Dirk Kurbjuweit: Félelem
Felhatalmazás gyilkosságra
"Semmi sem tesz bennünket olyan erőssé és olyan gyengévé, mint az agyunk."
Igazi szépirodalmi csemege Kurbjuweit pszichotrillere. Jó volt olvasni, megismerni ezt a történetet. Elképesztően okos, sok mai gondot vet fel. Átélhető és hihető történet ez. A probléma neve ami mindenkinek van, mindenkit érint: a szomszéd.
Idillinek tűnő jelenettel indít a szerző. A nagypapa születésnapját készülnek ünnepelni. Nagyi hozza
a kedvenc sütit, itt vannak az unokák, a fia és menye is. Csupán a helyszín "ront el" mindent. Egy börtönben vagyunk ugyanis... A történet szokatlansága adja eredetiségét. Az eseményeket visszafelé ismerhetjük meg. A köztiszteletben álló nagyapa és családja története nagyon nem hétköznapi. Nem árulok el titkokat, de a szerző a legvégére is hatalmas fordulatot tartogat az olvasóinak.
Kidolgozott, finom stílusban megírt, krimialapokat nem nélkülöző lélektani dráma ez. Jó volt
olvasni a szokatlan és ettől eredeti történet felépítését. Megismerjük a kedves és igazán szeretetben élő Tiefenthaler-családot. Apa menő építész. Jó módban és szeretetben élnek fiatal, csinos és okos feleségével Rebeccával és két gyermekükkel Berlinben. Nem régiben költöztek egy idillien szép,
régi építésű villa felső szintjére. Alattuk egy magányos, negyvenes, kissé bogaras úr lakik. A szuterénben élő férfi előbb kedveskedik az új lakóknak, sütit süt nekik a jó szomszédság jegyében. Azonban hamarosan egyre furcsábban kezd viselkedni. A kezdeti baráti stílus gyorsan elmérgesedik.
Eleinte furcsa, kétértelmű megjegyzéseket tesz a fiatal nőnek, majd fokozza a lelki támadásait: megfigyeli őket, levelekkel zaklatja, vádaskodik. Egészen rátelepszik életükre. A félelmek egyre erősödnek a családon belül. Kiderül: a szomszéd egy fanatikus, egyre jobban horrorrá válik életük.
A bűntény valós, megtörtént, az ahhoz vezető utat járhatjuk be a szerzővel.
A csúcsot a történet ott éri el, amikor a szülőket megvádolja a hatóságok felé. Nem akármivel, a döbbenet itt erősödik. Szexuális zaklatás a kiskorú gyerekek sérelmére. Persze a hatóságok nem mehetnek el szó nélkül e mellett. Apa hiába fordul ügyvédhez, maguknak kell megvédeni, bizonyítani ártatlanságukat... A zűrzavar odáig fajul, hogy a házaspár élete egésze felborul. A félelem rátelepszik egész életükre.
Miközben megismerjük életüket, családi kapcsolataikat, egymáshoz való viszonyaikat lehet gondolkodni... MI a helyes ilyenkor? Van normális megoldás? Egy megkeseredett, a boldogságukra irigy ember vádjai ellen mit tudnak tenni? Milyen hatásai vannak az életükre ezek a dolgok?
Meddig élhet, élhet-e még szabadon a tettes nagypapa? Mert ez rögtön kiderül, ő veszi kézbe a dolgokat, mikor a hatóságok tehetetlenül nézik a család kálváriáját. Egyetlen jól irányzott lövéssel "megoldja" az elfekélyesedett problémát, helyrebillenti a családi békét. Azonban ez a béke további problémákhoz is vezet. Győztünk, de milyen áron?
Mennyire vagyunk biztonságban a saját lakásunkban, saját életünkben? Mennyire vagyunk kiszolgáltatva a szomszéd szeszélyeinek a hivatalok bürokráciájának? A családi összefogás egy
szép példájáról kapunk bemutatót. Élmény lesz, egészen másféle, mint egy szokásos krimi. Itt a szereplők közelebb kerülnek, összefognak, kiállnak egymásért. Az én házam, az én váram. Az én életem, az én családom. Megvédem őket. Saját otthonunk biztonsága, nyugalma a tét. Az emberi jellemek remek változásairól kapunk ízelítőt. A jog hálójában, az otthon nyugalma a tét.
Igazi lélekbúvár történet, pszichológiai háttérrel. A végső csavar pedig igazán meglepő lesz!
Stílusa, történetvezetése eredeti, nekem bejött ez a fordítva mesélés.
Dirk Kurbjuweit: A német szerző Wiesbadenben született 1962-ben. Kölnben közgazdaságtant és újságírást tanult. 1999-től a Der Spiegel munkatársa. 1998 és 2002-ben riporteri munkájáért megkapta az Egon-Erwin-Kisch-díjat. Eddig hat regénye jelent meg, amiből hármat megfilmesítettek.
A könyv fülszövege:
A belvárosi építész nem is lehetne elégedettebb: csodás lakásban él gyönyörű feleségével és két szép gyermekével. A kissé bogaras szomszédjuk azonban hamarosan rémálmaik zaklatójává válik: a jószomszédi közeledést szerelmes levelek, fenyegetések és feljelentések követik. A házasság megrendül, és lassan minden szavukat megválogatják, hiszen a zaklató a fal túloldalán fülel. A házaspár a jogállam keretei között nem talál kiutat: a rendőrség tehetetlen, az ügyvéd nem segíthet. Végül a családapa a legvégső megoldást választja.
Athenaeum, Budapest, 2016
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632931623 · Fordította: Csősz Róbert
2016. június 30., csütörtök
2016. június 28., kedd
Szellemek a fejben
Paul Tremblay: Szellemek a fejben
Alig egy hónapja osztották ki a horror műfaj legkomolyabb elismerését, a Bram Stoker-díjat, és az idei nyertes Paul Tremblay: Szellemek a fejben című könyve lett. A kötetet idehaza a Könyvhétre adta ki az Agave Könyvek Kiadó.
A csodás borító remekül adja a könyv hangulatát, jól illik, sőt: sokat sejtetően izgalmas. A nagy várakozást azonban nem igazán váltotta be a regény. Nem horror, ahogyan a fülszöveg ígéri, de pszichológia van azért benne. Egy családi tragédia adja az alapokat. Apa munkanélküli lesz, a nagyobbik lányuk pedig súlyos beteg. Marjorie kezelése, gyógyszerei nem kevés pénzbe kerülnének, ha lenne. De nincs elég sosem a pénzből. A családi ötlet és elkeseredettség adja, hogy a valláshoz fordulnak. Nem is Amerika lenne, ha nem egy show-műsort rittyentenének az egész köré... Lesz itt pénz hamarosan! Hiába tűnik az ötlet őrületesnek, a nép "veszi az adást", Marjorie-t megszállta az ördög! Tetszettek a klasszikus horror filmeket soroló részek, kitért azok jeleneteire, fontosabb képi világára.
A történet java részét a húga, egy nyolc éves kislány szemével látjuk. Ő emlékezik, vezet végig bennünket olvasókat a tizenéve történt eseményeken. A feszültség fokozódni látszik, valóban történnek egyre rémísztőbb események a család életében. Anno bizony rettegve néztem az Ördögűzőt. Rettegtem, féltem, de néztem. Volt varázsa, fogta a képzeletem. Ami ott és akkor nagy hatással bírt, mára bizony elavult. A többi klasszikus felsorolt film is a horror alapfilmjei közé tartozik a rajongóknak. Remeknek találtam a blogos átvezetőket, érdekes formája volt a történet hátterének.
A menet közben elmesélt forgatások, a lakás bekamerázása, az egész életük megváltozása nem volt túl izgalmas, talán csak érdekes. A műsorok elkészüléséről, hátteréről, az emberekre gyakorolt, manipulált hatásokon lehet gondolkodni. A történet három részre bomlik: az első a körülmények, előzmények ismertetése, majd maga a show, a lezáró rész viszont tényleg döbbenetes fordulatot hoz.
Érdemes kitartani és elolvasni, mert utólag is helyre tesz, megvilágít dolgokat a családról, vallásról
és az életük hátteréről. Apa miért látja a megváltást, megoldást a vallásban? Ez a már már fanatikus vallási áhítat kevéssé tetszett, bár érthető. Valamiben kell hinni, ha az orvosok sem tudnak segíteni.
Szóval a vége tetszett, de addig el kell jutni. Közben feszültség, körömrágás, idegeskedés nincs, nem volt részemről.
Tremblay ugyan profi módon csavarja a történetet, aminek az lett az eredménye, hogy sokszor én magam is elbizonytalanodtam, hogy pár oldallal korábban tényleg azt olvastam, úgy történt, amit Merry látott és elmesélt. Esetleg az emlékezete játszik vele tizenöt év távlatából? Pszichológiai thriller, családi titkok, ördögűzés van itt minden a Barrett család életében. Ez egy jó könyv, érdekes történettel, kegyetlenül drámai befejezéssel. Könnyen, gyorsan olvasható, kellemes borzongást hozzá!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634191278 · Fordította: Huszár András
Alig egy hónapja osztották ki a horror műfaj legkomolyabb elismerését, a Bram Stoker-díjat, és az idei nyertes Paul Tremblay: Szellemek a fejben című könyve lett. A kötetet idehaza a Könyvhétre adta ki az Agave Könyvek Kiadó.
A csodás borító remekül adja a könyv hangulatát, jól illik, sőt: sokat sejtetően izgalmas. A nagy várakozást azonban nem igazán váltotta be a regény. Nem horror, ahogyan a fülszöveg ígéri, de pszichológia van azért benne. Egy családi tragédia adja az alapokat. Apa munkanélküli lesz, a nagyobbik lányuk pedig súlyos beteg. Marjorie kezelése, gyógyszerei nem kevés pénzbe kerülnének, ha lenne. De nincs elég sosem a pénzből. A családi ötlet és elkeseredettség adja, hogy a valláshoz fordulnak. Nem is Amerika lenne, ha nem egy show-műsort rittyentenének az egész köré... Lesz itt pénz hamarosan! Hiába tűnik az ötlet őrületesnek, a nép "veszi az adást", Marjorie-t megszállta az ördög! Tetszettek a klasszikus horror filmeket soroló részek, kitért azok jeleneteire, fontosabb képi világára.
A történet java részét a húga, egy nyolc éves kislány szemével látjuk. Ő emlékezik, vezet végig bennünket olvasókat a tizenéve történt eseményeken. A feszültség fokozódni látszik, valóban történnek egyre rémísztőbb események a család életében. Anno bizony rettegve néztem az Ördögűzőt. Rettegtem, féltem, de néztem. Volt varázsa, fogta a képzeletem. Ami ott és akkor nagy hatással bírt, mára bizony elavult. A többi klasszikus felsorolt film is a horror alapfilmjei közé tartozik a rajongóknak. Remeknek találtam a blogos átvezetőket, érdekes formája volt a történet hátterének.
A menet közben elmesélt forgatások, a lakás bekamerázása, az egész életük megváltozása nem volt túl izgalmas, talán csak érdekes. A műsorok elkészüléséről, hátteréről, az emberekre gyakorolt, manipulált hatásokon lehet gondolkodni. A történet három részre bomlik: az első a körülmények, előzmények ismertetése, majd maga a show, a lezáró rész viszont tényleg döbbenetes fordulatot hoz.
Érdemes kitartani és elolvasni, mert utólag is helyre tesz, megvilágít dolgokat a családról, vallásról
és az életük hátteréről. Apa miért látja a megváltást, megoldást a vallásban? Ez a már már fanatikus vallási áhítat kevéssé tetszett, bár érthető. Valamiben kell hinni, ha az orvosok sem tudnak segíteni.
Szóval a vége tetszett, de addig el kell jutni. Közben feszültség, körömrágás, idegeskedés nincs, nem volt részemről.
Tremblay ugyan profi módon csavarja a történetet, aminek az lett az eredménye, hogy sokszor én magam is elbizonytalanodtam, hogy pár oldallal korábban tényleg azt olvastam, úgy történt, amit Merry látott és elmesélt. Esetleg az emlékezete játszik vele tizenöt év távlatából? Pszichológiai thriller, családi titkok, ördögűzés van itt minden a Barrett család életében. Ez egy jó könyv, érdekes történettel, kegyetlenül drámai befejezéssel. Könnyen, gyorsan olvasható, kellemes borzongást hozzá!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634191278 · Fordította: Huszár András
2016. június 26., vasárnap
Férfilét
Steve Biddulph: Férfilét
A modern kor csapdái
Srácok, fiúk, férfiak. No, és persze: nők! Mert ahhoz, hogy férfi lehessek, kell egy NŐ is.
A világszerte ismert pszichológus humoros, könnyed stílusban ad kendőzetlen nyíltsággal válaszokat korunk férfijának lelkéről. Mitől és hogyan tud férfi lenni, megfelelni a társadalmi elvárások új kihívásainak, elkerülve azok csapdáit.
Mitől férfi a férfi? Nos, nem igazán attól, amire gondol a kedves olvasó. A viselkedés, a szív és gerinc kérdése előbbre sorolható Steve szerint. Ahhoz, hogy igazán férfivá tudjon válni a kisfiú, olyan hiteles minták kellenek, amik bizony sok esetben hiányoznak. A világ elnőiesedett. Nők nevelnek fiúkat férfivá. Az élet dolgait megélni, átélni kell, ahhoz, hogy levonjunk bizonyos következtetéseket. Kor függő a történet. Másképp viselkedik, másképpen férfi egy húszéves, és másképpen férfi egy negyvenes. Az alapok azok, amit már kisgyerekként kapunk fontosak. Szeretet, elismerés, dicséret. Nem feltétlen kell keményebben, sok esetben kevesebb érzelemmel nevelni egy fiúgyereket. Ami a mai napig előfordul öntudatlanul is a szülőkkel. A kislányokat agyon dédelgetik, amíg a kisfiút szigorúbban fogják. Már akár a "ne sírj, egy fiú nem sír" a kezdet.
Ezzel lassan kialakulnak a falak, érzelmeit eltitkoló, nem megélő fiúkat kapunk. Nem érzik fontosnak kimutatni, hova tovább, szégyenlik is azokat. Nem könnyű a helyzet, sőt, elgondolkodtató. Sajnos a körülöttünk lévő világ mégis képmutatásra kényszerít, ezt várja el. Igazán jó pasivá, férfivá az óvónéni, tanárnéni, anyu vagy nagymama nevel. Hiányoznak a hiteles, erős férfiak a gyerekek életéből. Apa-minta, férfi példakép kellene a kisgyerekeknek. Türelem és valódi odafigyelés a másikra. Megértés és elfogadás a szeretet mellé. Mitől másabbak a fiús apák, mint a lányosak?
Ha nincs a közelben hiteles apa - férfi minta a helyzet még nehezebb. Manapság a válások során az apák sokszor eltűnnek, jobb esetben is alkalmi vendégek lesznek fiaik életében. Nem csak az anyák miatt, vagy az esetlegesen létrejövő új, másik család miatt. A könyv egyik legizgalmasabb része a szex körül forog természetesen. Meleg apák, meleg fiúk. Nehéz kérdés, fontos a bizalom.
Igazán elgondolkodtató, rávezető a sok példa, vizsgált csoportok elemzése. Ilyenek is vagyunk.
Sok része kifejezetten megfogott, nem szépíti a dolgokat. Megerősít és biztat a váltásra, megújulásra. Merjünk álarc és falak nélkül élni. Sok esetben tudjuk, érezzük mi nem jó az életünkben, de nem merünk lépni. Ajánlom a könyvet nem csak férfiaknak, bár talán nekik lenne leghasznosabb. Megérteni önmagunkat, hogyan működünk. Már a kezdet nagyon ott van: Apaseb... ha haragszunk, nincs rendben a kapcsolatunk a saját apánkkal, akkor mi magunk lelkében is hordozzuk a tüskét.
Keresni kellene a megoldást, kibeszélni, megkérdezni és tisztázni a nézeteltéréseinket. Nem megfelelni kell a szülőknek, hanem egészséges lelkű, boldog és kiegyensúlyozott felnőtté válni.
Az életünkben a szex fontos szerepet kap, ma egyre jobban. Mindenhonnan árad, ömlik ránk. Ne a poszter-lányok, modellek legyenek a követendő példák. Sok igazságot vélek felfedezni a könyvben, ami segíthet mai, korunknak megfelelő férfivá lennünk. Barátok, szerelmek és mindenek előtt a szülők szeretete, tisztelete segíthet ebben sokat. Minden itt van, olvasható a megfelelési kényszerről, a vágyakról, a kapcsolatok kudarcok hátterének okairól egészen az öregedés, beérkezésig.
Érdekes megállapítás volt a szerző részéről, hogy a férfiak mindig is kisfiúk maradnak a lelkük mélyén. Lehetséges. A játékos, laza, megfelelni már nem akaró, csak boldogan élő férfi ilyen is lehet. Nem kell zavarba jönni, ha egy férfi bevásárol, a gyereket elhozza az oviból, a cipőjét is be tudja kötni, netán leül kockázni, játszani a fiával. Sőt! Üljön csak le, labdázzanak, horgásszanak, legyen külön férfi-programjuk. Az együttlét élménye többet jelenthet sokszor, mint a bölcs mondatok. Addig azonban nagy út vár rá, amíg békében élhet önmagával. Amíg rájön, megtapasztalja a különbséget haver és barát, szex és szerelmeskedés között.
Tetszettek a rövid összefoglalók a fejezetek végén. Lényegre törő, kendőzetlenül őszinte példákkal alátámasztott, humoros stílusban megírt lélekbúvárkodás ez. Nőknek legalább annyira hasznos lehet, mint kamaszoknak, fiatal felnőtteknek. Barátságról, szexről, szerelemről, munkáról, az apaság buktatóiról. Amikor gyermek születik, nem csak anya lesz a nőből, de apa is a férfiból. Ezzel pedig kevesebbet foglalkoznak. A Férfilét csapdáit kikerülve lehetünk igazán minták mi magunk is fiaink számára.
Steve Biddulph közel negyven éve dolgozik családokkal. Számos sikerkönyv, többek között a Hogyan neveljük a lányokat? és a Hogyan neveljük a fiúkat?szerzője. Művei harminckét nyelven jelentek meg, s több mint hárommillió példányban keltek el.
A népszerű szakember a családi élet, a párkapcsolat és a gyereknevelés dilemmáiról a világ minden táján tart előadásokat és szemináriumokat.
Partvonal, 2016
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 976155283871 · Fordította: Novák Petra
A modern kor csapdái
Srácok, fiúk, férfiak. No, és persze: nők! Mert ahhoz, hogy férfi lehessek, kell egy NŐ is.
A világszerte ismert pszichológus humoros, könnyed stílusban ad kendőzetlen nyíltsággal válaszokat korunk férfijának lelkéről. Mitől és hogyan tud férfi lenni, megfelelni a társadalmi elvárások új kihívásainak, elkerülve azok csapdáit.
Mitől férfi a férfi? Nos, nem igazán attól, amire gondol a kedves olvasó. A viselkedés, a szív és gerinc kérdése előbbre sorolható Steve szerint. Ahhoz, hogy igazán férfivá tudjon válni a kisfiú, olyan hiteles minták kellenek, amik bizony sok esetben hiányoznak. A világ elnőiesedett. Nők nevelnek fiúkat férfivá. Az élet dolgait megélni, átélni kell, ahhoz, hogy levonjunk bizonyos következtetéseket. Kor függő a történet. Másképp viselkedik, másképpen férfi egy húszéves, és másképpen férfi egy negyvenes. Az alapok azok, amit már kisgyerekként kapunk fontosak. Szeretet, elismerés, dicséret. Nem feltétlen kell keményebben, sok esetben kevesebb érzelemmel nevelni egy fiúgyereket. Ami a mai napig előfordul öntudatlanul is a szülőkkel. A kislányokat agyon dédelgetik, amíg a kisfiút szigorúbban fogják. Már akár a "ne sírj, egy fiú nem sír" a kezdet.
Ezzel lassan kialakulnak a falak, érzelmeit eltitkoló, nem megélő fiúkat kapunk. Nem érzik fontosnak kimutatni, hova tovább, szégyenlik is azokat. Nem könnyű a helyzet, sőt, elgondolkodtató. Sajnos a körülöttünk lévő világ mégis képmutatásra kényszerít, ezt várja el. Igazán jó pasivá, férfivá az óvónéni, tanárnéni, anyu vagy nagymama nevel. Hiányoznak a hiteles, erős férfiak a gyerekek életéből. Apa-minta, férfi példakép kellene a kisgyerekeknek. Türelem és valódi odafigyelés a másikra. Megértés és elfogadás a szeretet mellé. Mitől másabbak a fiús apák, mint a lányosak?
Ha nincs a közelben hiteles apa - férfi minta a helyzet még nehezebb. Manapság a válások során az apák sokszor eltűnnek, jobb esetben is alkalmi vendégek lesznek fiaik életében. Nem csak az anyák miatt, vagy az esetlegesen létrejövő új, másik család miatt. A könyv egyik legizgalmasabb része a szex körül forog természetesen. Meleg apák, meleg fiúk. Nehéz kérdés, fontos a bizalom.
Igazán elgondolkodtató, rávezető a sok példa, vizsgált csoportok elemzése. Ilyenek is vagyunk.
Sok része kifejezetten megfogott, nem szépíti a dolgokat. Megerősít és biztat a váltásra, megújulásra. Merjünk álarc és falak nélkül élni. Sok esetben tudjuk, érezzük mi nem jó az életünkben, de nem merünk lépni. Ajánlom a könyvet nem csak férfiaknak, bár talán nekik lenne leghasznosabb. Megérteni önmagunkat, hogyan működünk. Már a kezdet nagyon ott van: Apaseb... ha haragszunk, nincs rendben a kapcsolatunk a saját apánkkal, akkor mi magunk lelkében is hordozzuk a tüskét.
Keresni kellene a megoldást, kibeszélni, megkérdezni és tisztázni a nézeteltéréseinket. Nem megfelelni kell a szülőknek, hanem egészséges lelkű, boldog és kiegyensúlyozott felnőtté válni.
Az életünkben a szex fontos szerepet kap, ma egyre jobban. Mindenhonnan árad, ömlik ránk. Ne a poszter-lányok, modellek legyenek a követendő példák. Sok igazságot vélek felfedezni a könyvben, ami segíthet mai, korunknak megfelelő férfivá lennünk. Barátok, szerelmek és mindenek előtt a szülők szeretete, tisztelete segíthet ebben sokat. Minden itt van, olvasható a megfelelési kényszerről, a vágyakról, a kapcsolatok kudarcok hátterének okairól egészen az öregedés, beérkezésig.
Érdekes megállapítás volt a szerző részéről, hogy a férfiak mindig is kisfiúk maradnak a lelkük mélyén. Lehetséges. A játékos, laza, megfelelni már nem akaró, csak boldogan élő férfi ilyen is lehet. Nem kell zavarba jönni, ha egy férfi bevásárol, a gyereket elhozza az oviból, a cipőjét is be tudja kötni, netán leül kockázni, játszani a fiával. Sőt! Üljön csak le, labdázzanak, horgásszanak, legyen külön férfi-programjuk. Az együttlét élménye többet jelenthet sokszor, mint a bölcs mondatok. Addig azonban nagy út vár rá, amíg békében élhet önmagával. Amíg rájön, megtapasztalja a különbséget haver és barát, szex és szerelmeskedés között.
Tetszettek a rövid összefoglalók a fejezetek végén. Lényegre törő, kendőzetlenül őszinte példákkal alátámasztott, humoros stílusban megírt lélekbúvárkodás ez. Nőknek legalább annyira hasznos lehet, mint kamaszoknak, fiatal felnőtteknek. Barátságról, szexről, szerelemről, munkáról, az apaság buktatóiról. Amikor gyermek születik, nem csak anya lesz a nőből, de apa is a férfiból. Ezzel pedig kevesebbet foglalkoznak. A Férfilét csapdáit kikerülve lehetünk igazán minták mi magunk is fiaink számára.
Steve Biddulph közel negyven éve dolgozik családokkal. Számos sikerkönyv, többek között a Hogyan neveljük a lányokat? és a Hogyan neveljük a fiúkat?szerzője. Művei harminckét nyelven jelentek meg, s több mint hárommillió példányban keltek el.
A népszerű szakember a családi élet, a párkapcsolat és a gyereknevelés dilemmáiról a világ minden táján tart előadásokat és szemináriumokat.
Partvonal, 2016
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 976155283871 · Fordította: Novák Petra
2016. június 24., péntek
A másik ösvény
Benkő László: A másik ösvény
Viharlovasok 5.
A Viharlovasok az a sorozat, ami a magyar történelem kevéssé ismert korszakát idézi fel. Benkő László napjaink legnépszerűbb történelmiregény-írójának 2012-ben kezdődött regényfolyama A táltos fia történetével vette kezdetét. A honfoglalás, majd a kalandozások korát lezáró, egészen a vereséggel végződő 955-ös augsburgi csata utáni néhány évig követhetjük nyomon elődeink életét.
Ez a sorozatot záró könyv is kellően fordulatos, cselekménye hűen beszámol a magyarok útkereséséről. Ármány, politikai összeesküvés, bizonytalanság jellemzi az akkoriak életét. Az előzmények ott zárultak, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára, Árpád fejedelem halála után egyre jobban érezhetővé válik a változás. Recseg, ropog az ősszövetség, ahogyan címe is jelezte: Porladó szövetség volt a negyedik, tavaly megjelent rész alcíme.
A sorozat záró része a 955-ben lezajlott augsburgi csatára épül, majd a vereséget követő időszak új útkereséséről mesél. A nyugati kalandozások itt zárultak le a magyar hadak számára. Igazi határkő lett ez a csata, szomorú kimenetele mellett. A véres és vesztett csata színes, mozgalmas képei, majd annak hatásai adják a fő történéseket. A korábban megismert valós történelmi alakok és a szerző alkotta főbb szereplők visszatérnek. Újra találkozhatunk és fontos szerephez jut egyik kedvenc hősnőm, Aranyasszony. A történetben ismét hangsúlyos szerepet kap a titokzatos, csodás képességgel bíró asszony. Aranyasszony erős és okos női karakter, nem véletlen kapott önálló kötetet is a sorozatban
Természetesen Bulcsú főhorka mellett a korábban Bugac, majd Örs néven szerephez jutó fiú körül bonyolódnak a szálak. Nem csak a szerelem okoz nehézségeket neki, de élete is kalandosan alakul.
A több szálon futó események egyik szála az ő életéhez kötődik. Csöged a kiváló fegyverkovács is újra színre lép. Életük összekapcsolódik, ezt az olvasó már tudja az előzményekből. Most végre már Örs is megtudja származása titkait.
Miközben az egységes magyar állam létrejötte körül alakulnak az események. Bulcsú főhorka halála után a hatalomvágy erősödik, önjelölt kiskirályok harcai pro és kontra vélemények ütköznek. Magyar támad magyarra... Mi lesz a másik ösvény, merre indulunk tovább? A regény központi kérdése ez.
"Azt hiszem, öcsém, akkor jár jól a magyar, de a besenyő meg a többi is, ha csak egy csillag ragyog fölötte. Egyetlen fényes csillag. Mert ha több is van, a fényük egymást homályosítja, aztán mire megyünk vele? Érted-e, amiről beszélek?"
Benkő László ismét ízes nyelvezettel, pontosan, alapos kutatásokra épülően és szórakoztatva mutatja be ezt a korszakot. A szakszerűséggel megrajzolt kalandozó magyarság élete és a korabeli történelmi események színes és izgalmas sorozatot ad az olvasó kezébe. A Viharlovasok egy olyan korszakot hoz közelebb az érdeklődő és kíváncsi olvasónak, amiről keveset tudunk. Ez a kiváló regényciklus jól megrajzolt képekkel foglalja össze, meséli el a 10. századi magyarság életét. Ilyen regénysorozat nem igen van ma a történelmiregények piacán. Valahogy a középkor van túlsúlyban. Az érezhetően sok kutatómunka egy szórakoztató és jó ismereteket adó remek sorozatot ad olvasóinak. A szerző nagyon jó korrajzot ad továbbra is a X. századról, a magyarok életéről, szokásaikról, hétköznapjairól. Nagyon sok érdekes és hasznos információ van a sorokban.
Nem csak a csaták, harcok leírásait, fegyvereit és harci eszközeit ismerhetjük meg, de az akkor éltek gondolkodását, vallási hiedelmeiket is közel hozza. Borongós, ha kell, a fájdalom és szenvedés épp úgy megjelenik, mint a szereplők életének örömei. Lebilincselően izgalmas és váratlan fordulatok színesítik az eseményeket. A Napmadár végig ott köröz a záró részben, ami különös jelentőséggel bír.
A teljes sorozat olvastatja magát, ajánlom mindenkinek, remek kikapcsolódást nyújt a lenyűgözően fordulatos, informatív történet.Nem titok, számomra az egyik kedvenc történelmi sorozatom a Viharlovasok.
Benkő László és a Lazi Kiadó közös összefogása egy kiváló stílusú, fordulatos és kalandos történelmi sorozatot ad az olvasónak.
Benkő László: 1952-ben Szombathelyen született. Pedagógus végzettségű író. Érettségi után a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, itt szerette meg a történelmi regényeket.
A regényírás kora ifjúságától foglalkoztatta, majd hosszú előkészítés után 2004-től publikál. A magyar középkorról (honfoglalás, tatátjárás és kalandozások kora) mellett két legújabb kori történelemmel foglalkozó kötete is megjelent. Írói álnéven 20 romantikus regényt is jegyez. Történelmi regényeiben nem titkolt célja a múlt legreálisabb bemutatása, ábrázolása. Az események komplex bemutatása és az olvasó szórakoztatása. Olyan könyvsikerek fűződnek még nevéhez, mint A spanyol grófnő, a Zrínyiek eddigi két kötete vagy a Drezdai emberünk.
Lazi, Szeged, 2016
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673028
Viharlovasok 5.
A Viharlovasok az a sorozat, ami a magyar történelem kevéssé ismert korszakát idézi fel. Benkő László napjaink legnépszerűbb történelmiregény-írójának 2012-ben kezdődött regényfolyama A táltos fia történetével vette kezdetét. A honfoglalás, majd a kalandozások korát lezáró, egészen a vereséggel végződő 955-ös augsburgi csata utáni néhány évig követhetjük nyomon elődeink életét.
Ez a sorozatot záró könyv is kellően fordulatos, cselekménye hűen beszámol a magyarok útkereséséről. Ármány, politikai összeesküvés, bizonytalanság jellemzi az akkoriak életét. Az előzmények ott zárultak, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára, Árpád fejedelem halála után egyre jobban érezhetővé válik a változás. Recseg, ropog az ősszövetség, ahogyan címe is jelezte: Porladó szövetség volt a negyedik, tavaly megjelent rész alcíme.
A sorozat záró része a 955-ben lezajlott augsburgi csatára épül, majd a vereséget követő időszak új útkereséséről mesél. A nyugati kalandozások itt zárultak le a magyar hadak számára. Igazi határkő lett ez a csata, szomorú kimenetele mellett. A véres és vesztett csata színes, mozgalmas képei, majd annak hatásai adják a fő történéseket. A korábban megismert valós történelmi alakok és a szerző alkotta főbb szereplők visszatérnek. Újra találkozhatunk és fontos szerephez jut egyik kedvenc hősnőm, Aranyasszony. A történetben ismét hangsúlyos szerepet kap a titokzatos, csodás képességgel bíró asszony. Aranyasszony erős és okos női karakter, nem véletlen kapott önálló kötetet is a sorozatban
Természetesen Bulcsú főhorka mellett a korábban Bugac, majd Örs néven szerephez jutó fiú körül bonyolódnak a szálak. Nem csak a szerelem okoz nehézségeket neki, de élete is kalandosan alakul.
A több szálon futó események egyik szála az ő életéhez kötődik. Csöged a kiváló fegyverkovács is újra színre lép. Életük összekapcsolódik, ezt az olvasó már tudja az előzményekből. Most végre már Örs is megtudja származása titkait.
Miközben az egységes magyar állam létrejötte körül alakulnak az események. Bulcsú főhorka halála után a hatalomvágy erősödik, önjelölt kiskirályok harcai pro és kontra vélemények ütköznek. Magyar támad magyarra... Mi lesz a másik ösvény, merre indulunk tovább? A regény központi kérdése ez.
"Azt hiszem, öcsém, akkor jár jól a magyar, de a besenyő meg a többi is, ha csak egy csillag ragyog fölötte. Egyetlen fényes csillag. Mert ha több is van, a fényük egymást homályosítja, aztán mire megyünk vele? Érted-e, amiről beszélek?"
Benkő László ismét ízes nyelvezettel, pontosan, alapos kutatásokra épülően és szórakoztatva mutatja be ezt a korszakot. A szakszerűséggel megrajzolt kalandozó magyarság élete és a korabeli történelmi események színes és izgalmas sorozatot ad az olvasó kezébe. A Viharlovasok egy olyan korszakot hoz közelebb az érdeklődő és kíváncsi olvasónak, amiről keveset tudunk. Ez a kiváló regényciklus jól megrajzolt képekkel foglalja össze, meséli el a 10. századi magyarság életét. Ilyen regénysorozat nem igen van ma a történelmiregények piacán. Valahogy a középkor van túlsúlyban. Az érezhetően sok kutatómunka egy szórakoztató és jó ismereteket adó remek sorozatot ad olvasóinak. A szerző nagyon jó korrajzot ad továbbra is a X. századról, a magyarok életéről, szokásaikról, hétköznapjairól. Nagyon sok érdekes és hasznos információ van a sorokban.
Nem csak a csaták, harcok leírásait, fegyvereit és harci eszközeit ismerhetjük meg, de az akkor éltek gondolkodását, vallási hiedelmeiket is közel hozza. Borongós, ha kell, a fájdalom és szenvedés épp úgy megjelenik, mint a szereplők életének örömei. Lebilincselően izgalmas és váratlan fordulatok színesítik az eseményeket. A Napmadár végig ott köröz a záró részben, ami különös jelentőséggel bír.
A teljes sorozat olvastatja magát, ajánlom mindenkinek, remek kikapcsolódást nyújt a lenyűgözően fordulatos, informatív történet.Nem titok, számomra az egyik kedvenc történelmi sorozatom a Viharlovasok.
Benkő László és a Lazi Kiadó közös összefogása egy kiváló stílusú, fordulatos és kalandos történelmi sorozatot ad az olvasónak.
Benkő László: 1952-ben Szombathelyen született. Pedagógus végzettségű író. Érettségi után a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, itt szerette meg a történelmi regényeket.
A regényírás kora ifjúságától foglalkoztatta, majd hosszú előkészítés után 2004-től publikál. A magyar középkorról (honfoglalás, tatátjárás és kalandozások kora) mellett két legújabb kori történelemmel foglalkozó kötete is megjelent. Írói álnéven 20 romantikus regényt is jegyez. Történelmi regényeiben nem titkolt célja a múlt legreálisabb bemutatása, ábrázolása. Az események komplex bemutatása és az olvasó szórakoztatása. Olyan könyvsikerek fűződnek még nevéhez, mint A spanyol grófnő, a Zrínyiek eddigi két kötete vagy a Drezdai emberünk.
Lazi, Szeged, 2016
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673028
2016. június 20., hétfő
Apám darabokban
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Száraz Miklós György az elmúlt években csodálatos fotóalbumai mellett a Lovak a ködben regényével és az Elpatkolsz szívem, mint a pinty novelláival jelentkezett. Legfrissebb regénye történelmünk egyik legfontosabb időszakában játszódik: 1956. a kiindulópont.
Lehetne történelmi családregény, kordokumentum, izgalmas kémregény is, hiszen ez mind igaz. Életünk összetett, a világ és az ember kölcsönhatással van egymásra. A hazánk történelméből az egyik legizgalmasabb, máig sem pontosan tisztázott fejezet 1956. Ekkor lesz szerelmes két reményteljes fiatal a szerző szülei. Valós naplójegyzetek, családi emlékekből áll össze ez a különleges regény. Lebilincselő, olvasmányos, ami sok helyen kifejezetten szórakoztató, amíg másutt megdöbbentő. Komoly és nem mellébeszélő, őszinte. Egy szerelem története, családi háttérrel, rokonokkal, politikailag súlyosbított korszakban. Az idei év kiemelkedő könyvsikere.
Az apa: a fiatal Száraz György éppen börtönbüntetéséből szabadul kegyelemmel 1956 szeptemberében, amikor a Szegeden medikának tanuló, végzős fiatal lányt megismeri. Nem igazán tűnik jó partinak az okos fiú. Priusza van, de diplomája nincs.
A két fiatal kibontakozó szerelmének a történelem sem tud útjába állni. 1956 októbere nekik a szerelmet hozta el. Érdekes, amennyire fő alakja a történéseknek az apa, az anya is pontosan olyan erősen jelen van. Átfogó, több generáció sorsát és életét tárja elénk a szerző. Megismerhetjük a nagyszülőket, rokonokat, barátokat. A fő szál 1958 májusig tart, azonban így is több mint száz évet ölel fel a regény.
Az összekötőszövegek őszinték, néhol humorral oldja a történet komorságát. Kihallgatások, árulások és beszervezések, jegyzőkönyvek és naplófeljegyzésekből állnak össze a forradalom történései. A család élete sem volt zökkenőktől mentes: kitelepítések, börtönbüntetés, érettségi nélkül a tanulástól ellehetetlenítve az egyetem csak álom maradhat. Az életüket a szerelem megszépítette.
Az '56-os események mellé olyan egyéb családi szálak jönnek a regénybe, hogy nem válik tömény, forradalmi naplóvá. Éppen annyit mesél el, ami szükséges. Kitárulkozik, de visszafogottan teszi.
Ez az a könyv, amit olvasni kell. Apa alakja nem lesz mítosz, nem avatja szenté. Mégis megértjük és tisztán szerethetővé teszi őt.
Apának lenni nehéz feladat, ahogy fiúnak lenni sem könnyű egy ilyen apafigura mellett. Magas, sármos, fiatal, kissé forró fejű, tiszta szívű. A naplórészletek, levelek segítségével építi fel és mutatja meg az apa alakját. A kibontakozó szerelem, majd a házasság és az életük mellett kitekinthetünk és kapunk nagyszerű korrajzot nem csak az akkori Magyarországról, de a környező világról is. Megjelenik a hidegháborús Amerika mellett a '70-es és '80-as évek Magyarországa is. Nehéz, súlyos könyv. Egy olyan korszak történelme fonódott össze a Száraz család történetével, ami valóan nem mindennapivá teszi az életük történéseit. Besúgó, kém. Majd Kossuth-díjas író. Nagy utat járt be, amíg a történelmi magyar dráma hazai jeles képviselője lett. A háttér különös adaléka ez. Az apa életét, alakját és gondolatait megfejteni utólag értelmezni nem könnyű. Érdemes elmerülni, megismerni a hátteret. Váratlan halála miatt 1987-ben az életműve darabban maradt.
A könyv fülszövege:
Szerelmes regény? Történelmi mű? Kémtörténet? Dokumentumkötet? Családregény? Egy nemzedék szembenézése a múlttal? Mindez együtt – lebilincselően, ahogy azt már Száraz Miklós Györgytől megszokhattuk. S mégis kicsit szívszaggatóbban a megszokottnál, hiszen a szerző saját szüleinek szerelmét, családjuk meghurcoltatását, édesapja életének kalandos fordulatait írta meg. Közben megelevenítve a háború előtti és utáni éveket, a kádári rezsim korszakát, a határokkal, börtönévekkel, kényszerű emigrálásokkal szétszakított családok sorsát – és e nehéz sorsok mögötti emberséget.
Száraz Miklós György: József Attila-díjas író. Budapesten született 1958. május 19-én. Édesanyja: dr. Marek Márta. Édesapja: Száraz György Kossuth-díjas író. Általános iskoláit Törökbálinton, a gimnáziumot Budán végezte. Az ELTE Bölcsészettudományi Karára járt 1980-l984 között (történelem-levéltárszakon, s egy kicsit belehallgatott a régészetbe is).
1991-től ír. A Magyar Írószövetség (2002) és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (2003) tagja. Írói karrierje 39 évesen indult. Az első regénye – Az Ezüst Macska- 1997-ben jelent meg. 2003-ban József Attila-díjat kapott. Fitz József-könyvdíjas, miniszterelnöki különdíjas, Bertha Bulcsú-emlékdíjas.
2015-ben az Arany Medál-díjat „az év írója” kategóriában is megkapta.
Scolar, Budapest, 2016
544 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632446134
Száraz Miklós György az elmúlt években csodálatos fotóalbumai mellett a Lovak a ködben regényével és az Elpatkolsz szívem, mint a pinty novelláival jelentkezett. Legfrissebb regénye történelmünk egyik legfontosabb időszakában játszódik: 1956. a kiindulópont.
Lehetne történelmi családregény, kordokumentum, izgalmas kémregény is, hiszen ez mind igaz. Életünk összetett, a világ és az ember kölcsönhatással van egymásra. A hazánk történelméből az egyik legizgalmasabb, máig sem pontosan tisztázott fejezet 1956. Ekkor lesz szerelmes két reményteljes fiatal a szerző szülei. Valós naplójegyzetek, családi emlékekből áll össze ez a különleges regény. Lebilincselő, olvasmányos, ami sok helyen kifejezetten szórakoztató, amíg másutt megdöbbentő. Komoly és nem mellébeszélő, őszinte. Egy szerelem története, családi háttérrel, rokonokkal, politikailag súlyosbított korszakban. Az idei év kiemelkedő könyvsikere.
Az apa: a fiatal Száraz György éppen börtönbüntetéséből szabadul kegyelemmel 1956 szeptemberében, amikor a Szegeden medikának tanuló, végzős fiatal lányt megismeri. Nem igazán tűnik jó partinak az okos fiú. Priusza van, de diplomája nincs.
A két fiatal kibontakozó szerelmének a történelem sem tud útjába állni. 1956 októbere nekik a szerelmet hozta el. Érdekes, amennyire fő alakja a történéseknek az apa, az anya is pontosan olyan erősen jelen van. Átfogó, több generáció sorsát és életét tárja elénk a szerző. Megismerhetjük a nagyszülőket, rokonokat, barátokat. A fő szál 1958 májusig tart, azonban így is több mint száz évet ölel fel a regény.
Az összekötőszövegek őszinték, néhol humorral oldja a történet komorságát. Kihallgatások, árulások és beszervezések, jegyzőkönyvek és naplófeljegyzésekből állnak össze a forradalom történései. A család élete sem volt zökkenőktől mentes: kitelepítések, börtönbüntetés, érettségi nélkül a tanulástól ellehetetlenítve az egyetem csak álom maradhat. Az életüket a szerelem megszépítette.
Az '56-os események mellé olyan egyéb családi szálak jönnek a regénybe, hogy nem válik tömény, forradalmi naplóvá. Éppen annyit mesél el, ami szükséges. Kitárulkozik, de visszafogottan teszi.
Ez az a könyv, amit olvasni kell. Apa alakja nem lesz mítosz, nem avatja szenté. Mégis megértjük és tisztán szerethetővé teszi őt.
Apának lenni nehéz feladat, ahogy fiúnak lenni sem könnyű egy ilyen apafigura mellett. Magas, sármos, fiatal, kissé forró fejű, tiszta szívű. A naplórészletek, levelek segítségével építi fel és mutatja meg az apa alakját. A kibontakozó szerelem, majd a házasság és az életük mellett kitekinthetünk és kapunk nagyszerű korrajzot nem csak az akkori Magyarországról, de a környező világról is. Megjelenik a hidegháborús Amerika mellett a '70-es és '80-as évek Magyarországa is. Nehéz, súlyos könyv. Egy olyan korszak történelme fonódott össze a Száraz család történetével, ami valóan nem mindennapivá teszi az életük történéseit. Besúgó, kém. Majd Kossuth-díjas író. Nagy utat járt be, amíg a történelmi magyar dráma hazai jeles képviselője lett. A háttér különös adaléka ez. Az apa életét, alakját és gondolatait megfejteni utólag értelmezni nem könnyű. Érdemes elmerülni, megismerni a hátteret. Váratlan halála miatt 1987-ben az életműve darabban maradt.
A könyv fülszövege:
Szerelmes regény? Történelmi mű? Kémtörténet? Dokumentumkötet? Családregény? Egy nemzedék szembenézése a múlttal? Mindez együtt – lebilincselően, ahogy azt már Száraz Miklós Györgytől megszokhattuk. S mégis kicsit szívszaggatóbban a megszokottnál, hiszen a szerző saját szüleinek szerelmét, családjuk meghurcoltatását, édesapja életének kalandos fordulatait írta meg. Közben megelevenítve a háború előtti és utáni éveket, a kádári rezsim korszakát, a határokkal, börtönévekkel, kényszerű emigrálásokkal szétszakított családok sorsát – és e nehéz sorsok mögötti emberséget.
Száraz Miklós György: József Attila-díjas író. Budapesten született 1958. május 19-én. Édesanyja: dr. Marek Márta. Édesapja: Száraz György Kossuth-díjas író. Általános iskoláit Törökbálinton, a gimnáziumot Budán végezte. Az ELTE Bölcsészettudományi Karára járt 1980-l984 között (történelem-levéltárszakon, s egy kicsit belehallgatott a régészetbe is).
1991-től ír. A Magyar Írószövetség (2002) és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (2003) tagja. Írói karrierje 39 évesen indult. Az első regénye – Az Ezüst Macska- 1997-ben jelent meg. 2003-ban József Attila-díjat kapott. Fitz József-könyvdíjas, miniszterelnöki különdíjas, Bertha Bulcsú-emlékdíjas.
2015-ben az Arany Medál-díjat „az év írója” kategóriában is megkapta.
Scolar, Budapest, 2016
544 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632446134
2016. június 19., vasárnap
Könyörtelenek
Jan Guillou: Könyörtelenek
Jan Guillou története a fülszöveg szerint életrajzi elemeken alapul. Ezt erősíti, hogy a borítón a szerző fiatalkori fotója látható. A cím tökéletesen kifejező, találó. Erős lélektani dráma
a regény. Az eszem érti, hogy ez a valóságon alapul, azonban a szívem, lelkem borzong tőle.
Főhősünk Erik komoly jellemfejlődésének lehetünk tanúi. A kamaszodó fiú a családon belüli erőszak áldozata. Szadista nevelőapja szó szerint mindenért veri. Alaposan és módszeresen büntet. Hol csak egy jól irányzott és váratlan pofon csattal Erik arcán, hol a cipőkanál, de az alkoholos állapottól és az elkövetett "bűn" súlyától függően a fonott kutya korbácsig széles az eszköztára. A fiú tűr. Már készül, tudja, mikor mire is számíthat. Agyával próbálja kikapcsolni és nem érezni a fájdalmat, nem sírni. Erős akarattal, koncentrálással ez sikerül is neki. Így védekezik. Anyja megadóan tűri, elnézi fia folyamatos bántalmazását, nem tesz semmit. Jelenléte a történetben csak jelzésszerű.
A háború utáni Svédország iskolai életébe pillanthatunk bele. Az otthon történései, zárt ajtók mögött titokban maradnak. Az csak hab a tortán, hogy a nevelőapa magas beosztású hivatalnok, intelligens, tanult ember... Egy váratlan iskolai esemény folytán Erik kiszabadul az otthoni légkörből: bentlakásos iskolába kerül. Azért az erőszak erőszakot szül, Erik sem egészen ártatlan bárányka. Erről nem spoilereznék. Olvassátok, erős és mellbevágó a történet. Döbbenetes. Feszült, jó stílusban megírt, olvasmányos.
Régen olvashattam ennyire erős lélektani drámát, amit a gyerekszereplők csak erősítenek. A kollégiumi élet megint csak további durvaságok sorát adja. Az ottani hierarchia, a felsősök uralma sorozatos büntetéseket, megaláztatásokat eredményeznek. Erik azonban nem hajlandó megalázkodni, szembe kerül velük. Kiáll a szobatársa, majd barátja, Pierre mellett. Mindezek mellett Erik kiváló úszó, remek atléta. Tanulmányi eredményeivel sincs különösebb gondja. A társai szintén hasonlóan okos és gazdag családok sarjai. A zárt gyermekközösség mégis valódi emberállatot csinál belőlük.
Már már sportot űznek egymás megalázásából, megbüntetéséből. Tudatosan kegyetlenek, könyörtelenek. Ezek a megalázások mindennaposak, minden apróbb vétségért büntetés jár, ami gyakran az orvosi szobában, súlyosabb esetekben a kórházban ér véget. A felnőttek becsukják a szemüket, nem tesznek semmit. Elképesztő a helyzet, ami nem csak a bezártság eredménye. Erik
keresi a megoldást arra, miként lehet legyőzni a gonosz és értelmetlen erőszakot úgy, hogy ők maguk nem váljanak gonosszá. Vajon le lehet küzdeni az erőszakot erőszak alkalmazása nélkül? Kell-e hagyni, meddig lehet nem ütni vissza? Milyen felnőttek lesznek ezekből a kamaszokból? A primitív állati ösztönök elszabadulnak, aminek semmi és senki nem áll útjába. A sebeket be lehet varrni, a kiesett fogat pótolni, de mi lesz a lelki sebekkel?
Erik iskolás éveit sikerrel fejezi be, hagyja maga mögött. Otthon is változni látszik a helyzet. Ezt sejteti a befejezés, ami erősen meglepő. Az áldozat szerepét is kinövi Erik. Nagyon megrázó történet, remek köny ez. Összeszorult gyomorral olvastam bizonyos részeit, éreztem a korbács ütéseket. Sajnos ez biztosan nem csak az írói fantázia szülte történet. Valóságos, nagyon is. Vajon ma mi mehet egy egy kollégiumban, ma mennyire változott ez a helyzet? Mély mondanivalót hordoz, a mai napig aktuális. Csak felnőtteknek!
Jan Guillou: (Södertälje, Stockholm megye, 1944. január 17., - ) svéd író, újságíró. Anyja egy gazdag norvég családból származik, apja francia. A szülők később elváltak, Guillou kiváltságos körülmények között nőtt fel, az anyjával és annak új férjével, a Saltsjöbaden és Näsby Park-ban, Stockholmon kívül.
Őt is kizárták az iskolából rossz magaviselete és fizikai bántalmazás miatt. Ezt az időszakot, a folyamatos fizikai bántalmazást a szadista mostohaapja által, és a durva bánásmódot az Solbacka iskolában a félig önéletrajzi regényében, az Ondskan-ban örökítette meg (1981). A regényt 2003-ban megfilmesítették (Könyörtelenek címmel).
Animus, Budapest, 2016
304 oldal · ISBN: 9789633244166 · Fordította: Dobosi Beáta
Jan Guillou története a fülszöveg szerint életrajzi elemeken alapul. Ezt erősíti, hogy a borítón a szerző fiatalkori fotója látható. A cím tökéletesen kifejező, találó. Erős lélektani dráma
a regény. Az eszem érti, hogy ez a valóságon alapul, azonban a szívem, lelkem borzong tőle.
Főhősünk Erik komoly jellemfejlődésének lehetünk tanúi. A kamaszodó fiú a családon belüli erőszak áldozata. Szadista nevelőapja szó szerint mindenért veri. Alaposan és módszeresen büntet. Hol csak egy jól irányzott és váratlan pofon csattal Erik arcán, hol a cipőkanál, de az alkoholos állapottól és az elkövetett "bűn" súlyától függően a fonott kutya korbácsig széles az eszköztára. A fiú tűr. Már készül, tudja, mikor mire is számíthat. Agyával próbálja kikapcsolni és nem érezni a fájdalmat, nem sírni. Erős akarattal, koncentrálással ez sikerül is neki. Így védekezik. Anyja megadóan tűri, elnézi fia folyamatos bántalmazását, nem tesz semmit. Jelenléte a történetben csak jelzésszerű.
A háború utáni Svédország iskolai életébe pillanthatunk bele. Az otthon történései, zárt ajtók mögött titokban maradnak. Az csak hab a tortán, hogy a nevelőapa magas beosztású hivatalnok, intelligens, tanult ember... Egy váratlan iskolai esemény folytán Erik kiszabadul az otthoni légkörből: bentlakásos iskolába kerül. Azért az erőszak erőszakot szül, Erik sem egészen ártatlan bárányka. Erről nem spoilereznék. Olvassátok, erős és mellbevágó a történet. Döbbenetes. Feszült, jó stílusban megírt, olvasmányos.
Régen olvashattam ennyire erős lélektani drámát, amit a gyerekszereplők csak erősítenek. A kollégiumi élet megint csak további durvaságok sorát adja. Az ottani hierarchia, a felsősök uralma sorozatos büntetéseket, megaláztatásokat eredményeznek. Erik azonban nem hajlandó megalázkodni, szembe kerül velük. Kiáll a szobatársa, majd barátja, Pierre mellett. Mindezek mellett Erik kiváló úszó, remek atléta. Tanulmányi eredményeivel sincs különösebb gondja. A társai szintén hasonlóan okos és gazdag családok sarjai. A zárt gyermekközösség mégis valódi emberállatot csinál belőlük.
Már már sportot űznek egymás megalázásából, megbüntetéséből. Tudatosan kegyetlenek, könyörtelenek. Ezek a megalázások mindennaposak, minden apróbb vétségért büntetés jár, ami gyakran az orvosi szobában, súlyosabb esetekben a kórházban ér véget. A felnőttek becsukják a szemüket, nem tesznek semmit. Elképesztő a helyzet, ami nem csak a bezártság eredménye. Erik
keresi a megoldást arra, miként lehet legyőzni a gonosz és értelmetlen erőszakot úgy, hogy ők maguk nem váljanak gonosszá. Vajon le lehet küzdeni az erőszakot erőszak alkalmazása nélkül? Kell-e hagyni, meddig lehet nem ütni vissza? Milyen felnőttek lesznek ezekből a kamaszokból? A primitív állati ösztönök elszabadulnak, aminek semmi és senki nem áll útjába. A sebeket be lehet varrni, a kiesett fogat pótolni, de mi lesz a lelki sebekkel?
Erik iskolás éveit sikerrel fejezi be, hagyja maga mögött. Otthon is változni látszik a helyzet. Ezt sejteti a befejezés, ami erősen meglepő. Az áldozat szerepét is kinövi Erik. Nagyon megrázó történet, remek köny ez. Összeszorult gyomorral olvastam bizonyos részeit, éreztem a korbács ütéseket. Sajnos ez biztosan nem csak az írói fantázia szülte történet. Valóságos, nagyon is. Vajon ma mi mehet egy egy kollégiumban, ma mennyire változott ez a helyzet? Mély mondanivalót hordoz, a mai napig aktuális. Csak felnőtteknek!
Jan Guillou: (Södertälje, Stockholm megye, 1944. január 17., - ) svéd író, újságíró. Anyja egy gazdag norvég családból származik, apja francia. A szülők később elváltak, Guillou kiváltságos körülmények között nőtt fel, az anyjával és annak új férjével, a Saltsjöbaden és Näsby Park-ban, Stockholmon kívül.
Őt is kizárták az iskolából rossz magaviselete és fizikai bántalmazás miatt. Ezt az időszakot, a folyamatos fizikai bántalmazást a szadista mostohaapja által, és a durva bánásmódot az Solbacka iskolában a félig önéletrajzi regényében, az Ondskan-ban örökítette meg (1981). A regényt 2003-ban megfilmesítették (Könyörtelenek címmel).
Animus, Budapest, 2016
304 oldal · ISBN: 9789633244166 · Fordította: Dobosi Beáta
2016. június 17., péntek
Óda a sörhöz
Óda a sörhöz
irodalmi sörolvasókönyv
Irodalmi életünkre is erősen hat, jelentősen jelen van és játszik szerepet az alkohol. Elsődlegesen a bor dicsőítésével találkozhatunk. Azonban nem csak a nagy művek létrejötténél vagy az élvezetek okán, ihletadóként emlegetjük leginkább.
Sírva vigadós, búfelejtős bordalok, tüzes, szerelmes énekek és más történetekben találkozhatunk velük, kapnak jelentős szerepet. Már Jézus is borrá változtatta a vizet. De mi van a sörrel?
A Corvina Kiadó remek irodalmi sörolvasókönyvében olyan nagyszerű művekből olvashatunk szemelvényeket, mint Thomas Mann A varázshegy, Szerb Antal A Pendragon legenda, Kassák Lajos Egy ember élete, Rejtő Jenő A láthatatlan légió, Dosztojevszkíj Bűn és bűnhődése mellett természetesen Petri György versei és Bohumil Hrabal örökbecsű Sörgyári capriccio-ja sem hiányozhat. Széles és színes paletta ez, remek olvasmány. Kiválóan szórakoztatnak ezek a részletek. A nyári melegben igazi hűsítő és kedvcsináló, könnyed kikapcsolódás. Márai alakja Szindbád épp úgy jelen van, mint a Kalevala. Ugyanis már ott is említésre került a sör. Egy csepp sem mehet mellé!
A sörgyártás bizony szinte egyidős az emberiséggel. Sört már az ókorban is készítettek. Az elterjedésében nagymértékben hozzájárultak a szerzetesek, kolostorokban főzték a seritalt. Ezzel is könnyítve a böjt nehézségeit, inni ugyanis nem volt tilos... A germánok mellett VIII. Henrik idején Angliában is felvirágzott a sörkészítése. Az irodalmi alkotásokban azonban valahogy a bor előkelőbb helyen szerepel, mint
a sör.
Költőink közül Ady Endre, József Attila, Petri György csodás sorait olvashatjuk még a sör dicsőitéséről, kellemes és hasznos hatásairól.
A három részre tagolt könyvben először a summér elődeink kocsmadalaival és az említett Kalevala részlet mellett olvashatunk Ady Endre mámoros, kusza, budapesti éjszakáiról. Itt elmélkedik az élet értelméről és céljáról Szindbád is.
Kik is itták a sört? Kiknek volt a kedvelt itala elsődlegesen? A második rész humorosan és ironiával közelít ehhez a kérdéshez. Az arisztokrácia és a burzsoázia diszkrét bájának találkozása, avagy: Garszon, még egy sört!
Utálatos egy találmány az élet, ám még a Varázshegyen is csak sört isznak... Élvezetesen könnyed olvasmány és nyeldeklő munka ez az olvasónak. Igazán jó válogatás született. Óhatatlanul megszomjazunk olvasás közben, garantáltan nem csak a meleg miatt. A nyári hőségben a folyadékpótlásra fokozottan kell ügyelni. A sör pedig csodás ital, hűsít és frissít egyszerre. Csak a megfelelő mennyiségre kell figyelnünk a nyári melegben. A könyv olvasása mellé tetszés szerint javasolt egy korsó hűtött, aranyló nedű.
A szemelvények harmadik része kifejező címével mindent elárul: Lumpenproletárok, egyesüljetek!
Petri György és József Attila sorai mellett Raszkolnyikov fejébe is szállt a sör. Olvashatunk Rejtő sörhadnagyáról is vagy a kínai sör titkait is megtudhatjuk.
Petri György, aki maga is nagy fogyasztója és kedvelője volt a sörnek, Antropozófia versének részlete kifejezően zárja, foglalja össze ezt a sör-túrát.
"Az a fontos, hogy a sör legyen elég hideg,
legyen az embernek tiszta inge,
a bécsi szelet mellé legyen citrom,
a felesége örüljön az új blúzának,
a nap süssön, de módjával,
járjon a szellő... néha egy futózápor
permetezzen be minket. ..
A többi? A többi?
Elintéződik majd magától."
Király Levente remek válogatása kihagyhatatlan olvasmány, nem csak a sör barátainak és kedvelőinek. Igazi irodalmi sörtúra, színes kalandozás az irodalomban sörmentén, mindenkinek.Ez a könyv nekem most nagyon jólesett! :)
A könyv fülszövege:
Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, és hála a masszív agyag- és kőtábláiknak, maradt fenn olyan kocsmadal, amelyben a sör dicséretét zengik. No és ott a Kalevala, a finnek őseposza: annyi sört vedelnek benne, hogy az olvasó önkéntelenül is a pohár után nyúl. A későbbi korok íróinak és költőinek névsora pedig kifejezetten impozáns, gondoljunk csak Goethére, Victor Hugóra vagy Dosztojevszkijre. Nálunk Ady, Jókai, Mikszáth, Móricz, József Attila emelik poharuk… S persze szerepel válogatásunkban a sörgyárak trubadúrja, a cseh Hrabal, akinek talán nem is létezik hiteles fotója habos korsó nélkül. És nekünk, magyaroknak is dagadhat a keblünk: ahogyan Krúdy zenésíti meg a témát, az a szimfóniák szimfóniája, Örömódával a végén. Előre hát a habzó szövegtenger sűrűjébe, kedves Olvasó, egészségünkre… és fenékig!
Corvina, Budapest, 2016
186 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631363524
irodalmi sörolvasókönyv
Irodalmi életünkre is erősen hat, jelentősen jelen van és játszik szerepet az alkohol. Elsődlegesen a bor dicsőítésével találkozhatunk. Azonban nem csak a nagy művek létrejötténél vagy az élvezetek okán, ihletadóként emlegetjük leginkább.
Sírva vigadós, búfelejtős bordalok, tüzes, szerelmes énekek és más történetekben találkozhatunk velük, kapnak jelentős szerepet. Már Jézus is borrá változtatta a vizet. De mi van a sörrel?
A Corvina Kiadó remek irodalmi sörolvasókönyvében olyan nagyszerű művekből olvashatunk szemelvényeket, mint Thomas Mann A varázshegy, Szerb Antal A Pendragon legenda, Kassák Lajos Egy ember élete, Rejtő Jenő A láthatatlan légió, Dosztojevszkíj Bűn és bűnhődése mellett természetesen Petri György versei és Bohumil Hrabal örökbecsű Sörgyári capriccio-ja sem hiányozhat. Széles és színes paletta ez, remek olvasmány. Kiválóan szórakoztatnak ezek a részletek. A nyári melegben igazi hűsítő és kedvcsináló, könnyed kikapcsolódás. Márai alakja Szindbád épp úgy jelen van, mint a Kalevala. Ugyanis már ott is említésre került a sör. Egy csepp sem mehet mellé!
A sörgyártás bizony szinte egyidős az emberiséggel. Sört már az ókorban is készítettek. Az elterjedésében nagymértékben hozzájárultak a szerzetesek, kolostorokban főzték a seritalt. Ezzel is könnyítve a böjt nehézségeit, inni ugyanis nem volt tilos... A germánok mellett VIII. Henrik idején Angliában is felvirágzott a sörkészítése. Az irodalmi alkotásokban azonban valahogy a bor előkelőbb helyen szerepel, mint
a sör.
Költőink közül Ady Endre, József Attila, Petri György csodás sorait olvashatjuk még a sör dicsőitéséről, kellemes és hasznos hatásairól.
A három részre tagolt könyvben először a summér elődeink kocsmadalaival és az említett Kalevala részlet mellett olvashatunk Ady Endre mámoros, kusza, budapesti éjszakáiról. Itt elmélkedik az élet értelméről és céljáról Szindbád is.
Kik is itták a sört? Kiknek volt a kedvelt itala elsődlegesen? A második rész humorosan és ironiával közelít ehhez a kérdéshez. Az arisztokrácia és a burzsoázia diszkrét bájának találkozása, avagy: Garszon, még egy sört!
Utálatos egy találmány az élet, ám még a Varázshegyen is csak sört isznak... Élvezetesen könnyed olvasmány és nyeldeklő munka ez az olvasónak. Igazán jó válogatás született. Óhatatlanul megszomjazunk olvasás közben, garantáltan nem csak a meleg miatt. A nyári hőségben a folyadékpótlásra fokozottan kell ügyelni. A sör pedig csodás ital, hűsít és frissít egyszerre. Csak a megfelelő mennyiségre kell figyelnünk a nyári melegben. A könyv olvasása mellé tetszés szerint javasolt egy korsó hűtött, aranyló nedű.
A szemelvények harmadik része kifejező címével mindent elárul: Lumpenproletárok, egyesüljetek!
Petri György és József Attila sorai mellett Raszkolnyikov fejébe is szállt a sör. Olvashatunk Rejtő sörhadnagyáról is vagy a kínai sör titkait is megtudhatjuk.
Petri György, aki maga is nagy fogyasztója és kedvelője volt a sörnek, Antropozófia versének részlete kifejezően zárja, foglalja össze ezt a sör-túrát.
"Az a fontos, hogy a sör legyen elég hideg,
legyen az embernek tiszta inge,
a bécsi szelet mellé legyen citrom,
a felesége örüljön az új blúzának,
a nap süssön, de módjával,
járjon a szellő... néha egy futózápor
permetezzen be minket. ..
A többi? A többi?
Elintéződik majd magától."
Király Levente remek válogatása kihagyhatatlan olvasmány, nem csak a sör barátainak és kedvelőinek. Igazi irodalmi sörtúra, színes kalandozás az irodalomban sörmentén, mindenkinek.Ez a könyv nekem most nagyon jólesett! :)
A könyv fülszövege:
Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, és hála a masszív agyag- és kőtábláiknak, maradt fenn olyan kocsmadal, amelyben a sör dicséretét zengik. No és ott a Kalevala, a finnek őseposza: annyi sört vedelnek benne, hogy az olvasó önkéntelenül is a pohár után nyúl. A későbbi korok íróinak és költőinek névsora pedig kifejezetten impozáns, gondoljunk csak Goethére, Victor Hugóra vagy Dosztojevszkijre. Nálunk Ady, Jókai, Mikszáth, Móricz, József Attila emelik poharuk… S persze szerepel válogatásunkban a sörgyárak trubadúrja, a cseh Hrabal, akinek talán nem is létezik hiteles fotója habos korsó nélkül. És nekünk, magyaroknak is dagadhat a keblünk: ahogyan Krúdy zenésíti meg a témát, az a szimfóniák szimfóniája, Örömódával a végén. Előre hát a habzó szövegtenger sűrűjébe, kedves Olvasó, egészségünkre… és fenékig!
Corvina, Budapest, 2016
186 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631363524
2016. június 15., szerda
Manóságok kicsiknek
Csapody Kinga: Szuper napom lett!
-avagy minden napban van valami jó-
A legkisebbeknek kínál színes és tartalmas meséket a Manó Könyvek Kiadó. A Tesó lettem!, Jó gyerek lettem!, után folytatódik a sorozat. Mitől lehet szuper napom? Erről mesél Hanka a történet főhőse.
Jó kézbe venni, lapozgatni ezt a szép kis könyvecskét. A megjelenített életpillanatok ismerősek minden szülőnek, gyereknek. Valós helyzetek a reggeli ébredéstől az esti fürdetésen át a lefekvésig. Egy nyűgösködő, morcos kicsivel bizony nem egyszerű. Anya, apa már megszokhatta a reggeli indulás, rohanás igazi harc is tud lenni. Persze, amikor olyan hívogató még az ágy, jó lenne kicsit lustálkodni, a kapkodás, a "siess kicsim, mert elkésünk" nem igazán érdekli a három éveseket. Sőt!
Szerencsére igazán még nem is értheti. Ekkor kell rengeteg sok türelem, ötlet, humor és kedves odafigyelés a szülők részéről. Ha jól indul a nap az már fél siker! A boldog, kiegyensúlyozott kisgyerekből jó eséllyel lesz normális, vidám felnőtt. Na, ezt elérni már kevésbé egyszerű.
Két gyerek sem egyforma, mindegyik egyedi és eredeti. A humoros ötletek lendíthetnek a gyereknevelés nehézségein. Jól jön egy turbó fokozat apa autójában és időben érhetünk az oviba.
Türelem, ami nagyon kevés van, gyorsan elfogyhat. A felnőtt is ébredhet rosszul, lehet feszült.
Ha még a gyerkőc is a saját kis fontos és komoly problémáival küzd a kettő együtt már lehet sok. Hiszen gyereknek lenni sem egyszerű. Hintázni minden gyerek szeret, ahogyan a téli játékokat is kedvelik. Ez a klassz kis beszélgetős könyv Hanka szemszögéből meséli el az életet.
A dackorszak, az óvodás évek nehézségeit is megismerjük, az örömök mellett, hiszen kirándulás és születésnap nincs minden nap. Ötletadó, segítő jellegű könyv gyereknek, szülőnek egyaránt hasznos, a legfőbb erénye a sok ismerős, valós élethelyzet.
A megrajzolt pillanatok mellé persze a szülői magyarázat sem árt, sőt, kifejezetten hasznos segítség lehet. Csapody Kinga jó érzékkel vezet végig a kisgyermekek életén, ad ötleteket: bevonni őket, játékosabbá tenni a bevásárlást, vagy a mosás utáni teregetést is lehet játékosan megközelíteni. Hiszen a gyerek előtt még ott a felfedezésre váró világ, minden titkával. Amit a szülőkkel együtt felfedezni sokkal érdekesebb. Minden nap lehet szuper nap!
Ez elsősorban rajtunk, egymáson múlik. Türelem azt hiszem ez lehet az egyik fontos varázsszó. Legyen minden nap, szuper nap! Hiszen valóban minden napban van valami jó! Vegyük észre, fedezzük fel együtt.
Pásztohy Panka illusztrációi végig nagyon eredetiek. Hangulatos színeivel, kedves alakjaival kerek egésszé teszik ezt az életmesét. Igazán nagyon aranyosak, szépek, kevésbé rugaszkodnak el a valóságtól, szerethetővé teszi a kis történeteket.
Manó Könyvek, Budapest, 2016
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634032083 · Illusztrálta: Pásztohy Panka
Robert Munsch: Örökké szeretlek
„Örökké szeretlek,
örökké ölellek,
ameddig csak élek,
a babám leszel.”
Az életünk első és legmeghatározóbb alakja az édesanyánk. Az anyai szeretetről már sokan és sokfélét leírtak. Az egészen biztos, hogy a kötődés anya és gyermeke között egy életen át tarthat. Ahogyan a könyv is ábrázolja. Tömör és kifejező sorai sok emléket felszínre hoztak bennem. Az ábrázolt kisfiú és édesanyja közti szeretet sok elgondolkodtató esetre világíthat rá. Anyának lenni nem kis feladat, valóban örökké tart. Összetartozunk, egy vérből vagyunk.
Nehéz erről bármit írni, ezt érezni kell. Az összetartozást és a felelősséget egymás irányába, ami egy életre elkísér.
Persze, anya van ilyen is, mint a könyvben ábrázolt: kissé túlszerető, már ha lehet egy gyereket "túlszeretni". A ragaszkodás fontos. Mégis a kellő időben való elengedés legalább annyira lényeges. Úgy jelen lenni a gyerek életében, hogy ne legyen nyomasztó, ne váljon teherré egyik félnek sem. Szabadon engedni, miközben fognánk a kezét. Önállóvá válását segíteni, majd amikor fordul az élet kereke, érezze a törődés fontosságát a szülője felé. A magányos, egyedül hagyott szülők helyzete szomorú. Ha jól nevelte a gyerekét, szerencsés esetben nem marad magára.
Roppant egyszerűségében rejlik a könyv nagyszerűsége. Egy nagy igazságot dolgoz fel, a gyermek
és anya között húzódó misztikus kötelékről mesél, az anyai szeretet végtelenségéről. Igazán szerencsés gyerek lehet, aki ilyen, vagy hasonló anyával "rendelkezik" . Erre az eltéphetetlen kötelékre vigyázzon, őrizze sokáig. Anya tényleg csak egy van. A befogadáshoz remekül illeszkednek a rajzok, színeiben és egyszerűségükben. Szívszorító kis történet.
Robert Munsch ritmikus prózája emberek millióit érintette meg az 1986-os megjelenése óta, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy már 15 millió példányban kelt el világszerte. A titok a történet megható egyszerűségében rejlik: az anyai szeretetet és az élet körforgását sikerült megragadnia.
Magyarországon Szabó T. Anna zseniális fordításában és Megyeri Annamária szívmelengető képeivel jelenik meg. Robert Munsch nemzetközileg elismert gyerekkönyv-író, több mint húsz könyv fűződik a nevéhez.
Manó Könyvek, 2016
32 oldal · ISBN: 9789634032212 · Fordította: Szabó T. Anna · Illusztrálta: Megyeri Annamária
-avagy minden napban van valami jó-
A legkisebbeknek kínál színes és tartalmas meséket a Manó Könyvek Kiadó. A Tesó lettem!, Jó gyerek lettem!, után folytatódik a sorozat. Mitől lehet szuper napom? Erről mesél Hanka a történet főhőse.
Jó kézbe venni, lapozgatni ezt a szép kis könyvecskét. A megjelenített életpillanatok ismerősek minden szülőnek, gyereknek. Valós helyzetek a reggeli ébredéstől az esti fürdetésen át a lefekvésig. Egy nyűgösködő, morcos kicsivel bizony nem egyszerű. Anya, apa már megszokhatta a reggeli indulás, rohanás igazi harc is tud lenni. Persze, amikor olyan hívogató még az ágy, jó lenne kicsit lustálkodni, a kapkodás, a "siess kicsim, mert elkésünk" nem igazán érdekli a három éveseket. Sőt!
Szerencsére igazán még nem is értheti. Ekkor kell rengeteg sok türelem, ötlet, humor és kedves odafigyelés a szülők részéről. Ha jól indul a nap az már fél siker! A boldog, kiegyensúlyozott kisgyerekből jó eséllyel lesz normális, vidám felnőtt. Na, ezt elérni már kevésbé egyszerű.
Két gyerek sem egyforma, mindegyik egyedi és eredeti. A humoros ötletek lendíthetnek a gyereknevelés nehézségein. Jól jön egy turbó fokozat apa autójában és időben érhetünk az oviba.
Türelem, ami nagyon kevés van, gyorsan elfogyhat. A felnőtt is ébredhet rosszul, lehet feszült.
Ha még a gyerkőc is a saját kis fontos és komoly problémáival küzd a kettő együtt már lehet sok. Hiszen gyereknek lenni sem egyszerű. Hintázni minden gyerek szeret, ahogyan a téli játékokat is kedvelik. Ez a klassz kis beszélgetős könyv Hanka szemszögéből meséli el az életet.
A dackorszak, az óvodás évek nehézségeit is megismerjük, az örömök mellett, hiszen kirándulás és születésnap nincs minden nap. Ötletadó, segítő jellegű könyv gyereknek, szülőnek egyaránt hasznos, a legfőbb erénye a sok ismerős, valós élethelyzet.
A megrajzolt pillanatok mellé persze a szülői magyarázat sem árt, sőt, kifejezetten hasznos segítség lehet. Csapody Kinga jó érzékkel vezet végig a kisgyermekek életén, ad ötleteket: bevonni őket, játékosabbá tenni a bevásárlást, vagy a mosás utáni teregetést is lehet játékosan megközelíteni. Hiszen a gyerek előtt még ott a felfedezésre váró világ, minden titkával. Amit a szülőkkel együtt felfedezni sokkal érdekesebb. Minden nap lehet szuper nap!
Ez elsősorban rajtunk, egymáson múlik. Türelem azt hiszem ez lehet az egyik fontos varázsszó. Legyen minden nap, szuper nap! Hiszen valóban minden napban van valami jó! Vegyük észre, fedezzük fel együtt.
Pásztohy Panka illusztrációi végig nagyon eredetiek. Hangulatos színeivel, kedves alakjaival kerek egésszé teszik ezt az életmesét. Igazán nagyon aranyosak, szépek, kevésbé rugaszkodnak el a valóságtól, szerethetővé teszi a kis történeteket.
Manó Könyvek, Budapest, 2016
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634032083 · Illusztrálta: Pásztohy Panka
Robert Munsch: Örökké szeretlek
„Örökké szeretlek,
örökké ölellek,
ameddig csak élek,
a babám leszel.”
Az életünk első és legmeghatározóbb alakja az édesanyánk. Az anyai szeretetről már sokan és sokfélét leírtak. Az egészen biztos, hogy a kötődés anya és gyermeke között egy életen át tarthat. Ahogyan a könyv is ábrázolja. Tömör és kifejező sorai sok emléket felszínre hoztak bennem. Az ábrázolt kisfiú és édesanyja közti szeretet sok elgondolkodtató esetre világíthat rá. Anyának lenni nem kis feladat, valóban örökké tart. Összetartozunk, egy vérből vagyunk.
Nehéz erről bármit írni, ezt érezni kell. Az összetartozást és a felelősséget egymás irányába, ami egy életre elkísér.
Persze, anya van ilyen is, mint a könyvben ábrázolt: kissé túlszerető, már ha lehet egy gyereket "túlszeretni". A ragaszkodás fontos. Mégis a kellő időben való elengedés legalább annyira lényeges. Úgy jelen lenni a gyerek életében, hogy ne legyen nyomasztó, ne váljon teherré egyik félnek sem. Szabadon engedni, miközben fognánk a kezét. Önállóvá válását segíteni, majd amikor fordul az élet kereke, érezze a törődés fontosságát a szülője felé. A magányos, egyedül hagyott szülők helyzete szomorú. Ha jól nevelte a gyerekét, szerencsés esetben nem marad magára.
Roppant egyszerűségében rejlik a könyv nagyszerűsége. Egy nagy igazságot dolgoz fel, a gyermek
és anya között húzódó misztikus kötelékről mesél, az anyai szeretet végtelenségéről. Igazán szerencsés gyerek lehet, aki ilyen, vagy hasonló anyával "rendelkezik" . Erre az eltéphetetlen kötelékre vigyázzon, őrizze sokáig. Anya tényleg csak egy van. A befogadáshoz remekül illeszkednek a rajzok, színeiben és egyszerűségükben. Szívszorító kis történet.
Robert Munsch ritmikus prózája emberek millióit érintette meg az 1986-os megjelenése óta, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy már 15 millió példányban kelt el világszerte. A titok a történet megható egyszerűségében rejlik: az anyai szeretetet és az élet körforgását sikerült megragadnia.
Magyarországon Szabó T. Anna zseniális fordításában és Megyeri Annamária szívmelengető képeivel jelenik meg. Robert Munsch nemzetközileg elismert gyerekkönyv-író, több mint húsz könyv fűződik a nevéhez.
Manó Könyvek, 2016
32 oldal · ISBN: 9789634032212 · Fordította: Szabó T. Anna · Illusztrálta: Megyeri Annamária
2016. június 12., vasárnap
Édentől keletre
John Steinbeck: Édentől keletre
"Nincs a jótékonyságnak még egy olyan erős ugródeszkája, mint a rossz lelkiismeret."
Nem gondolom, hogy nagyot tévednék, ha ez John Steinbeck egyik legnagyobb, de mindenképpen legismertebb regénye. Több kiadásban is elérhető. Az Édentől keletre egy családtörténet, ami filmre is került 1955-ben Elia Kazan filmrendező által. Ott is siker és klasszikus belőle, főszerepben a korai és tragikus halála miatt legendává lett James Dean-nel.
A cselekmény két család többgenerációs történetét tárja elénk, afféle modern Káin és Ábel történet a jó és a gonosz örök párharcáról. Adam Trask hatalmas vagyont hagy fiaira. Charles és Adam azonban nem férnek meg egymással, ezért Adam lesz az, aki Nyugatra költözik csodaszép, ám ördögien gonosz Cathy-vel. A feleség hangsúlyos szereplő lesz a történetben a későbbiekben is.
A férje a tenyerén hordozza, kedveskedik neki, édenkertet akar építeni számára
az életükből. Cathy azonban érthetetlen módon nem viszonozza férje érzéseit, sőt: miután megszüli ikerfiait, hamarosan ott hagyja faképnél a férjet és gyerekeket.
A miértre az olvasóra van bízva a válasz a későbbiek során lesz nem kis meglepetés. Hiszen egy bordélyba áll be, majd miután behízelgi magát a tulajdonosnál és hosszú évek alatt jó barátja lesz.... meggyilkolja, és Ő lesz a főnöknő. Cathy gonoszsága nagyon erősen jelenik meg. Anyai érzései nincsenek, rosszerkölcsű nő. Gonoszsága más módon is megmutatkozik a regényben. A jó és a rossz harca mondhatni folyamatosan jelen van a szereplők életében. Remek karakterek jellemzik végig a 700 oldalas regényt. Nagybetűs REGÉNY, élmény olvasni, bár a kritikusok szerint nem ez a legnagyobb alkotása Steinbecknek.
"A Vadnyugatra egyszerre érkezett meg az egyház és a bordélyház."
A regény az író életéből is merítve tartalmaz életrajzi elemeket. Adam a férj évekig tartó magányba süllyed, fiaival sem igazán törődik.
Itt lép a képbe a szomszéd barát, Samuel Hamilton, akit az író saját nagyapjáról mintázott. Ő rázza fel, állítja némileg talpra Adamet.
A mellékszereplők is remekül kidolgozott jellemek. Egyik kedvencem a kínai inas volt
a regényben. Az anya alakja is elgondolkodtató,
és drámai. A fiúk közül természetesen a fekete bárányként kezelt Cal alakja erősebb és kedvelhetőbb.
A regény másik családtörténete éppen Samuel családjáé lesz. Hiszen Adam két fia Caleb és Aron sorsa összefonódik Samuelék sorsával. a Káin és Ábel vonal itt jön elő ismételten a két fiú sorsában. A két fiú mint a tűz és a víz, jellemben nem hasonlítanak egymásra.
Aron a szigorú, katolikus erkölcsű apja kedvence: idealista, álmodozó, gyenge, sorsa magában hordozza a katasztrófát. Ő sínylette meg leginkább az anya hiányát. Caleb látszatra gonosz, mert úgy érzi őt rossznak tartja a világ. ő a család fekete báránya. Mindent megtesz, hogy elnyerje apja figyelmét, szeretetét, elismerését. Kevéske sikerrel.
A történelmi háttér is árnyaltan megjelenik a regényben, hiszen az amerikai polgárháborútól az első világháborúig tart a történet. A századeleji Amerika színes és ellentmondásos freskója ez a történet.
A gyakran komor, szomorú eseménysor végkicsengése mégis optimista. Az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, ha bízik önmagában. Legyőzheti a külvilágot, vagy saját lelke sötét démonait. Az író is ezt a művét tartotta élete fő művének. Nyelvezete egyszerű, mégis kifejező. Jellemzője a realizmus. A monumentális Steinbeck-regény végső szakaszára összpontosít a film, csupán a regény töredéke került filmszalagra.
John Ernst Steinbeck (Salinas Valey, Kalifornia, 1902. február 27. – New York, New York 1968. december 20.) amerikai regény-, novella- és színdarabíró. Összesen huszonöt könyvet írt: tizenhat regényt, két novelláskötetet, és különböző prózai műveket. Fontos művei még: Érik a gyümölcs, (1939) című regénye, valamint az (Egerek és emberek, 1937) színdarabváltozata Pulitzer-díjat nyertek. 1962-ben irodalmi Nobel-díjban részesült.
A díjat a realisztikus és nagy képzelőerejű írásaiért, melyek szimpatizáló humorral és éles társadalmi meglátással párosulnak.” Steinbeck nem érezte jogosnak a megtiszteltetést. A díj átvevésénél ezt mondta:
"… Az író arra van hivatva, hogy előremozdítsa az emberi szív és szellem nagyszerűségét, hogy képes legyen nagylelkűséget találni a vereségben, hogy megtalálja a bátorságot, az együttérzést, és a szeretetet. A gyengeség és a kétségbeesés véget nem érő harcában ezek a tulajdonságok a reménynek és a nehézségek leküzdésének fényes zászlajai. Az az író, aki nem hisz abban hogy az ember tökéletesíthető, nem szentelheti magát az írói hivatásnak, nem igényelhet magának helyet az irodalomban."
John Steinbeck 1968. december 20-án halt meg szívinfarktusban, New Yorkban.
"Egy embert csak akkor érthetsz meg, ha bele tudod képzelni magadat az érzelmeibe."
Eredeti mű: John Steinbeck: East of Eden
Eredeti megjelenés éve: 1952
A film az alábbi díjakat nyerte el: Cannes-i fesztivál (1955) - Legjobb film: Elia KazanGolden Globe-díj (1956) - Legjobb film - drámai kategória Oscar-díj (1956) - Legjobb női mellékszereplő: Jo Van Flee (Cathy alakítója).
Édentől Keletre (East of Eden) -- amerikai filmdráma, 1955. Rendezte: Elia Kazan. Forgatókönyv: John Steinbeck regényéből -- Elia Kazan, Paul Osborn. Kép: Ted D. McCord. Vágó: Owen Marks. Jelmez: Anna Hill Johnstone. Díszlet: James Basevi, Malcolm C. Bert. Zene: Leonard Rosenman. Szereplők: James Dean (Cal Trask), Raymond Massey (Adam Trask), Julie Harris (Abra), Richard Davalos (Aron Trask), Jo Van Fleet (Kate). Producer: Elia Kazan. Színes, 110 perc.
"Nincs a jótékonyságnak még egy olyan erős ugródeszkája, mint a rossz lelkiismeret."
Nem gondolom, hogy nagyot tévednék, ha ez John Steinbeck egyik legnagyobb, de mindenképpen legismertebb regénye. Több kiadásban is elérhető. Az Édentől keletre egy családtörténet, ami filmre is került 1955-ben Elia Kazan filmrendező által. Ott is siker és klasszikus belőle, főszerepben a korai és tragikus halála miatt legendává lett James Dean-nel.
A cselekmény két család többgenerációs történetét tárja elénk, afféle modern Káin és Ábel történet a jó és a gonosz örök párharcáról. Adam Trask hatalmas vagyont hagy fiaira. Charles és Adam azonban nem férnek meg egymással, ezért Adam lesz az, aki Nyugatra költözik csodaszép, ám ördögien gonosz Cathy-vel. A feleség hangsúlyos szereplő lesz a történetben a későbbiekben is.
A férje a tenyerén hordozza, kedveskedik neki, édenkertet akar építeni számára
az életükből. Cathy azonban érthetetlen módon nem viszonozza férje érzéseit, sőt: miután megszüli ikerfiait, hamarosan ott hagyja faképnél a férjet és gyerekeket.
A miértre az olvasóra van bízva a válasz a későbbiek során lesz nem kis meglepetés. Hiszen egy bordélyba áll be, majd miután behízelgi magát a tulajdonosnál és hosszú évek alatt jó barátja lesz.... meggyilkolja, és Ő lesz a főnöknő. Cathy gonoszsága nagyon erősen jelenik meg. Anyai érzései nincsenek, rosszerkölcsű nő. Gonoszsága más módon is megmutatkozik a regényben. A jó és a rossz harca mondhatni folyamatosan jelen van a szereplők életében. Remek karakterek jellemzik végig a 700 oldalas regényt. Nagybetűs REGÉNY, élmény olvasni, bár a kritikusok szerint nem ez a legnagyobb alkotása Steinbecknek.
"A Vadnyugatra egyszerre érkezett meg az egyház és a bordélyház."
A regény az író életéből is merítve tartalmaz életrajzi elemeket. Adam a férj évekig tartó magányba süllyed, fiaival sem igazán törődik.
Itt lép a képbe a szomszéd barát, Samuel Hamilton, akit az író saját nagyapjáról mintázott. Ő rázza fel, állítja némileg talpra Adamet.
A mellékszereplők is remekül kidolgozott jellemek. Egyik kedvencem a kínai inas volt
a regényben. Az anya alakja is elgondolkodtató,
és drámai. A fiúk közül természetesen a fekete bárányként kezelt Cal alakja erősebb és kedvelhetőbb.
A regény másik családtörténete éppen Samuel családjáé lesz. Hiszen Adam két fia Caleb és Aron sorsa összefonódik Samuelék sorsával. a Káin és Ábel vonal itt jön elő ismételten a két fiú sorsában. A két fiú mint a tűz és a víz, jellemben nem hasonlítanak egymásra.
Aron a szigorú, katolikus erkölcsű apja kedvence: idealista, álmodozó, gyenge, sorsa magában hordozza a katasztrófát. Ő sínylette meg leginkább az anya hiányát. Caleb látszatra gonosz, mert úgy érzi őt rossznak tartja a világ. ő a család fekete báránya. Mindent megtesz, hogy elnyerje apja figyelmét, szeretetét, elismerését. Kevéske sikerrel.
A történelmi háttér is árnyaltan megjelenik a regényben, hiszen az amerikai polgárháborútól az első világháborúig tart a történet. A századeleji Amerika színes és ellentmondásos freskója ez a történet.
A gyakran komor, szomorú eseménysor végkicsengése mégis optimista. Az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, ha bízik önmagában. Legyőzheti a külvilágot, vagy saját lelke sötét démonait. Az író is ezt a művét tartotta élete fő művének. Nyelvezete egyszerű, mégis kifejező. Jellemzője a realizmus. A monumentális Steinbeck-regény végső szakaszára összpontosít a film, csupán a regény töredéke került filmszalagra.
John Ernst Steinbeck (Salinas Valey, Kalifornia, 1902. február 27. – New York, New York 1968. december 20.) amerikai regény-, novella- és színdarabíró. Összesen huszonöt könyvet írt: tizenhat regényt, két novelláskötetet, és különböző prózai műveket. Fontos művei még: Érik a gyümölcs, (1939) című regénye, valamint az (Egerek és emberek, 1937) színdarabváltozata Pulitzer-díjat nyertek. 1962-ben irodalmi Nobel-díjban részesült.
A díjat a realisztikus és nagy képzelőerejű írásaiért, melyek szimpatizáló humorral és éles társadalmi meglátással párosulnak.” Steinbeck nem érezte jogosnak a megtiszteltetést. A díj átvevésénél ezt mondta:
"… Az író arra van hivatva, hogy előremozdítsa az emberi szív és szellem nagyszerűségét, hogy képes legyen nagylelkűséget találni a vereségben, hogy megtalálja a bátorságot, az együttérzést, és a szeretetet. A gyengeség és a kétségbeesés véget nem érő harcában ezek a tulajdonságok a reménynek és a nehézségek leküzdésének fényes zászlajai. Az az író, aki nem hisz abban hogy az ember tökéletesíthető, nem szentelheti magát az írói hivatásnak, nem igényelhet magának helyet az irodalomban."
John Steinbeck 1968. december 20-án halt meg szívinfarktusban, New Yorkban.
"Egy embert csak akkor érthetsz meg, ha bele tudod képzelni magadat az érzelmeibe."
Eredeti mű: John Steinbeck: East of Eden
Eredeti megjelenés éve: 1952
A film az alábbi díjakat nyerte el: Cannes-i fesztivál (1955) - Legjobb film: Elia KazanGolden Globe-díj (1956) - Legjobb film - drámai kategória Oscar-díj (1956) - Legjobb női mellékszereplő: Jo Van Flee (Cathy alakítója).
Édentől Keletre (East of Eden) -- amerikai filmdráma, 1955. Rendezte: Elia Kazan. Forgatókönyv: John Steinbeck regényéből -- Elia Kazan, Paul Osborn. Kép: Ted D. McCord. Vágó: Owen Marks. Jelmez: Anna Hill Johnstone. Díszlet: James Basevi, Malcolm C. Bert. Zene: Leonard Rosenman. Szereplők: James Dean (Cal Trask), Raymond Massey (Adam Trask), Julie Harris (Abra), Richard Davalos (Aron Trask), Jo Van Fleet (Kate). Producer: Elia Kazan. Színes, 110 perc.
2016. június 10., péntek
Ország, város, fiú, lány
Háy János: Ország, város, fiú, lány
Útravaló
"A szocializmus olyan volt, hogy minden országban mást volt szabad csinálni, Magyarországon enni volt szabad."
( Ország, város, fiú, lány)
Mindig öröm, igazi élmény egy új Háy János kötet megjelenése. Az áprilisi könyvfesztiválra megjelent idei újdonság egy színes úti élménybeszámoló. Ezen valós utazások egy része az egyetemista évek alatt, majd 2004 és 2015 között történtek, saját élmények adják az alapot.
Sajátos a szemszög is, amit látott, és amiről mesél nekünk. Olyan egyéni észrevételek, meglátások, tapasztalatok gyűjteménye, ami különleges módon kalauzol el, mutat meg az olvasónak olyan nézőpontokat, amiért már érdemes olvasni ezeket az élménybeszámolókat. Nem a szokásos turistakalauz ez a kötet, nem a híres és ismert városokról, épületekről árul el már unalomig ismert információkat, hanem ezek mögé pillantva ad egy egészen sajátos képet. Rólunk, emberekről, utazókról. Akár a fényképező japán turistákról a Mona Lisa előtt, vagy a párizsiakról. Az egyik leghumorosabb történet ez az írás volt számomra a Tíz deka párizsi. Lerántja a leplet a franciákról
és leszámol a mítosszal is.
Háy János szeret utazni. Már ifjú bölcsészként hátizsákkal bejárta Lengyelországot, a "lengyel-magyar jó barát", mint tudjuk, ott a szocializmus is másabb volt tapasztalatai szerint. Szabadabbak voltak, nyíltabban mertek ellent mondani. Erős és jó írás az indító Szabadság teste. Miért is volt fontos fiatalon, hátizsákkal, autóstoppal, vonattal bejárni és ismerkedni Lengyelországgal. Majd később, már egzisztenciát teremtve, gyerekkel visszatérni oda jó húsz évvel később. Humorba ágyazott életképek, meglátások ezek.
A nagymamája az utazást hülyeségnek tartotta. Az az igazság,
én magam is szívesen utazom, ismerek és fedezek fel idegen országokat, városokat. Mégis valahogy ezen útiesszék olvasása után, mintha a nagyinak lenne igaza...
Szerencsére nem csupán a szerzővel megesett kalandok szórakoztató leírásait olvashatjuk, hanem egyben elgondolkodtató, néha megrendítő kirándulást tehetünk saját belső tájainkon. Az egyik -talán a legjobban gondolkodásra serkentő - írás különösen erős és adja magát. Már ez az egy miatt érdemes kézbe venni, elolvasni ezt a könyvet. A többi finom ráadás. Ez az írás az Adjátok vissza, de mit? címet viseli.
A bogyósgyümölcskertész fia nagy utat járt be, ezeken lehetünk útitársai. Az európai kutúra végig ott van az írásokban, még ha eleinte ezek keserű, pesszimista történetek is. különösen a volt baráti országokban történt kirándulásokra igaz ez. Mitől, miért
és miben mások az emberek gondolkodásban is keleten, mint nyugaton? Mitől érezzük zöldebbnek a szomszéd kertjét? Mitől van bennünk ez a nagy itt minden rossz érzés? A könyv első felében elég pesszimista a kép. A másik kedvencem ide tartozik: Orosz tél, magyar nyár, prágai tavasz. Az emlékmorzsákból megtudhatjuk azt is, miért tartoztatták le Háy Jánost Lengyelországban? Mit jelent magyarnak lenni idegen országokban. Mert magyarok mindenütt vannak a világban, találkozhatunk velük.
Később már humorral meghintett önirónikus emlékek kerülnek elő. Érdekes képeket láthatunk Háy szemével Indiáról, New Yorkról vagy Nápoly és London is úti cél volt. A német vendégmunkásokról írt történet is nagyon sommás lett. A jó módra való törekvés néha légüres teret eredményez. Elszakadni az otthontól, hagyományoktól szívet tépő tud lenni. Feladni önmagunkat a jobb élet reményében, elszakadni a családtól, barátoktól egy új élet alapjait lerakni mindig nehéz.
Utazni pedig jó, utazni érdemes. Kalandozzunk a fotelban ülve, olvasgatva, Háy János jó idegenvezető lesz ezen a kissé nosztalgikus utazáson. Azt is megmutatja, amit az útikönyvek nem tudnak. Mégis, volt egy olyan érzésem, hogy "kell egy új kötet idén is", illetve talán nem készült el az új regény. Így a fiókból előszedett, összegereblyézett írásokat rendezték egy kötetbe.
Kissé csalódott vagyok, de bízom abban, hogy egy valóban új, eredeti, hamisítatlan Háy-regény van készülőben. Amire érdemes türelemmel várni.
4/5
a könyv fülszövege:
Gyere velem, nézd meg, hogy merre járok, légy a kísérőm, állj mellém, s nézd azt, amit én látok. Amerika, London, Párizs, mondd, hogy nem vagyok normális, hisz te nem azt látod. Mondd azt, hogy nem, India nem olyan, Prága nem olyan, Nápoly és Moszkva nem olyan, azok az emberek, akik előttem vannak, nem olyanok, vagy egy kicsit mégis olyanok. Tényleg, most veszed észre, hogy olyanok. Magadat fedezed fel bennük. Vitatkozol velem és vitában állsz magaddal. Utazol velem és gondolkodsz, ahogy én is utazom és gondolkodom, hogy hol is vagyunk mi, és kik vagyunk mi, és kik azok, akik mások? Gyere velem, hozd magaddal az élményeidet, az emlékeidet, legyen ez egy közös út. Tedd a szemed a szemem mellé, a lábad a lábam mellé, legyél velem fáradt, és legyél velem együtt kíváncsi, hogy nézd, ez itt a világ. Örülj velem elmenni, és örülj visszajönni, dobd be ezt a könyvet a táskádba vagy az életedbe, tartsd magadnál, és ő sem hagy magadra.
Európa, Budapest, 2016
308 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634053811
Útravaló
"A szocializmus olyan volt, hogy minden országban mást volt szabad csinálni, Magyarországon enni volt szabad."
( Ország, város, fiú, lány)
Mindig öröm, igazi élmény egy új Háy János kötet megjelenése. Az áprilisi könyvfesztiválra megjelent idei újdonság egy színes úti élménybeszámoló. Ezen valós utazások egy része az egyetemista évek alatt, majd 2004 és 2015 között történtek, saját élmények adják az alapot.
Sajátos a szemszög is, amit látott, és amiről mesél nekünk. Olyan egyéni észrevételek, meglátások, tapasztalatok gyűjteménye, ami különleges módon kalauzol el, mutat meg az olvasónak olyan nézőpontokat, amiért már érdemes olvasni ezeket az élménybeszámolókat. Nem a szokásos turistakalauz ez a kötet, nem a híres és ismert városokról, épületekről árul el már unalomig ismert információkat, hanem ezek mögé pillantva ad egy egészen sajátos képet. Rólunk, emberekről, utazókról. Akár a fényképező japán turistákról a Mona Lisa előtt, vagy a párizsiakról. Az egyik leghumorosabb történet ez az írás volt számomra a Tíz deka párizsi. Lerántja a leplet a franciákról
és leszámol a mítosszal is.
Háy János szeret utazni. Már ifjú bölcsészként hátizsákkal bejárta Lengyelországot, a "lengyel-magyar jó barát", mint tudjuk, ott a szocializmus is másabb volt tapasztalatai szerint. Szabadabbak voltak, nyíltabban mertek ellent mondani. Erős és jó írás az indító Szabadság teste. Miért is volt fontos fiatalon, hátizsákkal, autóstoppal, vonattal bejárni és ismerkedni Lengyelországgal. Majd később, már egzisztenciát teremtve, gyerekkel visszatérni oda jó húsz évvel később. Humorba ágyazott életképek, meglátások ezek.
A nagymamája az utazást hülyeségnek tartotta. Az az igazság,
én magam is szívesen utazom, ismerek és fedezek fel idegen országokat, városokat. Mégis valahogy ezen útiesszék olvasása után, mintha a nagyinak lenne igaza...
Szerencsére nem csupán a szerzővel megesett kalandok szórakoztató leírásait olvashatjuk, hanem egyben elgondolkodtató, néha megrendítő kirándulást tehetünk saját belső tájainkon. Az egyik -talán a legjobban gondolkodásra serkentő - írás különösen erős és adja magát. Már ez az egy miatt érdemes kézbe venni, elolvasni ezt a könyvet. A többi finom ráadás. Ez az írás az Adjátok vissza, de mit? címet viseli.
A bogyósgyümölcskertész fia nagy utat járt be, ezeken lehetünk útitársai. Az európai kutúra végig ott van az írásokban, még ha eleinte ezek keserű, pesszimista történetek is. különösen a volt baráti országokban történt kirándulásokra igaz ez. Mitől, miért
és miben mások az emberek gondolkodásban is keleten, mint nyugaton? Mitől érezzük zöldebbnek a szomszéd kertjét? Mitől van bennünk ez a nagy itt minden rossz érzés? A könyv első felében elég pesszimista a kép. A másik kedvencem ide tartozik: Orosz tél, magyar nyár, prágai tavasz. Az emlékmorzsákból megtudhatjuk azt is, miért tartoztatták le Háy Jánost Lengyelországban? Mit jelent magyarnak lenni idegen országokban. Mert magyarok mindenütt vannak a világban, találkozhatunk velük.
Később már humorral meghintett önirónikus emlékek kerülnek elő. Érdekes képeket láthatunk Háy szemével Indiáról, New Yorkról vagy Nápoly és London is úti cél volt. A német vendégmunkásokról írt történet is nagyon sommás lett. A jó módra való törekvés néha légüres teret eredményez. Elszakadni az otthontól, hagyományoktól szívet tépő tud lenni. Feladni önmagunkat a jobb élet reményében, elszakadni a családtól, barátoktól egy új élet alapjait lerakni mindig nehéz.
Utazni pedig jó, utazni érdemes. Kalandozzunk a fotelban ülve, olvasgatva, Háy János jó idegenvezető lesz ezen a kissé nosztalgikus utazáson. Azt is megmutatja, amit az útikönyvek nem tudnak. Mégis, volt egy olyan érzésem, hogy "kell egy új kötet idén is", illetve talán nem készült el az új regény. Így a fiókból előszedett, összegereblyézett írásokat rendezték egy kötetbe.
Kissé csalódott vagyok, de bízom abban, hogy egy valóban új, eredeti, hamisítatlan Háy-regény van készülőben. Amire érdemes türelemmel várni.
4/5
a könyv fülszövege:
Gyere velem, nézd meg, hogy merre járok, légy a kísérőm, állj mellém, s nézd azt, amit én látok. Amerika, London, Párizs, mondd, hogy nem vagyok normális, hisz te nem azt látod. Mondd azt, hogy nem, India nem olyan, Prága nem olyan, Nápoly és Moszkva nem olyan, azok az emberek, akik előttem vannak, nem olyanok, vagy egy kicsit mégis olyanok. Tényleg, most veszed észre, hogy olyanok. Magadat fedezed fel bennük. Vitatkozol velem és vitában állsz magaddal. Utazol velem és gondolkodsz, ahogy én is utazom és gondolkodom, hogy hol is vagyunk mi, és kik vagyunk mi, és kik azok, akik mások? Gyere velem, hozd magaddal az élményeidet, az emlékeidet, legyen ez egy közös út. Tedd a szemed a szemem mellé, a lábad a lábam mellé, legyél velem fáradt, és legyél velem együtt kíváncsi, hogy nézd, ez itt a világ. Örülj velem elmenni, és örülj visszajönni, dobd be ezt a könyvet a táskádba vagy az életedbe, tartsd magadnál, és ő sem hagy magadra.
Európa, Budapest, 2016
308 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634053811
2016. június 7., kedd
Aludj csak, kicsim!
Carin Gerhardsen: Aludj csak, kicsim!
(Hammarby 3.)
"A bűn egy súlyos lánc, ami folyton az ember mögött csörög. A test része. Végül már észre sem vesszük."
A világszerte méltán népszerű skandináv krimik egyik legkedveltebb és legnépszerűbb új sorozata a Stockholmban játszódó Hammarby-sorozat 2008-ban indult. Nálunk 2013-tól kezdve jelenik meg az Athenaeum Kiadó gondozásában.
Kis visszatekintő összefoglaló az előző két részről: A sorozat nyitó darabja az egykori óvodáról
kapta a Mézeskalács-ház nevet, a gyerekkorban történtek utóhatásai érnek be, amit nem tudott kiheverni feldolgozni az egykori kisgyerek. Sok esetben az igazság nagyon mélyre temetődik. A feszült történetben a régi titkok, sérelmek adják a hátteret, talán kissé döcögősen. Azok, amiknek nem lett volna szabad megtörténnie egy óvodában. Pedig sajnos ezzel nagyon is maivá válik a történet, hiszen az agresszió már a kicsiknél megjelenik. Érdekes, mély érzésű a történet gyerekekről, akik nagyon is tudnak gonoszok lenni egymással. Az régmúlt elfojtott sérelmei és a felnőtt élet sikertelenségei veszélyes kombinációt eredményeznek.
A nyitó krimi megosztóra sikerült, sokak szerint ez egy széteső történet, a nyomozónővel történt tragikus eset felesleges. Nem az,
csak az igazi hangsúlyt a következő részben fog kapni. Petra szimpatikus, rátermett rendőrnő. Életét beárnyékolja egy erőszakos tett, a rendőr is lehet áldozat. Kollégája pedig végre boldog, nagycsaládos ember, üde színfolt. Lélektani ábrázolásban remekelt Gerhardsen és ezt vitte végig a többi résznél is. Nem mesélem, olvassátok el, érdemes. Főleg így, hogy akár egyszerre is olvasható már a három rész.
A Mama, papa, gyerekek cím is sejteti komoly a mondanivaló, tragikusan drámai
a történet. Mondanám az írónő belejött, sokat fejlődött, erőteljesebb, lendületesebb
a történet. Hátborzongató, letehetetlen. A nyomozók családi élete kisebb teret kap, ahogyan az első rész kotnyelesen okoskodó nyomozófelesége itt már nem jut szóhoz. Remek jellemábrázolások, pergő ritmusban egy hihető és szívszorító történet. A felmerülő családon belüli erőszak komoly és égető problémákat vet fel.
Alkoholista anyák, erőszakos apák és magukra hagyott, elhanyagolt tinédzserek világa ez. Súlyos, több évtizedes titkok lappanganak ezúttal is a sorok közt. Mi
zajlik odahaza a gyerekszobákban, milyen rettenetes titkokat rejtenek a falak, elgondolkodtatóak. Gyomorszorító érzések, a tehetetlenség lesz úrrá az olvasón, ahogyan a történet másik kis hőséért izgulhat. Hanna három éves és egyedül van otthon... A borító zseniálisan kifejező. Egyértelműen kedvenc!
A legfrissebb, harmadik rész Aludj csak, kicsim! címet kapta. Erőteljesen brutálisan nyit.
Egy kegyetlen gyilkosság szemtanúja lehet az olvasó. Nagyon erős kezdés, igazán ritka az ilyen.
Két nekiülésre elolvastam, hiszen a történet viszi az olvasót. Szereplőink hozzák a szokott formájukat, bár a Petra-vonal kissé háttérbe kerül. Azt már az előző résznél is lehetett sejteni, az erőszaktevő a nyomozónő közelében van, jól ismeri őt és nem véletlen lett Petra az áldozat. Szervezett, kitervelt támadás volt ellene. Az eredmény továbbra is elképesztő, a lejáratása, megalázása nem ért véget. Igen érdekes lesz ez a szál. Egy idő után lélegzet-visszafojtva olvastam a történéseket.
Conny Sjöbergnek nincs egyszerű dolga a brutális tettes kézre kerítésével. Pszicho-krimibe hajló elemek adják a történet főbb hátterét. A Fülöp-szigetekről bevándorolt, feketén takarításból élő
nő az áldozat két kisgyermekével. Nyom semmi, és a nyomozócsapat egyik tagja is eltűnik minden nyom nélkül. Einar Erikson nyomozóról napok óta senki nem tud semmit. Nem csak azt nem, hogy jelenleg hol lehet, de kiderül: nem ismerik kollégájukat a nyomozók sem. Nem tudnak róla semmit, nem beszélt életérő, látszólag minden rendben van körülötte.
A megfejtés a múltban keresendő. Harminc év távlatából azonban jóvá, semmissé tenni sajnos már semmit nem lehet. Einar egy életen át cipeli, viseli méltósággal élete keresztjét. Ezt azonban csak a legvégére tudjuk meg, mi is volt, ami a mai bűnügyig vezet. A nyomozás zseniális, feszült izgalma sok régi sérelmet, kérdést vet fel. Maga a nyomozó is családja sötét titkaiba botlik. Fontos helyszín lesz egy elhagyott telek, egy romos fészer. Szembe kell nézni a rosszal, bár mennyire fájó is. Nem lehet, nem érdemes cipelni és elrontani ezzel mások életét.
Az elhallgatás és a félelem nem old meg semmit. A múlt tragédiái, a soha nem múló sérelmek adják
a megoldást. Ami sokkoló és drámai lesz. Maga az elkövető is áldozat valahol. Miért cipeli a múlt bűnét egy életen át valaki? Vagy miért nem tud túllépni, elengedni sérelmeket? Ami a jelen életét is elrontja. Kisiklott és deformált lelkű felnőttek világa ez. A bosszú nem old meg semmit. Talán még az elkövető is meglepődik amikor minden, de minden kiderül.
Miközben együtt nyomozunk Sjöberg felügyelővel, rakosgatjuk a mozaikokat igazi lelki trauma
az olvasónak is. A motivációk világosak, azonban a megoldás nagyon komor és fájó. Erős történet, komoly lelki drámákat ábrázol Carin Gerhardsen. Az Aludj csak, kicsim az utóbbi időszak egyik legjobb skandináv krimije. A másik, hasonlóan sötét és magával ragadó történet szintén az Athenaeum Kiadó újdonsága. Samuel Björk: A bagoly röpte. Két kivételesen jó történet a skandináv krimik szerelmeseinek. A borító ezúttal is csodásan illik a történethez.
Nagyon várom a folytatásokat, hiszen már a nyolcadik résznél jár a Hammarby -sorozat, amit több mint húsz nyelvre lefordították.
Carin Gerhardsen matematikusból lett a svéd krimi új felfedezettje. 1962. december 6-án született Katrineholmban. Jelenleg Stockholmban él férjével és gyermekeivel.
Athenaeum, Budapest, 2016
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632931616. Fordította: Markwarth Zsófia
(Hammarby 3.)
"A bűn egy súlyos lánc, ami folyton az ember mögött csörög. A test része. Végül már észre sem vesszük."
A világszerte méltán népszerű skandináv krimik egyik legkedveltebb és legnépszerűbb új sorozata a Stockholmban játszódó Hammarby-sorozat 2008-ban indult. Nálunk 2013-tól kezdve jelenik meg az Athenaeum Kiadó gondozásában.
Kis visszatekintő összefoglaló az előző két részről: A sorozat nyitó darabja az egykori óvodáról
kapta a Mézeskalács-ház nevet, a gyerekkorban történtek utóhatásai érnek be, amit nem tudott kiheverni feldolgozni az egykori kisgyerek. Sok esetben az igazság nagyon mélyre temetődik. A feszült történetben a régi titkok, sérelmek adják a hátteret, talán kissé döcögősen. Azok, amiknek nem lett volna szabad megtörténnie egy óvodában. Pedig sajnos ezzel nagyon is maivá válik a történet, hiszen az agresszió már a kicsiknél megjelenik. Érdekes, mély érzésű a történet gyerekekről, akik nagyon is tudnak gonoszok lenni egymással. Az régmúlt elfojtott sérelmei és a felnőtt élet sikertelenségei veszélyes kombinációt eredményeznek.
A nyitó krimi megosztóra sikerült, sokak szerint ez egy széteső történet, a nyomozónővel történt tragikus eset felesleges. Nem az,
csak az igazi hangsúlyt a következő részben fog kapni. Petra szimpatikus, rátermett rendőrnő. Életét beárnyékolja egy erőszakos tett, a rendőr is lehet áldozat. Kollégája pedig végre boldog, nagycsaládos ember, üde színfolt. Lélektani ábrázolásban remekelt Gerhardsen és ezt vitte végig a többi résznél is. Nem mesélem, olvassátok el, érdemes. Főleg így, hogy akár egyszerre is olvasható már a három rész.
A Mama, papa, gyerekek cím is sejteti komoly a mondanivaló, tragikusan drámai
a történet. Mondanám az írónő belejött, sokat fejlődött, erőteljesebb, lendületesebb
a történet. Hátborzongató, letehetetlen. A nyomozók családi élete kisebb teret kap, ahogyan az első rész kotnyelesen okoskodó nyomozófelesége itt már nem jut szóhoz. Remek jellemábrázolások, pergő ritmusban egy hihető és szívszorító történet. A felmerülő családon belüli erőszak komoly és égető problémákat vet fel.
Alkoholista anyák, erőszakos apák és magukra hagyott, elhanyagolt tinédzserek világa ez. Súlyos, több évtizedes titkok lappanganak ezúttal is a sorok közt. Mi
zajlik odahaza a gyerekszobákban, milyen rettenetes titkokat rejtenek a falak, elgondolkodtatóak. Gyomorszorító érzések, a tehetetlenség lesz úrrá az olvasón, ahogyan a történet másik kis hőséért izgulhat. Hanna három éves és egyedül van otthon... A borító zseniálisan kifejező. Egyértelműen kedvenc!
A legfrissebb, harmadik rész Aludj csak, kicsim! címet kapta. Erőteljesen brutálisan nyit.
Egy kegyetlen gyilkosság szemtanúja lehet az olvasó. Nagyon erős kezdés, igazán ritka az ilyen.
Két nekiülésre elolvastam, hiszen a történet viszi az olvasót. Szereplőink hozzák a szokott formájukat, bár a Petra-vonal kissé háttérbe kerül. Azt már az előző résznél is lehetett sejteni, az erőszaktevő a nyomozónő közelében van, jól ismeri őt és nem véletlen lett Petra az áldozat. Szervezett, kitervelt támadás volt ellene. Az eredmény továbbra is elképesztő, a lejáratása, megalázása nem ért véget. Igen érdekes lesz ez a szál. Egy idő után lélegzet-visszafojtva olvastam a történéseket.
Conny Sjöbergnek nincs egyszerű dolga a brutális tettes kézre kerítésével. Pszicho-krimibe hajló elemek adják a történet főbb hátterét. A Fülöp-szigetekről bevándorolt, feketén takarításból élő
nő az áldozat két kisgyermekével. Nyom semmi, és a nyomozócsapat egyik tagja is eltűnik minden nyom nélkül. Einar Erikson nyomozóról napok óta senki nem tud semmit. Nem csak azt nem, hogy jelenleg hol lehet, de kiderül: nem ismerik kollégájukat a nyomozók sem. Nem tudnak róla semmit, nem beszélt életérő, látszólag minden rendben van körülötte.
A megfejtés a múltban keresendő. Harminc év távlatából azonban jóvá, semmissé tenni sajnos már semmit nem lehet. Einar egy életen át cipeli, viseli méltósággal élete keresztjét. Ezt azonban csak a legvégére tudjuk meg, mi is volt, ami a mai bűnügyig vezet. A nyomozás zseniális, feszült izgalma sok régi sérelmet, kérdést vet fel. Maga a nyomozó is családja sötét titkaiba botlik. Fontos helyszín lesz egy elhagyott telek, egy romos fészer. Szembe kell nézni a rosszal, bár mennyire fájó is. Nem lehet, nem érdemes cipelni és elrontani ezzel mások életét.
Az elhallgatás és a félelem nem old meg semmit. A múlt tragédiái, a soha nem múló sérelmek adják
a megoldást. Ami sokkoló és drámai lesz. Maga az elkövető is áldozat valahol. Miért cipeli a múlt bűnét egy életen át valaki? Vagy miért nem tud túllépni, elengedni sérelmeket? Ami a jelen életét is elrontja. Kisiklott és deformált lelkű felnőttek világa ez. A bosszú nem old meg semmit. Talán még az elkövető is meglepődik amikor minden, de minden kiderül.
Miközben együtt nyomozunk Sjöberg felügyelővel, rakosgatjuk a mozaikokat igazi lelki trauma
az olvasónak is. A motivációk világosak, azonban a megoldás nagyon komor és fájó. Erős történet, komoly lelki drámákat ábrázol Carin Gerhardsen. Az Aludj csak, kicsim az utóbbi időszak egyik legjobb skandináv krimije. A másik, hasonlóan sötét és magával ragadó történet szintén az Athenaeum Kiadó újdonsága. Samuel Björk: A bagoly röpte. Két kivételesen jó történet a skandináv krimik szerelmeseinek. A borító ezúttal is csodásan illik a történethez.
Nagyon várom a folytatásokat, hiszen már a nyolcadik résznél jár a Hammarby -sorozat, amit több mint húsz nyelvre lefordították.
Carin Gerhardsen matematikusból lett a svéd krimi új felfedezettje. 1962. december 6-án született Katrineholmban. Jelenleg Stockholmban él férjével és gyermekeivel.
1962-ben született és nőtt fel, ahol az első Katrineholm - See more at: http://translate.googleusercontent.com/translate_c?depth=1&hl=hu&prev=search&rurl=translate.google.hu&sl=en&u=http://mysteryreadersinc.blogspot.hu/2012/06/swedish-crime-queen-carin-gerhardsen.html&usg=ALkJrhiddTM6wT1CO-08A63m5u4Nq1An-g#sthash.uASDy5Hj.dpuf
Athenaeum, Budapest, 2016
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632931616. Fordította: Markwarth Zsófia
2016. június 6., hétfő
Ütött az óra
Jeffrey Archer: Ütött az óra
Clifton-krónika 6.
Nagyon nehéz bármi újat írni erről a remek családregény sorozatról. Azt már az elején leszögezném: hibátlan, minőségi szórakoztatást nyújt a történet olvasása a fordulatok, izgalmak mellett. Csak ajánlani tudom mindenkinek!
A történetről nem mesélnék, nem spoilerezném el, kinek és hogyan ütött az a bizonyos óra. Ütött, az egészen bizonyos! Talán annyit elárulhatok: nem is csak egy szereplőnek.
Kinek mi a jó könyv, mit és miért tart jó történetnek egyéni. Szeretem, ha a történet "él". A szereplők öröme, bánata, fájdalma átélhető. Van min nevetni, megdöbbenni, szörnyülködni. Lehet izgulni a karakterekért, a gonosz legyen sötét, aljas és persze nem hátrány, ha a végére elnyeri a megérdemelt jutalmát. Sok esetben a múlt megváltoztathatatlan eseményei hatnak vissza a jelen történéseire.
Nos, a Clifton-krónika pontosan ilyen sorozat.
Lord Archer remekül mesél, szövi, bonyolítja a szereplői életét. Profin felépített és kidolgozott az események sora. Visz, beszippant, nem engedi az olvasót. A lezáró részek remekül lendítik tovább a történetet. Persze az olvasónak vannak "deja vu" érzései bizonyos részeknél. Ám ezek sem unalmasak, nem töltelék részek. A bírósági tárgyalások és a politikai választások harcai ilyenek. Van annyira profi szerző Archer, hogy mindig tud valami új színt belevinni ezekbe a részekbe is. A politika egyébként is egy mocskos valami. Archer, mint volt képviselő, erről bőven tud dolgokat. Ahogyan a börtönélet, börtönviszonyokról is vannak személyes tapasztalatai.
Hitelesek, a napi élet valós történéseinek megjelenítéseivel még átélhetőbbé teszi az események sorát. Olvasáskor tudom mit fogok kapni, mégsem unom meg, hiszen Jeffrey Archer egyenletesen jó színvonalon ír. Írom, mondom ezt annak tudatában, hogy nem csak a Clifton-krónika részeit olvastam tőle. Kiváló író, nem véletlen került a kedvenc szerzőim közé.
Jeffrey Archer nagyívű története a Clifton-Barrington családról a hatodik részéhez érkezett. Már az 1970-es években járunk, amikor a világpolitikai változások kezdtek felerősödni. Nem csak Angliában, de egész Európában is. Kifejezetten érdekes volt olvasni Mrs. Thatcher megjelenéséről. Az élet változásairól, ami elindult akkoriban. A nyugat és kelet viszonyairól, összefonódásokról, érdekekről. Kémek pedig mindenütt vannak.
Harry Clifton az apa alakja az, ami nem tolakodóan, de az előző és ezt a részt uralja. Az írótársa érdekében folytatott kampánya végül sikerrel zárul, de ennek ára van. Nem is kevés. A Szovjetunió -látszólag- enged. Anatolij Babakov mégsem hagyja el az országot, pedig Stockholmban várják a Nobel-díj átadóra... Addig azonban hosszú és izgalmakban bővelkedő az út. Szívszorítóan szép része a regénynek amikor a toll erősebb lesz a kardnál.
A többi szereplő élete is ad okot izgalmakra, mosolyra. Emma Barrington és a Lady Virginia összecsapás a bíróságon egy kiemelkedő rész ismét. Az eredmény végig egyértelmű, de az igazság rögös úton jár. Sebastian banki előmenetel, a pénzvilág mocskos játszmái is adnak sok alkalmat a feszültségekre. Érdekes belelátni egy bank életébe. A szerelmi élete is hoz fordulatot Sebastian életére. Megismerkedik egy elbűvölően okos indiai lánnyal. Azonban a gazdag családi háttér és a vallási ellentétek, hagyományok a fiataloknak nem adnak esélyt a hosszabb boldogságra.
Szerencsére feltűnik egy újabb Jessica is, akiről már az Erősebb a kardnál részben is írt Archer.
Ő egy igen cserfes, talpraesett lányka Amerikából. Lehet sejteni, tudható, ki is ő. A boldogság végre így megtalálja Sebastiant. Giles politikailag sikeres, de a magánélete döcög. Ez most megváltozni látszik. Ez egy olyan mellékszál, ami nagyon fontossá növi ki magát ebben a történetben.
Nem árulok el többet, olvassátok el! Lesz meglepetés!
A mellékszereplők is kivételesen jól megírtak. Arnold Hardcastle az ügyvéd, Hakim Bishara a jók, míg a gonoszok táborát erősítő Mellors és Sloane alakja is jól megrajzoltak. A bankár lejáratása egy igen érdekes és fontos epizódja a történetnek. Az igazság egy olyan létező eszközzel és személlyel lesz bizonyítva, ami ismét a valósághű történetet igazolja. A cím is itt kap jelentőséget, remek szimbólummal! Archer még poénos is, de nagyon!
A végső lezárás ezúttal is a lebegtetés, de ez egy jól megérdemelt végszó. Biztosan lesz még meglepő fordulata az regényfolyamnak. Archer gondoskodik erről. Kár, hogy a mindent lezáró utolsó részre egy évet kell várniuk a hazai olvasóknak, hiszen még külföldön is csak novemberre ígérik a megjelenését. Izgatott és feszült várakozás lesz!
Olvassátok a Clifton-krónikát, érdemes!
A legújabb kötet (Majd az idő eldönti, Apám bűne, Féltve őrzött titok, Gondold meg, mit kívánsz!, Erősebb a kardnál) szokás szerint lenyűgöző fordulatokkal bizonyítja, hogy a szerző a cselekményszövés nagymestere.
General Press, Budapest, 2016
466 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636438654 · Fordította: Gieler Gyöngyi
Clifton-krónika 6.
Nagyon nehéz bármi újat írni erről a remek családregény sorozatról. Azt már az elején leszögezném: hibátlan, minőségi szórakoztatást nyújt a történet olvasása a fordulatok, izgalmak mellett. Csak ajánlani tudom mindenkinek!
A történetről nem mesélnék, nem spoilerezném el, kinek és hogyan ütött az a bizonyos óra. Ütött, az egészen bizonyos! Talán annyit elárulhatok: nem is csak egy szereplőnek.
Kinek mi a jó könyv, mit és miért tart jó történetnek egyéni. Szeretem, ha a történet "él". A szereplők öröme, bánata, fájdalma átélhető. Van min nevetni, megdöbbenni, szörnyülködni. Lehet izgulni a karakterekért, a gonosz legyen sötét, aljas és persze nem hátrány, ha a végére elnyeri a megérdemelt jutalmát. Sok esetben a múlt megváltoztathatatlan eseményei hatnak vissza a jelen történéseire.
Nos, a Clifton-krónika pontosan ilyen sorozat.
Lord Archer remekül mesél, szövi, bonyolítja a szereplői életét. Profin felépített és kidolgozott az események sora. Visz, beszippant, nem engedi az olvasót. A lezáró részek remekül lendítik tovább a történetet. Persze az olvasónak vannak "deja vu" érzései bizonyos részeknél. Ám ezek sem unalmasak, nem töltelék részek. A bírósági tárgyalások és a politikai választások harcai ilyenek. Van annyira profi szerző Archer, hogy mindig tud valami új színt belevinni ezekbe a részekbe is. A politika egyébként is egy mocskos valami. Archer, mint volt képviselő, erről bőven tud dolgokat. Ahogyan a börtönélet, börtönviszonyokról is vannak személyes tapasztalatai.
Hitelesek, a napi élet valós történéseinek megjelenítéseivel még átélhetőbbé teszi az események sorát. Olvasáskor tudom mit fogok kapni, mégsem unom meg, hiszen Jeffrey Archer egyenletesen jó színvonalon ír. Írom, mondom ezt annak tudatában, hogy nem csak a Clifton-krónika részeit olvastam tőle. Kiváló író, nem véletlen került a kedvenc szerzőim közé.
Jeffrey Archer nagyívű története a Clifton-Barrington családról a hatodik részéhez érkezett. Már az 1970-es években járunk, amikor a világpolitikai változások kezdtek felerősödni. Nem csak Angliában, de egész Európában is. Kifejezetten érdekes volt olvasni Mrs. Thatcher megjelenéséről. Az élet változásairól, ami elindult akkoriban. A nyugat és kelet viszonyairól, összefonódásokról, érdekekről. Kémek pedig mindenütt vannak.
Harry Clifton az apa alakja az, ami nem tolakodóan, de az előző és ezt a részt uralja. Az írótársa érdekében folytatott kampánya végül sikerrel zárul, de ennek ára van. Nem is kevés. A Szovjetunió -látszólag- enged. Anatolij Babakov mégsem hagyja el az országot, pedig Stockholmban várják a Nobel-díj átadóra... Addig azonban hosszú és izgalmakban bővelkedő az út. Szívszorítóan szép része a regénynek amikor a toll erősebb lesz a kardnál.
A többi szereplő élete is ad okot izgalmakra, mosolyra. Emma Barrington és a Lady Virginia összecsapás a bíróságon egy kiemelkedő rész ismét. Az eredmény végig egyértelmű, de az igazság rögös úton jár. Sebastian banki előmenetel, a pénzvilág mocskos játszmái is adnak sok alkalmat a feszültségekre. Érdekes belelátni egy bank életébe. A szerelmi élete is hoz fordulatot Sebastian életére. Megismerkedik egy elbűvölően okos indiai lánnyal. Azonban a gazdag családi háttér és a vallási ellentétek, hagyományok a fiataloknak nem adnak esélyt a hosszabb boldogságra.
Szerencsére feltűnik egy újabb Jessica is, akiről már az Erősebb a kardnál részben is írt Archer.
Ő egy igen cserfes, talpraesett lányka Amerikából. Lehet sejteni, tudható, ki is ő. A boldogság végre így megtalálja Sebastiant. Giles politikailag sikeres, de a magánélete döcög. Ez most megváltozni látszik. Ez egy olyan mellékszál, ami nagyon fontossá növi ki magát ebben a történetben.
Nem árulok el többet, olvassátok el! Lesz meglepetés!
A mellékszereplők is kivételesen jól megírtak. Arnold Hardcastle az ügyvéd, Hakim Bishara a jók, míg a gonoszok táborát erősítő Mellors és Sloane alakja is jól megrajzoltak. A bankár lejáratása egy igen érdekes és fontos epizódja a történetnek. Az igazság egy olyan létező eszközzel és személlyel lesz bizonyítva, ami ismét a valósághű történetet igazolja. A cím is itt kap jelentőséget, remek szimbólummal! Archer még poénos is, de nagyon!
A végső lezárás ezúttal is a lebegtetés, de ez egy jól megérdemelt végszó. Biztosan lesz még meglepő fordulata az regényfolyamnak. Archer gondoskodik erről. Kár, hogy a mindent lezáró utolsó részre egy évet kell várniuk a hazai olvasóknak, hiszen még külföldön is csak novemberre ígérik a megjelenését. Izgatott és feszült várakozás lesz!
Olvassátok a Clifton-krónikát, érdemes!
A legújabb kötet (Majd az idő eldönti, Apám bűne, Féltve őrzött titok, Gondold meg, mit kívánsz!, Erősebb a kardnál) szokás szerint lenyűgöző fordulatokkal bizonyítja, hogy a szerző a cselekményszövés nagymestere.
General Press, Budapest, 2016
466 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636438654 · Fordította: Gieler Gyöngyi
2016. június 4., szombat
Blackout
Marc Elsberg: Blackout
Holnap már túl késő
"Ami a pénzügyi válságnak nem sikerült, azt most elintézi az áramszünet?"
Marc Elsberg osztrák író fikciós regénye 2012 -ben jelent meg. Azóta több, mint egymillió példány talált gazdára külföldön. Fikció, ami elgondolkodtat. A történet nagyon is mai, a lehetséges probléma pedig több, mint rémisztő. Összeesküvés-elmélet, ami könnyedén valóság lehet.
Mennyire bosszantó tud lenni, ha váratlanul elmegy az áram mondjuk egy vihar miatt. Esetleg a szabad napunk alatt van hálózatkarbantartás... ugye-ugye, mennyire hiányzik, mennyire idegesítő hiszen megszoktuk. Az élet egyik fontos, alapvető része az áramellátás akadálytalan biztosítása.
A történések napjainkban veszik kezdetét egy fagyos és hideg februári napon. Kisebb üzemzavart jeleznek a műszerek, amin a javító szándék, újraindítás sem segít. Az olasz erőmű áramszolgáltatása előbb csak kimaradásokat, majd hamarosan sorozatos leállásokat hoz. Ezt követi a svájci, majd a német és svéd energiaszolgáltatók rendszerhibái, majd leállásai. Európa nagy része sötétbe borult. Nem percekre, néhány órára, hetekre!
Főhősünk Piero Manzano olasz informatikus egy igazi kisember, aki felfedezi a saját és szomszédja okos villanyóráiban a hibásnak vélt rendszerkódot, ami a sorozatos leállásokat is produkálja. Az energiaszolgáltatók küzdenek, de nem lelik a hiba okait, a rendszer felborul, leáll
és összeomlik. Ez már több, mint véletlen!
A következmények országosan is több katasztrófához vezetnek. Ebbe belegondolni is elképesztő. Sötét van, nincs fűtés, a bankkártyás fizetésekre sincs mód, tankolni sem lehet. a kórházi ellátások komoly gondjait már nem is kell vázolnom. Elképesztő méreteket ölt a fél Európát érintő probléma. A szakértők, és a kormányok nincsenek felkészülve. Egyenesen lehetetlennek találják azt, ami megtörténik. Ekkora problémát nem terveztek be, nincs a hadsereg sem felkészülve. valljuk be,
erre nem is lehet készülni. Víz és élelemhiány lép fel, tartálykocsik karamboloznak a sötétbe borult utakon. Az internet sem működik, a kapcsolattartás is komoly nehézségekbe ütközik.
Piero saját szakállára kezd nyomozni. Ugyanis ötletével hiába fordul a rendőrséghez, majd a főbizottságokhoz, nem veszik komolyan. Sőt, kiderül egykori hacker múltja emiatt őt magát vélik terroristának, aki be akar épülni a válságstábba. Az Europol terrorelhárató szakembere Francois Ballard az, aki hosszas gondolkodás után ad neki egy esélyt, és meghallgatja. A problémák ezzel persze nem oldódnak meg Pieronak sem lesz könnyebb. A laptopjával keveredik újabb gyanúba és menekülnie kell. Segítője egy amerikai újságírónő lesz.
A jól szervezett és időzített támadás mögött több különböző ember húzódik, más más országokban. Mi a csoport célja? Világunk bűnös és túlnépesedett. Egy új lehetőséget akarnak, egy új világot,
ami másképp működik. Lassan kiderülnek apró mozaikok a csoport szétágazó, mégis jól működik.
A történet sötét, nem csak az áram nélkül maradt Európa. Komoly társadalmi kérdések merülnek fel, a problémák szinte megoldhatatlannak tűnnek. Mi lenne, ha...? Rémes elgondolni.
A káosz nagyon hamar eluralkodik az embereken. A megoldás és a rend helyreállítása több hetet vesz igénybe. Tehát amikor már Amerika egy része is sötétbe borul halmozódóan komoly és súlyos gondok lesznek. A fordulatos, feszülten izgalmas történet nyomozási része is sok csavart és váratlan fordulatot hoz. Emberi sorsokról, egyéni drámákról olvashatunk. természetesen a miniszterek és egyéb vezetők családjait is pontosan úgy érintik ezek. Az író aprólékos részletességgel bemutatja a hátteret, az események következményeit is.
Marc Elsberg egy kidolgozott, letisztul és elgondolkodtató történetet ad olvasói kezébe.
Talán a kilenc év munkája az, a mitől túl steril, meseszerű itt-ott a története. Sok adat, ismeret is
van a könyvben az erőművek, energiaszolgáltató rendszerek működéséről, felépítésükről. Mégis némely részét túlzónak éreztem. Gondolatébresztő thriller ez. Erre talán nem is lehet felkészülni.
A kormányok válságtervei talán nem is érnek semmit, ezt a háborút nem fegyverekkel vívják.
Íróasztal mellől, beprogramozott chippek és vírusok támadnak, okoznak fennakadásokat. Azért
az "ősrobbanás" elmarad. A történet filmre illő. Hatalmas akció, road-movie lehetne belőle a
vásznon. Ezért néhány tartós elem, működő zseblámpa nem árt, ha van otthon kéznél. A tartós élelmiszerkészleteinket sem árt időnként feltölteni. A villanyt pedig kapcsoljuk le, ha nem használjuk, ne terheljük feleslegesen a hálózatot.
Marc Elsberg: 1967-ben Bécsben született. Közgazdaságtant tanult, volt újságíró, kreatív igazgató és stratégiai tanácsadó.
1995-ben Hamburgba költözött. 2003-ban tért vissza Bécsbe, azóta is ott él. Blackout regényén 2007-ben kezdett dolgozni. Megjelenése után hatalmas sikert aratott egész Európa szerte.
Animus, Budapest, 2016
688 oldal · ISBN: 9633244036 · Fordította: Torma Péter
Holnap már túl késő
"Ami a pénzügyi válságnak nem sikerült, azt most elintézi az áramszünet?"
Marc Elsberg osztrák író fikciós regénye 2012 -ben jelent meg. Azóta több, mint egymillió példány talált gazdára külföldön. Fikció, ami elgondolkodtat. A történet nagyon is mai, a lehetséges probléma pedig több, mint rémisztő. Összeesküvés-elmélet, ami könnyedén valóság lehet.
Mennyire bosszantó tud lenni, ha váratlanul elmegy az áram mondjuk egy vihar miatt. Esetleg a szabad napunk alatt van hálózatkarbantartás... ugye-ugye, mennyire hiányzik, mennyire idegesítő hiszen megszoktuk. Az élet egyik fontos, alapvető része az áramellátás akadálytalan biztosítása.
A történések napjainkban veszik kezdetét egy fagyos és hideg februári napon. Kisebb üzemzavart jeleznek a műszerek, amin a javító szándék, újraindítás sem segít. Az olasz erőmű áramszolgáltatása előbb csak kimaradásokat, majd hamarosan sorozatos leállásokat hoz. Ezt követi a svájci, majd a német és svéd energiaszolgáltatók rendszerhibái, majd leállásai. Európa nagy része sötétbe borult. Nem percekre, néhány órára, hetekre!
Főhősünk Piero Manzano olasz informatikus egy igazi kisember, aki felfedezi a saját és szomszédja okos villanyóráiban a hibásnak vélt rendszerkódot, ami a sorozatos leállásokat is produkálja. Az energiaszolgáltatók küzdenek, de nem lelik a hiba okait, a rendszer felborul, leáll
és összeomlik. Ez már több, mint véletlen!
A következmények országosan is több katasztrófához vezetnek. Ebbe belegondolni is elképesztő. Sötét van, nincs fűtés, a bankkártyás fizetésekre sincs mód, tankolni sem lehet. a kórházi ellátások komoly gondjait már nem is kell vázolnom. Elképesztő méreteket ölt a fél Európát érintő probléma. A szakértők, és a kormányok nincsenek felkészülve. Egyenesen lehetetlennek találják azt, ami megtörténik. Ekkora problémát nem terveztek be, nincs a hadsereg sem felkészülve. valljuk be,
erre nem is lehet készülni. Víz és élelemhiány lép fel, tartálykocsik karamboloznak a sötétbe borult utakon. Az internet sem működik, a kapcsolattartás is komoly nehézségekbe ütközik.
Piero saját szakállára kezd nyomozni. Ugyanis ötletével hiába fordul a rendőrséghez, majd a főbizottságokhoz, nem veszik komolyan. Sőt, kiderül egykori hacker múltja emiatt őt magát vélik terroristának, aki be akar épülni a válságstábba. Az Europol terrorelhárató szakembere Francois Ballard az, aki hosszas gondolkodás után ad neki egy esélyt, és meghallgatja. A problémák ezzel persze nem oldódnak meg Pieronak sem lesz könnyebb. A laptopjával keveredik újabb gyanúba és menekülnie kell. Segítője egy amerikai újságírónő lesz.
A jól szervezett és időzített támadás mögött több különböző ember húzódik, más más országokban. Mi a csoport célja? Világunk bűnös és túlnépesedett. Egy új lehetőséget akarnak, egy új világot,
ami másképp működik. Lassan kiderülnek apró mozaikok a csoport szétágazó, mégis jól működik.
A történet sötét, nem csak az áram nélkül maradt Európa. Komoly társadalmi kérdések merülnek fel, a problémák szinte megoldhatatlannak tűnnek. Mi lenne, ha...? Rémes elgondolni.
A káosz nagyon hamar eluralkodik az embereken. A megoldás és a rend helyreállítása több hetet vesz igénybe. Tehát amikor már Amerika egy része is sötétbe borul halmozódóan komoly és súlyos gondok lesznek. A fordulatos, feszülten izgalmas történet nyomozási része is sok csavart és váratlan fordulatot hoz. Emberi sorsokról, egyéni drámákról olvashatunk. természetesen a miniszterek és egyéb vezetők családjait is pontosan úgy érintik ezek. Az író aprólékos részletességgel bemutatja a hátteret, az események következményeit is.
Marc Elsberg egy kidolgozott, letisztul és elgondolkodtató történetet ad olvasói kezébe.
Talán a kilenc év munkája az, a mitől túl steril, meseszerű itt-ott a története. Sok adat, ismeret is
van a könyvben az erőművek, energiaszolgáltató rendszerek működéséről, felépítésükről. Mégis némely részét túlzónak éreztem. Gondolatébresztő thriller ez. Erre talán nem is lehet felkészülni.
A kormányok válságtervei talán nem is érnek semmit, ezt a háborút nem fegyverekkel vívják.
Íróasztal mellől, beprogramozott chippek és vírusok támadnak, okoznak fennakadásokat. Azért
az "ősrobbanás" elmarad. A történet filmre illő. Hatalmas akció, road-movie lehetne belőle a
vásznon. Ezért néhány tartós elem, működő zseblámpa nem árt, ha van otthon kéznél. A tartós élelmiszerkészleteinket sem árt időnként feltölteni. A villanyt pedig kapcsoljuk le, ha nem használjuk, ne terheljük feleslegesen a hálózatot.
Marc Elsberg: 1967-ben Bécsben született. Közgazdaságtant tanult, volt újságíró, kreatív igazgató és stratégiai tanácsadó.
1995-ben Hamburgba költözött. 2003-ban tért vissza Bécsbe, azóta is ott él. Blackout regényén 2007-ben kezdett dolgozni. Megjelenése után hatalmas sikert aratott egész Európa szerte.
Animus, Budapest, 2016
688 oldal · ISBN: 9633244036 · Fordította: Torma Péter