, amiben a már beteg fejedelem visszaemlékezik. Ez által kel életre a régmúlt története. Bepillanthatunk a két ember kapcsolatába, megismerjük az ő barátságukat, gondolkodásukat is.
A fordulatos, cselekményekben gazdag történet a korszak remek krónikája. Munkács várában veszi kezdetét a regény fonala. Báthory Zsófia szigorú, de következetes anya volt. Erős kézzel intézte a birtok ügyeit és tartotta felügyelete alatt a gazdag, úrifiúk életét élő I. Rákóczi Ferenc -Ferkó- életét. Mint megtudjuk, az alig húsz éves fiú, remek vadász, igazi sármos szépfiú, bár kissé léha módon viselkedik. Nem csoda, ha elsőre Ilona ellenszenves, üresfejű alaknak tartja. Ferkó betegeskedő, idős anyja elhatározza az ország sorsára gondolva, ideje a házasságnak, talán megkomolyodik és utódokat is nemz imádott fiacskája, nem csak fattyúkat... Ferkó remek jellemrajza fokozatosan alakul, rajzolódik ki a későbbiekben egy odaadó, szerelmes hős alakja. Aki bizony művelt és remekül tudja kezelni anyja szigorát.
Másik fontos helyszín a Zrínyiek birtoka Csáktornya. Itt egy réges-rég eladósorba került, szépséges leány ismerkedik a szerelemmel. Zrínyi Ilona a történet kezdetén huszonkét évesen már vénlánynak számít az akkori elvárások szerint. Szülei őt szánják Ferkónak, amiről ők már egymás közt egyezkedtek, természetesen a két fiatal tudta nélkül. Ez is elég jellemző a kor házasságaira, hogy a politika és a vagyon kovácsolta össze. Nekik még szerencséjük is volt, hiszen kialakult köztük egy mélységes vonzalom, amit Ilona műveltsége és elhívatottsága is segített. A szülők vizitre érkeznek Trencsénbe, aminek része a Teplicei hőforrás. A gazdagok betegségének számító köszvény mind Zrínyi Pétert mind pedig Zsófia asszonyt kínozta. A fürdőkúra jó ürügy a két fiatal "véletlen" megismerkedésének. Van itt még egy igen ötletes találkozás Zrínyi Ilona és a még gyermek Thököly Imre között, akire igen nagy hatást gyakorol Ilona kisasszony bája. Kikacsintós módon Csikász Lajos visszautal a korábbi műveire, lokálpatrióta énjének engedve a kunok és Öcsöd most is említésre kerül. Az egyik jelentősebb mellékszereplőt Öcsödi-Kun Máriát említeném. Az a bizonyos, csatában eldördülő pisztolylövés egyféle megoldással őt hozza be a történetbe. A folytonos portyák, harcok a török ellen éppen olyan jellemzőek a három részre szakadt országra, mint a bécsi udvar alávaló taktikái.
Persze a férfiak tárgyalásainak középpontjában az ország sorsa áll. Elszakadni a Habsburgoktól, leváltani Lipót császárt. Az akkori Magyarország kibontakozó képéhez szorosan kötődik a Wesselényi-féle összeesküvés. Ezek a tervek, álmok szövögetése bizony veszélyes. A mozgalmas történetben nincs hiány eseményekben. Az érdeklődést végig tartja, feszültségek követik egymást. Ilona szülei, Wesselényi alakja vagy a császár és talpnyalóinak köre remek karakterrajzokat eredményez, élő, valós személyekké válnak olvasás közben. Minden mondat vagy szó a helyén van,
a karakter remekül ábrázoltak. A nagy múltú Zrínyi-család két ikonikus alakjáról (apa és lánya) mellett a nagy múltú Rákócziak portréja is alapos és kiemelkedő. A sokoldalúan művelt Ilona sorsának gyökeres megváltozása, nehéz természetű anyósának portréja is lenyűgöző. A két anya, Báthory Zsófia és Frangepán Katalin mint két anyatigris terelgeti, óvja és védi gyermekeiket. Születés és halál, örömök és tragédiák váltakoznak az életükben. Jól nyomon követhető, miként vált Zrínyi Ilona a magyar történelem és a későbbiekben Európa legbátrabb és legjelentősebb asszonyává.
Jó volt megismerni Zrínyi Ilona és családja vagy Báthory Zsófia alakját, a fiatal Rákóczi Ferencet. Megannyi élő, lélegző történelmi személy, akik mellett az elképzelt mellékszereplők is mind életre keltek a könyv lapjain. Lendületes, olvasmányos, poénoktól sem mentes. Valódi mestere Csikász Lajos az írásnak, a történetmesélésnek. Egy tavaszi reggellel nyit a regény, majd a rodostói este költői szépségű képeivel zárul.
Csak ajánlani tudom az igényes olvasóknak és nagyon várom a folytatásokat
Dicső és szép dolog a hazáért meghalni, de még szebb érte élni, ám a legszebb a haza egészségére inni.
(Horatius)
Csikász Lajos: (1964.)
Földrajz - történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.
2013-ban jelent meg az Anjou-lobogók alatt sorozat nyitókötete, ami eddig összesen négy részesre bővült. 2016 őszén jelent meg az új sorozatának A félhold alkonyának nyitókötete, a Vörös-kék lobogók alatt, majd idén tavasszal a folytatás A kuruc király.
Szegeden él feleségével és két fiával.
Gold Book, Debrecen, 2017
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264453 Borító Csikász Katalin
Rákóczi I.
"Gyarlók vagyunk, barátom, csak emberek, semmi más, és ezen a trónra lépés sem változtat egy szemernyit sem."
Csikász Lajos az Anjouk krónikásaként lett ismert az olvasók előtt. A Vörös-kék lobogók sorozata már átvezet a kuruc korba. Ezúttal Az utolsó oroszlánkölyök azaz II: Rákóczi Ferenc életéhez nyúlt vissza. Valóban zseniális, hibátlan történet kerekedett ki ismét a klaviatúrájából. Nem csak a történelmi tények, a valós személyek emberi oldalának ábrázolása sikerült kiválóan. Szépirodalmi igényességgel megírt, gyönyörű leírórészek mellett korhű szöveg, sok humorral és remek történetvezetéssel ad élményt olvasóinak. Ez egy fontos és kiemelkedő regény az írói pályán, nem csak az eddigi legszebb borító miatt.
A történet jóval hamarabb kezdődik, amíg a két öntörvényű, erős egyéniséggel rendelkező majdani szülők egymásra találtak. Vagyis I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona kapcsolata adja az előzményt. Némi szülői ráhatással, az ország érdekeit is szem előtt tartva került a két fiatal a házasság kötelékébe. Addig azonban sok esemény előzi meg az esküvőt.
A regény cselekménye két idősíkon fut: az 1660-as évek eseményeit bemutató fejezetek közé átvezetőként a Rodostóban száműzetésben élő, már idős, vezérlő fejedelem és Mikes Kelemen beszélgetései kerültek. Afféle történetmesélős, baráti beszélgetés, amiben a már beteg fejedelem visszaemlékezik. Ez által kel életre a régmúlt története. Bepillanthatunk a két ember kapcsolatába, megismerjük az ő barátságukat, gondolkodásukat is.
A fordulatos, cselekményekben gazdag történet a korszak remek krónikája. Munkács várában veszi kezdetét a regény fonala. Báthory Zsófia szigorú, de következetes anya volt. Erős kézzel intézte a birtok ügyeit és tartotta felügyelete alatt a gazdag, úrifiúk életét élő I. Rákóczi Ferenc -Ferkó- életét. Mint megtudjuk, az alig húsz éves fiú, remek vadász, igazi sármos szépfiú, bár kissé léha módon viselkedik. Nem csoda, ha elsőre Ilona ellenszenves, üresfejű alaknak tartja. Ferkó betegeskedő, idős anyja elhatározza az ország sorsára gondolva, ideje a házasságnak, talán megkomolyodik és utódokat is nemz imádott fiacskája, nem csak fattyúkat... Ferkó remek jellemrajza fokozatosan alakul, rajzolódik ki a későbbiekben egy odaadó, szerelmes hős alakja. Aki bizony művelt és remekül tudja kezelni anyja szigorát.
Másik fontos helyszín a Zrínyiek birtoka Csáktornya. Itt egy réges-rég eladósorba került, szépséges leány ismerkedik a szerelemmel. Zrínyi Ilona a történet kezdetén huszonkét évesen már vénlánynak számít az akkori elvárások szerint. Szülei őt szánják Ferkónak, amiről ők már egymás közt egyezkedtek, természetesen a két fiatal tudta nélkül. Ez is elég jellemző a kor házasságaira, hogy a politika és a vagyon kovácsolta össze. Nekik még szerencséjük is volt, hiszen kialakult köztük egy mélységes vonzalom, amit Ilona műveltsége és elhívatottsága is segített. A szülők vizitre érkeznek Trencsénbe, aminek része a Teplicei hőforrás. A gazdagok betegségének számító köszvény mind Zrínyi Pétert mind pedig Zsófia asszonyt kínozta. A fürdőkúra jó ürügy a két fiatal "véletlen" megismerkedésének. Van itt még egy igen ötletes találkozás Zrínyi Ilona és a még gyermek Thököly Imre között, akire igen nagy hatást gyakorol Ilona kisasszony bája. Kikacsintós módon Csikász Lajos visszautal a korábbi műveire, lokálpatrióta énjének engedve a kunok és Öcsöd most is említésre kerül. Az egyik jelentősebb mellékszereplőt Öcsödi-Kun Máriát említeném. Az a bizonyos, csatában eldördülő pisztolylövés egyféle megoldással őt hozza be a történetbe. A folytonos portyák, harcok a török ellen éppen olyan jellemzőek a három részre szakadt országra, mint a bécsi udvar alávaló taktikái.
Persze a férfiak tárgyalásainak középpontjában az ország sorsa áll. Elszakadni a Habsburgoktól, leváltani Lipót császárt. Az akkori Magyarország kibontakozó képéhez szorosan kötődik a Wesselényi-féle összeesküvés. Ezek a tervek, álmok szövögetése bizony veszélyes. A mozgalmas történetben nincs hiány eseményekben. Az érdeklődést végig tartja, feszültségek követik egymást. Ilona szülei, Wesselényi alakja vagy a császár és talpnyalóinak köre remek karakterrajzokat eredményez, élő, valós személyekké válnak olvasás közben. Minden mondat vagy szó a helyén van,
a karakter remekül ábrázoltak. A nagy múltú Zrínyi-család két ikonikus alakjáról (apa és lánya) mellett a nagy múltú Rákócziak portréja is alapos és kiemelkedő. A sokoldalúan művelt Ilona sorsának gyökeres megváltozása, nehéz természetű anyósának portréja is lenyűgöző. A két anya, Báthory Zsófia és Frangepán Katalin mint két anyatigris terelgeti, óvja és védi gyermekeiket. Születés és halál, örömök és tragédiák váltakoznak az életükben. Jól nyomon követhető, miként vált Zrínyi Ilona a magyar történelem és a későbbiekben Európa legbátrabb és legjelentősebb asszonyává.
Jó volt megismerni Zrínyi Ilona és családja vagy Báthory Zsófia alakját, a fiatal Rákóczi Ferencet. Megannyi élő, lélegző történelmi személy, akik mellett az elképzelt mellékszereplők is mind életre keltek a könyv lapjain. Lendületes, olvasmányos, poénoktól sem mentes. Valódi mestere Csikász Lajos az írásnak, a történetmesélésnek. Egy tavaszi reggellel nyit a regény, majd a rodostói este költői szépségű képeivel zárul.
Csak ajánlani tudom az igényes olvasóknak és nagyon várom a folytatásokat
Dicső és szép dolog a hazáért meghalni, de még szebb érte élni, ám a legszebb a haza egészségére inni.
(Horatius)
Csikász Lajos: (1964.)
Földrajz - történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.
2013-ban jelent meg az Anjou-lobogók alatt sorozat nyitókötete, ami eddig összesen négy részesre bővült. 2016 őszén jelent meg az új sorozatának A félhold alkonyának nyitókötete, a Vörös-kék lobogók alatt, majd idén tavasszal a folytatás A kuruc király.
Szegeden él feleségével és két fiával.
Gold Book, Debrecen, 2017
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264453 Borító Csikász Katalin