2017. január 16., hétfő

Megint hazavárunk

Kun Árpád: Megint hazavárunk 



                                                                                               



"Rájöttem, hogy én vagyok az új Odüsszeusz, aki férfitársaság helyett Pénelopét és pereputtyát vitte magával bolyongásaira. Azt éreztem, hogy egy másik ember lettem."







Érdeklődéssel vártam ezt a könyvet, hiszen a 213-ban megjelent Boldog Észak is egy különleges hangvételű, eredeti stílusú írás volt.
Az otthontalanság és az otthonra találás, az érzelmek vállalása, ezek ábrázolása, a két világ, két kultúra találkozásáról és egy szerelemről mesélt. Aimé Billion pedig abszolút olyan karakter, akiről érdemes írni. 2014-ben AEGON Díjban részesült a szerző a Boldog Észak című könyvéért.


A Megint hazavárunk egyik érdekessége, hogy a főhőst is Kun Árpádnak hívják. Mégsem egy kimondott életrajz a történet, bár vitathatatlanul sok a valós elem. A másik erénye lenyűgözően
őszinte stílusa. Mintha a szerzővel ülnénk egy kávéházi asztalnál és mesélne, anekdotázna.
Életéről, múltjáról, érzéseiről, gondolatairól és jelenlegi közösen vállalt sorsuk rezdüléseiről.
2006-ban egy magyar család élhetőbb közeget keresve elindult a "mi autónkkal" egy rozoga Suzukival megtalálni a boldogságot. Papa, mama és a gyerekek nekivágtak az ismeretlennek, Norvégiát választva új életük színterévé. Ennek a több napos, kalandokat sem nélkülöző utazásnak lehetünk tanúi.


A költözés és a hosszú út történései közben felvillannak az utazás pillanatai és a múlt képei.
Megelevenednek a Sopronban töltött gyerekkor emlékei, traumái, iskolás csínyei. Apa-fiú kapcsolat mellett a testvér karaktere volt, ami meghatározóvá vált, annak betegsége miatt. A gyermekkori emlékek a szocialista világ elmúlt időszakát jól elevenítik meg a regényben. A felnőtté válás, az első szerelem hatása szintén erős képeket eredményez a kamasz lelkében.Tetszett a katonaság elkerülésére bátran bevállalt ujjtörés, ahogyan a párizsi diákévek és a kinti lét mindennapjainak színes képei is.

Tiszta, őszinte stílusa sok meghökkentő pillanatot eredményez. A CD-k módszeres és sorozatos ellopásai már már tökélyre fejlesztett leírása mellett a szerelmi kalandok képei is ilyenek. Ám ezek
a történetek fogva tartják az olvasót: ki nem hamisított ellenőrzőbe szülői aláírást? A családi élet megjelenítése, büntetésekkel is nagyon átélhető, szemléletesen őszinte, ahogyan a szülők kapcsolata, majd apja elvesztése is. Első felesége hamar lelép, boldog családi élet megteremtésére képtelennek véli a valljuk be eléggé szerencsétlenkedő férfit. Egy új kapcsolat ad esélyt arra, hogy a közös boldogság kialakuljon. Érik, komolyodik, a fiúból ifjú férj, majd apa lesz. Kétszeresen is. A gyerekek pedig adnak feladatot, új kihívások elé állítva szüleiket. Nem csak a parkolóban hagyott kedvenc plüssfigura gyors pótlására gondolok. Ami mellesleg saját döntésüket is megkönnyíti. Nem futamodnak meg, bátran néznek az ismeretlen kihívások elé. Olvasmányos, kalandos életmese önmagunk kereséséről.



A boldogság alapja az anyagi háttér két kisgyerek mellett bizony fontos tényező. Sok fiatal nem találja a helyét idehaza, lehetőség és megbecsülés terén. A Norvégiában felkínált állás új lehetősége kihagyhatatlan. A beilleszkedés helykeresés meglepően könnyen ment, a nyelv tudása pedig sokat segített ebben. Emberien esendő csetlő-botló, bénázó hősünk igazi kisember. Mégis felnő a feladathoz, sok párhuzamot adva az olvasó életével. Életmorzsák, emlékek halmaza a múlt, amin virágozni kezd a jövő. Főhősünket az indulástól az érkezésig kísérjük, a beilleszkedés és a kinti élet megélt pillanatai, a két kisebb gyermek születése már egy újabb kötet témája lehet.

Érdeklődve várom milyen az élet a fjordok közt, milyenek is a norvég emberek, mennyire tud gyökeret ereszteni egy magyar család ebben a közegben. Mennyire befogadóak a norvégok, mennyiben változott a jelen életük, mint a kitelepüléskor. A gyerekek beilleszkedése, hagyományok és új szokások hatásairól, avagy Norvégiai életképek egy magyar család szemével. Biztosan sok váratlan és érdekes élethelyzet jelenik meg ezekből az új regényben.


                                                                       

Kun Árpád:
1965. március 22. József Attila -díjas író, költő, műfordító.

1984-től jelennek meg írásai. 1985-1991 között az ELTE BTK magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1991-1994 között a Széphalom Könyvműhely irodalmi szerkesztője volt. 1995-től Párizsban a Sorbonne-on tanult, francia irodalomból diplomázott. 1996-tól az ELTE BTK esztétika szakán is tanult. 2003 és 2005 között a Bordeaux-i egyetemen volt magyar lektor. 2006 óta feleségével és négy gyermekével Norvégiában lakik, szépirodalmi tevékenységén kívül időskorúak mellett dolgozik házi kisegítőként.

Könyvei:
Bál (versek, 1991), Esőkönyv (novellaciklus, 1995), Medárdus énekel (versek, 1998), Véletlen madár (versek, 2003), Szülsz (2011)

Díjai
Holmi Kritikapályázat 1. díj (1992), Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (1993), NKA Irodalmi Ösztöndíj (1994, 2011), Soros Irodalmi Ösztöndíj (1999), Déry Tibor-jutalom (2000), Merész mandulafácska epigrammapályázat 1. díj (2009), József Attila-díj (2013), Aegon Művészeti Díj (2014)

Könyvei a Magvető Kiadónál
Boldog Észak (2013), Megint hazavárunk (2016)









Magvető, Budapest, 2016
420 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631434149

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése